Déli Hírlap, 1974. szeptember (6. évfolyam, 205-229. szám)
1974-09-14 / 216. szám
ií Síedzés a csarnokban. (Kerényi László felvételei) ra. Ennek illusztrálására csak egyetlen tény: a vásár látogatóinak kedvéért itt nyitották meg a főváros második legnagyobb ABC-áruhá- zát. Ami pedig a választékot illeti, arra a felsőfok sem túlzás. (brackó) Nógrád régészeti emlékeinek, kutatási eredményeinek a múzeumi szervezet képző- művészeti gyűjtőmunkájának szenteli idei vándorgyűlését a Magyar Tudományos Akadémia régészeti és művészetIskolakezdési sesélv e j A Csepel Vas- és Fémművekben 95 négy és több gyermekes családnak 358 000 forint segélyt fizettek ki tegnap a részesedési alapból Figyelembe vették a gyermekek számát és az egy főre jutó jövedelem nagyságát, és így minden család legalább 2100 forintot kapott, de a legnagyobb családnál 11 ezer forinttal járultak hozzá az iskolakezdés kiadásaihoz. A következő napokban csaknem ezer kisebb jövedelmű két-három gyermekes család, illetve gyermekét egyedül nevelő anya 800 ezer forint támogatást kap a tanszerek, iskolai ruhák beszerzésére. * A jugoszláviai bútoripar konyhagarnitúrát is bemutat. Miért drága a miskolci piac? ÍV. Mit mond az AGROKONZUM igazgatója? Sorozatunk előző részeiben meglehetősen gyakran fordult elő az AGROKONZUM neve. Az AGROKONZUM biztosítja a megye zöldség-gyümölcs szükségletének mintegy 65—10 százalékát. Az ellenőrök megállapították, hogy a vállalat alapvetően jól látja el feladatát. Hiányosságként rótták fel, hogy a friss áru oh’kor késve érkezik a vásái ókhoz. A túlzottan központosított elosztóraktárakban sokat vesztegel a zöldség, a gyümölcs. A vizsgálat „árutükrözést’’ is tapasztalt a miskolci főraktárban. Ez azt jelenti, hogy a szállításra előkészített ládás zöldpaprika tetején vékony rétegben friss árut helyeztek el; a ládában viszont nagyrészt osztályon aluli minőségű paprika volt. Az üzletben a bolti dolgozónak nincs lehetősége reklamációra, a szállítók ugyanis — a gépkocsik jobb kihasználása érdekében — nagyon sietnek. A minőségi hibákat rögzítő jegyzőkönyvek felvételét nem várhatják meg. Emiatt a boltvezetők kénytelenek — az ellátás biztosítása érdekében — a nem megfelelő minőségű árut is' átvenni. A feleimben szereplő kérdést — Miért drága a miskolci piac? — feltettük az AGROKONZUM igazgatójának, Szűcs Istvánnak is. — Mindenekelőtt azt kell elmondanom, hogy az AGROKONZUM árai január 1-e és augusztus 31-e között csupán 1,6 százalékkal voltak magasabbak, mint 1973 első nyolc hónapjában. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy bennünket nem érintett a kedvezőtlen időjárás okozta termelői áremelkedés. Mint ismeretes, a kormány április 6-i ülésén 250 millió forint árkiegészítést szavazott meg a zöldség-gyümölcs áremelkedés ellensúlyozására. Ebből az összegből mi is kaptunk nyolcmillió forintot, azzal a feltétellel, hogy az AGROKONZUM 1974. évi fogyasztói árai csak 2 százalékkal haladhatják meg a tavalyit. Ennek a dotációnak köszönhető, hogy például gyümölcsáraink az idén mintegy 5,4 százalékkal alacsonyabbak, mint a múlt esztendőben. — Elismerem, hogy a minőségi kifogások egy része jogos, Sajnos, a tárolókapacitásunk mennyisége és minősége nem megfelelő. Most építünk egy új hűtőházat — ettől is javulást remélhetnek a fogyasztók. Az ellátás javításához hozzájárulnak 3 majd azok a gépek is, me- | lyeket most szerzünk be. í Rövidesen megjelennek a miskolci üzletekben is a mosott vagy tisztított, előrecsomagolt, konyhakész zöldségcsomagjaink. — Végül még annyit, hogy a rossz zöldség- és gyümölcstermés miatt a piacon általában csökken a felhozatal, ennek ellenére mi idáig 13.2 százalékkal több árut forgalmaztunk, mint tavaly. Azt hiszem, az előbbiekből is egyértelműen kiderül, hogy az AGROKONZUM a lehetőségeihez képest mindent megtesz az ellátás javításáért. Hibáinkért a fogyasztók elnézését kérjük. (Folytatjuk) ERDŐS ÁKOS Szupermarket a Búza téren Előreláthatólag október közepe táján adják át Miskolcon, a Búza téren az ország eddig legnagyobb árucsarnokát. Az 1580 négyzet- méter alapterületű áruházban 900 négyzetméteres eladótér található. Az ABC- cikklista minden áruja kapható lesz itt, ezenkívül „bébisarkot” is berendeznek, ahol a cumitól kezdve a különféle bébiételekig és pelenkáig mindent be tudnak szerezni a kismamák. A nagyobb mennyiségű árut házhoz szállítják, és előrerende- lést is elfogad a 60 fős eladógárda. A körülbelül 25 millió forintos beruházással épülő egyszintes, szupermar- ketnak is beillő önkiszolgáló boltot egy éve és három hónapja kezdte építeni a Borsod megyei Építőipari Vállalat. Nógrádi gyűjtemények történeti társulata. Az éves vándorgyűlést Salgótarjánban rendezik meg szeptember 19-én, 20-án és 21-én. A tanácskozáson szóba kerülnek mindkét tudományág Nógrád megyei művelésének, eredményeinek kérdései. REFLEKTOR Ma Budapesten befejeződik a nemzetközi büntetőjogi kongresszus. Pécsett orvosdoktorokat avatnak. * Szegeden vendégszerepei a bukaresti Nemzeti Színház. + Szekszárdon kórházi óvodát avatnak. ^ Zalaegerszegen megrendezik a Zala megyei ifjúmunkás szavalok és prózamondók versenyét. Bar art goi ás a BíSV-n A BNV őse az első magyar iparművészeti kiállítás volt, amelyet 1842-ben Kossuth Lajos rendezett a Duna parton. A 132 esztendővel ezelőtti bemutatót 14 ezren tekintettek meg. Az idei őszi vásárra egymillió látogatót várnak a rendezők. Ma délelőtt a nagyközönség előtt is megnyílik a Eu- dapesi Nemzetközi Vásár, az első, csak fogyasztási cikkeket bemutató áru-seregszemle. Mit várhat, mit láthat a látogató? Tegyünk egv rövid sétát, előrebocsátva azt, hogy az árukat nem országonként, hanem szakcsoportonként mulatják be. Az útiprogram első állomásaként az öltözködési és otthon-szektort (az A pavilont) ajánljuk. A bútorparádé szemet kápráztató. A bútorok jó része színes, a skála a feketétől a méregzöldig terjed. A szövetek mintázata szecessziós jellegű. Itt látható egy „világszám” is, a csak hazánkban készített márvány-intarzia dohányzóasztal. A vásár legnagyobb pavilonja ad otthont az olasz lámpakollekciónak és a nép- művészeti remekeket is felvonultató kínai kiállításnak. Innen egy ugrás a szabadtéri gépkocsi bemutató. Az Audiknál. Mercedeseknél, Volkswageneknél is nagyobb érdeklődésre tarthatnak számot a magyar vásárlók számára is elérhető kiskocsik. A POLMOT kettőt is hozott a jövőre már nálunk is kapható P 126 kisautóból. Az új Wartburg, bár a karosszéria változatlan, sok meglepetést tartogat: tárcsafékkel szerelték fel, a sebességváltó a padlóra került, a fényszórókra távirányítású törlőt szereltek, az ülések magasak és kagvlóformájúak. Az AVTO- EXPORT elhozta a 81 lóerős új Zsigulit és a Volga kombit. A „szabadidő” szektor a barkácsszerszámoktól kezdve a húllámlovagló alkalmatosságig kínál hasznos és praktikus eszközöket az időtöltésre. A Szovjetunió ötféle színes televíziót, a VIDEOTON rádiót, az angol Stanley Works sportcikkeket kínál. Az USA kiállítói motoros szánkót, horgászfelszereléseket, vadászati eszközöket mutatnak be, s itt látható a síoktatásra használható terepasztal is. A szögben álló mozgószőnyegen kedvére gyakorolhat, tanulhat a síző. Az őszi BNV több szempontból is a „leg "-ek vásá* Az autóbemutató egyik remeke, az új Volkswagen. Kevés „Cs” lakás épült I putritól komfortig Az elavult, illetve a szociális körülményeknek meg nem felelő lakótelepek felszámolásáról tárgyalt tegnap — egyebek között — a városi tanács végrehajtó bizottsága. Mindannyian tudtuk, de amíg valaki ki nem mondta, tapintatosan kerülgették a felszólalók, hogy1 a szociális körülményeknek meg nem felelő lakótelepek alatt elsősorban a cigánytelepek értendők. Például a Csorbatelep, melynek földbe roska- dó putrijai nem éppen szívderítő látványt nyújtanak a forgalmas, nemzetközinek nevezhető út mentén, a város kapujában. Kihasználatlan kedvezmény Persze, nemcsak azért kívánja felszámolni — a többihez hasonlóan — ezt a telepet a tanács, hogy szebb arcát mutassa a város a hozzánk érkező vendégnek. Sokkal inkább azért, mert a cigánylakosság életkörülményeit alapvetően befolyásolják a lakásviszonyok. Az ilyen lakásviszonyok természetesen, negatív irányban. Abban mindenki egyetért, hogy a putrik világa nem tartható fenn tovább. Ám nem könnyű mindenki számára megnyugtató megoldást találni. Mint az építési és közlekedési osztály, illetve az igazgatási osztály vezetőjének közös jelentéséből kiderült, az úgynevezett CS- lakásépítési akció Miskolcon eddig éppen csak ment, me- negetett. A központilag biztosított keret évi 30—40 lakás felépítésére futná. Ezzel szemben 1967-től napjainkig összesen 48 lakást építettek, illetve építenek, s ezek közül is csupán néhányba költözik majd cigánycsalád. j. Hasznosítva a bontási anyagot Könnyű lenne azzal elintézni a kérdést, hogy a cigánycsaládok többsége a kedvezmények ellenére is túl soknak találja — anyagi helyzetéhez viszonyítva — a fizetnivalót. Ám a megyében évente 250—300 CS-la- kást építenek, s ez önmagában is bizonyítja, hogy Miskolcon nem használja ki tökéletesen a kínálkozó lehetőséget a tanács. Mint hallottuk, a Pénzügyminisztérium adókedvezményben részesíti azokat a magániparosokat, akik CS-lakásépítést vállalnak. A típusterv alapján építhető 50 négyzetméter alapterületű otthonok körülbelül 105 ezer forintba kerülnek, s ehhez egy nagy létszámú család maximálisan 95 ezer forint OTP-hi- telt is kaphat. Az indulótőke ily módon 10—15 ezer forint, s ha a család maga is besegít a lakás építésébe, illetve felhasználják a szanálásoknál nyert bontási an vágót, akkor minimális költséggel juthatna elfogadható otthonhoz számos cigánycsalád. A végrehajtó bizottság az akció körültekintőbb megszervezésére utasította az építési és közlekedési osztályt. Átmeneti megoldásként A másik módja a putrite- lepek felszámolásának az, hogy új bérházakba költöztetik az arra érdemes csaladokat. Ellenvetés: nem egy közülük kiharcolja a drága komfortos otthont magának, de csak azért, hogy — bizonyos nyereségért — szerényebbre cserélje. Elhangzottak vélemények pro és kontra. Szerintünk is annak volt igaza, aki így fogalmazott: nem lenne helyes adminisztratív eszközökkel korlátozni ezeket a lakáscseréket, bár nem erkölcsös dolog nyerészkedni az új otthonnal. E vélemény mögött kimondatlanul is ott érződik: nyer ugyan néhány ezer forintot az üzleten a cigánycsalád, de tulajdonképpen olyan otthonhoz jut, ami — a putri után — jobban megfelel igényeinek, anyagi lehetőségeinek. De ha így van, akkor miért nem merjük kimondani, hogy a cigánytelepek felszámolása után a családok egy részének megfelelne — átmenetileg — szerényebb lakás is? Jobban meg kellene fontolni ezeknek a komfort nélküli vagy félkomfortos lakásoknak a szanálását! A következő ötéves terv során a szociális körülményeknek meg nem felelő lakótelepek jó része eltűnik, vagy minimálisra zsugorodik. A Szondi- és a Csorbatelep felszámolása a legsürgetőbb, de emberi lakáskörülmények közé kell kerülniük néhány éven belül az erdőaljai, illetve tatárdombi családoknak is. (békés)
