Déli Hírlap, 1974. szeptember (6. évfolyam, 205-229. szám)

1974-09-05 / 208. szám

a miskolciaké a szó Nekünk már nem jutott pad Diósgyőrben, az Árpád ut­cában lakó nyugdíjas va­gyok. Én is szeretnek a „há­zunk” elé kiülni pihenni, olvasgatni, napozni. Sajnos, nincs mire, nincs pad. Mi az oka annak, hogy az Árpád u. 60. számig (az utca alsó fele) nem kaptunk padot? — kérdezi l’erenczi Bertalan olvasónk. Miért hiánycikkY A kis foxi kutyánknak szájkosarat akartam vásá­rolni a városban. Sajnos azt a választ kaptam mindenütt, hogy csak Budapesten kap­ható. Még a szíjgyártó sem vállalta az elkészítését. Azt hiszem, az már luxusnak számít, hogy ezért utazzunk fel a fővárosba. Miért nem gondoskodik róla a kereske­delem, hofy a szükséges „ku­tyakelléket” itt helyben meg lehessen vásárolni? Rózsahegyi Kálmán Miskolc 55 „Randalírozó árvezetők Augusztus 28-án törfént a Marx tcrncl. Mielőtt a felfestett gyalogátkelőhelyen elindultam volna, megálltam a járda sze­lén. Egyik kezemben három csomagot vittem, míg a másik­kal 4 éves kisunokámat vezet­tem. Egy fekete vállalati autó megállt és intett, hogy menjek át a gyerekkel. Megállt mögöt­te a többi kocsi is. Amikor a zebra feléhez érteni, a másik sávon, alig fél méterre előttünk elrobogott egy autó. Ha nincs annyi lélekjelenlétem, hogy ab­ban a pillanatban, amikor észre­vettem, hogy jön, megállják, a gyerekkel együtt a kocsi alá kerülünk. Mivel az említett jár­műnek a körforgalomban meg kellett állnia, így le tudtam ol­vasni a rendszámát:, UL 34-85. Az esetet többen is látták, s nagy volt a felháborodás a gya­logosok körében. Én — monda­nom sem kell — belebetegedtem annak a gondolatába is, hogy ha az utolsó pillanatban nem ál­lok meg, mi történhetett volna. Főleg a gyerek miatt. Szabó Jánosné, Miskolc, III., Kristály u. 13. ■BÉ Augusztus 27-én délután tö­mött gépkocsisor haladt a Gyár úton a Marx tér irányába. Egy „úrvezető”, állandóan sávot vál­toztatva előzött, „elvéve” ezzel a szabályosan közlekedők köve­tési távolságát. Ilyen „módszer­rel” több gépkocsit clelőzve ér­te el a Herczeg Ferenc utcai kereszteződést. Miután a belső sávban feltorlódott kocsisorba nem tudott „beékelődni”, így a külső burkolatjellel lezárt sávon folytatta útját és kikanyarodott a Marx tér felé. Ürömmel tapasztalom nap mint nap, hogy a közlekedésben egyre jobban „divatos lesz” az udvariasság. Ez feltétlenül jó jel a biztonságos közlekedés ér­dekében. Vannak azonban olyan gépjárművezetők, akik nemcsak az udvariasság elemi normáit nem tartják be, hanem a közle­kedési rend szabályait is súlyo­san megsértik, és ezzel baleseti lehetőséget is teremtenek, mint például a fentebb említett IV 43- 99 rendszámú Skoda vezetője. Kelemen Zoltán, Miskolc, III., Fűrészmalom ROVATVEZETŐ: MOLNÁR SANDORNE TELEFON; 18-221 Tele szeméttel, gazzal! Keleti csúcsvízmű, zsolcai bővítés Még egy hónap és nem lesz vízgond A Debrecenyi utcában végighúzódó Pece-patak látványa nem a legkellemesebb. A korlát is eléggé „foghíjas’’, de a patakmederben burjánzó gaz, s a beledobált szemét nem- csak az ott lakóknak, de az arra járóknak is szemet szúr. (Ágotha felv.) Korán zárnak Bútort akartam vásárolni, s elmentem a Baross Gá­bor utcai raktárba. Meglepet­ve vettem tudomásul, hogy csak fél 5-ig van nyitva. A Széchenyi utcai bútorbolt nyitva tartási ideje 17 óra, de ez nem jelent „könnyí­tést”, mivel itt csak egyes bú tórf éleségek kaphatók, a nagyobb választék a raktár­ban van. Mivel 16—17 órá­ig tart a hivatalokban is a munkaidő, az lenne a kéré­sem, a bútorraktár nyitva tartási idejének meghosz- szabbításával tegyék lehe­tővé a vásárlás megkönnyí­tését. T. M.-nc Miskolc Építők, szerelők, minden­ki, aki a Keleti Csúcsvízmű­nél dolgozik, bízik abban, hogy szeptember végére vizet adnak a városnak. A határidő nagyon közel van, s tennivaló még ugyan­csak akad. Ráadásul olykor nem várt akadályok is je­lentkeznek. A napokban például a földmunkák során átvágtak egy irányítójelző kábelköteget. Ugyancsak most, a hajrában derült ki: nincs megfelelő ajtózár az, egyes. létesítményekhez. Márpedig az ÉMÁSZ a transzformátorházakat csak úgy ad.ia át, ha azok zár­ható ajtókkal vannak ellátva. Piukovics József, a mis­kolci vízművek főmérnöke arról tájékoztatta lapunkat, hogy mint beruházók, fo­lyamatosan figyelemmel kí­sérik az első ütem befejező munkálatait. — Nem lát­szik irreálisnak a szeptem­ber végi határidő — mon­dotta —. de az a jó néhány apró bosszúság, ami nap mint nap adódik, esetleg hozzájárulhat ahhoz, hogy csak október elején szolgál­tat vizet a városnak. A vízművek vezetői kö­zölték. hogy a most átadásra kerülő első ütem szolgáltatását csak akkor fogadhatják ci­ha arra már folyamatosan számíthatnak. Egy esetleges félmegoldás csak tovább nehezítené az ellátást. Az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat dolgozói a létesítmény terü­letén az első ütemhez tar­tozó építészeti munkák utol­só simításait végzik. A né­met szerelők és a Ganz- MÁVAG szakemberei is azt ígérik, hogy a meglévő ne­hézségek ellenére szeptem­ber végére elkészülnek az első ütem munkálataival. Ezzel a város naponta nyolc­ezer köbméter jó minőségű ivóvízhez jut. A miskolci vízművek szakemberei október eleiére tervezik a zsolcai vízmű bő­vítésének befejezését. Ha si­kerül. akkor egy nagv átmérőjű kút to- vább-mélyítésével •ötezer köbméterrel több ivóvizet kap Miskolc. Elképzelhető, hogy a csúcs- vízmű első üteme és a zsol­cai vízmű bővítése egyszer­re tizenháromezer köbméter vizet biztosít, s ezzel már elkerülheti a város a tartós szárazságokkal eddig együtt jelentkező időszakos vízhiá­nyokat. N. J. Sört, kilóra Nyugatnémet' vegyészek kí­sérleteket végeztek a porított sörrel. Nincs messze talán az az idő, amikor a sört kilóra mérik a vendéglőkben, s a vendégnek nem lesz más gondja, mint hogy vizet tölt*- sön a korsójába szórt porra: s máris előtte a fenséges ízű, habzó ital. A Munkaügyi Bíróság aktáiból V. Nem ismerik a rendeletet? A leltárhiányért való anyagi felelősség szabályai­ról a 2/1968. (I. 16.) sz. kor­mányrendelet rendelkezik. Tehát több mint hat esz­tendeje érvényben lévő jog­szabály. Ennek ellenére — a munkaügyi perek tapasz­talatai szerint — ma is sok az olyan munkahely, ahol nincsenek tisztában a ren­delet kötelező előírásaival. Különösen a termelőszö­vetkezetek értékesítési rész­legeinél, s az áfész-ek ke­reskedelmi egységeinél ta­pasztalható az ismerethiány. S nyilván nem véletlen, hogy az állami kereskedel­mi vállalatoktól —, ahol jól szervezett a jogtanácsosi csoport s . egyébként is, a jogban jártasabb a vezetés —. a szövetkezetekhez ké­pest, elenyészően csekély számú keresetlevél érkezik a Munkaügyi Bírósághoz leltárhiány megtérítésével kapcsolatos jogvita eldönté­sére. Nem teketóriáznak.... Legkivált a termelőszövet­kezetek követnek el alapvető hibákat. A bírósági akták tanulságai szerint gyakorta csak annyit tesznek egy-egy értékesítési részlegnél, hogy az új munkavállalót minden teketória nélkül beállítják árusítani. Nem készítenek felelősségvállalási nyilatko­zatot, nem közlik a felelős­ség mértékét, s nem kötik ki munkaszerződésben sem a felelősség tényét. Ez sok visszaélésre ad alkalmat, mivel a rendelkezés értel­mében leltárhiány megtérí­tésére nem kötelezhető az a munkavállaló, aki felelős­ségvállalási nyilatkozatot nem írt alá, s felelősségéről munkaszerződésben sem in­tézkedtek. Szakértelem nélkül Borsodban van például egy házaspár, amely — jól ismerve a tsz-ek jogi tájé­kozatlanságát — szabálysze­rűen végigvándorolta a me­gyét, egyre-másra leltárhi­ánnyal búcsúzva a különbö­ző termelőszövetkezetek ér­tékesítési egységeitől — minden következmény nél­kül. Qyakorta a hozzá nem ér­tés. s a bizonylati fegyelem hiánya miatt keletkezik jog­vita a munkáltató és a munkavállaló között. Szá­mos esetben ugyanis a lel­tárhiánynak az az oka, hogy képzetlen az anyagilag fele­lős boltvezető. Például egy vegyesbolt vezetése nagy szakértelmet igényel. Annak híján többnyire hiányos leltárral zárnak. Az áfész ek köréből érkezik, sok. er­re utaló perirat a Munka­ügyi Bírósághoz. A termelőszövetkezeteknél ugyanakkor nem ritkán az okoz galibát, hogy össze­vissza terhelnek-jóváírnak különféle árukat és bevéte­leket az értékesítési egység­nek, s olykor az igazságügyi könyvszakértő is csak nagy üggyel-bajjal tudja kihámoz­ni az okmányokból, yalójá- ban mi is a helyzet? A hiány megtérítése alól sokszor azért kell mentesí­teni az anyagi felelősséggel tartozó dolgozót, mert a munkáltató nem biztosítja az áru biztonságos őrzésé­nek feltételeit. Különösen a göngyöleg tárolásával van rengeteg probléma. Több helyen a szabad ég alatt tá­rolják a göngyöleget —cso­magolóanyagot —, s a bolt­vezető mindhiába jelenti fe­lettes vezetőinek a kénysze­rű helyzetet. Persze vannak aztán, akik ezeket a laza­ságokat, hihányosságokat ki­használták. Szándékosságu­kat nem lehet bizonyítani, s még részkártérítésre sem kötelezhetők a „leltárhiány­ért”. A társadalmi tulajdont csonkítják Sok gondot okoz a bíró­ságnak az is, hogy a betö­résből eredő leltárhiányok­nál kiderül: a 10—20 ezer forintos hiányból a betörőt „csak” 1—2 ezer forint ter­heli. Ilyenkor természetesen vizsgálni kell, vajon az érin­tett kereskedelmi egység anyagilag felelős vezetőinek korábban volt-e már leltár­hiánya, s ha például soro­zatosan leltárhiánnyal ■ zár­tak, csak a betörőre bizo­nyítható kár megtérítése alól mentesülnek. A Munkaügyi Bíróság ak­táiban szereplő tanulságok mindenképpen elgondolkod­tatok. Ügy tűnik, némely munkáltató a leltárhiányt jóval liberálisabban kezeli, mint bármilyen más károko­zást. Holott ez is a társa­dalmi tulajdont csonkítja, s ezért mindenképpen követ­kezetesebb figyelmet érde­mel. (Vége) RADVÄNYI ÉVA Nagyobb kedvezmények Család, szülő, gyermek 1974. január 1. óta minisz­tertanácsi határozat alapján nagyobb kedvezményeket és fokozott anyagi ellátást él­veznek a beteg gyermekük miatt otthon maradó szülők. Napi átlagban országszerte mintegy hétezer beteg gyer­mekét ápoló anya, illetve egyedülálló apa volt táppén­zes állományban az idei esztendő első felében, az új társadalombiztosítási jogki­terjesztés alapján. Az édes­anya, illetve az egyedülálló édesapa a gyermek három éves, koráig évi 60, hat éves koráig 30 napra írható ki táppénzes állományba; en­nek az intézkedésnek csu­pán félévi költsége ötven­millió forint. (A gyermek- ápolási táppénz egyébként az összes táppénznek mind­össze 2 tizede.) A gyermekgondozási se­gélyben otthon maradó édes­anyák száma is emelkedett az első félévben. Míg 1973. júliusában 189 700, 1974. júliusában már 215 50(^édes- anya vette igénybe a segélyt. Jelenleg' egy gyermekkel 194 ezer, két gyermekkel 120 ezer hárommal pedig ezer édesanya részesül gondozási segélyben. Az első félévben az anyasági segélyre fordí­tott összeg 59 millió forint­tal emelkedett annak követ­kezményeként, hogy az élve született gyermekek száma több mint tíz százalékkal nőtt. Ismeretes, hogy az á szülő nő, aki részt vesz az előírt terhességi-orvosi vizs­gálatokon, magasabb anya­sági segélyben részesül. A segély eddig átlag 1050 fo­rint volt, most 2500 forint. 1974. első félévében 83 ezer szülő nő vette igénybe ezt az emelt összegű segélyt; a többletkiadás az első három negyedévben mintegy 188 millió forintot jelentett. Térzene- az idén utoljára Holnap délután 5 órától a Szabadság téren, vasárnap délután 4 órától pedig a ta­polcai parkban térzenével szórakoztatja az arrajárókat a vasutasok ..Aranylant” dip­lomával kitüntetett fúvósze­nekara. A nagyrészt a MÁV dol­gozóiból álló zenekar Bencs Ferenc vezénylésével egyéb­ként 1959 óta minden év májusától szeptember végé­ig, havonta négyszer kedves­kedett szabadtéri szereplés­sel a közönségnek. Vasárna­pi hangversenye egyszer­smind ez évi „búcsúfellépé­se” is lesz. Felhívás ebek bejelentésére Felhívjuk azoknak az cbtulaj- donosoknak a figyelmét, akik­nek ebe a veszettség elleni ta­vaszi kötelező védőoltások óta a liáromliónapos kort betöltötte, illetve ezt meghaladta, vagy ebük a védőoltások megtörténte után került tulajdonukba és ve­szettség elleni védőoltásban nem részesült, kötelesek az 5 1962. FM. sz. rendelet alapján ebüket a lakóhely szerint illetékes ke­rületi hivatal pénzügyi osztá­lyánál nyilvántartásbavétel cél­jából f. évi szeptember hó 14-ig bejelenteni. Az ebek oltásának időpontjáról és helyéről az eb- tulajdonosok írásban kapnak ér­tesítést. A bejelentések végrehajtása a fennálló járványveszély miatt alapvető fontosságú. A bejelen­tési kötelezettség elmulasztója a 17 1968. (IV. 14.) Komi. sz. ren­delet 87. §-a alapján 5000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. Miskolc m. város Tanácsa V. B. Mezőgazd. és Élelmezésügyi Osztálya

Next

/
Thumbnails
Contents