Déli Hírlap, 1974. október (6. évfolyam, 230-256. szám)

1974-10-04 / 233. szám

! A Palotaszálló históriája II, mulat Az egykorú sajtó színesen számolt be a Palotaszálló át­adásáról. 1930. június 7-én a diósgyőri kapui vámsorom­pónál 621 francia, német, tö­rök, cseh, amerikai, angol rendszámú autó, 250 motor- kerékpár ment át Lillafüred irányába. A Csabai kapui vámnál 420 autó és 122 mo­torkerékpár érkezett és fi­zette le a 68, illetve 28 fil­lér kövezetvámot. A Szeme­re utcai keresztezésnél a for­galmi rendőr több mint öt­ezer jövő-menő autót szá­molt össze két nap alatt. Mind a Palotaszálló megnyi­tására érkeztek. A sajtó bel- és külföldi képviselőit, az orvosszövet­ség tagjait két-két vonat .vit­te az avatóra. A palotában minden szobát lefoglaltak, tele voltak a ' környék ma­gánlakásai is. A palota kony­hájában 15 ezer vendég szá­mára főztek, s az étel más­nap estig elfogyott. Áldozat a nemzet pénzéből Pünkösdhétfőre lett vége a nagy murinak. Feljegyez­ték, hogy Mayer miniszter úr elénekelte: „Kisperjésen kinn lakom én, a pusztai ka­rámba’ ...” — a második strófát pedig a miskolci pol­gármester fújta: „Galambok közt mehetnél a vasárnapi misére...” A Magyar Jövő című füg­getlen politikai napilap tu­dósítója már nem volt ilyen rózsás hangulatban. „Nem lehet senkinek más állás­pontja, mint az, hogy — ha annak idején a temérdek pénz befektetését, akkor, amikor azzal sok más, súlyo­san érezhető hiányt lehetett volna elimitálni, kifogásol­tuk és elleneztük is — most, amikor ezt az óriási áldoza- tpt a nemzet pénzéből meg­hozták, Lillafüred felvirá­goztatását mindenkinek ér­deke propagálni.” Phiíips-sfúdió a toronyban A fényűző berendezésről így számol be a korabeli tu­dósító: „Belül pedig főúri berendezés, történelmi stilus és modern ízlés. Általában a meleg tónusú színek az ural­kodók. Sötét tölgyfabútorral, lilás-bordó színkeverésű bár­sonybrokát huzatokkal, ba­Anyagmozgatási konferencia és kiállítás Ma délelőtt sajtótájékoz­tatót tartott az MTESZ mis­kolci székházéban dr. Cse- lényi József, a Központi Anyagmozgatási és Csoma­golási Bizottság helyi szer­vezetének titkára. Tájékoz­tatójában előzetes ismerte­tést adott az október 9—12. között Budapesten sorra ke­rülő VIII. anyagmozgatási konferenciáról, a BUDA- TRANSPACK ’74 nemzetközi * anyagmozgatási és csomago­lási kiállításról, valamint a HUNGAROPACK ’74 ma­gyar csomagolási versenyről. Évenként egyszer személyzeti bált rendeztek. A felvétel a harmincas évek végén készült, x-szel jelölve Mály Ferenc, a szálló ma már nyugdíjas villanyszerelője. rátságos sarkokkal, amelyek­nek minden bútordarab-stí­lusa a Mátyás király korát megelevenítő freskókhQZ iga­zodik." A szálloda technikai be­rendezéseit a kor legjobb műszaki szakemberei készí­tették. A Philips-stúdió az épület tornyában kapott he­lyet. A két lift 15 méterrel az épület alá szállt, ebben a mélységben tervezték egy hi- deggyógyvíz-fürdő építését. Ezt a tervet később elvetet­ték, mert az itteni víz gyógy- hatása csekély. Többet tu­dunk az épület villamosítá­sáról. A munka irányítója, Mály Ferenc, még ma is se­gíti tanácsaival a villanysze­relőket. Az általa őrzött terv­rajzokból kiderül, hogy mint­egy 100 000 méter bergmann- csövet vakoltak a falba, és körülbelül 350 kilométer hosszúságú drótot használtak fel. Csupán a fényjelző be­rendezéshez 60 ezer méter huzalra volt szükség. Ennek segítségével lehetett hívni a pincért, a hordárt vagy a szobalányt... Az apartmano­kat nemcsak telefonnal sze­relték fel, széfek is. helyet kaptak a lakosztályokban. A palota mai vendégei talán nem is sejtik, hogy a könyv nagyságú páncélajtók tűz­biztos kazettákat rejtenek. Ma már csupán az üdülőve­zető használja az irodájában levő értékmegőrzőt. Kevés a vendég A látványos megnyitó után nemigen foglalkozott a sajtó a Palotaszállóval. Az első időben kevés volt a vendég, ami nem is csoda, hiszen kezdetben csak a kabinet- iroda engedélyével lehetett szobát kapni a szállóban. Keserűen jegyzi meg az egyik miskolci újság: .ezzel a szállóval is úgy vannak az emberek, hogy egyszer meg­nézik, de többé nem kíván­csiak rá, ami betudható an­nak is, hogy az emberek nemigen tudnak költekezni.” A szobaárak négytől 24 pengőig terjedtek. Egy év múlva mérsékelték az ára­kat, s a legdrágább lakosz­tályért 16 pengőt fizetett a vendég. A turistaszállás 2 pengő volt. összehasonlítás­ként annyit, hogy egy kiló fehér kenyér 50 fillérbe ke­rült, egy mázsa kukoricáért 13 pengőt kértek, s a Szent István-barlang belépőjegyé­ért egy pengőt kellett fizet­ni. (Folytatjuk) BRACKO ISTVÁN ERDŐS ÁKOS STOP! EGY PERCRE! Légszennyező gépkocsik Autósok, motorosok rovata A gépkocsi üzemeltetése során távozó kipufogógázok, motorgázok szennyezik a vá­rosi levegőt, veszélyeztetik az ember egészségét. A ki­pufogógázban található anya­gok mérgező hatásúak. Kon­centrációjuk függ a motor fajtájától és az alkalmazott üzemanyagtól. A füstgázok fontosabb, az egészségre ká­ros összetevői: a szénmo- noxid, nitrogénoxidok, szén- hidrogének, amelyek nagy része rákkeltő hatású. Eze­ken kívül nagyon mérgező a kopogásgátló ólom, amit a benzinhez adagolnak. A veszélyes szénmonoxid A motorgázok legveszélye­sebb alkotóeleme, a szén­monoxid a vér hemoglobin­jával egyesülve, szénmonoxid- hemoglobin koncentrációkat képes alkotni, és ez a ve- gyület a vérben feldúsulhat, 5—10 százalékra nő. Az egy százalék körüli COHb-kon- centrációt az emberek több­sége minden látható követ­kezmény nélkül elviseli, azonban a betegek, lábado­zók számára veszélyt jelent. A szív- és tüdőbetegeknél hasonló tünetek alakulnak ki, mint a hegymászóknál, akiknek a szervezete nem kap elegendő oxigént. A ká­ros jelenségek az agyra is kiterjednek. Az utóbbi idő­ben a kutatások kiderítették, hogy a szénmonoxid vér­edény-megbetegedéseket okoz. Magas COHb-koncent- ráció kialakulhat lassan ha­ladó kocsioszlopban vezetők vérében, s kivételesen elér­heti a 15 százalékot. Hason­ló koncentráció alakulhat ki a forgalmas utcára néző la­kásokban lakó emberek vé­rében is. A kipufogógázban jelenle­vő nitrogénoxid elősegíti a füstköd-szmog képződését, káros a nyálkahártyákra és a szemet irritálja. Az effajta oxidáló anyagok elősegíthe­tik a rákbetegségek kifejlő­dését is. Az aromás szénhid­rogének közül a többgyűrű­sek rákkeltő tulajdonságnak. A szennyezési határértéket megállapító hatósági intéz­kedéseken kívül rendkívül nagy jelentősége van a lég- szennyezést csökkentő tech­nikai kutatásoknak. Sovány keverék és metanol Az Egyesült Államokban kí­sérleteznek az úgynevezett sovány, tehát híg keverékkel üzemeltetett gépkocsik gyár­tásával. Sovány keveréknél a benzinfelhasználás 29 száza­lékkal kisebb, a káros szén- monoxid-kibocsátás gyakor­latilag megszűnik, az eléget- len szénmonoxid-kibocsátás is lényegesen kisebb. Gazda­ságossaga es a mergezo szén­monoxid kiküszöbölése miatt ennek a keveréknek elsőbb­séget kell kapnia. Ellene szól: veszteség keletkezik a teljesítményben is a felgyor­sulásnál; a növekvő hajlam a kopogásra; a motor „beful- ladása”, különösen felmele­gedéskor; visszagyújtás a porlasztóban. Mindezek látszólag a so­vány keverék alkalmazása ellen szólnak, azonban a gépkocsi tulajdonosának mindegy, hogy motorja telje­sítményét sovány vagy kö­vér keverékkel éri-e el, ki­sebb vagy nagyobb henger­térfogattal. Az utóbbi időben mind több szó ^sik a metilalko- holról, avagy a metanolról, mint a benzint helyettesítő üzemanyagról. Környezet- szennyező hatása viszonylag csekély, tekintve hogy el­égetésekor széndioxid és víz keletkezik. Ahhoz, hogy egy motort tiszta metanol-üzem­re állítsanak át, csupán ar­ra van szükség, hogy» a leve­gőkeverék arányát 14,1-ről 6,1-re szállítsák le. Egy át­állított kísérleti gépkocsi egy éve zavartalanul fut a kali­forniai Santa darában. Ki­pufogógázai — a normális benzinütemhez viszonyítva — lényegesen kevesebb szén- monoxidot és nitrogénoxidot tartalmaznak. VISZOKAI TIBOR oki. gépészmérnök ilvánlí Az állami népességnyijvón- tartásra vonatkozó hatályos jogszabályok alapján népes­ségnyilvántartó csoport lét­rehozásáról döntött a városi tanács végrehajtó bizottsága. A csoport — amelynek mű­ködése egész városunkra ki­terjed — az I. kerületi hi­vatal igazgatási osztályának irányítása alatt működik. A csoport tagjai összeállítot­ták az utca- és házszám- jegyzéket, s megfelelő mé­retarányú térképek elkészí­téséről gondoskodtak. A rádiótól kérdezték — a DH válaszol * Ahogy a kollektív szerződés előírja A miskolci rádió hétfő es­ti, Fórum című műsorához számos olyan levél és tele­fonhívás érkezett, amelyben a hallgatók különböző mun­kaügyi, illetve munkajogi kérdésekben kértek felvilá­gosítást. Két kérdésre ezút­tal dr. Tóth László, a me­gyei tanács munkaügyi osz­tályának főelőadója válaszol. 0 Zémán Károly Írja Mis­kolcról: „Az egyik miskolci gyárban dolgoztam, ahonnan év közben leszámoltam. A kö­vetkező évben vártam a nye­reségrészesedés rám eső részét, s amikor reklamáltam, közöl­ték velem, hogy az évből csak öt hónapot dolgoztam, igy ne­kem nem jár év végi .nyere­ség. Náluk ugyanis az a gya­korlat, hogy csak félévi mun­ka után fizetnek. Hová fordul­jak jogorvoslatért? — A jelenlegi rendelkezé­sek szerint minden munka­ügyi vitában a dolgozó első fokon a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz fordulhat, ön tehát ott kérheti a ki nem fizetett nyereségrésze­sedés megítélését. Ami pedig a kérdés első felét illeti: a vállalatok a nyereségrésze­sedés kifizetésének szabá­lyait — az érvényben levő rendelkezéseket figyelembe véve — önállóan, saját elha­tározásuk szerint állapítják meg. Előfordulhat, hogy a dolgozó a vállalatnál eltöl­tött hat-, kilenc- vagy tizen­két hónapos munkaviszony után kap csak év végi nye­reségrészesedést. Vannak olyan szabályozások is, hogy a dolgozónak a kifizetés nap­ján még munkaviszonyban kell állnia. Elképzelhető tehát, hogy a kérdezőnek eb­ben az esetben nem jár nye­reségrészesedés, mert azt a szolgálati időt, amelyet a vál­lalat a kollektív szerződés­ben előírt, nem dolgozta le. A „Mi a jogunk?” jeligéjű levelében írja egy hallgató: „A kollektív szerződés állítólag az üzemek alkotmánya. Sajnos, nálunk csak a vezetőknél ta­lálható meg, és Így nem Is­merjük részletesen a benne foglaltakat. Igaz, az aláírása előtt egyszer egy gyűlésen el­mondták, hogy mit foglal ma­gában, de ki tudta megjegyez­ni azt a sok szabályt? Viszont ha a szabályrendelet minden­kire vonatkozik, akkor a vál­lalat köteles lenne valamennyi dolgozójához írásos formában eljuttatni.” — A kollektív szerződés nemcsak az üzemek alkot­mánya, hanem — és ez a lényegesebb meghatározás — a Munka Törvénykönyve végrehajtási rendelete, illet­ve utasítása. Éppen ezért a dolgozókkal a kollektív szer­ződés rendelkezéseit ismer­tetni kell. A kollektív szer­ződés minden vállalatnál megtalálható a gazdasági ve­zetőknél, a szakszervezeti bi­zottságokon és a munkaügyi osztályokon. Néhány válla­latnál pedig az üzemekben, a szakszervezeti bizalmiknál és a szocialista brigádveze­tőknél is megtalálható a kol­lektív szerződés, valamint a Munka Törvénykönyve, a törzsgárdaszabályzat, a mun­kavédelmi és újítási sza­bályzat. Ha vitás kérdés me­rül fel, a dolgozók ezekbe bepillanthatnak, a vezetők kötelesek a rendelkezésükre bocsátani, s szükség esetén tájékoztatást kell adniuk a leírt rendelkezések értelme­zéséről is. Minden vállalat­tól viszont nem várható el, hogy valamennyi dolgozónak adjon egy példányt a kollek­tív szerződésből. A Lenin Kohászati Művekben például körülbelül 20 ezer példányt kellene kinyomatni, ami nagy anyagi megterhelést jelente­ne a vállalatnak. (keglovich) BÉLYEGGYUJTÉS Holnap hozza forgalomba a Magyar Posta az „Évfordulók- események 1974” elnvezésű bé­lyegsorozatban a Segner János András magyar származású ter­mészettudós születésének 270. évfordulójáról megemlékező 3 Ft- os szelvényes bélyeget. A 25 bé­lyeget és 25 szelvényt tartalma­zó nyomdai íveken a bélyege­ket és szelvényeket sakktábla- szerűn nyomták. A szelvényes bélyeg több színű oíszetnyomas- sal a Pénzjegynyomdában ké­szült, Füle Mihály grafikusmű­vész terve alapján. 735 000 foga­zott és 5000 fogazatlan példány­ban. A bélyeg és a szelvény ke­rete keskeny fekete csík. A bé­lyeg kék, kékeszöld és okker­sárga színekkel a Hold felszínét ábrázolja a természettudósról el­nevezett kráterrel, előtte a ter­mészettudós portréja látható pi­ros, barna, kék és fehér színek­kel. A szelvény kék alapszínben a Segner-kerék modern és ko­rabeli változatát mutatja, utób­bit barna színnel. A szelvény bal oldalán fekete színnel ol­vasható városnevek (Halle, Göt- tinga és Jéna) a természettudós matamtika és fizika professzori működésére, jobb boldáli részén látható városnevek (Debrecen és Pozsony) orvosi működésére utalnak. A bélyeg postai kül­demények bérmentesítésére szel­vénnyel vagy szelvény nélkül la felhasználható. A Filalétai Szemle októberi száma 40 oldal terjedelemben je­lent meg, a szokásos 3 Ft-os áron. A szaklap kiemelten fog­lalkozik az október 19-én meg­nyíló Acrofila ’74 bélycgkiállí- tással. Több szakcikkben olvas­hatunk a légipostabélyegekről, a repülő- és bailonpostáról. Ez­úttal a népszerű filatelista kis­szótár is a légipostával kapcso­latos meghatározásokra ad szak­szerű, részietes tájékoztatást. A közelmúltban megjelent Mona Lisa bélyeg iránt rendkívül nagy volt az érdeklődés a gyűjtők kö­rében, s számos szervezeit gyűj­tő kifogásolta annak elosztási rendjét. A Szemle ezúttal tartal­mazza a MABÉOSZ ez irányú álláspontját is, mely lényegében a gyűjtők érdekeit képviseli. Többek érdeklődésére közöl­jük, hogy Eszak-Magyarorsza- gon legközelebb október 20-án Egerben, a Knézich Károly u. 8. sz. alatti Városi Művelődési Központban lesz bélyeggyorscse- re, 10 órai kezdettel. A gyors­cserén minden érdeklődőt szíve­sen látnak. V. Gy. Csatornáznak r az Uttörőparkban Nem panaszkodhatnak az Üttörőpark lakói. Nemrég adták át rendeltetésének, a telepet az egyetem—cement­gyár közötti úttal összekötő korszerű hidat, s máris újabb munkálatok szemtanúi lehet­nek. Sztrelcsik Ferenc, helyi tanácstag interpellációja nyo­mán a városi tanács végre­hajtó bizottsága ötmillió fo­rint póthitelt biztosított köz­műfejlesztési munkákra. A pénzből még ebben az év­ben megépül a Jegenyés ut­cai szennyvízcsatorna (a munkálatokat már végzik.) A jövő évre ütemezték a Kisdobos utcai szennyvíz- csatorna építését. A csator­nák elkészülte után mindkét utca korszerű útburkolatot is kap.

Next

/
Thumbnails
Contents