Déli Hírlap, 1974. augusztus (6. évfolyam, 179-204. szám)
1974-08-02 / 180. szám
Négy, öt, nyolc és a félidőben hét jó fél évet zárt Miskolc ipara Éjjel sem szünetel a munka Jövőre 600 lakást adnak át Belvárosi lakótelep Tavaly nyáron még cirkuszi sátor állt — néhány hétig — azon a helyen, ahol most a belvárosi lakótelep második épületét alapozzák. Akkor a késő éjszakáig tartó zenebona zavarta a szomszédban levő bérház lakóinak nyugalmát, most a gépek zaja tör át a csukott ablakon is éjjel-nappal. Az is zaj volt, ez is az, és mégis micsoda különbség! Most egyetlen lakótól sem lehet panaszt hallani. Sőt, elismeréssel adóznak az építőknek, akik reflektorok fénye mellett éjjel is folytaink a munkát. Ez a 137 la- .kásos épület jövőre készül el. 1975-ben összesen 600 lakást adnak át a Vörösmarty utca mellett melyek mind az új házgyári termékekből készülnek. — És mi lesz a fűtéssel?. A meglevő kis kazánház bírja, majd ezt a megterhelést is? — kérdeztük Szek- rényi Jenőtől, a Miskolci Beruházási Vallalat igazgatójától. Nos, nem a régi kazánházra alapozzák az újabb lakóépületek fűtését. Jövő év júliusáig az LKM fűtőművétől ideáig vezetik — a Szinva partján — a távfűtés csöveit. A tervek szerint gyors ütemben épül a lakótelep, mely egyben a belváros rekonstrukciójának az első lépése lesz. 1976-ra jórészt beépítik ezt a területet, összesen 2100 lakást hoznak tető alá. Csupán a tanács I. területi hivatalának a lebontása, illetve az elköltöztetése késlelteti némiképpen a lakótelep befejezését. Befejezését? Ezt nem is mondhatjuk, hiszen a belváros rekonstrukciója a következő tervidőszakban folytatódik. Természetesen nem csupán lakóházakat emelnek itt, a most készülő épülettel szemközt a Vörösmarty utca túlsó oldalán Csemege Aruházat építenek, ezenkívül többek között szolgáltatóház, új óvoda, bölcsőde és iskola is készül. A Munkácsy utca megszűnik és — nyomvonalát töb- bé-kevésbé követve — sétaút húzódik rajta keresztül a lakótelepen. Mindezt csak azoknak a kedvéért említjük meg, akik nem találkoztak lapunkban a belvárosi lakótelep térképével és a részletes ismertetéssel. B. D. Sajtótájékoztató a polgári védelemről A sajtóházban tegnap Zsebeli László alezredes, a polgári védelem megyei törzsparancsnoka tájékoztatót tartott a megyében kiadott újságok és a Rádió miskolci stúdiója képviselőinek. A megyei pártbizottságot Kiss Ernő képviselte, s a polgári védelemnek a megye városaiban, valamint a Borsodi Szénbányáknál szolgálatot teljesítő törzsparancsnokai is részt vettek a sajtótájékoztatón. A megyei törzsparancsnok ismertette a polgári védelmi kiképzésben ebben az évben elért dicséretes eredményeket. m-;d felhívta a figvel- . met több olyan rendezvényié, ameb'ek még az idén lebonyolításra kerülnek. Különösen a szeptember 27— 28-án Kazincbarcika határában „Barátság” néven megrendezendő ellenőrző gyakorlat ígérkezik nagyszabásúnak. Ennek a Borsodi Ve- gviV^mbinát lesz a „gazdája”. Ezer dolgozója vesz rajta részt, s még három nagy- vállalat több száz dolgozója bizonyítja, hogy milyen kénz = t'sán'*t>i rendelkezik a polgári védelmi feladatok megoldásához. Sok szó esett a tájékoztatón a polgári védelem sajtó- p„„-----.--dójának javításáról is. amit különösképp az lesz szükségessé, honv a jövő év második felétől elsősorban a tömeakommuni- kációs eszközök révén történik a munkr.'-' " onyban nem állók oktató tájékozta+ása. T. I. —w" Szakvizsgát tesznek a gépkocsivezetők A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének kezdeményezésére — mint ismeretes — szakmának ismerték el a gépjárművezetést és karbantartást. A szakmai képesítés megszerzéséhez azonban vizsgát kell tenni. A vizsgákra való felkészítésre a közlekedési vállalatok egy része az év elején megindította az első tanfolyamokat, amelyek tapasztalatait értékelte tegnapi ülésén a szakszervezet elnöksége. A szakszervezet elnöksége különböző szervezési hiányosságokat — hiányos tankönyvellátás, a vizsgák nem megfelelő lebonyolítása, a megterhelő, s rövid idejű intenzív tanfolyam stb. — is tapasztalt, s ezekre felhívta a tanfolyamokat szervező vállalatok figyelmét. Az elnökség megállapította, hogy egészében véve a gépkocsi- vezetők megelégedéssel fogadták a szakképzési lehetőségeket, az elsajátítandó elméleti anyagot soknak tartják ugyan, de nem feleslegesnek. Négy, öt, nyolc. Ezek a számok a miskolci ipari üzemek évenkénti termelésnövekedését jelzik a tervidőszak első három esztendejében, tehát 1970-től 1973-ig. Mint ismeretes, az előző év kiemelkedő gazdasági sikereket hozott, joggal írhattuk le, hogy a tervidőszak addigi legjobb' 12 hónapja volt. Ismeretes az is. hogy 1974-et szerényebb reményekkel kezdtük; nagyobb erőfeszítés árán is kisebb eredmény ígérkezett, Dr. Balogh Zoltánnal, az MSZMP Miskolci városi Bizottságának gazdaságpolitikai osztályvezetőjével arról beszélgettünk, át kell-e értékelni a korábbi prognózist, s egyáltalán, milyen lett az első ^félévi bizonyítványa a miskolci iparnak és kereskedelemnek. A koneresszusi verseny a rugó A miskolci ipar — folyó áron számítva — ez év első felében hét százalékkal produkált többet, mint a múlt esztendő első hat hónapjában. Ez a tény önmagáért beszél. A kilátások többet ígérnek, mint amennyire a mértéktartó tervek utalnak. Jó esztendőnek ígérkezik 1974 is, s ebben nem kis szerepe van a gazdaságvezetés színvonal-növekedésének, a pártszervek termelést segítő, hatékonyabb politikai munkájának. A várakozáson felüli eredmények egyik rugója volt a kongresszusi és jubileumi vállalások nyomán kibontakozó munkaverseny- mozgalom is, és egyebek mellett ez a garancia arra, hogy az év végi számvetés csak jobb lehet a félévi mérlegnél. Köztudott ugyanis, hogy a második félidő mindig erősebb az elsőnél. A hétszázalékos termelés- növekedés azt jelenti, hogy egy szinten vagyunk az ipar dinamizmusának országos átlagával. Ez pedig már csak azért is nagy szó, mert az ország második városának ipara „nehézsúlyú”, s ennélfogva nehezebb kiugróan látványos eredményeket produkálni. Kulcskérdés a kivitel A termelés-növekedési ranglistát a tavalyi félévet több mint harminc százalékkal meghaladó teljesítéssel a December 4. Drótművek, a tejipar, az asztalos szövetkezet és az Avas Bútorgyár vezeti. Az LKM 7,3 százalékkal tetézte előző évi termelését. Az export csaknem tiz százalékkal több a korábbinál. Itt is a drótművek a listavezető, negyven százalékot meghaladó növekedéssel. A DIGÉP 16, az LKM pedig nyolc százalékkal fokozta a kivitelt. A húsipari vállalat azonban elmaradt tavalyi eredményeitől. A foglalkoztatottak száma Borsodban 2,5 százalékkal nőtt, Miskolcon azonban csak fél százalékkal. Ez pedig azt jelenti, hogy a termelés- növekedés forrása csaknem kizárólag a munkatermelékenység javulása volt. Figyelemre méltó, hogy számottevően javult a munkások és alkalmazottak közötti arány, azaz a munkások számának növekedése meghaladja az összes foglalkoztatottak számának növekedését. A munkaerő-mozgásra az előző években jellemző mérséklődés megszűnt. Több mint kilenc százalékkal nőtt viszont a túlóra. Az „élenjáró” kisebb üzemeken, szövetkezeteken kívül az LKM- ben 29, a MEZÖGÉP-nél 27, a Cementipari Gépjavítónál 71 százalékkal. i nők a statisztika tükrében To\ább élnek, kevesebbet keresnek A Magyar Nők Országos Tanácsa a közelmúltban értékes könyvecskével jelentkezett. Komlós Pálné összeállítását adta ki a Kossuth Könyvkiadó gondozásában. A nők a sta- tisztika tükrében címmel került könyvesboltjainkba az országos számadatokat elemző írás, amely a népesség nagyobb felé; képviselő nők helyzetéről, társadalmunkban elfoglalt helyéről ad hü képet. Hazánkban a népesség 51,5 százaléka nő. (Ezer férfira ezerhatvankét nő jut.) Arányuk az idősebbek korcsoportjában magasabb, ami azt mutatja, hogy a nők tovább élnek, mint a férfiak. A statisztikai prognózis szerint a születéskor várható élettartam a férfiaknál 66.3 — a nőknél 72,1 év. Tehát csaknem hat esztendővel hosszabb az életük. 100 közül 15 özvegy A könyvecske összeállítója elemzi a 15 éves és ennél idősebb népesség családi állapot szerinti összetételét is, s megállapítja: a felnőtt népesség kétharmada házasságban él, ' ugyanakkor magas az özvegyek és elváltak aránya. Nemenként azonban jelentős a különbség az egye- dülélők között: míg 100 nő közül 15 özvegy, 100 férfi közül mindössze csak 3. Ennek egyik magyarázata, hogy az özvegy férfiak általában újra nősülnek. Míg tavaly például ezer özve'gy férfi közül 25, ugyanannyi nő közül csupán 4,4 kötött újabb házasságot. S az elváltak között is nagyobb az egyedül maradó nők aránya. Mindez pedig azt mutatja, hogy a nők jelentős százalékának tulajdonképpen egyedül kell megbirkóznia a csonka család gondjaival. S hogy ma már ezt bátrabban vállalják, annak is tudható be, hogy a munkaképes korú nők kétharmadának kereső foglalkozása van, s számuk és arányuk évről évre növekszik. 800 ezren az iparban A legtöbb nő ma az iparban dolgozik: csaknem 800 ezren. A nehéziparban az alkalmazotti munkakörben foglalkoztatottak, a könnyűiparban a munkásnők aránya nagyobb. Sajnos azonbán, számuk csak azokon a munkaterületeken növekszik számottevőbben, amelyeknek alacsonyabb a társadalmi megbecsülésük, és a kisebb jövedelmek miatt kevésbé vonzzák a férfiakat. Ezért sok más mellett speciálisan női szakmává alakul például a rádió- és tv-csőgyártás. A férfiakétól eltérő foglalkozási megoszlás az egyik oka annak, hogy a népgazdaság állami szektorában dolgozó nők 81 százalékának a keresete az átlag alatt van, 2500 forint felett mindössze 19 százalékuk keres. A férfiaknál ez az arány 60,7 százalék. A férfiak ma még iskolázottabbak A 18 éven felüli nők közül csaknem 540 ezernek van legalább érettségije (1949-ben csak 111 ezernek volt). A felsőfokú, végzettségűeknek is csaknem egyharmada nő már, szemben a húsz évvel korábbi egyhatodos aránnyal. Ennek ellenére még mindig a férfiak az iskolázottabbak. Ennek tudható be, hogy a nők nagy többségét a kisebb kvalifikáltságot követelő munkakörökben, a rosszabbul fizetett ágazatokban találjuk. Sajnos konzerválni látszik ezt a helyzetet a tény: az ipar például a növekvő szakmunkás-igényt fiúk képzésével elégítik ki. Ám hosszú távon a nők már jelentős konkurrensei lesznek a nagyobb iskolázottságot igénylő munkakörökben is a férfiaknak. Már most több nő végzi el az általános iskola nyolc osztályát, a 15—30 évesek korosztályában mint férfi, s magasabb az érettségivel rendelkezők aránya is közöttük. A fiatalabb korosztályokban pedig már 1970-ben megközelítették a férfiak arányát a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők. R. É. Mennyit keres egy munkás? Az átlagbérek alakulását három évre visszamenően érdemes felbecsülni. A miskolci munkások bére 1971 - ben 6,3 százalékkal, 1972-ben 4,8 százalékkal, tavaly 12 százalékkal nőtt. (Mint ismeretes, 1973 márciusában volt a központi béremelés.) Ez év első felében az átlagbér 9,1 százalékkal haladja meg az előző esztendő első hat hónapjának átlagát. Egy miskolci munkás átlagbére ma 2867 forint. A kiskereskedelmi forgalom minden eddigit meghaladóan nőtt. (Folyó áron számítva 9,7 százalékos az emelkedés.) A tartós fogyasztási cikkek iránti élénkebb keresletet jól érzékelteti, hogy például a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 15 százalékkal ért el nagyobb árbevételt, mint a múlt év hasonló időszakában. B. I. REFLEKTOR Ma Budapesten, a Magyar Élelmezásiparj Tudományos Egyesületben a joghurt és a joghurtkészítmények jelentőségéről és gyártásáról előadást tartanak. Helvécián megkezdik a világhírű barackpálinka párolását.
