Déli Hírlap, 1974. szeptember (6. évfolyam, 205-229. szám)

1974-09-30 / 229. szám

A lakosság 31 százaléka Olvasó miskolciak Tanácsülés előtt a város könyvtárügye A Városi Könyvtár április 4-e tiszteletére megkapta a Ki­váló Könyvtár címet. Miskolc megyei város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága az elműt hetekben tartott ülésén meg­állapította, hogy közművelődésünk legegyenletesebben fejlő­dő területe a könyvtárügy. Ezzel megerősítette a múlt év ok­tóberében elhangzott dicséretét. Az elmúlt napokban pedig Miskolc megyei város Tanácsa fejezte ki elismerését a könyvtárosoknak. A testület egyöntetűen megegyezett ben­ne: ők, akik az egész várost képviselik: nagyon büszkék ar­ra a munkára, amit a könyv terjesztésének munkásai alig több mint egy évtized alatt végeztek. Bajcsy-Zsilinszky Endrének, a fasiszta elnyomás elleni harc egyik vezetőjének állítottak emléket azzal az emlék­táblával, amelyet szombaton déli 12 órakor a Sajtóház falán lepeztek le. Az ünnepségen részt vett Moldován Gyula, a Miskolc városi Pártbizottság titkára, Németh Antal, a me­gyei pártbizottság munkatársa és Tok Miklós, a városi ta­nács elnökhelyettese. Hegyi Imre a Hazafias Népfront me­gyei titkára méltatta Bajcsy-Zsilinszky Endre életét, mun­kásságát. Szólt többek között arról, hogy a második világhá­ború évei alatt tette meg Bajcsy-Zsilinszky a legnagyobb utat, amikor eljutott a munkásosztállyal, a szocialista de­mokratákkal, a kommunistákkal való szövetség vállalásáig, az antifasiszta fegyveres ellenállásig. Kapcsolatba került és együttérzett a diósgyőri munkássággal is. A Diósgyőri Gép­gyárban 1943. szeptember 9-én lezajlott béketüntetés után — amikor a munkások követelték, hogy hazánk is lépjen ki a háborúból — a Korona-szállóban megtartott kisgazdapárti gyűlésen követelte a háborúból való kilépést. A megemléke­zést követően Hegyi Imre és Szuchy Róbert, a HNF városi titkára helyezett el koszorút az emléktáblán. • • Ünnepség Szükségünk volt a Városi Könyvtár hálózatának hu­szonöt fiókkönyvtárára; meg­születtek, beiratkoztunk. Mint egy falat, kenyér, úgy kel­lett már az új megyei könyv­tár: elkészült, birtokba vet­tük. Kutatni szeretnénk, tu­dományos munkát végzünk: rendelkezésünkre áll az egye­tem műszaki könyvtára. Mű­szakváltáskor akarunk autó­buszra, villamosra, esti órák­ra olvasnivalót kölcsönözni: vár az SZMT Központi Könyvtárának üzemi letétje. És sorolhatnánk tovább, hogy a kölcsönzés mellett milyen szolgáltatásokat nyújtanak a könyvtárak, elemezhetnénk, hogy miben foglalja össze egy jó könyvtáros az olvasó­vá nevelés célravezető ismér­veit. Ami az elsőnek is hiányzik A tanács testületé elé ke­rült, Miskolc város közmű­Isflierelleii VÉzquei-festiijf A szovjet múzeumokban a kiváló spanyol festő, Diego Velazquez három alkotását őrzik. A képek száma most újabbal gyarapodott. Az Er- mitázs g>űjteményében 180 éve tartottak számon egy fesményt — „ismeretlen mester alkotása” jelzéssel. A képet vizsgálva azonban a leningrádi művészettörténé­szek a felső festékréteg alatt portrét fedeztek fel, amely rendkívül hasonlít a Berlin­ben őrzött Trio című Velaz- quez-festmény egyik alakjá­ra. A szakértők feltételezik, hogy a Leningrádban most felfedezett kép — amely egy fiatal férfit ábrázol — elve­szett remekmű részlete. velődési könyvtárhálózatának és könyvterjesztésének hely­zetéről szóló jelentés részle­tesen elemzi az elmúlt évek munkáját. Felsorolják az eredményeket, és pontosan körülírják azt is, hogy mi hiányzik. Miskolcon a lakos­ság 31 százaléka beiratkozott olvasó, és az elmúlt évben a könyvesboltok forgalma 41 millió forint, 1,4 millió kötet volt. A számok azt jelentik, hogy ebben a tekintetben Miskolc első az ország nagy­városai között. Ezzel szem­ben az Avas-déli lakótelep­hez nem terveztek könyvtá­rat, rossz körülmények kö­zött működik a tapolcai és a Kiliánban levő intézmény. Sürgősen bővítésre vár a Libresszó, nagyon gyors át­alakításra a majdani Petőfi- emlékkönyvtár, Diósgyőr könyvtárának kijelölt épüle­te, és lassan kinövi falait a Kétszázharminc gyerek és kilenc pedagógus hiányzott szombaton reggel .z egri 5. számú általának iskolából. A kisiskolások és tanítóik nem betegek, egyszerűen csak szabad szombatosok voltak. Hogy az üzemben, vagy vállalatnál van szabad szom­bat, az már természetes, megszoktuk, tudomásul vet­tük. De hogy egy iskolában! — Ez bizony még meglepe­tésnek számít. Az egri isko­la kis elsősei és a másodiko­sok öt nap alatt tanulják meg az egész hétre előírt tananyagot. A harmadik és a negyedik osztályban pedig városi hálózat központja, a Szabó Lőrinc Fiókkönyvtár. Szükség van újabb szakszer­vezeti letéti könyvtárakra is. A mérce magas Nincs szándékomban az ünneprontás, de nem is le­hetne elrontani. Ami már megvan, és amire szükség van, mind amellett szól, hogy egyenes vonalú fejlődésnek, és ezzel együtt alapos mun­kának vagyunk a tanúi. Egy olyan munkának, amely előtt — mint a napokban a Parla­mentben tartott országos közművelődési-politikai érte­kezlet is bizonyította — pár­tunk és kormányzatunk ma­gasra állította a mércét. A napirendi pont tárgya­lásakor a tanácstagok közül sokan felszólaltak. Volt, aki messziről indult, előfordult, hogy személyes emlékek, ta­pasztalatok, kívánságok Jce- rültek a mondandóba. De mindenki szívből örült. Ép­pen a legszemélyesebb élmé­nyekkel bizonyította ezt, hi­szen az emlékeinket, évekkel korábbi gondolatainkat ép­pen akkor szoktuk hosszan elmesélni, mikor valami na­gyon közel áll hozzánk. M. M. bevezették a mozgó óraren­det, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy az egyik szom­baton négy órában tanulnak a gyerekek, a másik szom­batjuk pedig szabad. Az egri iskola premierje természetesen egyöntetű si­kert aratott. Száznegyven al­sótagozatos jár rendszeresen napközibe, de szombaton mindössze huszonnyolcán mentek iskolába. A többiek szüleik társaságában élvez­ték az első szabad szombatot. Igaz, egyetlen iskoláról van szó, de bizonyára lesz még ebből a kísérletből or­szágos premier is. a Normafánál A Normafa hajdanán a pest-budai költők, művészek, színészek kedvelt találkozó- helye volt. E kedves hagyo­mányt évről évre feleleveníti a Budapesti Művész Sport­kör, a Fészek Művészklub és a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége. Tegnap bensőséges ünnep­séget rendeztek a Normafa emléktáblánál. Dr. Czenner Mihály, a Színháztudományi Intézet főmunkatársa tartott ünnepi megemlékezést. Ezt követően neves fővárosi elő­adóművészek verses-zenés irodalmi műsort rögtönöztek. A kamarünnepség után meg­koszorúzták a Normafa em­léktáblát. HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Lakatoa Sándor népi zenekara játszik. 13.49: Válaszolunk hall­gatóinknak. — 14.04: Édes anya­nyelvűnk. — 14.09: Kóruspódium. A Tiszaföldvári Művelődési Ház vegyeskara énekel. — 14.19: Be­szélgetés Király István Ady Endre című könyvéről. I. rész. — 15.00: Hírek. — 15.10: Iskola­rádió. — 15.50: Suppé; Hol a boldogság? — nyitány. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Színes népi muzsika. — 16.48: Bemutatjuk új felvételeinket. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpoli­tikai figyelő. — 17.20: A hét rádióhallgatója. Portré muzsiká­val. — 17.40: Kutatók, konászok, ötvözetek. Gerencsér Ferenc ri­portja. — 18.00: Polpresszó. — 19.00: Esti Krónika. — 19.30: Sporthíradó. — 19.38: Kapcsoljuk az Erkel Színházat. A Ma­gyar Állami Hangversenyzene­kar koncertje. — 20.20: öszikék. Arany János versei. — 20.37: Hí­rek. — 21.30: Mi. férfiak. p€t- ress István műsora. — 22.00: Hí­rek. — 22.20: Népdalok. — 22.46: Wernér Aspenström svéd költő versei. — 23.00: Balettzene ope­rákból. — 23.30: A dzsessz ked­velőinek. — 24.00: Hírek. —0.l0: A XVII. század fúvószenéjéből. Petőfi rádió: 12.00: Romantikus zene magyar előadók tolmácso­lásában. — 13.00: Hírek. — 13.03; Kitek az esztendő, tanár úr? — 13.20: Barokk operaáriák. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettőtől hatig ... — 18.00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai figyelő. — 18.20: Kalandozás. Esztergályos Cecília és Tamássy Zdenkó beszélgetése sok muzsikával — 19.24: A rock mesterei. Ungvári Tamás műso­ra. — 19.54: Jó festét, gyerekek! — 20.00: Hírek. — 20.10: Üj köny­vek. — 20.13: Rádiószínház. A vonatok reggel indulnak. ’ — 21.29: Molnár Júlia és Lovass Lajos nótákat énekel. — 22.00: Slágerrandevú. —23.00: Hírek. — 23.15: Filmzene. — 23.30: A hét zeneműve. Bach: Parasztkantá­ta. Molnár Antal eló'adása — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.30: MűsorisS- mertetés, hírek. — 17.35; Embe­rek, utak, jármüvek... Az ősz veszélyei a közlekedésben. — Napjaink kérdései. Az örökség és az örökösök. Jegyzet. — Könnyűzene. — 18.00: Borsodi Tükör. (Hol tart a Miskolci Hús­kombinát építése; A nőpolitika végrehajtásáról . . .; Kisiparosok évi közgyűlésén.) — Megyei sporteredmények. — 18.15—19.00: Kérdezzen, az illetékesek vála­szolnak . . . Fórum-műsor mun­kaügyi kérdésekről. Szlovák televízió: 17.30: Műsor az 1975. évi spartakiádról. — 18.10: Katonadalok. — 19.00: Hír­adó. — 20.00: A megjelölt út (tévéjáték). — 21.20: Híradó. — 21.43: Pártoktatás. — 22.13: Sport. Kiállítások: Miskolci Képtár (10—18): Magyar festészet a XX. században. — Szőnyi István 50 rézkarca. — Déryné-ház (10—18): Fordítások Világszerte állandóan nö­vekszik a fordításban meg­jelenő könyvek száma. Az „Index Translationum”, a fordításokról kiadott UNES- CO-katalógus szerint 1970- ben 65 országban 38 172, 1971-ben viszont már 71 or­szágban 42 900 fordítás látott napvilágot. Az Index szerint a világ legolvasottabb szer­zője Lenin (381 fordítással). A marxista filozófia klasszi­kusai közül Marxnak 158, Engelsnek pedig 128 fordítá­sa jelent meg. A legnépsze­rűbb regények az ifjúsági irodalom alkotásai közül ke­rültek ki. Szovjet katonaművészek Oroszlányban A szovjet hadsereg 100 ta­gú ének- és táncegyüttese tegnap nagy sikerrel lépett fel Oroszlányban a városi művelődési központban. Régi ismerősként köszöntötték a bányászvárosban az együt­test; ugyanis már több éve rendszeresen rendeznek a katonaművészek előadást Oroszlányban, mindig bemu­tatják itt legújabb műsoru­kat. Régi magyar arcképek. — ÍCos- sulii Mlivelődési Ház (ló—18): Testvérvárosok nemzetközi fotó­szalonja. Filmszínházak: Béke (f4): Há­rom mogyoro Hamupipőkének (mb. szí. csehszlovák). — (hn6): Álmodó ifjúság (szí. magyar). — (8): Életünk legszebb napja (mb. szí. amerikai). — Kossuth (2, f5, 7): A mesterdelektív (mb. szí. lengyel). — Hevesy Iván Film­klub (f5, f7): Illumináció (mb. szí. lengyel). — Fáklya (f5, f7): Periszkóp a fjordok között (szí. szovjet). — Petőfi (f5, f7): Az aranyember (szí. magyar). — Szikra (f6, f8): A mestercietek- tív (premier helyár! mb. szí. angol). — Táncsics (f5, f7): Ma éjjel kár lenne meghalni! (mb. szí. jugoszláv). — Tapolca-kert (f8): Lóháton, ágyútűzben (szí. szovjet). -í- Ságvári (5, 7): Foly­tassa külföldön! (mb. szí. angol). — Hámor (4): Ma éjjel kár len­ne meghalni! (mb. jugoszláv). KEDD Kossuth rádió:' 8.90: Hírek. —- 8.05; Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.22: Slágermú­zeum. — 9.91: Harsan a kürt­szó! — 9.36: Cigánydalok. — 19.09; Hírek. — 19.15: Iskolará­dió. — 19.35: Wolf—Ferrari: Su­sanne titka. Egyíelvonásos ope­ra. — 11.22: Brahms: c-moll zon­goranégyes. Petőfi rádió: 8.99: Hírek. — 8.95: Csehszlovák művészek ope­rafelvételeiből. — 8.59: Nigériai népzene. — 9.99: Hírek. — 9.93: Két zongoratrió. — 9.53: Köny­vek, tájak, emberek. — 19.90: A zene hullámhosszán. — 19.39: Babaszerviz. — 11.99: Hírek. Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat miskolci üzemigazgatóságának encsi és mezőcsáti szerelésvezetőségére, változó munkahelyre I felveszünk hálózati villanyszerelőket, betanított és segédmunkásokat. Fizetés megegyezés szerint. Elsősorban azok ielentkezését várjuk, akik az említett vidéken laknak és jelenlegi munkahelyük lakóhelyüktől távol van. lelentkezni lehet: Miskolc, Patak u. 7. sz, munkaügyi csoportnál (Irányitószám: 3502. Pf. 227) A személyiség szerepe Mióta nincs nálunk személyi kultusz, megnőtt a személyiség szerepe. Ezt a paradoxnak tűnő megállapítást partunk egyik vezető ideológusa mondta ki, aki a vezetők példamutatásának fontos­ságára hívta fel a figyelmet. Mindenki tudja, hogy a legkisebb kö­zösségben is milyen jelentős szerepe van a példának. Szuggesztív egyénisé­gű — s éppen ezért tekintélyes — veze­tők valósággal divatot tudnak teremte­ni körükben. Elég, ha ki-ki mestere­ire, tanáraira gondol, akik közül a leg jobbaknak soha nem halványul el a ké­pe bennünk, mert példaképpé lett. A közelmúltban Kereszury Dezsőt láthat­tuk. hallhattuk a tévében. Néhány gesz­tusa, stílus fordulata, s persze a mon dandó gondolati töltése különösen isme rős volt. Minden nehézség nélkül rájöt 4em, hogy egyik főiskolai tanárom — a volt Eötvös kollégista — őrizte magá­ban, s adta tovább nekünk a példákén üzenetét. Természetesen saját egyénisé­gén átszűrve. Több ez, mint a tanköny­vekben leírt ismeretanyag, mint a rend szerbe foglalt tanulnívaló. A nevelő sze­mélyisége a legmodernebb eszközökkel sem pótolható. Természetesen nem csak elvont isme­retek átadásáról van itt szó, hanem szokásokról és készségekről is. Mind­arról, ami hozzájárul egyéniségünk tu­dati s érzelmi szférájának kialakításá­hoz. Senki sem születik öntudatos mun­kásnak, a társadalom, s annak intézmé­nyei nevelhetik azzá. „Aki benne él a mai világban — fogalmazza meg egyik tanulmányában Mesterházi Lajos —. abban megvan legalábbis a készség rá, és megvan legtöbb esetben az igény is, hogy ezt a világot a maga összetüggé- seiben felfogja, megértse. De a kész­ség még nem jelenti azt, hogy ír 'óban meg is érti.” Tanítók, példaképek kel­lenek. Eszembe jut László BencsiTz Sándor röviddel ezelőtt megjelent cikke (Kriti­ka, 1974. szept.), melyben — többek kö­zött — arról ír, hogy az értelmiségiek — akik előadásokat, tanfolyamokat szí­vesen tartanak — nemigen vállalkoznak arra, hogy leüljenek a munkások kö­zé beszélgetni. Ezek a tanárok (de mondhatnánk mérnököket, s más értelmiségieket is) nemcsak kívülről nézik az osztályt, melyből vétettek, de azt is elfelejtik, hogy aki tanít, az maga is gazdagodik. — Nincs idejük a termelőszövetkezet agrármérnökeinek az emberekkel fog­lalkozni — mondta az országos művelő­déspolitikai aktívaértekezleten egy mil­liomos gazdaság elnöke, — mert napon­ta 10—12 órát dolgoznak. De hát hol dolgoznak és kikkel? Nyilván a szövet­kezet munkahelyein töltik az idejüket a tagok között. Ha az állandó együtt- lét nem ad megannyi alkalmat a taní­tásra és tanulásra, akkor ezek a fiatal szakemberek (paraszt- és munkásszü­lők gyermekei) csak termeltetők. S. bár a paraszti közösségé, a nép államáé lesz a termés, mégis hasonlítanak egy kicsit a gazdatisztekre, s a rosszemlékű intézőkre. Mert nem elég termeltetni. Sőt az is kevés, ha jók a termelés tech­nikai, műszaki feltételei és kedvezőek a szociális körülmények. Együtt kell élni a termelőkkel: formálva és formálódva. Ez az együttlét teremtheti meg azt az életformát, mely közösségi kapcsolatai­val, belső gazdagságával egy magasabb- rendű kultúrát is jelent. Közművelődési célkitűzéseink, tehát „a tudás, az ideológia, az erkölcs, a kul­túra, a művészet, az életmód egysége” nem valósulhatnak meg, ha a munkahe­lyi vezetők elhanyagolják az emberek szellemi karbantartását. — Adunk pénzt a kultúrára — mondják többen. Ez ke­vés! önmagunk tudását, hitét, is adni kell. Példát! Találkozzanak vezetők és vezetettek a hétköznapokon is. A gép melleit, a klub asztalánál, a könyvtárban, a szín­házban ... GYARMATI BÉLA A szabad szombat premierje egy egri iskolában I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents