Déli Hírlap, 1974. augusztus (6. évfolyam, 179-204. szám)

1974-08-18 / 194. szám

Egy érdekes számvetés Sokba v a gyerekek Nemzetközi utak — Borsodon keresztül Vasút és integráció Olykor „sikk” sóhajtozni a szülőknek, hogy „jaj, milyen sokba vannak ezek a gyere­kek!” Aztán sorolni, hogy lám, most is dzsörzé ruhát csináltattunk annak a bak- fisnak (hadd örüljön!), a fiúk meg Lee-farmert kér, lehe­tőleg lemberdzsekkel, aztán a „topogó” is az idei, a di­vatos kell. s egymásra lici­tálva dicsekszünk vele, hogy hónapról hónapra mennyit költünk rájuk, né­melykor (vagy sokszor) fö­löslegesen is. Ám ritkán — vagy soha­sem — számolgatjuk, hogy mennyit is költ az államunk (sóhaj tozás nélkül) a gyere­keinkre. Pedig nem is oly nehéz kiszámolni ezt sem. Már a terhesség idején Ott kezdődik, hogy már a terhesség idején messzeme­nő a gondoskodás: a leendő anya, s a születendő gyer­mek egészségét a terhes-ta­nácsadások rendszere védi, a mamák átlagosan 7—3 eset­ben keresik fel a rendelése­ket. Az újszülöttek 98 száza­léka intézetben születik. Már önmagukban ezek az egészségügyi „szolgáltatások” is tetemes pénzébe kerül ál­lamunknak. S ha a terhes­ségi-gyermekágyi segélyre ki­fizetett összegeket nézzük, jókora summa kerekedik már a gyermek világra jöt- .lének napjáig is. Ez év ja­nuárjáig 1050 forintot kap­tak — készpénzben és cse­csemőkelengyében — az anyukák. Egy esztendő alatt — például 1972-ben — 780 milliót fordítottunk ilyen cél­ra. Idén viszont, már 2500 forintot kapnak az érdekel­tek, a többletkiadás évi át­lagban 250 millió forint. És még nem is szóltunk a gyermekgondozási segélyről, amelyet 1967 elején vezetett be, kormányunk. A kereső nőknek csaknem tíz százalé­ka vette már igénybe, s az első öt esztendő alatt 5 mil­liárd 300 millió forintot fi­zettek ki ilyen címen szá­mukra. Egyetlen gyermek3 éves koráig — 18 600 forinttal ré­szesült belőle. Ez év január 1-től ezt is felemelték, s az első gyermek után most már 24 600, a második után 27 900, a harmadik után pedig 31 ezer forintot fizet államunk a 3 éves gondozás idejére. Családi pótlék, óvoda Tehát még csak 3 eszten­dős a gyermek, s már nyu­godtan számolhatunk 50 ezer forintot a javára, hiszen mindezeken túl még ott van a felemelt családi pótlék, s a sok-sok természetbeni jut­tatás, amelyek értékét oly­kor pénzben kifejezni sem lehet. És ott van az óvoda. Gyer­mekenként 355 forinttal já­rul hozzá államunk. Legke­vesebb 13 ezer forint jut egy gyermekre a 3 esztendős óvodás kor alatt. Az általános iskola nyolc esztendeje alatt gyermeken­ként 22 532 forintot fordít természetbeni társadalmi juttatásként államunk. De ha a napközi otthont is igénybe veszi e nyolc éven át a gyermek, akkor ez az összeg már 48 932 forint. A középiskola négy éve alatt újabb 17 664 forint a rá ju­tó összeg, de ha kollégista is, további 43 392 forinttal részesül a támogatásból. Összesen... És most próbáljuk csak összeadni mind az egészet, s megkapjuk a végeredményt, hogy 18 éves korára mennyi­vel járult felneveléséhez ál­lamunk. Hároméves koráig számol­junk tehát csupán 50 ezer forintot — feltételezve, hogy az édesanya igénybevette a gyermekgondozási segélyt. További 18 ezer forintot csa­ládi pótlékként kan meg. Az óvoda 13 ezer forint, az ál­talános iskola 22 532, az is­kolai napköziotthon 48 932, a középiskola négy esztende­jén 17 664, s ha kollégista is, plusz még 43 392 forint a rá.iutó rész összesen 199 520 forint az egész (1970-es átlagokkal számolva). És még mindig csak 18 éves az a averkőc... RADVÄNYI ÉVA A MÄV miskolci Igazga­tóságának vasutasnapi ün­nepségén képviseltette ma­gát a csehszlovák és a len­gyel vasút is. A baráti gesz­tus azt is jelezte, hogy a vasút tevékenysége egyre in­kább nemzetközivé válik. Különösen érvényes ez a KGST-államok vasútjaira. A MÁV országos statisz­tikájából kiolvasható, hogy az év elejétől július végéig az export-import és tranzit áruszállítások lényegesen na­gyobb arányban növeked­tek — 1973. hasonló idősza­kához viszonyítva —, mint a belföldi áruforgalom. Az exportszállításokban a kü­lönböző mezőgazdasági ter­mékek mellett jelentős volt például a bauxlí. mennyi­sége, az importcikkek között pedig a vasérc, ásványolaj és műtrágya szerepeit töb­bek között. A vasút áruszál­lítási listájának ismeretében — a felsorolt cikkek listája természetesen nem teljes — hozzávetőleges képet kaphat az ember hazánk külkeres­kedelmi kapcsolatairól is. Az áruszállítások zöme ugyanis mindmáig a vas­úton bonyolódik le. Csak átfutnak De beszéljünk most már a cikkünk tulajdonképpeni témájáról, az úgynevezett tranzit szállításokról. Az áru egy részét nem a hazai ál­lomásokon rakják a vago­nokba, illetve nem ide kül­dik, hanem csak átfutnak a mi vaspályáinkon. Nos, az áruszállításnak ez a faj­tája az, mely országosan a legdinamikusabban növek­szik. Az okokat talán nem kell különösebben részletez­ni. Világjelenség a gazdasá­gi integráció és Magyaror­szágon mindig is fontos ke­reskedelmi utak futottak keresztül. Záhony jelentősége De még Magyarországon belül is kiemelkedő jelen­tőségűek az Észak-Magyar- országot behálózó vasútvo­nalak a tranzitszállítások szempontjából. Ezzel ma­gyarázható, hogy a miskol­ci MÁV Igazgatóság terüle­tén az országosnál is na­gyobb arányú a tranzitszál­lítások növekedése. A világkereskedelemben és munkamegosztásban kulcs­szerepet játszó Szovjetunió­ból a záhonyi határállomá­son keresztül érkeznek az észak-magyarországi vas­utak területére, s indulnak tovább nyugatra, vagy a szocialista államok felé a teherszerelvények. Ugyanez érvényes természetesen az ellenkező irányba futó kül­deményekre is. Gál Sándor, a MÁV mis­kolci Igazgatóságának üzemi igazgatóhelyettese elmondta, hogy részben a rendkívül gyors ütemben fejlődő tran­zitszállítások miatt kell fej­leszteni a Gömöri pályaud­vart. Természetesen indokol­ja ezt a — jelenleg tanul­mányterv szinten levő — be­ruházást a borsodi iparvidék jelentős exportja és import­ja is. A Gomon fejlesztése Fejlesztés alatt elsősorban azt kell érteni, hogy a Gö­möri pályaudvart alkalmas­sá teszik nagy méretű konté- terek fogadására, illetve to­vábbítására. Világszerte tért hódít ugyanis a konténeres szállítás és csak az a vasút marad versenyképes, csak azt nem kerülik ki a szállí­tó felek, mely jól gépesített pályaudvarokkal várja a gyorsan mozgatható és az áru minőségét megőrző kon­ténereket. Ma már ilyen „tartályokban” érkezik a Szovjetunióból például a tégla is. Természetesen nemcsak azért igyekeznek eleget ten­ni vasutasaink szállítási kö­telezettségeiknek, mivel enélkül elképzelhetetlen pél­dául a KGST-államok együttműködése, hanem az­ért is, mert a tranzitfuvar jelentős deviza-bevételhez juttatja a népgazdaságot. A bevétel növelésének pedig csakis az lehet a módja, hogy tovább javítja a vasút szolgáltatásának 1 színvonalát, azaz az eddiginél is ponto­sabban közlekednek a nem­zetközi érdekertségű teher­szerelvények, mindenütt gé­pesítik a rakodást és általá­nossá válik a konténeres szállítás. (békés) (Vadas Zsuzsa jotografikái) Kamillába áztatott nyírfavessző Hat órakor megérkezett a diósgyőri szauna utolsó kel­léke, a lombos nyírfavessző is. Lillafüredről hozták, és Lauri Sarhela, a tamperei in­gatlanközvetítő vállalat igaz­gatója azonnal hozzálátott a virgácsok elkészítéséhez. A gallyak aljáról levette a le­veleket, majd tizenöt-húsz vékony ágat összekötözött. Ezután forró kamillás vízbe kerültek a vesszők, hogy jól megpuhuljanak, kellően haj­lékonyak legyenek. A szaunahelyiségben 106 fokig kúszott fel a hőmérő higanyszála. Ez a finn gőz­fürdők szabvány-hőmérsék­lete. Pekka Paavola, testvér- városunk főpolgármestere sa­ját bevallása szerint otthon hetente három-négy alka­lommal szaunázik. így hát igazi szakértője az ezeréves fürdőnek. Szemmel látható­an jobban viselte ezt a íor- róságot, mint mi a kinti ká­nikulát. Sűrűn locsolta a kályha tetején levő gránit­köveket és minden egyes me­rítés után — ahogy gőzzel telítődött a levegő — elvisel­hetetlenebbnek tűnt a forró­ság. A főpolgármester me­sélte, hogy egy eredményte­lennek tűnő üzleti vagy más jellegű megbeszélés gyakran épp a szaunában fejeződik be sikerrel. Ilyenkor engedékenyebbek, békésebbek az emberek. Ad­dig kell locsolni a vizet a kályhára, amíg a konoknak látszó fél végül is beadja a derekát, és egy kézfogással meg lehet pecsételni az üz­letet — mondta. Ilyenkor már frissítőén, üdítően hat­nak a bőrre mért venyige­csapások. Ettől ugyanis még jobban kitágulnak a póru­sok, a hajszálerek, .és kelle­mesebbé válik a szauna. Mi­kor aztán a gőzkatlanban már nem lehet tovább bírni, akkor jön a hideg víz. A miskolci szauna barlangme­dencéjében ez tizenhárom fokos. Ä sokszáz éves előírá­sok szerint a fenti produk­ciót háromszor kell megis­mételni. Perszé, különböző fogásokkal még lehet cifráz­ni. Ha például a víz mellett egy kis vodkát vagy konya­kot is öntünk a feltüzesedett kövekre, akkor néhány szip­pantás nagyon mámoros han­gulatot teremthet. Egyébként a vendéglátók­nak sem volt szégyenkezni valójuk, mert városunk ve­zetői is derekasan kiállták a szaunázás próbatételeit. (erdős) Egy szülés: ezer dollár Hivatalos bejelentés sze­rint az elmúlt két és fél év alatt az Egyesült Államok­ban az orvosi ellátás költ­ségei több mint 20 százalék­kal emelkedtek. Egynapi kórházi tartóz­kodás átlagos költségei már meghaladják a 110 dollárt, a szülés és a szülés utáni rövid kórházi ápolás költ­ségei már az 1000 dollárhoz közelednek. Egy komoly be­tegség még egy közepes jö­vedelmű amerikai családban is katasztrofális következmé­nyekhez vezet. Egy átlag- amerikainak betegség esetén jelenleg a költségek fő ré­szét magának kell fizetnie. A DH telexszolgálata jelenti; Véglegesen Miskolcé lett a virágkarnerál nagydíja Az idén augusztus 20-án kilencedszer rendezik meg az országos virágkarnevált. A felvonuláson az idén 22 kom­pozíció szerepel — közölték a Debreceni városi Tanácson. A reggel fél kilenckor kez­dődő karnevál végállomása a Nagyerdei stadion, ahol tor­na-, táncbemutatók teszik emlékezetesebbé a progra­mot. Az utcákon 35—40 ezer, a stadionban .15 ezer ember nézheti végig a felvonulást. Jegyet már hetekkel ezelőtt nem lehetett szerezni. A tanácson elmondták, hogy a sok tízezer embert érdeklő eseményre felkészül­tek a szállodák és a vendég­látó vállalatok is. Dr Bors Ervinné közölte, hogy Deb­recenből 14 kocsi indul vi­rággal feldíszítve és nyolc érkezik a többi városokból. Jóllehet a felkészülés utolsó stádiumában már mindegyik résztvevő a hajdú főváros­ban végzi el az utolsó simí­tásokat a kompozíciókon. Így a miskolciak is. A miskolci Kertészeti Vál­lalat az idei karnevál után végleg hazahozza a nagydí­jat, amelyet eddig három­szor nyert meg. Az idei kar­neválon már nem lesz nagy­díj, csak első díjat adnak ki. A miskolci kocsit, amelynek témája a székely fonó, negy­venen készítettek az utolsó előtti napon. Annak érdeké­ben, hogy a kompozíció anyagát ne viselje meg a nagy meleg, száraz virágot, szalmavirágot alkalmaztak nagyobbrészt. A miskolciak eddig össze­sen nyolc díjat hoztak el Debrecenből. Érthető, hogy várakozással tekintenek ker­tészeink az idei karnevál elé is. N. J.

Next

/
Thumbnails
Contents