Déli Hírlap, 1974. augusztus (6. évfolyam, 179-204. szám)
1974-08-24 / 198. szám
» A főtitkárnak is tetszett Vasárnap: ßutiörze » A nyár végének közeledtével megélénkült a forgalom a miskolci autóbörzén. Persze még így is csupán alig valamivel több, mint száz személygépkocsit és három-négy tucat motorkerékpárt kínáltak eladásra. Az árak általában csökkentek, ez alól csak a Trabant jelentett kivételt. Négyöt éves Trabantokért még mindig 35—40 ezer forintot kértek a tulajdonosok. A nagyobb hengerűrtartalmú autók még aránylag olcsón sem találtak vevőre Régi Volgák, Warsawák 15—20 ezer forintos áron Kerestek új gazdát. Jártunk a miskolci Sajó- parti használtautó-telepen. Mint Stefán István telepvezető-helyettes elmondta, Miskolcon egyelőre befejeződik náluk a használt kocsik vétele és eladása. Jelenleg 12 kocsi vár még vevőre. Ezek is csak a debreceni Merkur- telepen keresztül vásárolhatók meg. Van egy Zsigulijuk 45 ezer forintért, egy új Volga 65 ezerért, egy régi Volga 22 ezerért és eladásai Tessék a fagyi!... Veszprémben is: házgyár Szeptember végén üzembe helyezik a veszprémi házgyárat. Még ebben az évben 500 lakáshoz elegendő elemet készítenek. A próbaüzemelés során nyert tapasztalatok olyan kedvezőek, hogy már 1976-ban elérhetik a teljes kapacitás: az évenkénti 2500 lakást. A tervek szerint a házgyár ellátási körzetét Veszprém megyén kívül kiterjesztik majd a Balaton déli partjára és a szomszédos megyékre is. Szemétgyűjtő konténerek Miskolcon a Köztisztasági Vállalat 130 darab egy köbméteres szemétgyűjtő konténert helyezett el a Selyem- réten, az Egyetemvárosban és különböző vállalatoknál. A jövőben egyre több ilyen nagy űrtartalmú szeméttárolót helyeznek el a városban. OKÉ „Szevasztok, srácok! Oké vagyok. Szólítsatok csak így! A valódi nevem? Hát azt már nekem is a flepnimből kell megnézni, néha nem jut eszembe, akárhogy töröm a fejem. A fizetési cédulán látom, de osztásnál is csak az Okéra figyel a fülem. Vájár vagyok. Több mint háromszáz méterre a föld alatt a fronton nincs vezeték- és keresztnév. Oké vagyok. Hogy miért gyújtogatom csikkről a cigit? Tudjátok, siktában nincs bagózás. Odalent nem szabad, A sújtólég miatt gyufát sem engednek levinni. Cukrot meg nem bírok a számba venni. Látni se bírom. Ha mellettem ropogtatja valamelyik bányász, összeszorítom az állkapcámat, hogy görcsöt kap, alig tudom kinyitni, mint a szájzáras kutya. A nyálam meg majd’ elcsurran egy slukkért. Néha álmomban is bagózom. Hogy mennyit szívok? Nem számolom. Nem bírok soha eltelni vele. Legszívesebben a gyárkémény végét venném a számba, naponta egy órára, onnan nyelném a füstöt. A doboz az asztalon, a haverok is sűrűn nyúlkálnak bele. Nem számolom. Nagyon jó nézni, ha szívják. Szívják helyettem is. Segítenek. A kajával is így vagyok, amit magammal viszek. A szendvicsből — három zsírosdeszka egymásra borítva — sem bírok egy falatót lenyelni, ha valaki nem tör belőle egy darabkát. Megakadna a torkomon, ha nem segítenének. Igen, nekem mindenben segítenek a haverok. De én is, ha kell. Házat épít valamelyik? Szól nekem, oké, megyek. Szombat, vasárnap egyszuszra? Túlóra, oké, ott vagyok. Pénz kell valamelyiknek, adok, nem számolom. A seregben mindenemet elszedtek a cimborák, ellenőrzésnél meg engem vágtak fogdába. Azt hitték, elloptam a surranót. Nem szóltam. Ültem. Oké voltam. Kocsit? Azt nem veszek. Utálok konzervdobozban ülni. Ha olyan lenne, aminek se teteje, se oldala nincs, az talán. Abba besüt a nap, befúj a szél. Nem bírom, ha valami szorít, bezár. Ingből is a legnagyobb számot veszem, hogy az ujja lelóg a térdemig. Nem kapok a nyakamra valót. Az „oké méretet” még nem ismeri az inggyár. Ruhát is csak annyit veszek, amennyit egyszerre magamra húzok. Ha kettő van valamiből, az egyiket elajándékozom. Spéci gombokkal, mert azt én magam varrom fel dróttal. Minden gomb a kezemben marad, ha megfogom.' Hogy miért öntök rumot a sörömbe? Mert tehetem. Maródin vagyok, betegjegyen. Fáj a derekam, srácok. Nem játszom a fejem, nem szimulálok, okésan fáj. Fürdőbe indultam most is, és látjátok, itt dumálok nektek Adnék nektek fürdőjegyet. Fogadjátok el Okétól! Odaadom mindet. Oké?” VARGA RUDOLF Új Video Ion- televízió karácsonyra A székesfehérvári Videoton gyárban új típusú televízió mintapéldánya készült el. A teljesen tranzisztorizált készülék három változatban készül majd és az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron kerül először a nagyközönség elé. Az újfajta kávával, kézelőgombokkal ellátott nagyképernyős televíziók Jupiter. Akropolis és Athéné néven kerülnek forgalomba. A tervek szerint a sorozat- gyártás ősszel kezdődik és az idén összesen 8000 készül. A Videoton televízió-újdonsága karácsonyra már kapható lesz az üzletekben.-#■ Fabók Zoltán (középen) a vállalati igazgatók kíséretében a Miskolci Műanyag}eldolgozó Vállalat standja előtt. tökéletes. Csak egyetlen példát mondok. Ha az üzletekben csak az egyharmada jelenne meg azoknak a lábbeliknek, amelyeknek prototípusát az ipar a különböző kiállításokon szerepelteti, s amelyekből a kereskedelem üzletkötői rendelhetnek, akkor nem állna a vásárlói igény- és panaszlista első helyén a cipő... A kereskedelem óvatos, szívesebben választja a megszokott, régi utat az új csapások helyett. Véleményem szerint a felelősség- és kockázatvállalás sem arányos a két szektor között az /új termékek kikísérletezésében, létrehozásában és a vásárlói elfogadtatásában. Ezen mindenképpen változtani kell, mert gátolja a termelés korszerűsítését. A kisüzemek rugalmasak A helyiipar helye a társadalmi termelésben már tisztázódott. A HVDSZ főtitkárától arra is választ kértünk, hogy mi a közös vonása a különböző megyék és tájegységek helyiiparának, mi a közös a többi városban rendezett, a miskolcihoz hasonló bemutatóban. — Mindenekelőtt el kell mondanom, hogy az országban 650 helyiipari vállalat van, s ezek között alig akad, amely veszteséges, vagy amely nem üti meg a létét és tevékenységét indokló színvonalat. A kisüzemek rugalmasak, előnyük a gyorsaságban és a mindenkori piaci viszonyokhoz való fokozott alkalmazkodó készségben rejlik. Közös tulajdonsága ezeknek a — például az LKM-hez képest —, mini-üzemeknek a minőségi munkára való törekvés és az igényteremtés, a kísérletező kedv és a kockázatvállalás. Ez tükröződik a debreceni, szegedi, pécsi és természetesen a miskolci kiállításon is, s nem azért mondom, mert most itt vagyok, de az itteni hatodik bemutató akár a magvát is képezhetné egy, majdan megrendezendő, országos helyiipari seregszemlének. (brackó) MbMch ra kínálnak még Warsawá- kat 14 ezer és 20 ezer forint közötti árakon. Kevesen tudják, hogy a VIMELUX és az ^Autóker közös Sajó-parti telepén bontásra is átvesznek autókat. Ha a kocsinak megvan mind az öt fődarabja (azaz a kormánymű, a motor, az első és hátsó futómű, valamint a karosszéria), akkor kilogrammonként átlagosan 1 forint 50 fillérért megveszik. Érdemes megjegyezni, hogy egy új kocsi kiiója 74 forint és 479 forint között mozog. (A legolcsóbb a Za- porozséc, a legdrágább pedig a Ferrari 365 GTB—4 típusú.) A Sajó-parton egyébként szétbontják ezeket a roncsokat és a használható darabokkal próbálják javítani a város és a megye alkatrészellátását. Kívánságra házhoz mennek a roncsért. Lapzártakor a következő kocsiátvételi sorszámokat kaptuk a Merkur áruforgalmi osztályától: Dacia 3 867 Moszkvics—412 35 122 Polski-Fiat 1500 9 472 Skoda S—100 51 4SI Skoda Sport Coupe 679 Skoda 110—L 4 C68 Skoda 110—7 (Győr) 535 Skoda 100—L 2 932 Skoda 100—L (Győr) 120 Trabant Lim. 64 950 Trabant Combi 10 2C9 Trabant Hycomat 2 202 Wartburg lám. 25 283 Wartburg de Luxe 22 3 8 Zaporozsec 20 13ä Zsiguli (Bp.) 54 346 Zsiguli (Debrecen) 19 825 Zsiguli Combi 4 477 E. A. Hogy a vasipari vállalat pompás gyermekkocsijai, vagy a müanyagfeldolgozó vállalat fai burkoló anyagai mikor kerülnek az üzleteK- be, arra nem tudtam megfelelő válásit szerezni. Pedig megkérdeztem mindkét vállalat igazgatóját, s ők csak annyit mondtak, hogy rajtuk nem múlik ... Nem elsősorban azért öltek munkát és energiát a prototípusokba, hogy kiállítsanak, na- nem azért, hogy vevőt találjanak rá, s megkezdhessék a sorozatgyártást. Nem véletlen az, hogy — amint azt a díjakat odaítélő bíráló bizottság vezetője elmondotta — a hivatalos elismerést icla.itő halványkék váza azoknak a kiállítóknak jutott, akiknél valóban biztosítva Iátszelt a sorozatgyártás m't.oDbi meg kezdése, akik nemcsak díjat akartak nyerni, hanem új fogyasztói igényeket teremteni és azosat kielégíteni. A kereskedelem óvatos Fabók Zoltán, a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezetének főtitkára — nem titkolva azt, hogy ipari-párti — a témával kapcsolatban az alábbi nyilatkozatot adta lapunknak. — A termelés és a kereskedelem összhangja még nem (Agotha Tibor felvétele) Kéretlenül is meg kell védenem a nolnap záruló ne- lviipari kiállítás rendezőit és kiállítóit. A látogatók egy része ugyanis azza, a fintorral regisztrálja a sok-sok új termék látványát, hogy jó-jó, de nmen nincs belőle az üzletekben . . . Az ilyen ts hasonló rendezvények célja az újdonságok bemutatása, s egyidejűséget számonkérni enyhén szólva oktalanság. Az viszont jogos kérés, hogy a közönségnek tetsző termékek néhánv .hónap múlva jelenjenek meg a kereskedelemben. különben meddő marad az i vagy, amit az újdonságok .atvanya a vásárlóban felkeltett ISemcsak a díjért Tekintse meg Ön is! Árusítással egybekötött termékbemutató 1974. augusztus 26-tól 31-ig a Tulipán Divatházban, a Budapesti Harisnyagyár által készített cikkekből, az Észak-magyarországi Rövid- és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat és a Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat rendezésében
