Déli Hírlap, 1974. szeptember (6. évfolyam, 205-229. szám)

1974-09-09 / 211. szám

Áz elmúlt év eseményeiről íárnyalt A kongresszus közgyűlése ÍV A Nemzetközi Tudományosfilm Szövetség, az AlCS életé­ben a minden évi kongresszus közgyűlései a legjelentősebb események közé tartoznak. Ez az a fórum, ahol a világ legkü­lönbözőbb részéből érkező filmesek egy asztalhoz ülnek; ta­lálkoznak a három szekcióban dolgozó szakemberek. A kong­resszus közgyűlése Kollányi Ágoston Kossuth-díjas filmren­dezőnek, a szervezet idei elnökének vezetésével szombaton délelőtt volt. Két napirend érdekelte legjobban a találkozó résztvevőit. Az egyik Virgilio Tosi olasz filmrendezőnek, a szövetség főtitkárának beszámolója, a másik Vitéz Gábor dramaturgnak, a MAFILM Népszerű-Tudományos Filmstú­diója tagjának referátuma volt. >)c Misztérium: Adám és Éva (Ágotha Margit linóleummetszete) Világszínház Csehov-művekből, operák Számos szerzőhöz fordul­nak librettóért korunk ope­rakomponistái, Csehovot azonban eddig elkerülték. Most a 28 éves — de már tizedik operájánál tartó — fiatal amerikai komponista, Thomas Pasatieri megtörte a jeget; a houstoni Opera mu­tatta be az általa is rendelt Sirály című operát, nagy si­kerrel. A csehovi matéria itt is lenyűgöz és Pasatieri ze­néje különösen alkalmas e drámaiság aláhúzásához. A siker hatására Pasatieri — egyébként a Juilliard-iskola első zeneművészeti doktorá­tusának birtokosa — most a Három nővér opera változa­tára készül. Vészi Endre novellái a képernyőn Többször elmondtuk, de tulajdonképpen csak itt, a : l.ikrontolmácsok fülkéje mellett, a hatcsatornás vevő- készülékkel a kezükben ta­nácskozó filmesek között érzi igazán az ember, hogy mit kell érteni a kifejezésen: nemzetközi. A film és a televízió A szövetség valamennyi tagja a legjobb esetben is évenként csak egy alkalom­mal ülhet le, hogy gondola­tait kicserélje. Ezért hall­gatta mindenki érdeklődéssel a főtitkárnak a beszámolóját arról, hogy az egyes szekciók tagjai az elmúlt évi várnai kongresszus óta is találkoz­tak. A szervezet végrehajtó bizottságának februári pári­zsi, és a felsőoktatási szek­ciónak májusban Berlinben tartott ülése a miskolci ta­lálkozót készítette elő. Az ugyancsak februári párizsi szimpozion pedig a Népese­dési Világév kapcsán a film és a televízió együttműködé­séről tárgyalt. Már az együtt töltött rö­vid idő alatt kiderült hogy az idei találkozó egyik köz­ponti témája a film és a te­levízió kapcsolata. Ennek a két műfajnak a produktumai jutnak el a legszélesebb tö­megekhez, a film és a televí­zió képes a legkülönfélébb szintű és legsokoldalúbb in­formáció közvetítésére. Kapcsolatteremtés, együttműködés Emellett két kifejezés tért vissza leggyakrabban a ta­nácskozásokon : a kapcsolat- teremtés és az együttműkö­dés. Nemcsak az említett óriási távolságok indokolják ezt, hanem megköveteli a lé­nyegi munka is. Erről beszélt referátumában Vitéz Gábor. Hosszasan elemezte a tudo­mányos filmezés fejlődését, változásait, lehetőségeit és feladatait. Logikus, világos gondolatsorban fejtette ki, hogy a különböző műfajok­nak hogyan kell a minden­napok elvárásaihoz igazod­Erlesíiés Értesítjük a Miskolc II. k., Lavotta, Lehár F., Madár, Cserép, Felhő, Pesti, Harsányi, Déli és Németh I. utcákban lakó fogyasztónkat, hogy 1974. szeptember 10-én 7-16 óráig hólózatátépitési munkák miatt az energiaszolgáltatást SZÜNETELTETJÜK ÉMÁSZ 2. SZ. KIRENDELTSÉG niuk. A kutatófilm a tudo­mányt szolgálja, a felsőokta­tási szekció által készített filmek elsődleges feladata, hogy az audiovizuális eszkö­zök egyikeként az oktatást segítse. A népszerű-tudomá­nyos film pedig a művészet eszközeivel a legszélesebb körű közönséghez szól. Az emberek tudományos világ­képének formálásában ön­ként vállalt küldetést telje­sít. A kapocs a tudomány A három szekció tevé­kenysége azonban szorosan összefügg. Összefogja őket a közös feladat: a tudomá­nyok gyors fejlődése hason­lóan gyors, korszerű és ma­gas színvonalú filmes választ követel. Ebben a munkában pedig a rövidfilm különböző műfajainak művelői egymás­ra vannak utalva. Ezért sür­gette Vitéz Gábor a jelenle­vőket: hozzanak döntést ar­ról, hogy hogyan lehetne az egyes szekciók között év köz­ben is megvalósítani a szo­rosabb együttműködést. In­dítvánnyal is élt: a közös teendőkről a jövőben plená­ris ülésen határozzanak. * A kongresszus munkanap­jaiból a maival együtt még három hátra van. Ez alatt lesz idő a. javaslat megvita­tására, dönteni pedig a má­sodik. a szerdai közgyűlésen fognak. Vasárnap — legalábbis az esti órákig — felfüggesztet­ték a szakmai programot az AICS XXVIII. kongresszusá­nak és fesztiváljának részt­vevői ; a vendéglátók az Euró- pa-hírű Aggtelekre vitték ki a 150 külföldit. Nem afféle — messziről jött idegeneknek való — ma­gyar programmal kedvesked­tek; elsősorban az észak-bor­sodi karsztvidék legjellegze­tesebb nevezetességével, a Baradla cseppkőbarlanggal akarták megismertetni a filmkongresszus vendégeit. Most hogy velük együtt is­mét végigjártuk a barlang légismertebb szakaszát, nyu­godtan állíthatjuk: különb természeti élményben nem sok helyen részesíthetik az idegeneket... A barlang nyújtotta élmé­nyen túl már csak ráadás­nak számított a szikla-te­remben tartott hangverseny (a Miskolci MÁV Fúvószene­kar magyar szerzők műveit szólaltatta meg), az Ózdi Ko­hász Együttes néptáncai és az aggtelekiek specialitása, az ökörsütés. A Rádió és Televízió Üjság tévéjátékot jelez, ez azonban megtévesztő. Három, egymás­tól független novella feldolgo­zását láttuk. Ami közös ben­nük — az előzetes szerint —: „Vészi Endre hőseit gyakran a véletlen lendíti ki megszo­kott hétköznapjaikból, várat­lan helyzetekben pedig ön­maguk számára is váratlanul kezdenek viselkedni’’ stb. A novella az egyik legfe­szesebb, legfegyelmezettebb műfaj. Filmre, képernyőre vitele éppen ezért oly nehéz. A gondolati mag, a novella hangulata elsikkad, szétfo­lyik a filmen. Jó példa erre A szabadság napjai és A sze­relem napjai c. Vészi-novel­lák feldolgozása is. Vészi szándéka szerint azt a kis­polgárt rajzolta meg, aki erőszakosságával, harsánysá- gával olyannyira megkeseríti életünket. Vegyünk egy ké­zenfekvő (és sajnos gyakori!) példát. Az autótulajdonosok­nak van egy fajtája, akik Aggteleken A vendégek természetesen nem tagadhatták meg filmes mesterségüket; előkerültek a fényképezőgépek, a filmfel­vevők. Egyik-másik neves külföldi szakember bizony nem átallott még sziklát mászni sem, hogy a legjobb szögből örökítse meg élmé­nyeit. A legfiatalabb „ope­ratőr” aligha lehetett több mint 6—7 éves (kedves olasz vendégünk kisebbik fia), de már buzgón dolgozott a mé­reteihez szabott mini felve­vőgéppel. Miközben a hatalmas nyár­son ebédünket, a mázsás borjút forgatták, alkalmunk volt néhány szót váltani a fősütőmesterrel is. Hudik Gellert a Borsodi Vendéglá­tóipari Vállalat szakácsa el­mondta, hogy kb. 12—14 órás sütés szükséges, amíg kellően megpuhul a nyársra húzott borjú. A vendégek kedvéért tehát átvirrasztották az éj­szakát is a parázsló tűz mel­lett. Ha jól számoltuk. 18 or­szágba viszik el a fényképe­ket a magyar ökörsütésről. A különleges étel receptje azon­ban titok. nem is annyira a közleke­dést, a vezetést szere­tik, mint magát az autóval való babrálást. Hajnalban kezdik, késő estig nem unják meg. S teszik ezt zárt lakó­negyedben, szűk utcákban, ahol kisgyerekek, váltó mű­szakban dolgozó munkások szeretnének aludni, pihenni. Szólni nem lehet hozzájuk, rájuk, mert rettenetes a szá­juk... Vészire — hőseire — fordítva a szót, az életet, szó­rakozást csak a maguk záp, korlátolt és erőszakos mód­ján tudják elképzelni. Tü­relmetlenségük, oktalan gőg­jük és sznobizmusuk min­dent és mindenkit a maguk korlátolt mértékéhez akar idomítani. Alapjában véve gyáva és tehetetlen embe­rekről van szó, akik vélt ere­jüket, „műveltségüket”, fö­lényüket csak mások rová­sára tudják érvényesíteni. Gátlástalanságuk azonban rögtön megtorpan, ha komo­lyabb ellenállásba ütköznek, „emberükre akadnak” ... Ezek az emberek rendezik át. a szomszéd konyháját, szobáját, bútorokat, embere­ket, sorsokat akarnak elmoz­dítani a szerintük helytelen állapotából. Mindig magabiz­tosak, hangosak, erőszako­sak. ök „boronáiják össze” a párokat, ők piszkálnak be­le mások magánéletébe. A legszörnyűbb, hogy nem le­het elégszer, elég gorombán kirúgni őket, mert ha kilö­köd az ajtón, bemászik az ablakon. Vészi valóban kitűnően is­meri ezeket a figurákat. A tévéfeldolgozásban Dózsa László (A szabadság napjai), Lukács Sándor (A szerelem napjai), Fónay Márta, To- manek Nándor, Berek Kati és Kottái János (A részvét napjai) alakították ezt a tí­pust. A leggyengébben Lu­kács Sándor amorózója sike­rült. Az est fénypontja Ga­ras Dezső alakítása volt (A részvét napjai). Az előz ve­gyült, s éppen emiatt gro­teszk és szánalmas „kalan­dokba” sodródó, azokat sztoi­kusán, akasztófahumorral, öniróniával elviselő férfi ala­kítása új színt jelent Garas Dezső pályáján. A rendező: Kerényi Imre is ennél a no­vellánál tudta visszaadni a legjobban Vészi írásainak hangulatát, írói világát. HORPÄCSI SÁNDOR (M -) Egy nap pihenő Vendégeink Véd jegykiállítás vidéki városokban A Magyar Kereskedelmi Kamara rendezésében véd­jegy-kiállítás nyílik három vidéki városban. Szeptember 30.—október 5. között Szege­den, október 14-—19. között Pécsett, valamint november 14—20-ig Győrött. Ezzel megkezdődik az elmúlt év őszén Budapesten megrende­zett első magyar védjegyki­állítás országos bemutatása. A vidéki védjegykiállítás­ra eddig több mint 70 ha­zai vállalat jelentkezett. A szervezők előadássorozaton ismertetik majd a védjegyek történetét, bejelentésének ha­zai és nemzetközi előnyeit, stb., s szaktanácsadást is nyújtanak az érdeklődőknek. A kiállítás szervezői el­mondták, hogy hazánkban eddig mintegy 7 ezer véd­jegyet jelentettek be, az el­sőt az 1880-as években, eb­ből a hazai vállalatok alig 3 ezret, a többit főleg szov­jet, csehszlovák, japán, NSZK-beli és amerikai cé­gek. Ez az arány nem meg­felelő. Még nincs védjegy­gyei ellátva jó néhány köny- nyűipari és élelmiszeripari cikk, például a szegedi pap­rika, a makói hagyma, vagy a világhírű almafajták. HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Lakatos Antal népi zenekara játszik. — 13.50: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.05: Édes anyanyelvűnk, — 14.10: Bányász­dalok. — 14.22: A bolgár kultúra hete. Könnyűzene Bulgáriából. — 14.40: A Kajagum zenéje. Mai koreai költők versei. — 15.00: Hírek. — 15.10: Iskola­rádió. Kollégiumi órák. — 15.50: Habicht: Változatok egy Mu- szorgszkij-témára. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.0.1: Pataky Kálmán operettdalokat énekel. — 16.13: Több munkás- lakást! Kelemen Kata műsora. — 16.39: A hét rádióhallgatója. — 17.00: Hírek. — 17.05: A Ko­reai Népi Demokratikus Köztár­saság nemzeti ünnepén. — 17.30; Grabócz Miklós: Nyugat-dunán- tuli táncok. —- 17.40: A csepeli Utcaszínház. Kovács Júlia mű­sora. — 18.00: Sajtókonferencia az Oktatási Minisztériumban. Riporter: Petress István. — 19.00: Esti Krónika. — 19.3»: Sporthír-' adó. — 19.40: A Rádiószínház bemutatója. Bernarda Álba há­za. — 20.56: Hírek. — 20.59: Kürthy Éva és Domahidy László népdalokat énekel. — 21.30: Mikrolánc. — 22.00; Hírek. — 22.20: Kodály kórusműveiből. — 22.38: Tudósítás helyett. Jád- ranka útjain — 22.58: A bolgár kultúra hete. Bolgár előadómű­vészek felvételeiből. _ 24.00: Hírek. — 0.10; Bálint János cim­h o 1 m o-í.tr Petőfi rádió: 12.00: Téli Vil­mos. Részletek Rossini operájá­ból. — 13.09: Hírek. — 13.03: Vonattal, repülőgépen, gyalog­szerrel . . . Mihályi Lajos északi útibeszámolója. — 13.20- A KISZ Művészegyüttes központi ének­kara Bárdos Lajos kórusmüvei­ből énekel. — 13.35: Tasso tölgy­fájához. Jékely Zoltán versei. — 13.45: Időjárás. — 14.09: Kettő­dtől ötig... 17.00: ötórai tea. — 18. Ö0: Hírek. — 18.05: Külpolitikai figyelő. — 18.20: Régi híres énekesek műsorából! — 18.50: Szovjet művészek Pro­kofjev-felvételeiből. — 19.19: A rock mesterei. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Hírek. — 20.10: Üj könyvek. — 20.13: Az Állami Népi Együttes felvételei­ből. — 20.54: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. — 22.00: A dzsessz kedvelőinek. — 22.30: A hét zeneműve. — 23.00: Hírek. — 23.15: Daljátékokból. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.30: Műsor­ismertetés — hírek. —, 17.35: Ké­pek községeink életéből. Nép­dalok. — 18.00: Borsodi tükör. (Hírek, tudósítások a nap ese­ményeiből . ..; Hogy a tv 11. műsorát is vehessük . . .; A nemzetközi tudományos film- iesztiválról jelentjük...) — 18.15: Zongoramuzsika. — Nap­jaink kérdései. A kongresszusi versenyben erre is gondoljunk. Jegyzet. —■ Megyei sportered­mények. — Slágerkoktél. Szlovák televízió; 17.10: Sport­hírek. — 17.45: Kerületeink hangja. — 18.10: Bolgár nép­táncok. —19.00: Híradó. — 20.00: A remény tornya (tévéjáték). — 21.20: Híradó, sajtószemle. Kiállítások: Miskolci Képtár (10—18) : Magyar festészet a XX. században. — Szőnyl István 50 rézkarca. — Kossuth Művelődési Ház (10—18): Testvérvárosok nemzetközi fotószalonja. — Sző- nyi István-terem (9,30—18): Ba­logh András festményei. Filmszínházak: Béke (£4, h- 8): Aranyláz. Kutyaélet (am - kai). — Kossuth (f3, hn5, 7): A Gejzírvölgy titka (mb. szi. sz' jet.) — Hevesy Iván fiim.Jub (f5. f7): Hószakadás (szí. ma­szúrás (szi. ausztrál). — Petö.i gyár). — Fáklya (f5, f7): Nap- (f5, 17): Merénylők (mb. szí olasz—francia). — Szikra (£6, f8): Aranyláz, — Kutyaélet (Premier helyár! amerikai). — Táncsics (15, 17): Meghívó szombat dél­utánra (szí. svéd). — Tapolcá­kért (f8) : Hárman a kincs nyo­mában (mb. szí. szovjet). — Ságvári (Ady Művelődési Ház­ban, 5, 7) : Fogják el Oichlt él­ve vagy holtan! (szí. japán). — Hámor (4); Koncert szólópisz­tolyra (Felemelt helyár! mb olasz). KEDD Budapest és a vidék kul programjából. — 8,29. Vi kosok. — 9.00: Harsán a szó! — 9.35; Dávid Gyula csaverseny. — 10.00 • Hír: 10.05: Iskolarádió. — 10.35- del; G-dúr szvit. — 10.55: ! gár kultúra hete. a ros ™Wd; - H.16: A zenen .bgyfelvonásos vígopera a századból. Petőfi rádió; 8.00: Hírek. — 8.05: Arebella. Részletek Richard Strauss operájából. — 9.00: Hí­rek. — 9.03: Patachich Iván fú­vósműveiből. — 9.25: Duga Ilona népdalokat énekel. — 9.52: Európa. Mirjam Polkunen finn költő versei. — 10.00; Zenés mű. Sor üdülőknek. — 11.00: Hírek.

Next

/
Thumbnails
Contents