Déli Hírlap, 1974. október (6. évfolyam, 230-256. szám)
1974-10-14 / 241. szám
Városunkban tartotta vándorgyűlését a Magyar Orvos- tudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége keretében működő Táplálkozás- tudományi Társaság. A részvevők 15 előadást hallgattak meg, majd megvitatták a korszerű diétás táplálkozás és élelmezés időszerű problémáit. Nincs választék Hazánkban mintegy 200 ezerre tehető azoknak a cukorbetegeknek a száma, akik állandó diétára szorulnak. Lakosságunk egyharmada diétás beteg. Ennek ellenére nincs kellő mennyiségű diétás étel és alapanyag. Az a néhány készítmény, ami kapható, igen drága és a nagyvárosoktól távol eső helysé- • gekben élő betegek nehezen juthatnak hozzá. Felvetődött a kérdés, szükség van-e diétás étteremre? Ezt elsősorban budapesti tapasztalatok alapján kérdezték. Szembeállították ugyanis a napi 180 menüs forgalmat a kétmillió lakossal. Sajnos, a lakosság jelentős része még nem jutott el arra a pontra, hogy „elfogadja” a kímélő ételeket — ezért hát a húzódozás a diétától. Mit ehetünk? Imert tény, hogy mi magyarok szeretünk fűszeresen és jóízűen enni.. Ezzel szemben a diétás étrend krém-' vagy gyümölcslevest, franciás, illetve pürészerű főzelékeket, szénhidrogénben szetett húst javasol. A cukrász- sütemények közül ' csak a csökkentett keményítő- és cukortartalmú édességeket engedi fogyasztani. Természetes hát, hogy a megszokottól való eltérést nenezen veszi be a gyomrunk. Jóllehet a televízióban a közelmúltban befejeződött Megmérettünk és nehéznek talál- tattunk-sorozat is arról győzött meg bennünket, hogy bár manapság már meglehetősen könnyű gyógyszerrel, tornával lefogyni, mégis egyszerűbb diétás étkezéssel a felesleges kilóktól magunkat megszabadítani. Gyógyít is Ma már a diétás ételek gyógyhatását az orvostudomány is felismerte. Nemegyszer előfordult, hogy az orvos gyógyszer helyett diétát javasolt a betegnek, akit a megfelelő táplálkozás meg is gyógyított. Az élelmiszeripari üzemek, a kereskedelem és a vendéglátóipar igen sokat tehetnek azért, hogy általánosan elfogadtassák a diétás ételeket: széles körben ismertetni kell az alkalmazásukkal kapcsolatos tudnivalókat és propagálni e gyógymódot az orvosok körében. (tóth) • • Öregek hete Immár negyedszer rendezi meg a miskolci szociális otthon október 14—20. között az öregek hetét. A százhúsz patronáló vállalat és szocialista brigád meghívott képviselői között ott lesznek a 10. számú Általános Iskola csilingelő hangú úttörői, s a Kossuth Gimnázium növendékei. Az idén már nagyobb gondot fordított a Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iroda is az egyhetes rendezvénysorozatra. A barátok, rokonok számára megszervezték a hozzátartozók—gondozottak találkozóját. Kézimunka-kiállítással, kultúrműsorral kedveskednek e napon a vendégeknek. Ha meg fog állni az ujj a zongora billentyűin, ha a hegedűs keze remegni fog,' és egy könnycsepp lecsordul az arcán, ha az énekes hangja elhalkul egy pillanatra, az- lesz az oka: az előadók kora 79 évnél kezdődik. D. Gy. Hadüzenet az autóknak ötvenezer tokiói lakos írta alá azt a nyilatkozatot, amelyben hadat üzennek a magángépko- csiknak, és arra szólítják fel a közigazgatási hatóságokat, hogy növeljék a trolibusz-vonalak számát. 1962-ben Japánban egymillió gépkocsit gyártottak; tíz évvel később már hatmillió gépkocsi került piacra. 1973-ban a gépkocsi- és motorkerékpár-tulajdonosok száma elérte a 20 milliót. Ezért a „motorizált csodáért” azonban napról napra nagyobb árat kell fizetni. Évente húszezer ember veszíti életét közúti baleset következtében, a szmog mérgezi a nagyvárosok levegőjét, a gyermekeket már nem lehet sétálni vinni, és az olajválság következtében rendkívül nehéz az üzemanyagellátás. Mindez arra készteti a japánokat, hogy ismét elővegyék a jó öreg kerékpárokat. Hosszú szoknyás színházi kosztüm, gyapjúszövetből A Fészek Klubban mutatták be a divattervező iparművészek őszi-téli kollekciójukat. A modellek a nagy divatváltozások ellenére is józanságot, egyszerűséget, eleganciát tükröznek. Az új módi kommentálására a neves divatszakértőt, Nádor Verát kértük tel. Minden szezonban élvezetes megtekinteni az Iparművészeti Vállalat tervezőművészeinek kollekcióját. A mai öltözködéskultúra, az ipar- művészeti jelleg megtartásával egységbe foglalva, igen kellemes benyomást kelt. Jó érzés azt is tudomásul venni, hogy a ruhák, kosztümök és kabátok nagy része a vállalat Kecskeméti utcai modellboltjában kapható. Kis szériákat készítenek, néhány darabot egy-egy modellből és hozzá kaphatók a stílusban szorpsan kapcsolódó „kézmíves” jellegű női - táskák, divatékszerek, övék és más tartozékok. A kollekció mindennapra szánt modelljeinek jó része népművészeti ízeket tükrör zott, finoman érzékeny, harmonikus külső képet formálva. Ilyenek az óriási berlinerkendők, amelyeket a viLó a Centrumban gény köretet, só- és fűszer- szegény, sovány, teflonsütőben vagy alufóliában készíPihenés Munkaszüneti napokon, hét végén Varsó lakosai szívesen kerer-.k fel a főváros környékén elterülő erdőket. A lengyel fővárost övező, körülbelül 100 000 hektárnyi erdősáv a Varsói Egyesített Erdőigazgatóság felügyelete alá tartozik. A Fővárosi Építészeti Tervezőirodában elkészült az erdősáv pihenőövezetének terve. Faházikókból álló erdei vikendtelepek létesülnek, ahol a turisták megpihenhetnek, étkezhetnek, tisztálkodhatnak. Az erdei üdülőtelepeken vendéglátóipari kioszkok is működnek. Tűzrakó- helyek várják azokat, akik bográcsban főtt, vagy nyár- Bon sütött ínyencségekre Vágynak. A városkörnyéki erdőket a lakosság közkincsévé kívánják tenni. Számos turisztikai és pihenőlétesítményt gatja magát, de nem halad, s mégis a száguldás illúzióját kelti. Ez a ló nyeríteni sem tud, de nyereg van rajta, s legény legyen, aki megüli. Két hete ez a paripa a Centrum slágere. Két hete csak az esti zárás és a reggeli nyitás között pihen. Érdemes lenne kiszámolni, vajon mennyit lendített az áruház forgalmán ez a gyerekcsábító alkalmatosság. Mert az nyilvánvaló. hogy aki csak a ló kedvéért tér be ide, az — amíg a gyerek vágtázik — nézeget, leemel ezt-azt a polcról. Aki pedig nézegeti a portékát, abból könnyebben lesz vásárló, mint virsli ebből a lónak álcázott elektromos rázómasinából. Jó ötlet volt lovat vinni a Centrumba. Nincs felnőtt, akinek a tekintete ne felejtkezne rajta egy-két pillanatra. Mire gondolnak? Saját gyerekkorukra? A hajdan fényesre lovagolt seprűnyélre? Vagy — egyszerűen összecserélve múltat és jelent — arra gondolnak, hogy jó lenne ráülni? Jó lenne ráülni... Jó lenne letenni a táskát, az esernyőt, a felnőt- tes gondokat. Jó lenne ráülni, és behunyt sssmmel visz- szalovagolni, csak egy arcot pirosító száguldás idejére, a gyerekkorba. De nem lehet,, nem szabad. építenek a varsói iskolák diákjai — ebben az évben 13 víkendtelep készült el. Ez a ló ■ nem akármilyen ló. Ez a ló nem istállóba való. Ez a ló nem kér abrakot, kétforintost eszik, s ezért pontosan két és fél percig vágtázik. Vágtázik, rin„A lovat csak 12 éven aluliak használhatják!” (bracltó—kerényi) A nadrág „trónfosztása Milyen lesz a téli módi? déki asszonyok viseltek; a székelyek finom hímzésű, bő vonalú blúzai, amely £latt a modern nő pulóvert hord. A legtöbb pulóverhez, ingblúzhoz kardigán, bő szoknya járul kevés a nadrág — hiszen megszűnt „egyeduralma”. Különösen szép színösszeállítások, mondhatnánk rafinált színkombinációk hozták létre a kötött és jersey nappali együtteseket. Az idei divat egyik jellegzetessége: bő szabású szoknya, kockás mohairből ^ Kabát, Shetland szövetből, térden alul A kabátok közül a „téli kék” trencskó, a kosztümök közül a tweedek és a ruhák közül a barna-szürke kötött kompié tetszett a legjobban a szakértő közönségnek. Mindennapra, de még ünnepélyes alkalmakra is kitűnő ötlet, rendkívül kedves divat a téliesített kékfestő, amely kézzel nyomott. NÁDOR VERA Az infarktus nem halálos ítélet Szívizominfarktus — két évtizeddel ezelőtt ez a diagnózis még úgy hangzott, mint a halálos ítélet. Ma már a szovjet orvosok minden 100 szívizominfarktuson átesett beteg közül 85-öt vissza tudnak hozni a teljes értékű életbe. A Szovjetunióban megszervezték a szívizom-infarktus esetén alkalmazandó segítségnyújtás országos rendszerét. A kezelést a helyszínen kezdik el. A mentőszolgálat külön e célra berendezett autóin kivonulnak az orvosbrigádok, elsősegélyben részesítik a betegeket és beszállítják a kardiológiai klinikákra. Az emberi életért folyó küzdelemben gyógyszereket, defibrillátorokat — szívritmust helyreállító készülékeket, köztük kardiomonitoro- kat alkalmaznak. Tüstént azután, hogy a válságos állapot és a közvetlen ' életveszély megszűnik, megkezdik a gyógytorna-gyakorlatok alkalmazását. A legegyszerűbb ujj- és kézmozgásokkal, illetve hasi légzéssel kezdik, később aztán egyre nehezebb gyakorlatok következnek. Kidolgozták a beteg fokozatos aktivizálásának sémáját. Keressük Attilát! Móra Ferenc óta tudós ember nemigen adja fejét Attila- kutatásra. Hogyisne! Hogy kinevessék? A nagy hun király hármas koporsója persze nem szűnt meg izgatni a kedélyeket, csakhogy a kezdeményezést az amatőrök vették át. Én személyesen két Attila-kutatóval beszéltem. Az egyik Békéscsabán, a másik a fővárosban lakik. Az már csak természetes, hogy egyikük Békésben, másikuk Pest megyében véli megtalálni Isten ostorának temetkezési helyét... Az amatőrök feltételezéseit a tudós közvélemény általában leereszkedő vállonveregetéssel fogadja, s még leginkább Trog- mayer Ottó, a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója fordítja komolyra a szót Attila-ügyben. A Magyar Ifjúság legutóbbi számában is megeresztett egy cikket, azzal a hangzatos címmel, hogy „Hol van Attila sírja?”. Ji cím persze ravasz-cseles, mert — bár az írásból sok mingent megtudhat a nyájas olvasó — az nem derül ki, hogy hol a hármas koporsó ... Azaz, álljunk meg egy szóra a koporsónál! A tudós — hiába, a legendáknak ez a sorsa — nagy valószínűséggel állítja, hogy a hunok első emberének porhüvelye máglyán hamvadt el, s mind balga, aki az arany- ezüst-vas koporsót keresi. Egy legendával kevesebb, egy bizonyossággal több. A szegedi múzeum igazgatója egyébként Csongrád és Szeged között véli a hun király nyughelyét. Csak emlékeztetőül idézem, hogy a békési kutató Békésben, a fővárosi Pest megyében, a nyíregyházi Szabolcsban keresi Attilát... (brackó) « !
