Déli Hírlap, 1974. október (6. évfolyam, 230-256. szám)

1974-10-09 / 237. szám

Életünkben a nagy fordu­latok legtöbbször a postához, hivatalos értesítésekhez és valljuk be, gyakran szerel­mes levelekhez kötődnek. Aligha van olyan ember a földön — korától, nemétől függetlenül —, aki ne várná naponta a „postás bácsit”, izgatottan, bizakodva vagy szorongva. Az emberi kap­csolatteremtésnek egyik leg­régebbi, klasszikus formája a levelezés. Kezdetben, a rég­múlt időkben postagalambok, lovasíutárok, postakocsisok látták el az összekötő szere­pét. Az 1800-as évek elején a delizsánsz, a futárposta volt divatban ■— ami tegnap még egyszer ünnepélyesen végigment a budapesti utcá­kon. Haladni a korral A múlt században Miskolc a Kassai Postaigazgatósághoz tartozott, eléggé kiesett a forgalmas postavonalakból. Tokajnak, Mezőkövesdnek ebből a szempontból nagyobb jelentősége volt. Tegnap a Miskolci Posta- igazgatóságon Szele Mihály osztályvezető és Berde Béla sajtóreferens tájékoztatta az újságírókat a jubileum alkal­mából. Az első korszakalkotó pos­tareformot Angliában, 1840- ben vezették be. Tíz évvel későb alakult meg a Német- Osztrák Postaegyesület. 1874. október 9-én hozták létre a legelső együttműködési szer­vezetet, amely a népek kö­zötti gazdasági-kulturális kapcsolatok elősegítését tűz­te ki céljául. A berni szerző­dés aláírásának napját, ok­tóber 9-ét, mint az egyete­mes postaegyesület megala­kításának időpontját az „egyetemes postaegyesület napjának” nyilvánították. Napjainkban a postaforga­lom olyannyira megnöveke­dett, hogy a régi, bürokra­tikus szemléleten és módsze­reken változtatni keilett a kor követelményeinek meg­felelően. A sajtótájékoztatón elmondták, hogy ma világ­szerte kb. ötmillió postás dol­gozik, akik sok milliárd postai küldeményt kezelnek. A le­velek számára az országhatá­rok megszűntek. Egységes, olcsó díjszabással a világon mindenki által igénybe vehe­tő a kapcsolatteremtésnek ezen módja más kontinense­ken élő emberekkel is. Színié nincs távolság A távolságok rendkívüli módon megrövidültek a mo­dem berendezéssel és a leg­újabb távközlési műholdak i beiktatásával. A felmérések­ből kiderült, hogy hazánkban naponta több százezer leve­let kézbesítenek. A sajtóter­mékek és csomagküldemé­nyek száma is hasonlóan te­kintélyes. A postákon már a legmodernebb gépek szortí­rozzák a borítékokat, s a jö­vőben talán olyan automa- • fákat hoznak majd forgalom­ba, melyek a címet is leol­vassák. (varga) KPVDSZ Jogsegély­szolgálat Vének tanácsa a borsodi nyereségük: 43,4 millió Miskolc tanácsi vállalatai­nál az esztendő első felében 43,4 millió forint nyereség képződött, 6,7 százalékkal több, mint az elmúlt év azo­nos időszakában. Különösen jó nyereséget ért el az Avas Bútorgyár és a Miskolci Fi­nommechanikai Javitó Vál­lalat. Az új kenyérgyár üze­melésével járó költségnöve­kedés miatt viszont mintegy 50 százalékkal csökkent a Miskolci Sütőipari Vállalat nyeresége. A Miskolci Ker­tészeti Vállalat kivételével csökkent a nyereség a kom­munális szolgáltató vállala­toknál is, míg az építőipari , vállalatoknál a nyereség nő- j vekedése tapasztalható. ' Az ókori görög városállamok törvényhozásában fontos sze­repet játszott a vének tanácsa. A patinás, jól csengő nevet egy diósdi üzemben az idősebb, kiváló munkásokból, törzs­gárdistákból alakított tanácsadó testület örökölte. De hogy az elején kezdjem: a rádió legutóbbi 168 óra című műsorában hallottam érdekes riportot a Diósdon működő üzem vezérigazgatójának kezdeményezéséről. Az ő ötlete volt, hogy alakítsák meg a vének és az ifjak tanácsát, mely — mint a neve is mutatja — tanácsadó, véleményező szere­pet tölt be a vezérigazgató mellett. Aki e tanácsok tagja, az soron kívül is bemehet a vezérigazgatóhoz, ha közérdekű, fontos mondandója van számára. Ezenkívül blokkolniuk sem kell a gyárkapuban, mert rászolgáltak a bizalomra. Az első hallásra nagyon tetszetős ez á kezdeményezés. Szimpatikus, hogy a vezérigazgató a döntések meghozatalá­hoz segítséget kér és kap a legjobb munkásoktól. Ha azon­ban alaposabban elgondolkozik az ember a riportban hallot­tak fölött, akkor óhatatlanul felvetődik benne néhány kérdés. Az üzemi demokráciának megvannak a jól bevált fórumai. A párt- és KISZ-taggyűlések, a szakszervezet ülései és az üzem összes dolgozóját tömörítő termelési tanácskozás, me­lyen korra és beosztásra való tekintet nélkül mindenki szót kérhet. És a megvalósítható javaslatok hasznosítása kötelező a gazdasági vezetők részére. De vannak az üzemben szo­cialista brigádok is, melyekkel szintén véleményt cserélhet politikai vagy gazdasági témákról a vezetőség. Az első kérdés tehát az, hogy mi szükség van egyáltalán egy üzemben további testületek létrehozásara. Nyilvánvaló, hogy sem a vének, sem az ifjak tanácsa nem sajátíthatja ki magának a felsorolt politikai és gazdasági szervezetek jogait. És nem célszerű a termelési tanácskozást leszűkíteni a — mégoly kiváló — idősebb és ifjabb munkásokból álló ta­nácsra. Ami pedig a soronkívüliséget illeti: fontos, közérdekű problémával kopogtató munkás előtt mindig ki kell nyílnia a vezérigazgató ajtajának! Bizonyára jó szándék vezérelte a diósdiakat, amikor a szóbanforgó tanácsokat megszervezték. Hogy ebben az üzem­ben becsülete van a kiváló munkásoknak, törzsgárdistáknak, az pillanatig sem kétséges. Ám a kezdeményezésnek mégis van egy veszélye: nevezetesen az, hogy ha valahol nem érvényesül tökéletesen az üzemi demokrácia, akkor úgy vél­hetik — a példa alapján —, hogy újabb csoportok, testületek szervezésére van szükség. Holott az adott kereteket kellene tartalommal megtölteni! Hallottam a riportban azonban olyat is, ami fenntartás nélkül dicsérhető. A vezérigazgató udvarias hangú levélben kérte a dolgozók javaslatait egy vagy több gazdasági prob­léma megoldásához. Ez több, mint szép gesztus. Ha le is kell írnunk a véleményünket — és időnk is van a gondolko­dáshoz —, akkor jobban megfontoljuk, mit mondunk. Levél útján azok is ki merik fejteni a véleményüket, akik egyéb­ként nem szívesen szerepelnek a nyilvánosság előtt, félnek tőle, hogy egy félresikerült mondat miatt megmosolyogják őket. Ilyen levélváltásra a miskolci üzemekben is sor kerül­hetne ! * BÉKÉS DEZSŐ Aranygyűrűs kéményseprők Fennállásának 25. évfor­dulója megünneplésére ké­szül a Borsod megyei. Ké­ményseprő Vállalat. A vál­lalatvezetés és a szakszerve­zeti bizottság ebből az alka­lomból aranygyűrűt adomá­nyoz azoknak a kéménysep­rőknek, nak a kik 25 éve dolgoz- vállalat állományá­ban. Előreláthatólag e hó­nap végén tartják meg a ju­bileumi ünnepséget, amelyen 12 kéményseprő kap jubileu­mi aranygyűrűt. bányászoknál é 100 éves a posta világszervezete Postagalamh, delizsánsz, címleolvasó automata Féléves Sajtótájékoztató a postaigazgatóságon Egymásután szervezik meg a kijelölt vállalatok szakszervezeti bizottságai a jogsegélyszolgálatot me­gyénkben. Már funkcionál a szolgálat a Borsodi Szénbá­nyáknál is. A szakszervezeti bizottság az egyes települé­seken meghatározott napo­kon teszi lehetővé a jogse­gély-rendszer igénybevételét A miskolci bányászok első ízben hétfőn, a lyukói ta­nácsteremben jelentkezhet­tek panaszaikkal, vitás ügye­ikkel, különböző kéréseikkel, kérdéseikkel. Az év hátra­levő részében Lyukóbánván még öt alkalommal tartanak hasonló „ügyeletet”, legköze­lebb október 21-én. A jogse­gélyszolgálatot igénybe ve­vő dolgozóknak magukkal kell vinniük az ügyükkel kapcsolatos iratokat és a szakszervezeti tagsági köny­vüket is. Szülők, jóbarátok, rokonok búcsúztatták tegnap délben a megyénkből az NDK-ba utazó fiatal szakmunkásokat. Egyelőre háromszázan kezdik mgg a munkát, de hamarosan újabb százhúszon követik őket. Fiataljaink túlnyomó többsége becsülettel helytállt az eddigi csoportokban. Ennek eredménye, hogy többen másodszor is szerződést kaptak a kint tanu­lásra, gyakorlásra. Képünkön: integető kezek a magasban, indul a vonat. (Szabados György felvétele) kulturális napok A mini-komputer parancsra írógépen kopogja le a választ Mulatja, írja vagy lerajzolja Számológép a zsebben A XIV. KPVDSZ kulturá­lis napok borsodi megnyitó ünnepségét október 15-én, délelőtt 10 órakor az SZMT- székházban tartják. Ünnepi megnyitót Gelb Miklós, a megyei bizottság titkára mond. Ezt követi a megyei kultúraktívák ünnepi ülése, amelynek vitaindító előadá­sát Telekesi Gézáné, a KPVDSZ kulturális, agitá- ciós és sportosztályának ve­zetője tartja. Több vállalat szervez sza- valóversenyeket, szellemi ve­télkedőket. A KPVDSZ-sza- Valóverseny megyei döntőjét •któber 17-én, délelőtt az SZMT-székházban, míg a fo­gyasztási szövetkezetek szo­cialista brigádjainak szelle­mi vetélkedőjét október 29- én, a fegyveres erők mis­kolci klubjában tartják. Október 11-én és 12-én a megyei bizottsághoz tartozó alapszervezetek ünnepélye­sen megnyitják a szakszer­vezeti politikai oktatás tan­folyamait, Borsod 40 K.PV- DSZ-alapszervezetében 240 politikai tanfolyam kezdő­dik, összesen 5262 hallgató­val. A tíznapos rendezvényso­rozaton előadások, ankétok, élménybeszámolók, kiállítá­sok követik egymást. A Mis­kolci Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat például la­kásdíszítési, barkács-, gyer­mekrajz- és brigádnapló-ki­állítást, ankétokat, a Mis­kolci Vendéglátóipari Válla­lat gyermekrajzversenyt ren­dez. Az AGROKONZUM-nál megrendezik a nők fórumát, s több vállalatnál vezet kül­politikai ankétot Gárdos Mik­lós, a Magyarország helyet­tes főszerkesztője. Nagykanizsa határában, a Látóhegyen, 5 hektáros terü­leten valóságos gyermekpa­radicsomot alakítanak ki a város általános iskolásai szá­mára, akik erdő övezte ter­mészetes környezetben tölt­hetik a nyári vakációt és a téli szünidőt. A társadalmi összefogással készült létesít­ményt már a nyáron hasz­nálatba vehetik az iskolások. REFLEKTOR Ma Budapesten, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen ülésezik az Országgyűlés kul­turális bizottsága, ik Békés­csabán szovjet f i lm plakát- kiállítást nyitnak meg. Debrecenben halálának 270. évfordulója alkalmából meg­koszorúzzák Segner János természettudós emléktáblá­ját. >k Egerben megkezdődik az országos közlekedés jogi konferencia. A Júnó-szállóban tegnap nyílt meg a Monroe cég cj^ktronikus számológépei­nek háromnapos bemutatója. A választék a legkisebb zsebkalkulátoroktól a prog­ramozható asztali számító­gépekig terjed. A Monroe az amerikai Lit­ton cég ausztriai leányvál­lalata. A díszes prospektu­sok hatvanéves múltra hi­vatkoznak és megbízható minőséget ígérnek. A cég emblémájával jelzett számí­tógépek két évvel ezelőtt je­lentek meg hazánkban. A mostani bemutató körút már a második, s a három nap alatt kétszáz borsodi válla­lat, szövetkezet képviselőjét várják. Ulf Lindwall, a cég képvi­selője elmondotta, hogy nagy súlyt helyeznek számítógé­peik szervizére. A GELKÁ- val kötött szerződés értel­mében külföldön képezik ki a magyar szakembereket a kényes műszerek karbantar­tására, javítására. Ha pIdá­ul Borsodban a vállalatok Monroe-gépeket szereznének be, akkor Miskolcon a GEL- KA speciális f'iókszervizet nyitna. A bemutató legkisebb da­rabja, az alig harminedekás, levéltárca nagyságú zseb- számológép. Négy alapműve­letet végez, százalékot szá­M- A prospektus reklámlapja a zseb-számológépről. mól, kerekít és adatot is tá­rol. Az 1800-as sorozatú csa­lád tagjai már a legbonyo­lultabb feladatokra alkal­mazhatók, és akár a nagy számítógépekhez is csatla­koztathatók. Az adatok mág­neskártyára kerülnek, s az információkat — attól füg­gően, hogy mire kíváncsi a kezelő — kijelzi, kiírja (te­hát írógép is kapcso'íharo hozzá), vagy pedig kirajzol­ja.

Next

/
Thumbnails
Contents