Déli Hírlap, 1974. október (6. évfolyam, 230-256. szám)

1974-10-07 / 235. szám

Nyugdíjban, de a régi tűzzel . A mozdulatok már egy ki­csit lassúbbak, de a monda­tokból semmit sem kopott a szenvedély, az érvelésből nem hiányzik a tűz. Csak korban volt idős a Miskolc városi Pártbizottság 120 ven­dége. Közös bennük: vala­mennyien a közelmúltban mentek nyugdíjba Miskolc két nagyüzeméből, a Lenin Kohászati Művekből és a Di­ósgyőri Gépgyárból. Vala­mennyien régi, sokan 1945- ös párttagok. Ha az életük­ről írnánk, akkar történel­met kellene írnunk, hiszen az életükkel ők is történel­met csináltak. Öt, a lakóhely szerint be­osztott csoportban arról be­szélgettek az idős párttagok, hogy a nyugdíjba vonulás után, a megérdemelt pihenés idején vajon hogyan sike­rült beilleszkedniük a lakó­hely szerinti területi párt- szervezetekbe. A városi párt- bizottság, a kerületi bizottsá­gok és a két nagyüzem párt- bizottságainak munkatársai a nyugdíjas, az üzemi alapszer- -Vezetekből a területi szerve­zetekbe átjelentkezett párt­tagok tapasztalataira voltak kíváncsiak. Pártbizottsági határozat van arról, hogy az üzemi pártbizottságok egyik fontos feladata az, hogy a nyugdíjas párttagokat mintegy „átkí­sérjék”, „átvezessék” a terü­leti pártszervezetekbe. Ott bemutassák őket, lehetővé té­ve ezzel, hogy új alapszer­Három műszak a cukorgyáron Szombaton és vasárnap is három műszakban termelt a Szerencsi Cukorgyár. Az idei kampány kezdete óta eddig 300 vagon cukorrépát dolgoz­tak fel a gépsorok. A gyár új berendezései a szeptember elején kezdődött szezon óta kifogástalanul működnek. A Borsodi Vegyikombinát eladásra {elajánlja az alábbi felesleges állóeszközeit: — 1 db UAZ típusú 0,8 tonnás csukott TEHERGÉPKOCSIT műszaki állapota 50%-os; — 1 db ASCOTA 170 típusú 35 gyűjtős KÖNYVELŐGÉPET, — 1 db ASCOTA 170 típusú 45 gyűjtős KÖNYVELŐGÉPET Fenti gépek megtekinthetők a Borsodi Vegyikombinát I. gyáregységében, Kazincbarcikán. Ügyintéző: Szőke Móric. Telefon: Kazincbarcika, 135/15-39. Telex: 64222, 64223 Eoyharmadávaí növeltük a kivitelt Nézzük például a cementet. Minden harmadik zsák ha­zánkban eladott cement külföldi. Kerek számokban számol­va a hazai termelés 3,4 millió tonnát, a behozatal pedig 1,3 millió tonnát tesz ki. Ez az arány is jól »érzékelteti, hogy nyitott gazdaságú ország vagyunk, s népgazdaságunk egyet­len ágazata sem nélkülözheti a külföldi kapcsolatokat, a nemzetközi munkamegosztást.-M- Csak a mozdulatok voltak lassabbak. A vitában hajdani beszélgetések tüze izzott. (Kerényi felv.) vezetükben egyéniségükhöz szabott pártmunkát kapja­nak. A beszélgetésekből kide­rült, hogy ez az „átvezetés”, a nyugdíjas évekre való elő­készítés nincs a legnagyobb rendben. Számos olyan alap­szervezet van, ahol el sem búcsúztatják az idős dolgo­zót, vannak olyan területi alapszervezetek, ahol nem is mutatják be, nem is köszön­tik őket. Természetes, hogy az amúgy is munkában fáradt emberekben, feladatok nél­kül, gyakran csak a mellő­zöttség érzése nő, holott az üzemben a legjobbak közé tartoztak. A társadalom ve­szít azzal, amit így, emiatt a lakóhelyükön nem tesznek meg, nem végeznek el. Szerencsére egyre több más előjelű példa is van. Az ér­tekezlet vagy inkább beszél­getés célja a tapasztalatok összegyűjtése, rendszerezése volt. Csak a mozdulatok voltak fáradtabbak. A mondatokban ugyanaz a szenvedély fe­szült, mint a hajdani viták­ban, beszélgetésekben. S ki­derült: a megérdemelt juta­lom, a pihenés csak úgy iga­zi, úgy teljes, ha van mit tenni, ha az erőkhöz képest akad feladat. Ehhez kell az a bizonyos átkísérés, a nyug­díjas évekre való felkészítés. Tudjuk: vannak — s itt is voltak — hatvan év feletti munkásőreink, vannak a vá­rosban hetvenéves aktív tár­sadalmi munkásaink. Akik megtanultak társadalmi mé­retekben gondolkozni, akik az eszmét szolgálták egy éle­ten át, azoknak a tétlenség lenne a legnagyobb bünte­tés. A pártbizottsági beszélge­tésen idős párttagok vettek részt. Hisszük, hogy ami rá­juk, az minden jó érzésű munkás-nyugdíjasra vonat­koztatva is igaz. A lakóhely, a legszűkebb környezetünk lesz gazdagabb, ha segíteni hívjuk őket B. G. Az országgyűlés őszi ülés­szakán megtárgyalták és el­fogadták a külkereskedelmi törvényt, s Biró József mi­niszter joggal húzhatta alá, hogy létfontosságú érdekünk fűződik a nemzetközi mun­kamegosztásban való rész­vételhez. Számunkra a kül­kereskedelem egzisztenciális kérdés. A számok bizonyít­ják, hogy külkereskedelmi forgalmunk növekedése meg­haladja az ipari termelés emelkedését. m Nem mindegy, milyen szériában Térjünk vissza példánk­hoz, a cementhez. Ahhoz, hogy a hejőcsabai óriás el­készüljön, sok külföldi gé­pet, technikát kellett a Hejő partjára telepíteni. A 4,5 milliárdos beruházás költsé­geinek egy részét konverti­bilis valutában kellett fe­dezni. Ám ha a gyár elké­szül és termelni kezd (éven­te mintegy 1,5 millió tonna Múzeumbarátok köre A miskolci Herman Ottó Múzeum múzeumbaráti körei ma este fél hatkor tartják évi közgyűlésüket, melyen ez évi munkájukat és jövő évi terveiket vitatják meg. A vi­tát néprajzi filmek vetítése követi. cementet állít elő), akkor a zavartalan hazai ellátás ve­szélyeztetése nélkül lemond­hatjuk a tőkés importot. Persze, nem mindenből és nem mindenkor rendezked­hetünk be önellátásra. Az a cél, hogy a költségek szem­pontjából optimális termék- mennyiséget, szérianagysá­got érjünk el, annak árán, hogy egyes, nem kellő haté­konysággal előállítható ter­mékek előállításáról lemon­dunk, másokat viszont — a külföldi értékesítési lehető­ségekre hagyatkozva — a ha­zai igényeket meghaladó mennyiségben termelünk. Gácsi Miklós, Borsod ^ne­gyei képviselő, kohó- és gép­ipari ^államtitkár felszólalá­sában utalt arra, hogy me­gyénké a magyar 'ipar és me­zőgazdaság egyik tekintélyes bázisa és a külkereskedelmi forgalom számottevő repre­zentánsa. Ez év első felében 4,4 milliárd forint értékű Made in Borsod termék ke­rült a határon túlra. Az egy évvel ezelőtti teljesítéshez képest Borsod üzemei 31 szá­zalékkal növelték a kivitelt.1 A Pamutfonóipari Vállalat miskolci gyárának udvarán, a zöld gyepen két munka­köpenyes fiatal nő tornászik. Játékos gimnasztikái gyakor­latokat végeznek. Kivitelünk háromnegyed ré­sze a tőkés országokba irá­nyult, s főként ennek tud­ható be, hogy vállalataink ez év első felében csaknem 1,2 milliárd forinttal na­gyobb nyereséget értek el, mint az elmúlt esztendő első hat hónapjában. Gazdálkodiunk takarékosabban! Persze, azt is -tudnunk kell, hogy a mi kivitelünk rop­pant behozataligényes, azaz üzemeink többségénél jelen­tősen megnőtt az import­anyagok és gépek felhasz­nálása. Ez pedig már ront­hatja a. jelentős export lát­tán támadt örömünket. A külkereskedelem fontosságá­nak, a külkapcsolatok ápo­lásának szorgalmazása mel­lett nem szabad megfeled­kezni- népgazdaságunk teher­bíró képességéről sem. A tő­kés országok inflációs hul­lámai ugyanis rontották a cserearányokat, azaz kivitt termékeink árnövekedését meghaladja a behozott anya­gi javak árának emelkedé­se. Ez a tény már önmagá­ban is a takarékosabb, a nemzetközi piac értékítéletét figyelmen kívül nem hagyó gazdálkodásra figyelmeztet. B. I. ráztam a kanomat, nyólc na­pig beteg voltam. Már alig vártam, hogy újra bejöhes­sek. Kiss Janka fonónő, a KISZ- alapszervezet titkára nyújtó­gépen dolgozik: ,,Rohanok a gyerekekért” Hétfő délelőtt a fonodában A rádiótól kérdezték — a DH válaszol Mennyi táppénz jár a gyermekgondozási segély letelte után? A miskolci rádió egy héttel ezelőtt sugárzott Fó­rum-adásához számos olyan kérdés érkezett, amelyben a hallgatók — nyugdíjasok és kismamák — az őket érintő munkaügyi és munkajogi problémákra kérnek választ. © „1970-től két gyermekkel gyermekgondozási segélyt ve­szek igénybe. Most újból mun­kába kellene állnom, de mint­hogy iámét terhes vagyok, táp­pénzen leszek. Hallottam, hogy van olyan törvény, amely elő­írja: aki GYES-ről visszamegy dolgozni, azt az a bér illeti meg, mint a többi dolgozót. Ne­kem az 1969-es bérem havi 1100 forint volt, azóta ez a régieknél 1300 forintra módosult. Jogom van-e kérni az emelést, vagy a régi keresetem után kapom majd a táppénzt?” —• kérdezi Fekete Józseí'né Miskolcról. Dr. Szegedi László, a Mis- kolci Munkaügyi Bíróság el­nöke adja a választ: — Kérdése, annak ellenére, hogy egyszerűnek tűnik, meg­lehetősen összetett. Van ugyanis egy olyan rendelet, hogy a gyermekgondozási se­gélyen levő nőkkel szemben fizetésemelések során ugyan­úgy kell eljárni, mintha dol­goznának. Tehát be kell so­rolni őket, s gondoskodni kell arról is, hogy időben értesüljenek róla, milyen új bérkategóriába kerültek, mennyivel emelkedett az alapbérük. Méltánytalan len­ne ugyanis, hogy akik otthon vannak, gyermekeiket gon­dozzák, távollétük miatt anya­gi hátrányba kerüljenek. A megemelt bért viszont csak újbóli munkába állásuk után kapják meg. Így, miután a kérdező 1970 óta folyamato­san gyermekgondozási se­gélyt vesz igénybe, és most terhessége miatt ismét táp­pénzállományba véteti ma­gát, csak az első szülést meg­előző bére — tehát 1100 fo­rint — után kaphatja a táp­pénzt. Mert rendelet van arra is, hogy a táppénz összegé­nek megállapításakor a be­tegállomány kezdetét meg­előző háromhavi átlagkerese­tet kell alapul venni. © A 36-293-as telefonszámról érdeklődtek: „Szolgálati” nyug­díjat milyen címen lehet meg­vonni? Dr. Tímár László, a Me­gyei Bíróság elnökhelyettese: ’— Minden nyugdíj munka- viszonyon vagy tagsági jog­viszonyon — tehát szolgála­ton! — alapszik. Ezért a kér­désben szereplő „szolgálati” jelző nem jelent önálló nyug­díjtípust. Annái inkább való­színű, hogy a kérdező kor- engedményes nyugdíjra gon­dol. Ez azonban nem azonos a korkedvezményes nyugdíj­jal. (Ily^n ugyanis — az 1972. évi 25. törvényerejű rendelet szerint — sok száz van.) A korengedményes nyugdíjat — egyéni elbírálás alapján — csak a munkaügyi miniszter engedélyezheti, kivételesen a párt- és az állami apparátus­ban dolgozók részére. Ennek folytán a megvonása is csak kivételes esetekben lehetsé­ges, az ilyen nyugdíjat élve­zők államellenes vagy anti­demokratikus magatartása miatt. Q Orsó László miskolci rá­dióhallgató az edelényi Tö- VÄLL rokkant-nyugdíjasa. Azt kérdezi: dolgozhat-e évi 12G0 órát nyugdíja összegének kor­látozása nélkül? A válaszadó ismét dr. Tí­már László: — Tekintettel arra, hogy nem jelölte meg a munkakö­rét. csak azt válaszolhatjuk, hogy nézze meg az 1/1973. (III. 3.) SZOT-szabályzat 1-es és 2-es számú mellékletét, amely felsorolja azokat a munkaköröket, amelyek ese­tében a nyugdíjasok foglal­koztatási kerete 1260 óra le­het. Ezt a SZOT-szabályzatot megtalálhatja az 1973. már­cius 3-i, 17-es számú Magyar Közlönyben. (keglovich) Dr. Szigetiig Tibor igazgató:’ — Reggel megbeszélést tar­tottunk, az elmúlt heti prob­lémákat, eredményeket be­széltük meg. Ha így hala­dunk, a kongresszusi válla­lást maradéktalanul teljesít­jük. Az elmúlt héten gyár­tott pamutot, szintetikus és kevert fonalat, ha ráteker­nénk az Egyenlítőre, körül­belül százötvenszer körbeér­né. A hétfői nap nálunk egy kicsit nehéz. Vasárnap éjsza­ka tartjuk a villamossági karbantartást. A gépek leáll­nak ilyenkor. Az üzemen be­lüli levegőztetés eléglé ne­héz. Ha nedvés a levegő, csa­varodik, ha száraz, könnyen elszakad a szál. Az üzemben négyműszakos váltást vezettek be. A hat­napos munkát két*«zabadnap követi: Schmidt János művezető a tisztító üzemrészből: — Nekem a hétfő nem nagy változás. Péntektől szer­dáig mindennap dolgozom. A mai műszakban több mint ötezer kilogramm gyapotot etettünk be a gépekbe. Laczkó Károlyné kártolós: — 1957 óta dolgozom a fo­nodában. Főzés közben lefor­A BÁÉV alsózsolcai ház­gyárában sorozatban készül­nek az új termékcsclád épí­tőelemei. Egyik-másik faltí­pusból már megkezdték a so­rozatgyártást. Az első pane­— Ma fél hatkor indítot­tam a gépemet. Hosszabb a műszak, többet termelünk. Veres Mária az előfonó üzemrészből: — Gesztelyből járok be. Kora hajnalban indultam ott­honról. Tegnap este szóra­koztam. Szerencsére hétfő már közelebb van a szabad­naphoz, mint a kezdéshez. Persze ig&zában ilyenkor jö­vünk bele a munkába. Andrásiig Zoltánná a gyű­rűsfonóból. — Műszak után ma is, mint mindig, sietek bevásárolni a vacsorára és a holnapravalót. Csévélő üzemrész. A pihe- leszedőktől és a ládaszállító kocsiktól ugyancsak óvakod­ni kell. Lépten-nyomon belé­jük botlik az ember. Miklós Katalin fonónő: — Kétszer kaptam kiváló dolgozó kitüntetést. Átlag- fizetésem háromezer forint. A laboratóriumban Bar- nóczki Istvánná ül a szakító­gép előtt: — A mai napon az átlag­minőséget adjuk. Különösebb hibát nem találtam. Munka után rohanok a gyerekekért, Petikéért és Istvánért. . V. R. leket Kazincbarcikára szállít­ják. Várhatóan még ebben a hónapban megérkeznek az el­ső házgyári erkélyes elemek az Avas déli oldalában épü­lő lakótelepre. Erkél yes panelek \

Next

/
Thumbnails
Contents