Déli Hírlap, 1974. szeptember (6. évfolyam, 205-229. szám)

1974-09-18 / 219. szám

TZ. ‘iu<s S Gyermekeire yujtotta a házat .BŰNÜGYI TUDÓSÍTÁS A I». OLDALON. VI. ÉVFOLYAM, 219. SZÁM 1974. SZEPT. 18., SZERDA | ÉRI: 80 FILLÉR Javítások, szerelések Eltűnik-e az antennaerdő? A városi tanács gazdaságpolitikai állandó bizottsága gyak­ran foglalkozik városfejlesztési kérdésekkel. Ahhoz, hogy megalapozott, hasznosítható javaslatokkal segítse a tanács munkáját, konkrétan az ötödik ötéves terv kialakítását, ala­posan kell ismernie a várospolitika minden problémáját. Ezért keresték fel tegnap a várospolitikai bizottság tagjai az új lakótelepeket, az építkezéseket. Képünkön Szekrényi Jenő, a Miskolci Beruházási Vállalat igazgatója tájékoztatja a bi­zottság tagjait a diósgyőri lakótelepen a még hátralevő beru­házásokról. A kép bal szélén Lipták Balázs, a városi tanács tervosztályának vezetője, mellette pedig Alföldi László osz­tályvezető-helyettes. (A helyszíni szemle néhány tapasztala­táról számolunk be az 5. oldalon levő várospolitikai fóru­munkban.) (Ágotha Tibor felvétele) Még folyamatosabb ifjúságpolitikai munkát! Fiatalok parlamentjei Készülődés a tévé II. programjára Kedves vendég Finnországból Hazánkba érkezik Kalevi Sorsa ksrmányli Miniszterelnökünk, Foek Jenő meghívására hivatalos láto­gatásra hazánkba érkezik Kalevi Sorsa finn miniszterelnök. ★ ★ Közismert az a Központi Bizottság által 1970 februárjá­ban hozott ifjúságpolitikai határozat, amely az ifjúság ne­velését össztársadalmi üggyé emeli. Ennek nyomán született meg az 1971. IV. számú törvény, amely megszabja az álla­mi és társadalmi szerveknek, az állampolgároknak az ifjú­sággal kapcsolatos általános kötelességeit. Az júsági tör­vény végrehajtásáról rendelkező kormányhatározat előírja, hogy minden állami szerv és szövetkezet vezetője legalább kétévenként köteles ifjúsági parlamentet tartani, s ezzel az ifjúságnak olyan közéleti fórumrendszert biztosítani, ahol elmondhatják véleményüket, mind a jogaikat, mind pedig a kötelességeiket illetően. ' A televízió II. programjá­nak Tokaj körzetébe való „érkezése” előtt jelentős elő­készítő munkát folytatnak Miskolcon a vállalatok. A MIK megbízásából az egri Univerzál Szövetkezet szak­emberei megkezdték a ré­gebbi típusú központi an­tennák átszerelését, az adap­terek bekötését és az úgy­nevezett antennafejek bőví­tését. A most készülő ház­gyári épületek tetejére már a Il-es program vételére al­kalmas berendezéseket sze­relnek fel. A mai napig nyitott az a kérdés, hogyan oldják meg a Il-es program vételét a la­kásszövetkezetek épületei­ben. Sok ezer családot érin­tenek — esetleg anyagilag is — az átszerelések, javítá­sok. A Herman Ottó Lakás- szövetkezetnek például 630 lakó érdekében mielőbb el kell döntenie, hogy javításokkal, vagy az erő­sítő, illetve antennaberen­dezések átalakításával garantálják-e majd a jó vé­telt. A lakók érthetően bizal­matlanok, hiszen a központi antennákkal az Les műsort sem tudják fogni évek óta. Két nagyobb épületben vég­Napos, szásaz idő Napos, száraz, mérsékelten meleg idő várható. Ma haj­nalban 7—14 fok között volt a hőmérséklet országszerte: a nappali hőmérséklet 20—25, az ésti 14—18 fok között ala­kul. zett vizsgálatok arról győz­ték meg a szakembereket, hogy az ott található 12 erő­sítőből mindössze három működik kifogástalanul. Ez­zel magyarázható, hogy az ablakokat, loggiákat külön­féle antenna-tákolmányok díszítik. Pedig törvény írja elő, hogy a központi anten­nákkal felszerelt épületek ablakpárkányaira, erkélyei­re saját készítésű alkalma­tosságot kirakni tilos. Ezzel szemben sokan a ház­tetőket is kihasználják: fa- rüdakra, csövekre szerelik fel az antennákat. (Folytatás a 3. oldalon) Ismét finn vendég érkezik hozzánk. Az elmúlt évek so­rán már szinte rendszeres •k lett, hogy magas rangú ven­dégek látogatták egymást mindkét országból. Kekko- nen finn államfő hivatalos látogatását előbb Fock Jenő. majd államfőnk, Losonczi Pál finnországi útja követte, egy év múlva pedig Kádár János folytatott eredményes tár­gyalásokat Suomiban, Kek- ítonen elnökkel. Finnország­gal való együttműködésünk és barátságunk egyik fő pil­lére a realitásokkal számoló finn békepolitika. Ennek volt ékes bizonyítéka, ahogy a finn kormány az európai biz­tonsági konferenciáról szóló budapesti felhívást fogadta, majd annak előkészítését tá­mogatta. Mai vendégünk, Kalevi Soréa miniszterelnök, a finn Szociáldemokrata Párt főtit­kára, 1930-ban született, dip­lomájának megszerzése után előbb újságíró volt, majd az UNESCO munkatársa Pá­rizsban, később odahaza a finn UNESCO-bizottság fő­titkára és ugyanekkor vá­lasztották meg a Finn Szo­ciáldemokrata Párt főtitká­rává. A kormányban előbb a külügyminiszteri tárcát töl­tötte be, 1972 szeptembere óta pedig a kormány feje. A parlamentek első alka­lommal — Miskolcon is — ebben az esztendőben tar­tották üléseiket. Milyen ta­pasztalatokat adtak az ifjú­sági parlamentek? — erről tájékoztatta tegnap a városi párt-végrehajtóbizottságot a KISZ-bizottság. A parlamentek küldöttei általában jól képviselték if­jú társaikat. Éltek az újsze­rű lehetőséggel és aktí­vak voltak. Különösen jói sikerültek azok a tanácsko­zások. amelyeknek előkészí­téséből részt vállaltak a gazdasági vezetők, s ahol a KISZ-fiatalok előzetesen megvitatták a parlament be­számolóját — jó példát adott Három újabb tagállammal gyarapodva nyílt meg teg­nap este az ENSZ közgyűlé­se. Granada Bissau Guinea é.- Banglades felvételét a Biz­tonsági Tanács ajánlására egyhangúan szavazta meg a közgyűlés. Ezt a gyarmato­sítás elleni harc, a nemzeti felszabadító mozgalmak küz­delme sikerének lehet el­könyvelni — mondják ENSZ- körökben. erre a DIGÉP —, s így a fiatalok a küldők együttes véleményét tolmácsolhatták. Segítette a parlamentek munkáját, hogy a vállalatok, intézmények vezetői — több­ségükben — hű képet adtak gazdasági életükről és is­mertették a jövőre vonatko­zó elképzeléseiket. Termé­szetesen a fiatalokat rend­kívül érdekelte — s a ve­zetők ezzel sem maradtak adósak —, hogy miként ha­ladtak előre az ifjúsági tör­vény végrehajtásában, mi­lyen tapasztalatok, eredmé­nyek, megoldásra váró fel­adatok vannak. (Folytatás a 3. oldalon) Az idei közgyűlés elnöké­vé Algéria külügyminiszte­rét, Buteflikát választották. Öuteflika megnyitó beszédé­ben kiemelte, hogy a világ- szervezet a nemzetközi pár­beszéd legmegfelelőbb fóru­ma. A közgyűlés előtt álló fontos problémák megvita­tásának szükségessége után arra célzott, hogy az el nem kötelezett államok játsza­nak nagyobb szerepet a jö­vőben a közgyűlés munkájá­ban. A MAHART csepeli szabadkikötőjében havonta 110—120 uszály, 8000—9000 vasúti kocsi ki-berakodását végzi el 190 rakodómunkás, a kikötői gépi berendezés segítségével. A for­galmat ipari televízió segítségével bonyolítják le. Képünkön: indul a foszfát. (Balaton József felvétele) A gyarmatosítás e'leni harc sikerének jegyében ENSZ- & o%gy ű lés MA: S ALT-TÁRGYALÁS Ma felújítják a SALT-tár- gyalásokat Genfben. Szem- jonov, a Szovjetunió és Ale­xis Johnson, az USA delegá­ciójának vezetője már teg­nap találkozott. Megbeszélé­sük után Szemjonov azt mondta, hogy „a Szovjetunió mindent megtesz újabb egyezmények előkészítése ér­dekében”. Johnson kijelen­tette: a nehézségek ellenére — derűlátó. ILJICSOV—KLERIDESZ TALÁLKOZÓ Iljicsov szovjet külügymi- niszter-helvettes, aki Ciprus ügyében előbb Ankarában, Athénban tárgyalt, Nicosiába érkezett. Kleridesz ügyvezető elnök közölte, hogy hamaro­san találkoznak. — Rosszi- desz, Ciprus ENSZ-képvise- lője kérésére 113. pontként a közgyűlés napirendjére tűz­ték a ciprusi kérdést is. ÁTADTÁK AZ EMBERCSEMPÉSZT Az NDK képviselői átad­ták a nyugat-berlini ameri­kai hatóságoknak W. Medlay amerikai katonát, akit em­bercsempészés kísérletén ér­tek tetten. A tettes beismerő vallomása és a feszültség to­vábbi enyhítésének érdeke vezette az NDK hatóságait amikor így cselekedtek. El­várjáit: az amerikai hatósá­gok felelősségre vonják az embercsempészt. ELHALASZTOTTÁK — DÖNTÖTTEK Elhalasztották a döntést a Közös Piac külügyminiszte­rei arról, hogy vajon köthet­nek-e a tagállamok — az ed­digi gyakorlat szerint — to­vábbra is kétoldalú szerződé seket a szocialista országok kai, vagy sem. — Döntöttek viszont abban, hogy felújít ják a szervezet társulási szer ződését Görögországgal, amit a junta idején felfüggesztet­tek. KISSINGERT IS TÁMADJÁK Az USA szenátusának kül­ügyi bizottsága elhatározta, hogy megvizsgálják a CIA chilei tevékenységét, mert kitudódott, hogy a nemzet- biztonsági tanács tudtával se­gítették elő Allende ellen a puccsot. Emiatt támadás érte Kissingert is, de a Fehér Ház közölte: Kissinger továbbra is tagja marad a tanácsnak.

Next

/
Thumbnails
Contents