Déli Hírlap, 1974. szeptember (6. évfolyam, 205-229. szám)

1974-09-07 / 210. szám

✓ Hangverseny, borjúsütés Aggteleken oo A Borsod megyei Idegen­forgalmi Hivatal a Vendégül lát Borsod rendezvénysorozat alkalmából gazdag program­mal várja a megyénkbe lá­togató turistákat, s a megye lakosságát Aggteleken. Szep­tember 22-én, délelőtt a Ba- radla cseppkőbarlang hang­versenytermében a Bergen- dy-együttes ad hangversenyt. Ugyancsak aznap délelőttit Cseppkő-szálló parkjában borjúsütés lesz. Ismét megrendezik Mező­kövesden, a Házmúzeum ud­varán a nemzetközi hírű Mg- tyó lakodalmast. A színpom­pás látványt nyújtó műsorra szeptember 28-án dálután 5 órakor kerül sor. Dinnyedömping (Ágotha felv.) Miért nem épül a Gyermekváros útja? A tanács először hozzájárult... A miskolci Gyermekváros kis lakói és dolgozói egy- egy esősebb időszak után csak sártengeren átgázolva tudják megközelíteni ottho­nukat, munkahelyüket. Be­kötő utat kellene építeni a tapolcai országút és az in­tézmény közötti, körülbelül 300 méteres szakaszon. ' S A város tervei között nem szerepelt ez az útépítés, ezért dr. Dobos László igaz­gató a Művelődésügyi Mi­nisztériumhoz fordult anya­gi segítségért. Meg is kapta a szükséges egymillió forin­tot, ám ezt az összeget még az idén fel kell használni. 1973. október 31-én kelt az a jegyzőkönyv, amelyben szó szerint ez áll: ,.A má­sodik kerületi hivatal mű­szaki osztálya hozzájárul ahhoz, hogy a Gyermekvá­ros megközelítésére a meg­levő és felvonulási útként használt út kerüljön meg­építésre.” Ezek után elké­szültek a tervek és érthető volt a gyermekvárosiak bosszúsága, amikor augusz­tus 3-án az elsőfokú ható­ság, azaz a II. kerületi tanácsi hi­vatal műszaki osztálya nem fogadta el a terveket. Kiderült ugyanis, Hpgy a Kőolajvezeték Vállalat ma­gasnyomású gáztávvezetékét is érintenék a munkálatok és mivel a 9 1969. évi ne­hézipari minisztériumi ren­delet > előírásai nem tartha­tók be, az út megépítéséhez nem járulnak hozzá ezen a nyomvonalon. ' Szomorú, hogy csupán most derült ki ez és nem a tanácsi hivatal műszaki osz­tálya, sem pedig a tervező vállalat nem tudott arról, hogy a tervezett út mentén táv­vezeték húzódik. Mindkét ‘intézmény mulasz­tást követett el. Erről azonban a Gyer­mekváros kis lakói nem tudnak amikor bokáig 1 sá­rosán kelnek át a kukori­cáson. Az intézmény igaz­gatója éppen most készült megfellebbezni az elsőfokú hatóság elutasító döntését, így hát ismét vastagodik majd az aktaköteg és jön az esős ősz. A Kőolajveze­ték Vállalat biztonsági okok­ból nem másítja meg dön­tését, és ezért a fellebbezés sem járhat majd eredmény­nyel. Üj nyomvonalat kell kije­lölni és új terveket kell készíteni — a mostaninál körültekintőbben. Jó volna, ha harag és ci- vakodás helyett az érintet­tek az új terv elkészültét siettetnék, hiszen közeledik az év vége és a pénzt fel kell használni. Ha nem szü­letik gyors intézkedés — az oktalan oknyomozgatás he­lyett —, hosszú idő múlva készül csak el a fél ezer ember számára fontos 300 méteres út. E. A. Ma reggel 6 órakor meg­kezdődött a 85. répafel­dolgozási kampány a Sze­rencsi Cukorgyárban. A fő­próbát már korábban meg­tartották, a cukorgyártást a tervezettnél néhány nappal későbbre halasztották, mert a technológiához nélkülöz­hetetlen mészkőből nem állt elegendő rendelkezésre a fo­lyamatos termeléshez. Ezért a gyár megbízottat küldött a fel németi bányába, hogy a vagonok pontos érkezését biztosítsák. Az előzetes fel­mérések szerint az idei cu­korrépa néhány héttel ké­sőbb érett be a szokásosnál, s cukortartalma is alacso­nyabb. A gyár vezetőinek tájé­koztatása szerint a most kezdődő feldolgozási kam­pány ideje alatt r tavalyi­hoz hasonló mennyiségű nyersanyagot, 35 ezer vagon répát szállítanak be a kör­nyező ’ gazdaságok földjeiről. Űj berendezés kezdte meg működését ma reggel a gyárban, a Bates típusú zsáktöltő. Elsőként kristály- cukrot, aztán finomított kristályt, később pedig mok­kacukrot készítenek a sze­rencsi gyárban. Midőn a dolog végbefejezéshez közéig.., Miskolc első városszabáiyozási terve Egészen tavalyig úgy tud-_ tűk, hogy Miskolc múlt szá-' zadbeli városszabályozási munkálatai egy 1897. évi — a Herman Ottó Múzeumban őrzött — és az 1898-ban jó­váhagyási záradékkal ellá­tott — a városi tanács bir­tokában lévő — terven ala­pultak. Az 1973-ban meg­kezdett adatgyűjtés során azonban kiderült, hogy a polgármester már 1894-ben „megbízó levelet” adott ki, a városszabályozási terv el­készítésére. Idők folyamán mind ennek, mind a később keletkezett iratoknak nyoma veszett. Az első városszabá­lyozási terv eddig feltárt adatait az erről 1895-ben ki­adott — a szerző gyűjte­ményében lévő — „Emlék­irat” eredeti példányából, a városi közgyűlések levéltár­ban őrzött jegyzőkönyveiből és a korabeli cikkek alap­ján lehetett összeállítani. ' Szépészeti és aesthetikai tekintetek Az „Emlékirat” — többek között — tartalmazza Adler Károly városi főmérnök elő­terjesztését és a' polgármes­ternek a szabályozási terv­re vonatkozó megbízóle­velét is. „Miskolcz város szabályo­zási műveletének foganatba vétele előtt oly fontos elvi megállapodások szükségesek, melyek nélkül azok végre nem hajthatók, miért is he­lyén valónak tartom azokat megvitatás tárgyává tenni... Városok szabályozásánál nem csak egyedül a szépé­szeti és aesthetikai tekinte­tek követendők, de nagy súly fektetendő a forgalmi és közegészségügyi követel­ményekre is, valamennyi fe­lett dominálnak a financziá- lis viszonyok... Gond fordí­tandó arra. hogy a város természetes fejlődésének út­ja meg ne akadályoztassék.” A város polgármestere — Soltész Nagy Kálmán (1878- tól 1901-ig töltötte be e tisztséget) — a városi fő­mérnök előterjesztésére köz- igazgatási rekordidő, két nap alatt válaszolt a 7812/94. szám alatt kiadott „megbízó levelében”. Előnyös pozícióval bíró A megbízásnak a felkért tervezők 1894. decemberében tettek eleget. A ránk ma­radt „Emlékirat” tartalmaz­za a tíz fejezetből álló szak- véleményt. A szerzők a sza­bályozási munkák kidolgo­zása során követett elveik­ről így írtak. „.. .Az nem lehet a vég- czélunk, hogy a geográfiái helyzeténél fogva rendkívül előnyös poziczióval bíró vá­rosunkból a modern kultú­ra oly góczpontját teremt­sük meg, mely a felső vi­dékre nemcsak az ipar és kereskedelem, — hanem a valódi nemzeti műveltség szempontjából is önkényte­len vonzóerőt gyakoroljon, mind a vármegye közvetlen lakosságára, mind pedig a betelepülni szándékozó ide­genekre. Távol áll tőlünk az, hogy második fővárost varázsoljunk Miskolczból; hanem igenis létesíthetünk a magyar felvidéknek egy modern központot, mely czél elérésében nem is annyira a polgárok anyagi áldozat- készségére, mind inkább jó akaratú belátására, s főképp olyatén önzetlen — erköl­csi — közreműködésre van szükség, mely a magán spe- kuláczió vágyát eleve ki­zárja.” Se sujárűt, se körút A szabályozási tervezet további négy évig vajúdott, és az átdolgozása utáni terv összes munkarészének jóvá­hagyása 1902-ig húzódott. A korabeli újságíró a „Szabad­ság” című lapban 1902. má­jus 24-én keserűen irta- hogy „könyveket lehetne írni er­ről a dologról”. „.. .Mi-időn a dolog végbe­fejezéséhez közéig elmond­hatjuk, hogy az eredmény fölött bizony-bizony nincs okunk .örülni... Nekünk te­hát, ha csak Miskolcz vá­rosa valami nagy katasztró­fa folytán el nem pusztul, sohasem lesz se sugárutunk, se kőrútunk. Mert azt már megint nerjt lehet kívánni, hogy mi magunk óriási ál­dozatokkal vásároljuk meg az eddig elkövetett hibán­kat és baklövéseinket... Most itt van előttünk egy mi­niszteri rendelettel jóváha­gyott szabályozási tervezet, mely mellett talán elnyo- morgunk majd egy-két év­tizedig (.. Hej, nem volna jó hallani, mit mond majd úgy 20—30 év múlva a jövő nemzedék erre a gyönyörű­séges tervezetre. Annyi bi­zonyos, hogy bölcs előrelá­tásunkat nemigen fogják dicsérni.” Ide jutott városunk első szabályozási terve, melynek elkészítése 80 évvel ezelőtt, 1894 szeptember 4-én kezdő­dött el,, IGUÓI GYULA REFLEKTOR Ma Budapesten a Műcsar­nokban megnyitják Vecsési Sándor festőművész kiállítá­sát. tje Balassagyarmaton megrendezik a felszolgálók terítési és ügyességi verse­nyét. Bujákon honismereti kiállítás nyílik. tje Gödön, a Fészekben megnyitják a munkás-sportmúzeumot. ^ Orgoványban kezdi meg Bács megyei vendégszereplését a 25. Színház. >jc Salgótarján­ban magyar—szlovák gasz­tronómiai napok kezdődnek. Zrínyi-ünnepségek Szigetváron a történelmi múltú dunántúli városka népe minden év szeptembe­rében megemlékezik az 1566-os hősi várvédelem év­fordulójáról, Zrínyi Miklós és vitézeinek haláláról. Az eseménysorozatot — mint mindig, most is — a Vár­baráti Kör emlékülése ve­zette be. Amerikából jöttem... MISKOLCI SZÉKHELYŰ NAGYVALLALAT KERES mérlegképes könyvelői oklevéllel rendelkező kontírozó könyvelőket és Ascota könyvelőgépekhez gépkönyvelőket A jelentkezést és a kézírásos önéletrajzot „SZÁMVITEL" jeligére a Miskolci Hirdetőbe kérjük leadni (Széchenyi u. 83.) — . ajaj, az ismerősök közül né- hányan már „leírtak” az állampolgári létszámból. Nem győzöm bizonygatni, hogy nekem itthon van Amerika, ami­kor csodálkoznak, hogy „Hát te? Haza­jöttél?” Második ízben voltam kint — két éve először — látogatóban egy-egy hónapra. Bátyám él kint — lassan há­rom évtizede. Kétheti melós. Családja nincs, így hát tartja erősen az itthoni rokonsággal a kapcsolatot. Persze, nem nyakló nélkül, arra nem telik... — Nem hiszed? Mit gondolsz, meny­nyibe kerül az én egyhónapos látoga­tásom? Elképedsz: 1500 dollárba. Ha ezt megszorzod 26-tal, éppen 39 ezer forintnak felel meg — hivatalosan. S csak egy hónap. Igaz, elvitt Miami Beach-be, a tengerpartra. Ott augusz­tusban előszezon van, óriási kedvezmé­nyekkel; 24 dollárért kaptunk szállást naponta. — Hogy mennyit keres a bátyám? Tulajdonképpen a jól kereső melósok közé tartozik. Pék. Kevesen vállalják ezt a szakmát kint — az örökös éjsza­kai műszak miatt —, meg kell hát fi­zetni. De családot — nem tudna köny- nyen eltartani belőle. Most dobálózhat­nék, hogy ennyi, meg annyi az óra­bére. Az „új disszidensek” szívesen te­szik. Azt viszont a bátyámtól tudom, hogy általában kikötik a munkáltatók­nál: csak ötnapi munkát jelentsenek az adóhatóságoknak. A hatodik napot zseb­ből kérik fizetni. Különben a hatodik nap bérét elvinné az adó. Igaz, ha már a nyugdíjkorhatár felé közeledik valaki — 65 év volt eddig, újabban 62 esz­tendőre engedték le, mert mind keve­sebben érték el azt a kort —, képes a bevételhez hozzáblokkolni még a borravalót is, hogy növekedjék a be­vallott jövedelme. S inkább fizet át­menetileg nagyobb adót, hogy a nyug­díját is annak alapján állapítsák meg... Persze szívja a fogát közben. Mert ha a milliómos profitjából 80 százalékot elvesz az állam, annak se tetszik, de milliónként még mindig kétszázezer marad a tiszta haszna. De ezer dollár­ból nagyon hiányzik az a nyolcszáz ... — ... Ki mondta, hogy nekem nem tetszik Amerika? Hogyne tetszene? Sok szép dolog van ott. Dehát... Hát ide- ' figyelj. Ugye olvastad már sokszor az újságokból, hogy rossz odakint a köz- biztonság. Én most meggyőződtem róla, hogy mit jelent ez. Abban az utcában, ahol a bátyám él, volt egy hentesüzlet. Tulajdonosa egy disszidens magyar. Is­mertem is. Egyik nap jött a hír: dél­időben bezárta a boltot, ült volna a kocsijába, hogy hazamegy ebédelni. Dél­tájt csendes az utca arrafelé. Valaki a hátába nyomott egy pisztolyt, s rá­szólt, hogy adja át a pénztárcáját. Meg­fordult, lelőtték. A kórházban meghalt. Engem meg kioktattak: ha pisztolyt fognak rám, nehogy megforduljak. Szó nélkül adjam a bukszát, s meg ne pró­báljam látni is a támadót. Szemtanú élve nem maradhat. Ez már szinte jel­szó odakint... — Képzeld el: sorra-rendre össze­vesztem a bátyám haverjaival. Általá­ban régen kint élő magyarok azok is. Akt nem volt még itthon látogatóban, annak olyan fals képe van a mi ha­zánkról, hogy hajmeresztő. S hiába győzködöd, nem hiszi el az úristennek sem, hogy nem igaz, amit a kinti ma­gyar nyelvű sajtó terjeszt rólunk. Aki meg már volt itthon, az hülyeségeket beszél. így akar érdekesnek, meg fon­tosnak tűnni a többiek előtt. Egyikük­kel azon kaptam össze, hogy azt állí­totta: a Balaton-parton még a fű közé is mikrofon van elrejtve, lehallgató ké­szülék. Mintha valaki kíváncsi volna rá, hogy ők mit beszélnek... — Az ifjúság? Tragikus helyzetben van. Csak sajnálni lehet őket. Szá­munkra felfoghatatlan mértékű közöt­tük a kábítószer terjedése. Elpusztítják önmagukat azok a gyerekek. S paran­csolni nem lehet nekik. A szülőnek csak ahhoz van joga, hogy a cechjüket kifizesse. De mindezeket ők nem lát­ják, számukra nem baj, hiszen az ame­rikai „szabadsághoz” tartozik. Afölött „háborognak’A csak, ami nálunk van.,'. Nem tudnék kint maradni... RADVÄNYI ÉVA Szerencsen mér cukrot gyártanál

Next

/
Thumbnails
Contents