Déli Hírlap, 1974. október (6. évfolyam, 230-256. szám)

1974-10-11 / 239. szám

Hét végi kalauz A Vörösmarty-ban: Magányosok klubja • Találkozás a Mangé-teton • Színészmúzeum Telefonon megkerestük művelődési házak igazgatóit, így személyes meghívásukat adhatjuk át olvasóinknak. Bartók Béla Művelődési Központ; Fülöp László igaz­gató: — Vasárnap délelőtt 10 órakór az ifjúsági filmmati- né-sorozatban az Átutazóban Moszkvában című filmet ve­títjük. A filmmatinéknak már ötéves hagyománya van nálunk. Ez év őszétől vasár­nap délután 3 órától is ve­títünk egy-egy filmet. Even­te 20—24 ezer gyerek for­dul meg előadásainkon. Az iskolaigazgatókkal és a ne­velőkkel közösen állítottuk össze a filmek jegyzékét. A bemutatókat gyakran beszél­getés, vita követi. Vörösmarty Művelődési Ház; Bencs Ferenc igazgató: — Szombaton délután hat­tól a Magányosok Klubja most is várja vendégeit. A klub megyénkben egyedülál­ló, jelenleg 180 tagja van, az elmúlt másfél év alatt hét pár találkozását követte es­küvő. A klubtagsági díj havi 20 forint, ebből fedezzük a kirándulásokat; nyáron pél­dául Kácsfürdőn voltunk. Húszadikán Debrecenbe in­dul a klub, meglátogatni a debreceni „magányosokat”. * A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat Kazinczy- klubjában ma délután 6 óra­kor a XVII. borsodi földraj­zi hetek hetedik miskolci előadásán Farkas Gyula ta­nár „Miskolc város három évtizede” címmel tart dia­képekkel illusztrált előadást. + Tersánszky Józsi Jenő há- romfelvonásos bohósága, a Kakuk Marci, a Miskolci Nemzeti Színház évadnyitó bemutatója volt. A népszerű regényciklus modern hangvé­telű jeldolgozásának rende­zője, Nagy A. László és szín­házunk elismert művészei mellett a társulat négy új, Hatal tagja játszik ebben a produkcióban. A hét vége jó alkalom a darab megtekinté­sére; szombaton este és va­sárnap mindkét előadásban bérletszünetben kerül színre. Képünkön a darab címszere­pében Varga Gyula Jászai- dijas. j^c Borsod megyében készült bányász- és cigányportréit mu­tatja be Féner Tamás fotóművész azon a kiállításon, amely egy héttel ezelőtt nyílt a Miskolci Galériában. A stílusosan felépített tgrlat már a felvételek elrendezésével is vélemény- alkotásra inspirál, és a tehetség összetevői közül a művész­nek a társadalom gpndjai és a nehéz munkát végzők élete iránti fogékonyságát hangsúlyozza. Azok közé a kiállítások közé tartozik, amelyek mindannyiunkhoz szólnak, és ame­lyet feltétlenül meg kell nézni. A kiállítóterem szombaton és vasárnap is, délelőtt tíztől este hatig tart nyitva. (Herényi László felvétele) ★ ★ ★ Reméljük, jó idő lesz a hét vé­gén, mert turistáinkat különle­gesen gazdag program várja. A legfőbb esemény a Borsod me­gyei Természetvédelmi Főfel­ügyelőség, a Borsod megyei Ter­mészetbarát Szövetség és a Mis­kolci Vörös Meteor természetjá­ró szakosztálya által közösen szervezett „természetvédelmi te­rületek” túrasorozat első találko­zója. A színhely: Cserépváralja, a Mangó-tetői kaptárkövek. A' találkozó résztvevői természetvé­delmi totólapokat is kitöltenek, a telitalálatot elért turisták kö­zött a Miskolci Vörös Meteor ju­bileumi turistajelvényeit sor­solják ki. A résztvevő egyesüle­tek képviselői a miskolci Tiszai pályaudvarról vasárnap reggel 7 óra 06-kor induló személyvo­nattal utaznak Mezőkövesdig, on­nan autóbusszal Cserépváraljáig. A találkozó vendégei Cserépvár­alja és Bogács között közös gyalogtúrán vesznek részt, s délután Bogácsról utazhatnak vissza autóbusszal Mezőkövesd­re. A másik jelentős turistaese­mény a „Nyírségi Ősz” rendez­vénysorozata keretében meghir­detett országos turistahónap. £nnek egyik kiemelkedő esemé­nye az október 10. és 13. között, az építők nyíregyházi, sóstó- gyógyfürdői üdülőjében sorra kerülő tanácskozás, amelyen Kelet-Magyarország természetba­rát szövetségeinek vezetői vesz­nek részt. A tanácskozás utolsó napján, vasárnap hirdették ki a II. országos természetjáró fotó- pályázat eredményét. A tanács­kozáson részt'•vesznek a Borsod megyei Természetbarát Szövet­ség vezetői is. A Miskolci Helyiipari Termé­szetbarát Egyesület tagsága lombhullató estét rendez szom­baton a bükkszentkereszti Béke turistaházban. A közös vacsora után reggelig tart majd a tánc. Másnap a helyiipariak rövid tú­rát tesznek a környékre. Ugyancsak lombhullató túrát szerveznek vasárnap a Kazinc­barcikai Vegyész-turisták. A túra útvonala: Mályinka—Csondró­völgy—Kerckhegy—Kapubére— Látókövek—Szentlélek—<örvény­kő— Buzgókö—Tardona. * Akik gondosan áttanulmányoz­zák a Rádió- és Televízióújsá­got, és „előjegyzik” maguknak az egyes műsorokat, három hét­végi programot bizonyára kije­löltek a televízió szombati és vasárnapi adásaiból. Szombaton délután három órakor kezdődik az a filmsorozat, amely a szov­jet filmművészet legjellemzőbb alkotásait mutatja be; a néma­filmek idejétől a legnagyobb alkotók művein keresztül a má­ig. A Filmek—filmtörténet cí­mű, 15 alkalommal jelentkező adás első filmje Ejzenstejn és Alekszandrov műve, az 1927-ben készült Október lesz. Ezen a héten ismét jelentke­zik a Szombat este... A nyolc órakor kezdődő főműsor gondos válogatói a legkülönfélébb mű­fajok kedvelőinek igyekeznek jó szórakozást biztosítani. Vasár­nap délután pedig a népszerű és mindig nagyon tartalmas Szí­nészmúzeum adását láthatjuk. Most Kabos Gyulának, minden idők egyik legzseniálisabb szí­nészének pályáját mutatja be — dokumentumok és partnerei se­gítségével á fiatal müsorveztő, Farády István. „Ismeretlen repüli tárgyalt" a XIX. százaiban Szinte valószínűtlen, hogy a repülő csészealjak históriája már a múlt század embereit is foglalkoztatta volna . .. Pedig így van. Bár a köztudat való­jában századunk, és főleg az elmúlt legutóbbi két-három év­tized „felfedezésének” tartja e különös égi jelenéseket, az 1800-as évek erdélyi magyar sajtója néhány érdekes megle­petéssel szolgál. Amint az a kolozsvári tör­ténész. Gyémánt László kuta­tásaiból kiderült, már 1828. november 22-i tudósításában a kolozsvári Erdélyi híradó így számolt be az Abrudbá- nya nyugati határa felett le­zajlott érdekes eseményről; a felhőtlen, tiszta égen. egy percig tartó mennydörgés- szerű zaj, majd villámlás után „két mozsárágyú kilőtt füstjéhez” hasonlító valami jelent meg, ami „kevesebb- nagyobb sebességgel” — te­hát valószínűleg sebességét változtatva — haladt át a bányaváros felett. Ezt a fel­tevést erősíti, hogy „a föld­től mintegy 50 ölnyire” a tu­dósítás szavait idézve „úszás­\ ban csendesedve ... meg is állapodott”, majd ellenkező irányba vette újra útját. Ugyanakkor ezzel egyidőben a furcsa tárgy színét is vál­toztatta, az eredeti kékről „gyenge sárgára”. Nem sokkal később. 1835. január 10-én ugyancsak ha­sonló szenzáció jelent meg az Erdélyi híradó hasábjain, a Jelenkor anyagából kölcsö­nözve. Ez az előző esztendő decemberében Debrecenben észlelt „nevezetes égi tüne­ményről” ad hírt olvasóinak. A derült ég alatt hirtelen rendkívül nagy világosság támadt, amely annyira „ál­talányos és rendkívüli volt”, hogy „fényénél minden leg­kisebb tárgy is a földön lát­ható lett”. Majd egy „iezés üveglopó vagy hévér nagy­ságú” tárgy jelent meg. mely keresztül a városon, ismét nyugat felé tartott és „ma­gától szüntelen szikrákat hányt, mint a rakéta”. A je­lenség ezúttal mintegy „négy elsőrendű percig” tartott és A rádióban hallottuk UTÓDAINKRÓL FELELŐSSÉGGEL! Illyés Gyula írja, hogy a fiatalok a mindenkori fel­nőtt társadalom tükrei. Köz­érzetük tudatuk, önmaguk­ról s az életről vallott néze­teik, ízlésük, viselkedésük eredménye, következménye a felnőttek „rájuk fordított” energiáinak. a nevelésnek vagy a nevelés hiányának. Éppen ezért nem elég csu­pán megállapítani (jóindula­túan vagy felháborodottan), hogy a fiatalok ilyenek vagy olyanok, de mindenkor meg kell vizsgálni, hogy milyen tényezők eredménye ez az állapot. Ezt szolgálta dr. Eke Károly' — a maga nemében kitűnő — vitaműsora is a rádióban (hétfő, Petőfi 18.20 —19., csütörtök Kossuth 8.35—9.15.). A vita Békéscsabán zaj­lott, ám a téma korántsem csupán békési. Ott is el­hangzott, s nem is lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az ifjúságért mindenki fele­lős. Mindenekelőtt azt kell megvizsgálni, hogy valójában milyenek is. Sokszor elintéz­zük őket egy-egy keresetlen frázissal. Eke Károly több fiatallal is készített interjút, ezt meghallgatták a vita résztvevői is, mintegy ez adta a kiindulási alapot. 2 anácstalanok, céltalanok Néhány fiatal valóban el­gondolkodtató módon véleke­dett önmagáról, a világról, az életről. Az egyik például el­mondta, hogy 2400—2600 fo­rintot keres, ebből semmit nem ad haza a szüleinek, mind magára költheti. A má­sik egyelőre a tanulást te­kinti életcéljának, de nem tudja, mit csináljon később. A harmadik, noha lakatos a szakmája, mégis otthon ma­rad a mezőgazdaságban, mert ott jobban keres. A vi­tában — felnőttek is, fiata­lok is — értékelték az el­hangzottakat. Megállapítot­ták, hogy a fiataloknak hiá­nyos, felületes ismereteik vannak a társadalomról, mert az iskola „idealizált képet fest róla”. Kikerülve az iskolából, tanácstalanok, céltalanok. A középnemze­dékbeliek elmondták, hogy „csaknem minden közbirto­kos azt hitte, hogy az ő ud­varán keresztül van annak útja”. Elhaladtában „meg­számlálhatatlan apró csillag­formát” hagyott maga után és az égre „különös véres színt vetett, az ég piroslott, mint midőn éjjel gyulladás van”. A város őrei félre is verték a harangokat, ám lát­va, hogy lángok sehol sin­csenek, csakhamar abba­hagyták a riasztást. A két tudósítás érdekes módon sok egybehangzó tényt közöl. Az évszak, a meteorológiai körülmények azonossága, a tárgyak for­mája. a kísérő körülmények, a sebesség, színváltozás, va­lamint a földhöz közelítés mintegy a véletlen kizárása mellett érvelnek ... Így szin­te önként kínálkozik a kér­dés: nem kellene-e a ma oly nagy port felverő „isme­retlen repülő tárgyak”- hír­adásának eredetét a távolab­bi múltban keresni? ők annak idején tele voltak elképzelésekkel, ha „lázong­tak” a korabeli felnőttek el­len, azt azért tették, mert tökéletesebb, igazságosabb társadalomért harcoltak. A mai fiatalok tulajdonképpen nem is lázadnak a szó jó értelmében, csupán követe­lőznek. Természetesen a nagy többség szorgalmasan dolgo­zik, tanul. Ám a nyugtalaní­tó jelenségeket sem lehet csupán periférikusnak ne­vezni. „Dolgozunk mi helyetted is” Horváth István ezredes, a Magyar Néphadsereg politi­kai főcsoportjának helyette­se elmondta, hogy sok ezer fiatal vonul be úgy katoná­nak, hogy előtte évekig nem dolgozott sehol! Élnek a szü­leik nyakán, akik nem en­gedik dolgozni őket, mond­ván, hogy „dolgozunk mi helyetted is fiam, eleget”. A fiatalok nevelése „átcsúszott” a nők kezébe. Részben az apák felelősségéről van itt szó, másrészt arról, hogy mi­vel a pálya elnőiesedett a bölcsődétől az érettségiig csak nőkkel vannak körül­véve a gyerekek, s csupán a honvédségnél találkoznak férfias neveléssel. A bevo- nulóknak mindössze 53 szá­zaléka olvas rendszeresen. Dr. Gosztonyi János állam­titkár a továbbtanulást, a felvételi módszereit tartja megoldatlannak. Az egyete- mekejj. a fiataloknak csak 44 százaléka munkás- és pa­rasztszármazású. Félő, hogy néhány értelmiségi pályán megszűnik a társadalmi mo­bilizáció, beteges beltenyé­szetek alakulnak ki. Szeretnünk kell az ifjúságot Simó Tibor, a SZOT kul­turális osztályvezetője sze­rint nagyon is heterogének az ifjúságról hangoztatott nézetek, ugyanakkor pontat­lanok, hiányosak az ismere­teink róluk. „Szeretnünk teli az ifjúságot” — mondta — hisz enélkül sem megis­merni, sem nevelni nem tud­juk őket. A hozzászóló munkások a munka döntő szerepét han­goztatták. A fiatalok 70 szá­zaléka végülis mint fizikai munkás talál munkát. Az is­kola ezzel szemben elmélet­központú; nem, vagy éppen nem a kívánatos módon ta­lálkoznak a gyerekek a mun­kával. Pedig csak a munká­val ’lehet formálni a világit — mondta az egyik hozzá­szóló. összegezésül csak örö­münknek adhatunk hangot a vitáról szólva. Izgalmas volt, őszinte és tanulságos. HORPÁCSI SÁNDOR Péntek Kossuth rádió: 12.00 Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35:> Tánczenei koktél. — 13.2K): A KISZ XIV. kér. kamarakóru­sa népdalokat énekel. — 13.40: A Vardar két partján. — 14.00: Csicseri bolt. — 14.25: „Nyitni- kék”. — 15.00: Hírek. — 15.10: Magyarán szólva. . . — 15.25: Emst Busch Frank Wedekind dalaiból énekel. — 15.35: Poppy: Keleti szvit. — 15.48: A szkopjei rádió műsorából. Makedón nép­dalok és táncok. — 16.CO: A vi­lággazdaság hírei. — 16.05: Az asztal körül. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Mozart: Kis éji zene. — 17.40: A legfiatalabb ősi város. Látogatás Szkopjéban. — 18.10: Egy rádiós naplójából. Sebes­tyén János műsora. — 19.00: Esti Krónika. — 19.30: Sporthír­adó. — 19.40: Töltsön egy órát kedvenceivel! — 20.40: Hírek. __ 20-43: A szkopjei rádió műso­rából. Angyalok egymás közt. 21.28; Láttuk, hallottuk a színházban és a moziban. — 21.48; Harangozó Teréz virágéne­keket énekel. — 22.00: Hírek. __ 22.15: Sporthírek. — 22.20: a Du­nánál. Történelmi figyelő. — 22 A0: Kórusok, hangszerszólók. r,,.a„lä: Könnyűzene Gyulai Gaal 1 erenc szerzeményeiből. — 24.00: Hírek. - 0.10: Éji zene. végét? Túrajavaslat és sportmű­sor. — Dzsessz. Televízió: 17.13: Műsorismerte­tés. — 17.15: Hírek. — 17.20: A sarki eszkimók. Svéd dokumen­tumfilm. — 17.50: Sakk-matt. — 18.10: öt perc meteorológia. — 18.15: Uvegídomok. Szovjet rö­vidfilm. — 13.30: Beszédtéma — beszéljünk róla! — 19.15; Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: A napsugár nyomában, n. Amikor a kőzet megszilárdul. — 20.30: Méz a k,és hegyén. Téyé- játék. — 21.55: Az Esztergomi Keresztény Múzeum. H. rész. — 22.15: Tv-híradó 3. Szlovák televízió: 17.15: Publi­cisztika. — 17.45: Kerületeink hangja. — 18.10: Dalok. — 19.00: Híradó. — 20.00: Hangverseny. — 21.20: Híradó. — 21.45: Nem tesz semmit, ha a nyelvet nem ismered (olasz film). — 23.15: Sajtószemle. Miskolci Nemzeti Színház (7): Kakuk Marci. Moliére bérlet. Kiállítások: Miskolci Képtár (10—18): Magyar festészet a XX. században. — Szőnyi István 50 rézkarca. — Miskolci Galéria (10—18) : Féner Tamás fotói. — Déryné-ház (10—18): Régi magyar arcképek. — Kossuth Művelődé­si Ház (10—18); Filmplakátok. muzsika. — 12.35: A hegyek dalok földje. Makedónia. Az : júsági Rádió műsora. — 13.1 Hírek. — 13.03: Brahms: f-m zongoraötös. — 13.45: Időjár: — 14.00: Kettőtől hatig. . . 18.00: Hírek. — 18.05: Külpoli kai figyelő. — 18.20: A naf utolsó lapja. — 19.22: Oj kön vek. — 19.25; Jó estét, gyei kék! — 19.35: Kapcsoljuk a z neakadémia nagytermét. A V gyár Állami Hangversenyzer kar koncertje. — 20.20: Hírek. 20.25: Sport. — 21.20: Alexandi Részletek Szirmai Albert—Ms tos Ferenc daljátékából. —22.' Katedra. Pedagógusok műso: — 22.00: Nóták. — 22.45: A vi: gok országa. — 23.00; Hírek. 23-lo: Cár és ács. Részlet I.ortzing operájából. — 24< Hírek. Miskolci rádió: 17.30: Műsoris­mertetés, hírek. — 17.35: Művelő­dés Borsodban... (A szakszer­vezet szerepe a közművelődés­ben; Interjú Latinovits Zoltán­nal; Szlovák népművészeti ki­állítás* Ráadás-koncert az avasi templomban.). — Üj felvétele­ink. — 18.00: Borsodi Tükör. (A Sajószentpéteri Yíveggyárban; Hátárszemlén; Pedagógus iro­dalmi műsor — bemutató előtt; Néhány gondolat a reklámról). — 18.15: Szórakoztató zene. — ,.Vastaps”. Fejezetek a Miskolci Nemzeti Színház 150 éves törté­netéből. Bánk bán a miskolci színpadon. — Hol töltsük a hét­szi. francia). — Kossuth (f3) vizsgálat lezárult, felejtse (mb. szí. olasz). — (hn5, 7) szarvassá vált fiúk (szi. mag — Hevesy Iván Filmklub f7): Eroica (lengyel). — Fái (f5, f7): Gyilkossági kísí (mb. csehszlovák). — pc (fo, f7): így látták ők! amerikai). — Szikra (5, 7); aranyember (szí. magyar)* J^Cfics (f5. f7): Légy jóm: halaiig! (magyar). — Hámor A Pendragon legenda (szi. gyár). Szombat Kossuth rádió: 8.00: Hírek. 8.05: Műsorismertetés. _ s.n Budapest és vidék kultúrái programjából. - 8.22: Lányo) asszonyok. — 8.42: Zenekari im ?|lka* — 0.49: A kormány me: tárgyalta. — 10.OO: Hírek. ­10.05: Rádiószinház. Szívdobogs a cseresznyefa alatt. — km- Bartók: Négy magyar népdal. - 11.00: Színházi esték Debrecer hsn. — 11.15: Astrid Varnay éne kel. — 11.39: Holnap követi' jük... Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Romantikus kamarazene. — 8.42: Válaszolunk hallgatóinknak. — 9.00: Hírek. — 9.03: Színe* népi muzsika. — 10.00: SzomMt délelőtt. — 11.00: Hírek, 4

Next

/
Thumbnails
Contents