Déli Hírlap, 1974. szeptember (6. évfolyam, 205-229. szám)

1974-09-23 / 223. szám

Űj étkezde a kohászatban? A Lenin Kohászati Mű­vekben a közelmúltban ha­tározatot fogadtak el, amely szerint az ötéves terv végé­re el kell érni, hogy a ko­hászat üzemeinek fürdőiben a férőhelyek száma megfe­leljen a MOTI előírásainak. Tovább kívánják javítani az üzemi étkeztetés jelenleg elég mostoha körülményeit is, amelyet nemcsak az el­látás oldaláról vizsgálnak, hanem a munkafegyelem, a munkaidő-kihasználás szem­pontjából is. Emellett vizs­gálják a lehetőségét egy 200 férőhelyen gyári belső tele­pítésű korszerű étkezde épí­tésének is.-X- A Szentpéteri kapui kórház audiológiai intézetében napon­ta sok beteget vizsgálnak meg az audiometerekkel. Képünkön: a hangszigetelt szobában a hallási küszöb meghatározását végzik. (Kerényi László felvétele) Felnőtt diákok Nem akartam fekete bárány maradni... íj oktatási forma a dolgozók iskolájában A Kinizsi utcában, a MÁV oktatási épületének első eme­letén éppen megszólal az óra végét jelző csengő, de nem tódulnak kifelé zajongva a tanulók. Fegyelmezett, felnőtt férfiak, asszonyok ülnek a padokban. Krajnyák Lászió­né, a 12-es számú Általános Iskola igazgatóhelyettese ép­pen történelemórát tartott a 28 „diáknak”, akik hat hét alatt, 160 órában sajátítják el a VIII. osztály kötelező tananyagát. Speciális hely­zetben vannak, mert a vizs­gák után még egy szakmát is kitahulnak itt. Vasúti se­gédtisztek lesznek. A tanfo­lyam résztvevőit tíz hónap­ra felmentették a munka alól. Ez idő alatt mindnyá­jan az átlagfizetésüket kap­ják. Reggel 7 órakor kezdőd­nek az órák. A délután és az este pedig az önálló felké­szülés ideje. A tanfolyam bentlakásos azok részére, akik messziről, esetleg az or­szág egy másik részéből jöt­tek. — Negyvenhat éves va­gyok. Tavaly végeztem el a VII. osztályt. Encsről járok be mindennap — mondja R. Horváth László. — Amikor én iskolába jártam, csak 6 elemi volt kötelező, de egyéb­ként sem tudtam volna ta­nulni. A Tiszai pályaudvaron dolgozom, szocialista brigád­ban. Rajtam kívül mindenki elvégezte már az általános iskolát. Nem akartam feke­te bárány maradni közöttük. Ha befejezem a tanulást, új munkakörbe kerülök, maga­sabb lesz a fizetésem is. Most a 3200 forintot folyósítják ha­vonta, csak az élelmezésért kell fizetnem. Otthon egy hetedikes meg egy nyolcadi­kos fiam van. Bevallom őszintén, sokszor zavarban voltam, nem tudtam segíte­ni nekik a tanulásban ... Fazekas Lajosné Sajóve- lezdről jött: — A Tiszai pályaudvaron dolgozom segédmunkásként. Még csak négy hónapja va­gyok a vállalatnál, önként jelentkeztem a tanfolyamra. Ha levizsgázom, jegykezelő szeretnék lenni. Sajnos, nem tudtam rendes időben befe­jezni az iskolát a családi kö­rülményeim miatt. Tanyán nőttem fel, sokszor kimarad­tam az iskolából. Télen 6 ki­lométert kellett hóban gya­logolnom, amíg beértem a fa­luba. Az 1800 forint fizeté­semet hazaküldöm. Itt min­denem megvan. Tíz hónapig az édesanyám vigyáz kis­diáimra». amíg én _ tanulok.„ . Zöld Imre: — Debrecenből jöttem. Vo- natmenesztő térfelvigyázó vagyok. A vállalatnál felkér­tek, fejezzem be az általá­nos iskolát. Ha egyéni úton végezném, amellett még dol­gozni is kéne. így egy ki­csit pihenhetek is a tanulás mellett. 1973. január elsején jelent meg a párthatározat, hogy az általános iskolát el nem végzett dolgozók a 16 hetes képzés után egy osztállyal előbbre léphetnek. Az üze­mek azóta szorgalmasan kül­dik embereiket a dolgozók általános iskolájába. Ahhoz, hogy a modern, több mil­lió forintos gépeket szaksze­rűen kezelni tudják, bizo­nyos alapfelkészültséggel kell rendelkezniük. A befektetés a vállalatoknak sokszorosan megtérül, ha ezek a dolgo­zók visszatérnek a termelés­be. Miskolcon a 12-es számú Általános Iskolában az új ok­tatási forma negyedik tur­nusa kezdődött meg az idén. — Most jubilálunk. 25 éve indítottuk be a dolgozók is­koláját — mondja Tamási Sándor, az iskola igazgató­ja. — Szeptember 5-től fo­lyamatosan tartjuk az ünne­pélyes évnyitókat a vállala­toknál, melyeken az üzem ve­zetői mindig jelen vannak. A fizetésemelésen, pótsza­badságon, jutalmon kívül majdnem mindenütt ingyen tanszert és könyveket is biz­tosítanak a tanulóknak. Az 1973. január elsejei pártha­tározat óta 1500-an vizsgáz­tak nálunk. Ebben a tanév­ben 830 hallgatónk van. A tantestületből 30 tanár tart előadásokat a felnőtt diákok­nak. (varga) A Miskolci Közúti Építő Vállalatnál 1965-ben mind­össze nyolc gyermek és 61 felnőtt részére tudtak üdül­tetést biztosítani, az elmúlt évben pedig már 36 gyer­mek és 134 felnőtt üdült. Idén a SZOT-tól több beu­talót kaptak, mint koráb­ban, s hajdúszoboszlói üdü­lőjük is elkészült. Ráadásul a tröszt gyöngyöstarjáni ok­tatóházát is igénybe vehe­tik hétvégeken dolgozóink pihentetésére. Egy fuvar délelőtt, egy délután Az idén több iskolatej Volt, ahol nem engedtek Kulit is rendelhetnek hozzá A legcélszerűbb: Lét hétre eiore Szeptember kilencedikén indultak el a tejipar üzlet­szerzői, hogy felkeresse­nek minden iskolát a me­gyében, cs felmérjék, milyen igény mutatkozik az iskola­tej iránt. No, de miért csak ezekben a hetekben jut el az olcsó tízórai a gyerekek­hez, hiszen az oktatási év már korábban megkezdő­dött? • A tejipari vállalatnál el­mondták, hogy tavaly pél­dául már augusztus végén hozzákezdtek a szervező munkához. A korai igyeke­zet azonban akkor nem hoz­ta meg a várt eredményt, a megrendelések eléggé gyéren érkeztek. Érthető, hiszen a tanulók igényeinek összesí­tése nélkül aligha lehet pon­tos felmérést végezni. Azon- • kívül nem akarta megzavar­ni a tejipar az első heti is­kolai munkát összeírásokkal, pénzszedéssel. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a most kezdődött oktatási évben jóval több tanulóhoz jut el az iskolatej, az iskola­kakaó, mint tavaly. Általában kedvezően fogad­ták a pedagógusok tejipar ajánlatát. Mindössze egy­két kivétel akadt, ahol el­zárkóztak az akció elől, mondván, az iskolában a ta­nulás a forítos, a pedagógus feladatait nem növelik ilyes­mivel. A megyei tanács műve­lődésügyi osztálya felhívta az iskolák vezetőinek figyel­mét, hogy támogassák a tanulók ol­csó, egészséges tízóraival való ellátását. segítsék elő az iskolatej áru­sításának sikerét. Az üzletszerzők már csaknem mindegyik Iskolá­ban megfordultak, minde­nütt megállapodtak a helyi értékesítés gazdájával. Több helyen a pedagógusok, más­utt a gondnokok vállalták az eladással kapcsolatos ten­nivalókat. Nem ritka, hogy az úttörőcsapat végzi az elosztást. Ahol az iskolához közel büfé vagy kis élelmiszerbolt van, átveszik a tejet, a kakaót. A miskolci 21-es számú, diósgyőri általános iskolába kiflivel érkezik az iskolatej, mert így rendelték. A süte­ményt persze nem a tejipar szállítja. A befizetési formák közül a kéthetes előrendelés vált be a legjobban. A miskolci tejüzemből na­ponta 14 ezer pohár tejet és kakaót — fele-fele arányban — visznek ki az iskolások számára. Gondoltak a Borsod me­gyei Tejipari Vállalatnál azokra a kisiskolásokra is, akik délután ülnek a pa­dokba. Bereznai Ferenc, a keres­kedelmi osztály vezetője el­mondta. hogy ennek az úgy­nevezett második fuvarnak a szervezésére most készül­nek. Október elejére mór mind­egyik általános és középis­kolában árusítják a tejet és a kakaót, ahol addig meg­rendelik. N. J. ári munkások a várospolitikáról 611. Gyakorlattá kell tenni az eszmecserét Már sötétedett, de a gép­gyári munkásoknak még mindig volt mondanivalójuk a várospolitikai vitafórumon. Olyan lelkesen érveltek, vi­tatkoztak, mintha akkor kezdték volna a napot. Pedig a délelőtti műszak után in­dult az eszmecsere, így azok, akik a vállalati pártbizott­ság tanácstermét megtöltöt­ték, hajnál óta nem voltak otthon. Az e»ész városban gondolkodva Többen kezdték így a fel­szólalásukat: „Én ugyan nem ott lakom, de...” És való­ban igen kevés személyes jellegű kérdést tettek fel László Lászlónak, a városi tanács építési és közlekedési osztályvezetőjének. Az egész Miskolcban gondolkodva „vá­rospolitizáltak” a fórum részvevői. — Nagyon csúnya a DVTK- stadion környéke. Nem akar­ják valamilyen okos célra felhasználni ezt a dudvát ne­velő grundot? Egyhangú tetszést aratott a kérdésre adott válasz: a közelmúltban lezajlott tár­gyalások értelmében a KISZ Központi Bizottsága 20 mil­lió forint támogatást ad Mis- kolcnak egy ifjúsági szállo­da felépítéséhez. Ezt a szál­lodát valószínűleg a stadion melletti területen építik fel. — Két iskola is épült a Győri kapui lakótelepen, ám ez is kevés. Valahogy rosz- szul méretezik az új lakóte­lepek gyermekintézményeit, terelte más irányba a társal­gást a következő felszólaló. Szűk a normatíva A tanácsi osztályvezető el­magyarázta: országos nor­matívák alapján határozzák meg — a lakásszám figye­lembe vételével —, hogy egy-egy lakótelepen mennyi új iskolai, óvodai, bölcsődei férőhely épül. Ezek a nor­matívák azonban meglehető­sen szűkösek. Különösen Miskolcon, és ezen belül is az új lakótelepeken, ahol családonként az országos át­lagnál több gyermek van. — Normatíva ide, vagy oda, ezen k helyzeten vala­hogy változtatni kell! — summázta valaki a gépgyári­ak véleményét. Az iskola-témához kapcso­lódott a következő javaslat is: a Győri kapui Tokaj ét­terem kihasználatlan hét­köznapokon. Oldják meg itt azoknak a kisiskolásoknak az étkeztetését, akik a szűk is­kolákban nem részesülhet­nek ebben a kedvezmény­ben. (Megfontolandó a ja­vaslat, a Miskolci Vendég­látóipari Vállalat figyelmébe ajánljuk!) Megőrzik a belváios hangulatát Melyik irányban épüljön tovább a város? — ezzel a kérdéssel is sokat foglalkoz­tak a fórum részvevői. Volt, aki a Sajó-völgyet jelölte meg a terjeszkedés irányá­ul. Ez azonban László László szerint azért sem jó javaslat, mert a kérdéses területen húzódnak egyebek között az olefinmű vezetékei. Mások szerint a következő években már az óváros re­konstrukcióját kellene szor­galmazni. — Fogas probléma a város­mag rekonstrukciója — fej­tegette az osztályvezető —, hiszen nem lenne célszerű házgyári technológiával el­rontani a centrum hangula­tát. Amíg nem lesz elegendő pénz és kapacitás a város- központba illő intézmények, lakóépületek felépítésére, ad­dig netjn érdemes siettetni a rekonstrukciót, Fontos fel­adat viszont a régi épületek tatarozása, felújítása. Per­sze, ez a munka is csak olyan ütemben haladhat, ahogy a város anyagi ereje megengedi. A gépgyáriak azzal köszön­tek el László Lászlótól, hogy szeretettel várják őt és a többi tanácsi vezetőt is az eszmecsere folytatására, hi­szen a várospolitika számos kérdésével — o közművelő­déssel, a kereskedelmi és egészségügyi ellátással — most idő hiányában igen ke­veset foglalkozhattak. Bak István, a vállalati pártbi­zottság munkatársa azzal egészítette ki a meghívást, hogy gyakorlattá kell tenni a nagyüzemi munkások és a tanácsi vezetők rendszeres eszmecseréjét. Így válik iga­zán nyílttá a várospolitika, így érvényesül a munkás- osztály vezető szerepe ezen a fontos területen is. BÉKÉS DEZSŐ Munkásőreink Miskolc felszabadulásának közelgő 30. évfordulója tisz­teletére — a Fegyveres erők napja ünnepkörében — vá­rosunk munkásőrei három csoportban nagyszabású em­lékversenyen vesznek részt. A Bükk különböző területe­in megrendezésre kerülő küz­delemben többféle feladatot kell megoldaniok. A Miskolc és hazánk felszabadulásával kapcsolatos kérdések meg­válaszolása mellett járőrö­zés, pisztoly és géppisztoly szétszedése, összerakása, tá­volságbecslés, s gyakorló ké­zigránáttal való célbadobás szerepel komolex versenyük számai között. Az első csoport járőrei ma délben indultak el „mérkő­zésük” színhelyére, a továb­bi csoportokéi vedig holnap és szei’dán délután vágnak neki a versenyfeladatok megoldásának. Előadás mezssazdasáiank távlatairól Megyei tanácskozást rendez a Magyar Agrártudományi Egyesület Borsod megyei Szer­vezete, a TIT Borsod megyei Szervezetének mezőgazdasági és élelmezésügyi szakosztálya és a megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tálya csütörtökön délelőtt 10 órakor az Észak-magyarorszá­gi Áramszolgáltató Vállalat tanácstermében. Fejes László megyei tanácselnök-helyettes megnyitója után dr. Soós Gá­bor államtitkár, mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­terhelyettes „A mezőgazdaság főbb fejlesztési irányai az V. ötéves tervben” címmel tart előadást, amelyet vita követ. Ita ille!, mini tarai

Next

/
Thumbnails
Contents