Déli Hírlap, 1974. augusztus (6. évfolyam, 179-204. szám)

1974-08-23 / 197. szám

Ősz előtt a pisztrángtelepen A Borsod megyei Állami Erdő- és Fafeldolgozó Válla­lat felső-garadnai pisztráng­telepén hamarosan megkez­dik az őszi munkákat. Az egynyaras halak közül külön­válogatják a sebes- és a szi- várványos pisztrángokat, ugyanis a hidegebb évsza­kokban másként alakul a két pisztrángféle életmódja. A medencék lehalászása után telelőbe kerülnek a szétválo­gatott pisztrángok. Segít az R—21 Az Észak-dunántúli Áram- szolgáltató Vállalat több mint 600 ezer villamosáram- fogyasztó ügyeit intézi: itt készítik a számlákat, innen irányítják az anyagellátást, a bérelszámolást, a személyi nyilvántartást. Tegnaptól a rengeteg adatot számítógé­pen dolgozzák fel; az NDK- beli Robotron-gyár képvi­selői adták át e célra az R— 21-es számítóközpontot a vállalatnak. A berendezés egy másodperc alatt 70 000 műveletet végez el.-H- Megkezdődött a nyár végi dinnyevásár. A muK héten még 14—16. a hit vegén vedig 10 forintért árusították a hevesi görögdinnyét. Az idén később került a piacra, ennél fogva szeptember végéig lesz belőle. A sárgadinnye szezonja leg­feljebb egy-két hétig tart. A vásárlók tegnap még a zápor alatt is sorba álltak a Búza téren a nagyobb standok előtt. 35 eve — a pódiumon Az aranygyűrűs martinász Mint akit megbűvöltek, úgy meredek a kemencék ajtaján kicsapó lángokra. Magasból, a főművezetői szoba ablaká­ból látom a martin pódium mát, ablaküveg szűri a da­rucsikorgást. Nem is tudom, hogy kihez fordulok, derese­dé a feje, hát megkérdezem: — Hol vannak a régiek? Jeneiék, Margóczi meg a töb­biek? Még abból az időből ra­gadtak az emlékezetemben, amikor az LKM kemenceso­rán évődő-családias stílusban folyt a szó, majd negyedszá­zada immár. Azokat ismer­tem, jószerével naponta szur­koltam valamelyikért, ugyan melyiknek sikerül kétszer is lecsapolni a „búbos” adag­ját, s élre kerülni a versen­gők között. Közöttük volt — akkortájt a legfiatalabbnak számító — Frigyik József is, akit most várok. Ezüstkabát­ban — hőálló — bukkan elő. Testesebb lett, inkább váll­bán szélesedett, a martiná­szok nemigen híznak el. Rit­kult a haja — nyilván a vé­dősisaktól —, amúgy azért letagadhatná a korábbi utol­só tíz esztendőt. Tőle is a régieket kérdem legelőbb, s lám, oldódik mindjárt, sorolja: a Jeneiek — apa és két fia is —, Mar­góczi, Fancsalszki, Füzes. Égerszki nyugdíjba mentek. Még Zsólca László van itt, fehérre vált hajjal. Bizony, megfiatalodott a kemencesor az utóbbi években. Haiíilléres órabérrel kezdte — Nekem is csak három esztendőm van már. Ugyan a szolgálati időmtől már me­hetnék nyugdíjba, csakhogy — nincs meg hozzá még a korom ... ötven esztendős Frigyik Jóska — ahogy itt szólítják —, s idén augusztus 1-én múlt 35 éve, hogy itt dolgo­zik az LKM acélművének ke­mencesorán. — Rokonom dolgozott itt, de nem ő segített be. Tizen­öt évesen jelentkeztem ol­vasztár tanoncnok. A főtaná­csos úr megnézett, látta, hogy jókötésű gyerek vagyok, fel­vettek. Hat fillér volt az óra­bérem — 1939-ben. Aztán fél (Mátyás Ferenc felvétele) év múlva kaptam még 2 fil­lért a műhelytől, 1 fillért az iskolától. S ahogy többet tud­tam, úgy emelkedett féléven­ként ugyanennyivel.., Becses ékszer, pénzért nem kapható! Augusztus 16-án Frigyik Jó­zsef — most már főolvasztár — is ott volt a 180 kohászati dolgozó között, akik 30—35 esztendős, megszakítás nél­küli munkaviszonyt számol­hatnak az LKM-ben, s aki­ket — a negyedik éve ér­vényben levő kollektív szer­ződés szerint — aranygyűrű­vel ajándékoz meg ezért a gyár. — A lélegzetem is elállt, amikor szóltak, hogy men­jek. Akkor gondoltam bele, hogy azért bizony a 35 év, meg ... az aranygyűrű ... Szemérmesen hallgat el. nehogy azt higgyem, dicsérni akarja saját magát. Sohasem volt pecsétgyűrűje még. „Csak” a karika. — Ha tudtam volna, hogy jön, behozom, megmutatni. Ügy van még a dobozban most is. Az asszony meg a lányaim nagyon nézegették, próbálgatták. Mondtam a lá- nyonak: majd kaptok ti is, ha így dolgoztok... — Ezeregyszázan vagyunk már, aranygyűrűsök ... Rangot adó, becses ékszer ez itt, pénzzel meg nem vált­ható, ára — a tisztességgel ledolgozott 35 esztendő. „El sem lehetne csábítani innen!” Mi tartja itt — több mint fél emberöltőn át — a mar­tinüzemben? — faggatom új­ra s újra, hogy fogalmazza meg a maga szavával a kí­vülálló számára a titkot. A martin nehéz üzem ... — Aki megszeret egy szak­mát, az ... engem el sem le­hetne csábítani innen — is­métli egyre. Mondták, nem az első aránya ez a gyűrű, amit a munkájáért kapott Frigyik „Jóska”. Hat é'ue a Munka Érdemrend arany fokozatá­val tüntette ki a Miniszterta­nács. . — Nem csináltam és sem­mi „hősieset”, olyan nagyon kiugró dolgaim nemigen vol­tak —i szerénykedik, amikor erre kerül a szó. A minden­napjaiért kapta azt az ara­nyat is... S ha szívesen beszél mun­kájáról — a pódium mind a nyolc kemencéjének üzemké­pességéért felel a főolvasz­tár! —, még szívesebben szól a családjáról. Asszonya dol­gozik — köt a háziipari szö­vetkezetnek —, nagyobbik lá­nyát most vették fel a köz- gazdasági szakközépbe (a ma­ga erejéből, „protekció” nél­kül került oda! — fűzte hoz­zá), a kisebbik meg — most megy az általános iskola első osztályába. — Későn nősültem, 34 éves koromban. S nyolc éve áll a családi ház — emeletes, öccsével, aki ugyancsak 25 esztendeje ko­hászati dolgozó, közösen épí­tették a diósgyőri Barát-he­gyen. Van hozzá kertecske — gyümölcsnek, zöldségnek —, kis malackát nevelnek évenként. Megvan, ami kell. Szép nyugdíjra számít — 38 esztendő ad majd alapot hoz­zá —, boldog ember az aranygyűrűs martinász. RADVÁNYI ÉVA A dolgozó nők helyzete a fonodában Interfú Gajdosi Lajosnéval, a gyári pártbizottság titkárával Tegnap délelőtt ülést tar­tott a Pamutfonóipari Válla­lat miskolci gyára pártbi­zottságának végrehajtó bi­zottsága. Az ülésen megvi­tatták a munkásosztály tár­sadalmi szerepének fejlesz­tésével, helyzetének további javításával kapcsolatos irányelvekből adódó felada­tokat. Az intézkedési terv­ben az eddig elért eredmé­nyeket is rögzítették, és meghatározták a gyár sajá­tos helyzetéből adódó tenni­valókat is. Az ülés után Gajdosi Lajosnéval, a gyár pártbizottságának titkárával beszélgettünk. — Ismert, hogy a fizikai munkások jelentős százaléka nő, akik a háztartás, a gyer­meknevelés gondja mellett több műszakban végzik napi munkájukat. Mennyire lehet számítani segítségükre a tár­sadalmi jellegű feladatok el­végzésénél? — Nálunk nagyon kedve­zőnek mondható a fizikai dolgozók aránya, ami 89 százalékot tesz ki, de ha ide számítjuk azokat a vezető­ket is, akik munkásként kezdtek a gyárban, akkor 92,5 százalékról beszélhetünk. A nők aránya pedig 80 szá­zalék a pamutfonóban, s a fizikai dolgozóknál még en­nél is magasabb. Az a ta­pasztalatunk, hogy a fiatal lányok szívesen vállalnak Bélycggy«jfés Augusztus 27-én hozza forga­lomba a Magyar Posta Szinyci Merse Pál: Pacsirta című fest­ményét ábrázoló 10 forintos bé- iyegblokkot. A blokk 1-tői 356 000-ig terjedő sorszámozással 356 000 fogazott és 1-től 500-ig terjedő sorszámozással 9500 fo- gazatlan példányban, több színű mélynyomással az Állami Nyom­dában a festmény eredeti színei szerint készült. A blokk keret- rajzát Bokros Ferenc grafikus- művész készítette. * A Magyar Bélyeggyűjtők Or­szágos Szövetségének Farafiíaté- liai Szakosztálya szakcikkek írá­sára hívja fel a témával foglal­kozó gyűjtőket. A szakosztály körébe tartozó gyűjtési ágakról szeretnének minél több általá­nos jellegű ismertető, témafel­építő és módszertani cikket a Filatéliai Szemlében közreadni. Ennek érdekében kérik tagjai­kat, hogy ilyen természetű írá­saikat küldjék meg a szakosz­tály címére (Bp., V., Vörösmarr ty u. 65. sz.).-* A IV. Socphilex-et, a szocia­lista országok nemzetközi bé­lyegkiállítását az idén Miskolc testvérvárosában, Katowicében rendezték meg. 372 gyűjtemény és 33 irodalmi mű versenyezett, köztük 21, illetve 4 magyar. Min­den magyar kiállított anyag ér­mét vagy oklevelet kapott. A kiállítás ideje alatt a szocialista országok bélyeggyűjtő szövetsé­geinek képviselői megbeszélése­ket folytattak időszerű kérdések­ről. Döntöttek arról, hogy a kö­vetkező, V. Socphilex kiállítási a Szovjet Bélyeggyűjtő Szövet­ség rendezi 1975 májusában, Moszkvában, a Vl-at pedig az NDK szövetsége 1977 őszén Ber­linben. «.«r­társadalmi feladatokat mun­kaidőn kívül is. Ez az ak­tivitás aztán erősen vissza­esik a gyermekgondozási időszak alatt. Ezzel a né­hány év „kieséssel” kényte­lenek vagyunk számolni. A kismamák többsége viszont a hároméves gondozási idő­szak után újra részt kér kö­zös gondjainkból. Egyre többet teszünk annak érde­kében, hogy a velük való kapcsolat az említett három év alatt se szakadjon meg. Szívesen támogatjuk azokat, akik a három évet tanulás­sal akarják kitölteni. Éven­te most már több mint száz fiatalasszony jár középisko­lák I—IV. osztályaiba. Töb­ben közülük gimnáziumi érettségivel térnek vissza a fonógépek mellé. — Az elmúlt években a gyár vezetői nagy gondot fordítot­tak a szociális-egészségügyi ellátás Javítására. Mit tervez­nek a jövőben? — Gyárunk jövőre ünnep­li alapításának 20. évfordu­lóját. Arra törekszünk, hogy tovább csökkentsük a nehéz fizikai munkát; a korszerű­sítéseket tehát a lehetősé­gekhez mérten gyorsítanunk kell. Ezt nagymértékben elősegíthetik a dolgozók kö­rében született ötletek, ész­Eredményesen zárult a Csepel Művek munkásottho­nának irodalmi pályázata, amelyet a felszabadulás 30. évfordulója alkalmából hir­dettek ez év januárjában. A pályázók — munkások, mű­szaki dolgozók, értelmisé­giek — három évtized gaz­dasági, társadalmi eredmé­nyeiről, az üzemi életről, a t Augusztusban idáig 86 személyi sérüléses baleset történt Borsodban. Mint Hevér István alezredes, a megyei rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztá­lyának vezetője elmondta, a baleseti okok között válto­zatlanul a gyorhajtás és az elsőbbségi jog meg nem adása vezet. Annyit még a statisztikához, hogy a bal­esetek közül kettő volt ha­lálos kimenetelű és a leg­veszélyesebb időszak a dél­után 4 óra és este 8 óra közötti. — Nagyon sokan nem is­merik pontosan a párhuza­mos közlekedés szabályait — mondta Hevér István. — Jó néhány olyan gépjármű- vezető van, aki a sávvál­toztatás előtt nem győződik meg arról, hogy a forgalom akadályozása nélkül megte- heti-e azt. Sajnos, kevesen tudják, hogy akkor is a párhuzamos közlekedés szabályai érvé­nyesek, amikor a széles úton a terelővonal nincs felfestve. Jó példa erre a 12 méter széles Csabai kapui rész. Az autósok többsége nem veszi tudomásul, hogy itt tulaj­szerűsítések is. Azt szeret­nénk, hogy a jövőben az ed­diginél is jobb körülménye­ket biztosítsunk számukra. Az országos vállalat, ahová a gyár tartozik, kitűnő üdülé­si lehetőséget biztosít. Ter­mészetesen SZOT-beutaló- kat is kapunk a szakszerve­zettől. Egészségügyi szak- rendeléseinket a dolgozó nők szívesen igénybe veszik. — A műszakokban dolgozó munkásnők 70 százaléka bejá­ró. Az ő helyzetük bizonyos mértékig hátrányos a Miskol­con lakókéhoz képest. Számol­nak-e ezzel, amikor a gyár­ban dolgozó nők körülményei­ről, jövőjéről tárgyalnak? — Egyértelműen elmond­hatjuk, hogy a naponta vagy hetente egyszer haza­utazó lányok, asszonyok munkája, társadalmi akti­vitása semmivel sem marad el a helyben lakókétól. Rá­juk ugyanúgy számíthatunk mert többnyire a környező községekből járnak be, aho­vá az autóbuszjáratok sűrű­sége miatt a nap bármely órájában kényelmesen haza­utazhatnak. Részvételük a gyár társadalmi, tömegszer­vezeti testületéiben döntő fontosságú. Emellett közü­lük többen otthon, a falu­jukban is vállalnak társa­dalmi feladaokat. NAGY JÖZSEF munkáról, önmagukról val­lottak versben, riportban, el­beszélésben, novellában. A mintegy 100 pályamű közül két I. díjat, három II. díjat, négy III. díjat nyert. Az ünnepélyes eredményhir­detés tegnap délután volt, a Csepel Művek munkásottho­nában. donképpen kétszer két köz­lekedési sáv van. Pedig a KRESZ tankönyv világosan kimondja, hogy egy sáv szé­lessége két méter 75 centi­méter és 3 és fél méter kö­zött lehet. Ezen az úton az halad szabályosan, aki a jár­daszegély mellett, vagy a fe­lezővonal mentén közleke­dik. Tehát nem szabad hu­zamosabb időn keresztül a képzeletbeli terelővonalon hajtani. Durván megsértik a pár­huzamos közlekedés szabá­lyait azok is, akik a belső sávból jobbra kis ívben kanyarodnak, vagy a külső sávból balra, nagy ívben. A közlekedési rendőrök ta­pasztalatai szerint az autó- buszvezetők közül sokan közlekednek így. Mivel a párhuzamos köe- lekedés szabályainak meg nem tartása gyakran súlyos balesetekhez vezet, ezért a rendőrök fokozott szigorral lépnek fel a szabálysértők­kel szemben. Figyelmeztető adat, hogy idén az első fél­évben, több mint 700 eset­ben vonták be a vezetői en­gedélyt egy hónáp és két év közötti időre. E. A. Irodalmi pályázatmunkásoknak STOP! EGY PERCRE! Párhuzamos közlekedés Autósok, motorosok rovata

Next

/
Thumbnails
Contents