Déli Hírlap, 1974. szeptember (6. évfolyam, 205-229. szám)
1974-09-02 / 205. szám
Kíváncsisággal, izgalommal it óra a inka Mita Minden városban, nagyobb községben ismert fogalom volt hajdan az „emberpiac”. Ott gyűltek össze az alkalmi munkára várók, ott szemelte ki őket napszámra a gazda. Lassan időtlennek tűnik az emlék. Öregedő férfiaknak Christer Lindholmer svéd kutató újabb reménysugarakat villant fel az öregedő férfiak előtt. Állítólag feltalált egy olyan folyadékot, amelyet intramuszkuláris injekció formájában minden 70 éven aluli férfinak beadhatnak. Lényegében mesterséges spermáról van szó, amelyet különböző tápanyagokkal és vitaminokkal dúsítanak. Christer professzor munkatársainak véleménye szerint az új szer meghosszabbítja a fiatalok aktív szexualitását, az öregedő férfiak potenciáját pedig fokozza. Svédországban, az effajta találmányok eldorádójábán csakhamar megkezdik az újfajta injekció gyártását. * Csónakázók (Kerényi László felvétele) Bábák, javasok, füvesek Bújjon át a frászkarikán! ' — Foglaljon helyet! Valahogy így kezdődik ma egy beszélgetés a városi tanács munkaközvetítő irodájában. Kint, az előszobában, az orvosi várótermekhez hasonlóan, beszélgető csoportok alakulnak, de most nem a betegségekről, hanem az elhelyezkedésről, a munkahelyekről, a várakozásról esik szó. Fiatalember emeli meg a hangját úgy, hogy a méltatlankodását lehetőleg odebent is hallják. Mutatja a munkakönyvét. Sűrűn váltakoznak a ki- és belépések. Most már csak a közvetítő útján helyezkedhet el. Két munkahelye volt, de hatszor lépett ki. Mindig magasabb órabérért, amíg meg nem unták. Kezükben i a cédula Két kislány, kicsit riadtan nézi. Ök új munkakönyvesek. Havasi Erika és Nagy Magda Sárospatakon érettségizett. — Olaszliszkáról jöttünk be. Itt könnyebb munkát találni. Talán majd egyszer tanulunk tovább... — Mit? — Most dől el. Valamilyen szakmát. A vendéglátóiparba szeretnénk menni, felszolgálónak. Persze már mondták, hogy akkor tanulni is kell, c’ ... Két perc múlva ragyogó arccal jönnek ki. Kezükben a cédula: az Otthon étterem vezetőjét kell megkeresniük. — Nem csalódtak? Érdemes volt érettségizni? — Érettségije lassan mindenkinek lesz... Váraljai Károly munkaközvetítési előadó mondja: — Az augusztus csendes hónap nálunk. Még így is, hogy most jönnek azok a diákok, akik nem tanulnak tovább. Egy-egy félfogadási napon 5—6 kislány is jön. — Fiúk? — Velük kevesebb gondunk van. Az elhelyezkedésük könnyebb és a fiúk nem olyan igényesek, mint a kislányok. Hadd mondom el gyorsan, hogy a lányok elhelyezkedésével sincs súlyos gondunk. Az egészségügy, a vendéglátóipar keres fiatalokat. Természetesen n^m íróasztalhoz. Kovács Éva Szerencsen érettségizett: — Jelentkeztem egyetemre. Nem vettek fel. Valami igazuk is volt, mert... mert többet kellett volna tudnom. Nem mondtam le a tanulásról. Egy évet rá kell szán- i a következő felvételire. Addig valamilyen könnyebb helyet szeretnék... Éva is kap címet, de nem tetszik neki. Majd jön ép érdeklődik újra. „Tovább tanulhatok...” Az, hogy a sikertelen felvételik mekkora csalódást okoztak itt, a munkaközvetítő előszobájában, már nehéz felmérni. Nevetnek, beszélgetnek, gimnáziumokat hasonlítanak össze és legtöbben azzal indulnak, hogy jövőre megkísérlik újra. — Hacsak nem találok valami belevaló szakmát... —t Mit akarsz? Két év alatt ápolónő lehetek és még onnan is tanulhatok tovább. Bent az irodában elcsendesedik a nevetés, nem hangoztatják, hogy csak átmeneti időre vállalnak munkát. Van beszélgetés, ami két percig, van, ami tíz percig is eltart. — Nézze, egy-egy notórius vándormadár után valóságos felüdülés a fiatalokkal foglalkozni — mondta Váraljai Károly. — Ügy érzem, ők is igénylik azt, hogy elbeszélgessünk velük, hogy kérdezgessük a terveikről. Mi állandó kapcsolatban vagyunk a vállalatok munkaügyi osztályaival. És nem egy esetben tanácsot is tudunk adni. Itt van például Pásztor Mária esete. Ö nem érettségizett, családi okok miatt csak három és fél évet végzett el a közgazdasági technikumban. Vidéki. Lenne helye, de a vállalatok nem adnak útiköltség-hozzájárulást. Nos, most kitalálták, hogy a gép- és gyorsíró nővére is bejönne. Hely van. Ketten bírnák az albérletet... És akkor befejezheti az iskolát. * Sűrűn nyílik az' ajtó. Sűrűn jön fiatal. Kíváncsisággal, izgalommal. Üres kézzel csak annak kell elmennie, aki nagyon válogat. A többiek munkát, sokan közülük a munkába állás után tanulási lehetőséget is kapnak. És a csalódás? Elmossa a sok új izgalom. * BAKTHA GÁBOR A népi gyógyítás tárgyi és írott emlékeit hazánkban először Veszprémben mutatják be. Az országos jelentőségű kiállításra 18 múzeum küldött anyagot régi és legfrissebb kutatásainak eredményeiből. Annak idején, az orvos nélküli világban igen sok faluban működött gyógyító ember: tudó, tudós, javas. Egy bábaasszony hagyatékából maradt meg a frászkarika a nagykőrösi múzeumban. Ezen a kelesztetlen tésztából sütött nagy perecen bújtatták át a frászos, azaz az ijedős gyereket. Daganatokat, keléseket apró, rongyból készült babákkal simogattak meg; egy keresztútnál eldobták e rontóbábukat. Sokszor a gyógyulás reményében keresték föl a búcsújáróhelyeket is. Csütörtökön az idei utolsó csoport kezdte meg a háromhetes klímaterápiás gyógykú • rát a jósvafői „föld alatti szanatóriumban”. A természetes sziklaüregben kialakított, kényelmes pihenővel ellátott gyógyhelyen az ország különböző üzemeiből harminc, asztmatikus megbetegedésben szenvedő beutalt dolgoJelentős hatást tulajdonítottak a színeknek is. Piros szalagot kötöttek a csecsemő csuklójára szemmelverés ellen, piros rongyot szögeztek a küszöbre, ajtófélfára. A sárgaságban szenvedőt sárga viaszpohárból vagy aranygyűrűből itatták meg. A néphit szerint az égből hullott le, tehát gyógyít a ménkű, vagy nyilakő azaz mennykő, ami nem volt más, mint kőkorszakból származó kőbalta. Honfoglalás kori emlékanyagok közt ismernek a kutatók kagylós nyakláncot, ezt is rontás ellen viselték. Számos betegséget próbáltak orvosolni a Szent György nap előtt fogott békával, kígyóval is. A népi gyógyászat egyes eljárásai és eszközei megújulva tovább élnek a modern orvostudományban. Különösen a vadon termő és zó. valamint több mint negyven olyan vendég tölt naponta öt órát, akik maguk gondoskodnak ellátásukról. A Borsodi Szénbányák szakszervezeti bizottságának kezelésében levő klímaterápiás gyógyhely levegője gyakorlatilag teljesen pormentes. magas kalcium-iontar- talmú, gyógyhatású a légzőszervi megbetegedésben szenvedőkre. Okosabb újszülöttek Ha a terhes asszonyoknak „HCG”-hormoninjekciót adnak, kétszeresére növekszik az újszülött intelligenciahányadosa. Erre a szenzációs felfedezésre jutott a fokföldi Groote Schuur Kórház nőgyógyászokból álló kutatócsoportja. Baillie doktor véleménye szerint a „HCG”-hormon elősegíti a placenta fejlődését a terhesség utolsó heteiben. Ez az az, időszak, amelyben befejeződik a magzat agysejtjeinek kialakulása. termesztett növényeket hasznosítják ma is. Alapvető szerepüket a népi gyógyászatban nem kisebbítik a rájuk tapadt babonák. A gyógynövényeket főleg teának, köhögés ellen köptetőnek használták. A veszprémi piac füveseiről fénykép is készült. Régen a pestis és kolera idején borókafenyő magvai- val, ágaival füstöltek. A fájós fogakat maszlag és be- léndek magvaival füstölték meg. Fokhagymát gyomor- és bélbántalmak esetén etettek a beteggel, de vele kenték meg — rontás ellen — a küszöböt, bölcsőt. Fájós fülbe kövirózsa kifacsart levét csorgatták, ezért hívták ezt a növényt sok helyen fülfűnek. Sebeket, vágásokat, késeléseket farkasalma levével és lapulevéllel kezeltek. RAFF AI ISTVÁN A fogyasztók lapja, a Nagyító bőrönd-tesztet közölt. Az áztatással, koptatással egybekötött vizsgálat megállapította, hogy a hazai üzletekben kapható utazótáskák Lábtörés idős korban „Mi történik az olyan öreggel, aki eltöri a lábát?” Ezt a kérdést tették fel európai kórházak több száz betegének. A felmérés eredményeit több ország orvosai gyűjtötték össze. A megkérdezettek nagy többsége pesszimistán nyilatkozott az öregkori lábtörés következményeiről. Göran Bauer professzor kísérletével azt akarja bebizonyítani, hogy a lábtörést szenvedett betegek is hamarosan felkelhetnek az ágyból, sétálhatnak, és fokozatosan reaktiválhatják törött végtagjukat. A vezetéser alatt álló ortopédiai kórházban Bauer a lábtöréses betegek számára könnyű, de elég kemény műanyagból egyfajta támasztó szerkezetet készített. Az öregek járás közben erre támaszkodnak. Az első lépéseket természetesen nehéz megtenni, de napról napra könnyebben mozognak, míg végül is félrerakhatják a műanyag szerkezetet, és csupán a botra támaszkodva járnak. „Igen gyakran pszichológiai problémáról van szó — jelentette ki Bauer professzor. — az öregek nem mozdulnak, csak fekszenek az ágyban, mert arra gondolnak, hogy nincs a kezük ügyében semmiféle szilárd támaszték. Azt hiszik, hogy ismét elesnek és eltörik a lábukat. Elég, ha legyőzzük ezt az egyébként természetes előítéletüket, és máris megnyitottuk előttük a gyógyulás útját”. Bauer professzor néhány betege 40 nap múlva gyógy uh an távozott a kórházból: ez valóságos rekord, mégpedig nemcsak az idős embereknél, hanem meg a lábukat tört fiatalok esetében is. nem is túl jók, nem is túl rosszak. Azaz a hét bőröndtípus 23 méretnagysága között egyetlen kiváló sem akad, viszont mindegyik megüti a közepes szintet. Néhány évvel ezelőtt még csak természetesen bőrből készült bőröndök es az úgynevezett fulkánfiber táskák voltak forgalomban. Az előbbiek drágák es súlyosok voltak. vászon huzat nélkül hamar összekarcolódtak. Az utóbbiak viszont nélkülöztek minden eleganciát. A mostani kínálat java. a műbőrbőrönd, öt-hatszáz forintba kerül, s a szakemberek véleménye szerint az EE 990 cikkszámú, hazai termék a legjobb ebben a kategóriában. Az olcsóbb, száz-kétszáz forintos vulkánfiber bőröndök mindegyike nagy gyöngédséget, kíméletes bánásmódot érdemel. Jónak ítélhető tartóssággal csak a csehszlovák gyártmányú 61—035 és a 61— 230 típus rendelkezik. Aki tehát gyakran utazik, ne habozzon, s fogadja meg a szakember tanácsát: ne sajnálja a pénzt a drágább kofferért. Bérletet váltok Ha naponta egy órára kihullok a védekezés egyszemélyes boxaiból, buszra ülök. Buszra ülök, bosszantásotokra, bosszantásomra. Szorítsatok, lépjetek a lábamra, vágjatok a bordám közé, — én is ott leszek! „Szemetfuttatok” a legelső hölgy harisnyáján, megfeszítem hátamat, ne tudjon leszállni az a szimpatikus lány, utazzon még egy megállót velünk. Az ablakból a dühös pillantásra kedvesen visszaintek. V-betűt küldök mutató- és gyűrűsujjammal. Randevút kérek. Az se baj, ha nem kapok. Csak szorítsatok, lökdössetek, nyomjatok. Visszakapjátok, — nyugalom. > Megkeresem a legsűrűbb járatot, nézem a fáradtakat, a sietőket, a ráérősöket. A meleg kapcsán beszélgetést kezdeményezek, a szakaszhatárnál már munkahelyről, feleségekről vitatkozunk. Aztán másik vonal, ki a végállomásig, újabb arcok, újabb kapcsolatok, újabb történetek, hírek, viták, asz- szonyok, panaszok. Így megy ez naponta egy óráig, ha kihullok a védekezés egyszemélyes boxaiból. Bosszantásotokra, bosszantásomra, buszra ülök, bérletet váltok. V. R. Föld alatti szanatórium A drágább a jobb Koffer-teszt
