Déli Hírlap, 1974. július (6. évfolyam, 152-178. szám)

1974-07-11 / 161. szám

Vita a környezetvédelmi törvény tervezetéről A zaj Is Ä i rate Már oktat iák (Folytatás az 1. oldalról) Fi. Szabó Béla megyei ter­mészetvédelmi felügyelő ja­vasolta, hogy a törvény ne szabjon ki egy évtől öt évig terjedő börtönbüntetés-ha­tárt azokkal szemben, akik különösen súlyos, a környe­zetvédelmet sértő bűncselek­mény címén vonhatók fele­lősségre. Szerinte akadnak helyzetek, amikor az öt év maximális büntetés is kevés, s ezért a büntetés felső hatá­rát nem kellene megszabni. A törvénytervezet egy másik paragrafusával kapcsolatban Környezetvédelmi Miniszté­rium felállítását indítványoz­ta. A hasznosítása Dr. Péter György, a MÉH Tröszt osztályvezetője a hul­ladékhasznosítás problémáit elemezte, s egyben javasolta a törvénytervezet módosítását. Érdekes képet festett a hul­ladékhasznosítás társadalmi- gazdasági szerepéről. Ki gon­dolna például arra a hétköz­napok gondjai közepette, hogy egy tonna papírhulladék ösz- szegyűjtésével 15 élő fát men­tünk meg?! A MÉH Tröszt 1973-ban egjsmillió 400 ezer fát helyettesítő papírhulladé­kot gyűjtetett össze! Dr. Déváid József főorvos, országgyűlési képviselő azt kifogásolta, hogy a törvény- tervezet viszonylag kevés te­ret szentel a zajártalomnak. A kérdés fontosságát hang­súlyozva elmondotta, hogy Füstokádó Miskolcon kilenc éve műkö­dik audiológiai, azaz hallás- vizsgáló állomás. Ez idő alatt 25-ezer (!) nagyothalló bete­get vettek nyilvántartásba. Közülük mintegy nyolcezren a környezeti zajártalom kö­vetkeztében veszítették el tel­jesen, vagy részlegesen halló­képességüket ... A törvcnv ■ i- ■ ■ J. ■ csak kiindulási alap Dr. Tamás András, az Igaz­ságügyi Minisztérium képvi­selője felszólalásában hang­if Zajmérés a fonodában A DECEMBER 4. DRÖTMÜVEK a r - i I ICI veiéire neiCd 18. életévüket betöltött fér f ■ r ff ■ fi es női IMI nkavalfalokat betanított gépmunkósnak dróthúzó, kötél- és kábelgyártó munkakörbe, háromműszakos, teljesítménybéres munkaterületre. Jelentkezés a vállalat munkaerő-gazdálkodásán, Miskolc, Besenyői út 18. súlyozta, hogy az első ma­gyar környezetvédelmi tör­vény csak keretjogszabályt ad. Vagyis: kiindulási alapot nyújt ahhoz, hogy a végre­hajtási utasítások s a már meglevő jogszabályok haté­kony és következetes alkal­mazásával eredményeket ér­jünk el. S végül még egy érdekes felszólalásról, amelyet Csé- pártyi Sándortól, a Kohóipa­ri Technikum igazgatóhelyet­tesétől hallottunk. Az ország­ban elsőként Miskolcon ren­deztek környezetvédelmi tan­folyamot, a 33 hallgató jú­nius végén vizsgázott. A ta­pasztalatok alapján Miskol­con környezetvédelmi okta­tóközpontot lehetne és kelle­ne létrehozni. A környezet- védelmi szakemberképzés bő­vítésével el lehetne érni, hogy a tanfolyamok részt­vevői képesítést kapjanak, hogy egyes munkakörök el­látását a tanfolyam elvégzé­séhez kössék vagy, hogy a már most a környezetvéde­lemmel kapcsolatos munka­körökben dolgozókat a tan­folyam elvégzésére kötelez­zék. Az emberi környezet vé­delméről szóló törvényjavas­lat vitája Gábor Béla össze­foglalójával és Hegyi Imre zárszavával ért véget. Ny. I. Diósgyőrben épül Miskolc legnagyobb új parkj a A diósgyőri városközpont két hosszan ívelő házsora tá­gas szabad teret ölel körül. Már jó két éve dagasztották a sarat az ott lakók, mert a területet meglehetősen meg­késve adták át a Miskolci Kertészeti Vállalatnak. Ezen a tavaszon végre elkezdték a munkát. A földbuckák között már bitumenes utak kacska­ringóznak szeszélyesen, itt- ott kis térré terebélyesülve. Még a kiszámíthatatlan idő­járás is hátráltat, hiszen ha esik, nem lehet kertészkedni. Mi késlelteti? Völgyesy István, a kerté­szeti vállalat munkahelyi ve­zetője kiteríti a tervrajzot. Ez lesz a város legnagyobb összefüggő parkja, .142 ezer négyzetméter. A főkertész más, a laikus számára talán nehezen érzékelhető számokat is említ: — összesen 21 600 köbmé­ter humuszt kell bedolgoz­nunk. Most hordják a kocsik a területre. Míg a park elké­szül, több tízezer köbméter földet kell megmozgatni. — A környék lakói úgy látják, hogy lassan haladnak. — Hátráltatott az időjárás is, de az is, hogy késve ad­ták át a területet. Számítás­ba kell venni, hogy több al­vállalkozóval dolgozunk, s néha ők is késnek. Van még tennivalója itt a Miskolci Mélyépítő Vállalatnak, a Vízvezetékszerelő Szövetke­zetnek, a BÁÉV villamoshá­lózat-szerelőinek és a műkő­részlegnek. — A tervrajz feltűnően sok utat ígér. Ez mind séta­út? — Nem, tulajdonképpen háromféle út készül, összesen 2647 négyzetméter. Ebből 900 méter a bitumenes út hosz- sza, 436 méter rollerpályát, s csaknem egykilométeres kerti kőburkolatú sétányutat építünk. Ha már a számok­nál tartunk, érdemes megje­gyezni, hogy 26 ezer úgyne­vezett optikai műkövet rak­nak le a sétányúton. Mit kapnak a gyerekek? Ez a hatalmas park kettős célt szolgál. Pihenőhely a fel­nőtteknek és játszótér a gyer­mekeknek. A park város felé eső szakaszán már bontako­zik két játszótér körvonala. A legkisebbeknek lesz sok homokozó, faló, mászóka, né­hány hinta. — Hol készülnek a^fajáté­kok? — Az egri erdőgazdaság­tól kapjuk a mászókákat, vagy más néven „látófákat”, a falovakat és öt köbméter rönköt a földvárakhoz. — Milyen földvárakhoz? — Először készítünk Mis­kolcon ilyet a gyerekeknek. Hatalmas dombba várszerű- en vastag farönköket építünk be. Biztosan kedvenc játszó­hely lesz. — Mit kapnak még a gye­rekek? x — Más újdonság is készül. Nagy sakktábla a betonon, fél méteres figurákkal. Lesz ugyanilyen nagy malomjá­ték; ezenkívül 16, rendes méretű sakkasztal. — Gondoltak-e a nagyob­bakra, a tizenévesre is? — A park felső szakaszán épül rendes méretű focipá­lya, tollaslabda-pálya, kosár­labda és tenisz pálya, s a házsor közötti játszótereken kisebb körülkerített focipá­lyák várják majd a gyere­keket. A sérült diófák helyett — Áll a területen néhány öreg elszáradt diófa. Miért őrzik? Csak nem ennek az árnyékára kell számítani? — Kivágnám én máris — sóhajt Völgyesy István —, de az nem olyan egyszerű. Sé­rült, öreg mind. Nem lesz belőle már semmi, de alapo­san meg kell nézetnem egy sor szervvel, hogy valóban beteg fákról van szó, mert ahogy hozzányúlunk, biztos mennek a panaszos levelek, hogy kivágtuk a szép diófát. — Lesznek fák a parkban? — Nagyon sok fát fogunk kiültetni. Télen 250 túlkoros, olyan 10 év körüli fát vi­szünk oda a csemetekertünk­ből. Ezenkívül 750 két-három éves díszfát ültetünk. (Ezek a szép számok bizonyára elégtételt adnak a néhány rozzant diófáért...) Ha az eddig elmondottak­hoz még elképzelik olvasó­ink, hogy ebben a gyönyörű parkban elhelyeznek 237 ker­ti padot, 40 napozó széket, akkor nem kell bizonygat­nunk, hogy a diósgyőri vá­rosközpont egyik legkelleme­sebb körfíyezetü lakóhelye lesz városunknak. A vállalat ezzel a nagy munkával eb­ben az évben természetesen nem készül el, de jövő ősz­re már minden fűszál a he­lyén lesz. Minden olyan lesz, ahogyan azt a tervező Ise- kutc Mária, a rajzasztalon papírra rögzítette. ADAMOVICS ILONA / REFLEKTOR Ma Budapesten a Nép­színház utca 29. szám alatt megnyitják az országos vas­utas képzőművészeti kiállí­tást. Győrött a növény­olajgyár új üzemében meg­kezdődik a próbatermelés. ★ Gyulán a téglavárban hang­versenyt rendeznek. Kecs­keméten a baromfifeldolgo­zóba megérkezik az egymil- liomodik idei pecsenyekacsa. * Keszthelyen vendégszere­pei az Állami Budapest Tánc- együttes. Szolnokról a MEZÖGEP Vállalat indi­rekt tüzelésű gabonaszárító berendezést szállít Csehszlo­vákiába. KISZ-fiatalok utaznak Dubrovnikba A KISZ városi bizottsága kezdeményezésére Jugoszlá­via egyik legszebb tenger­parti üdülővárosába, Dub­rovnikba utazik Miskolc mintegy tíz vállalatának 35 olyan fiatal dolgozója, aki eddig a legaktívabban kivet­te a részét vállalata ifjúsági szervezetének munkájából Többségük költségeit a mun­kahelyük fedezi. A fiatalok hétfőn délben Ferihegyről repülőgépen in­dulnak útnak, s nyolc napig tartózkodnak a Dubrovnik mellett létesített nemzetközi kempingben. Onnan a többi közt áthajóznak a Locrum- szigetre, ahol a római kor­ból megmaradt épületekben gyönyörködhetnek. Autóbu­szon elutaznak az egykori Cattaro-, jelenleg Kotor- öbölbe is; itt nemcsak az Osztrák—Magyar Monarchia egyik tengerészegysége láza­dásának a színhelyét láthat­ják, hanem a Holtak szige­tét is, amelyet a híres kép­zőművészeti alkotások ked­velői a nagy svájci festő, Böcklin vásznáról már ismer­hetnek. Olcsó és nem ráz... Amikor a városi tanács javaslatára az ócskapiacot kitelepítették a vásártérre, töb­ben azt gondolták, megkondult a vészharang a limlom-árusítók feje felett. Az első hetekben úgy látszott, a jósolga- tóknak lesz igazuk, ám végül is győzött a kereskedői szellem, fittyet hányva távolság­nak, esőnek, hónak, hidegnek. Ma is mozgalmas az ócskapiac képe. Jó időben nyüzsgő hangyaboly, vékony fiszfula. dörmögö basszusok, meleg bariton és enge­delmes alt hangok röppennek és ölelkeznek egymássál. — Korcsolya olcsón, tessék... (Zuhog a napfény!) — Szépen fütyül a rigóm! — Tessék a nadrág, olcsó és nem ráz! Szóval, teljes erővel zajlik a kínálat, és éppen ez a baj. Óriási a kínálat, tengersok az ócska holmi, vasalók, rádiók, szentképek, könyv, festmény, vasáruk, ruha, cipő. nem, nem is lehet felsorolni, ezt látni kell, úgy érdekes. Az eladók keseregnek: — Hát kérem, nem üzlet már ez. Én ké­rem, húsz éve árusítok, tessek az engedé­lyem, de vége a régi szép időknek. Nincs becse az ócskának, az állam a legnagyobb konkurrensünk. Mert ugyebár, ha hétszázért új ruhát vehet a kedves vevő, nem ad hasz­náltért ugyanannyit. Aztán jönnek az árle­szállítással egybekombinált üzleti kiárusítá­sok. Ilyenkor még jobban fitymál a kedves vevő. Kész leégés nekünk ... Az ócskapiac törzseladóínak tökéletesen igazuk van. A nyüzsgő sokaság ellenére, az elmúlás szaga terjeng a naftalin illatú, nagyanyabeli áruk felett, itt is az újat kere­sik. Van az is, kis csempészáru, a leértéke­lés alkalmával vett harisnya, zokni, pulóver, amit élelmes -kereskedők a „külföldi" szó varázsával sóznak a tisztelt vevő nyakába. De hát sokaknak ez kell, meg az ócska- piac romantikája, az alkudozás lázas at­moszférája, ami eltűnt az üzletekből. HOLDI JÁNOS Új gyártósor, új szociális létesítmény Évről évre bővül, gazdago­dik a Beton- és Vasbeton- ipari Művek miskolci gyárá­nak népes termékcsaládja. Az idén bodrogkeresztúri te­lepükön új gyártósort állí­tottak fel kilencszer kilenc méteres csarnokszerkezeti elemek készítésére. Ehhez egyúttal új szociális létesít­ményt is építenek, amit még ebben a hónapban vagy a jövő hónap elején át is ad­nak. A 200 személyes öltöző­fürdő komplexum a legkor­szerűbb igényeket is kielé­gíti.

Next

/
Thumbnails
Contents