Déli Hírlap, 1974. július (6. évfolyam, 152-178. szám)

1974-07-08 / 158. szám

K ön y vronqálók A Nagyító az első héten eltűnik, a Filmlexikon (tekintettel Brigitte Bardot, Sophia Loren és a többi filmsztár kivágott ké­pére) olyan, mint egy panelház. A magyar lapokból egy nap múlva hiányzik a levelezési rovat, a Cine Revue középső lapját (mindig aktfotó!) azonnal kiveszik. A Lowe Story-t a bekötött Nagyvilágból lopták el, a Valóságban közölt Szent-Györgyi-inter- jút óiig tudták megvédeni. A képzőművészeti albumokból eltűri- nek a reprodukciók, az Irodalmi Lexikonból a címszavak. Lopnak Szép Ernö-bibliográfiát és Európáról készült autótérképet. Kivág­ják a több mint ezer forintot érő Apollo-programok-képeskönyv- böl a legjobban tetsző holdfelvételeket, és így tovább. Folytat­hatnánk a végtelenségig. Az említett példákat dr. Pálinkás Györgyné, a Vá­rosi Könyvtár Szabó Lőrinc fiókkönyvtárának a vezetője mondta el. Néhány éve ugyanis említette, hogy egyes folyóiratokat csak a ..pult alól” adnak ki; nem győznek vigyázni rá. Most eszembe jutott, hogy megkér­dezzem; mi újság az újság- csonkítúk. könyvrongálók kö­rül? További felsorolás he­lyett aztán megpróbáltuk az okokat keresni. ■ ■ — Sosem felejtem el a mamát, aki egy délutánon keresztül kérte ki magá­nak; még hogy az ő gye­reke vágta volna ki a könyv­ből azt a két Déry-novellát?! Én adtam a gyerek kezébe a kötetet, én mutattam meg neki: itt az egyik, itt a má­sik, ezekből készült a Sze­relem című film forgató- könyve. Hogy miért hiányzik kép, szöveg az egyes lapokból, könyvekből? Az aktfotókat, az autómárkákat, a holdfel­vételeket gyűjtik a gyerekek. A levelező partnerek címét is. Kiírhatnák, de könnyebb elvinni az egész listát. A népszerű irodalmi műveket (Lowe Story) így szerzik meg, ha az üzletben már nincs. Amit végképp nem értek; miért viszik el azt a hetilapot is, amit két sarok­kal odább már megvásárol­hatnának? Biztosan sokféle „gyűjtőszenvedély” van és ehhez sokfélék az eszközök. A takarítónő általában be­mutatja a legújabb leletet. Zsilettel vágják ki (és még hány lapot vágnak át vele?) a képet, a cikket, a címszói. Előfordul, hogy ketten „dol­goznak”. Az egyik eltereli a könyvtáros figyelmét, és ki tudja, hogy fent a galérián ki a társa? De van ennél cifrább is. Nem viszik vissza a kölcsönkönyveket (elvesz­tették!) és ha vissza is vi­szik, ki tudja azt kideríteni, hogy hiányos volt-e a pél­dány amikor megkapta az olvasó, vagy ... Sőt arra is volt példa, hogy az illető előzékenyen átköttette az elhasznált kölcsönpéldányt. Csak éppen Szilvássy Lajos Bujkál a hold című regénye helyett a Pál utcai fiúk volt a borítóban. Ez a fordulat szerencsésnek mondható, mert ismerik a tettest. Az esetek többségében azonban nem tudják, ki volt. Esetleg sejtik, bár az em­berek érzékenységét a könyvtáros, aki olvasójáért dolgozik, sohasem sérti meg. Nem is lehet, mert sötétben tapogatózik, és ha újra „ki­cselezik”, nem tudja, sírjon-e vagy nevessen. Nagyon rossz­kedvű, ha az irodalmi lexi­kont megcsonkítják, mert az csak felnőtt lehet. Szomorú és tehetetlen, ha az iskolák házi feladatként ndják fel a reprodukciók gyűjtését és sehol nem lehet szép képe­ket kapni, csak a képzőmű­vészeti albumokban. Es elke­seredett, ha az élelmes gyer­mekek gondos szülei őt hord­ják le. Mindig volt könyvcsonkí­tás. A Széchenyi Könyvtár­nak meg vannak rá az esz­közéi, hogy értékes anyagát mikrofilmre vegye, egy köz­könyvtár erre nem is gon­dolhat. De belenyugodni is nehéz, hogy sokan vannak, akik . .. Mit lehet hát tenni és mi a tanulság? A könyv­táros keveset tehet, és nincs tanulság. Vagy inkább von­ja le a tanulságot az, aki széttép egy könyvet, szét­nyír egy folyóiratot, meg­csonkít egy lexikont. Ami nem az övé. MAKAI MARTA Lesz csokoládéién is Mire jó I I sí az lóiéit? Miért csalódtak olyan so­kan az Amolettben? — teszi fel a kérdést dr. Góth End­re, a János-kórház II. bel- osztályának főorvosa. A csodakekszet megelőzte híre, s hónapokon át másról sem volt szó. Az Amolettet, egyéves fennállása alatt, igen sokan megkóstolták, de ke­vesen fogytak le tőle. Ezért aztán csalódtak. Ügy vélték, hogy étrendváltozás és több mozgás nélkül is hatásos a szer. Volt, aki önmagában fogyasztotta, s akkor nem ízlett. Vagy nem ivott hoz­zá elég folyadékot, s így nem fejlődött ki a jóllakott­ság érzete. Vagy nem evett semmi mást, csak Amolettet, ez esetben pedig legyen­gült, és gyomorpanaszok je­lentkeztek. Mi tehát a megoldás? — tette fel a kérdést az orvos- tudományok doktora. Nem az Amolett önmagában. A helyes recept a következő; napjában négyszer-ötször két-két szem Amolettet kell fogyasztani, kevés sajttal, tejjel, joghurttal, tojással, felvágottal. Ne feledkezzünk meg egy-két deci vízről sem. A kenyér és az édesség nem, de a rendszeres séta, test­mozgás ajánlatos. Abban a tudatban adunk hírt az Amolett-család újabb tagjairól, hogy minden har­madik hazánkfia túltáplált, s sejtjük azt is, hogy a fo­Öreg diákok Vas megyében jelenleg mintegy ötvenezer olyan em­ber él, aki valamilyen okból nem fejezte be az általános iskolát. ! Celldömölkön, a városiaso­dó nagyközség munkahelyein is pontosan felmérték, kik azok, akiknek nincs meg a nyolc általános iskolai vég­zettsége, s elsősorban a fia­talabb, a negyven éven aluli dolgozókkal beszélgettek a továbbtanulás fontosságáról. Az eredménye nem maradt el. A nagyközségben 170 fel­nőtt vállalta, hogy az ősztől kezdve elvégzi az általános iskola 7—8. osztályát. A szobákból a Tiszára látni ípi-apacs a hivatalban Szegedi szálloda Szegeden nemrég egy új szálloda alapkövét helyezték el. A Tisza-part egyik leg­szebb részén épülő szálloda érdekessége, hogy az egyéb­ként csak lakások építésére szolgáló Szegedi Házgyár termékeiből szerelik össze. A mérnökök ötletessége alapján mégis célszerű és reprezentatív szállodát ala­kítanak ki az előre gyártott panelekből. A 110 milliós be­ruházással készülő, hétszin­tes épület minden szobájából látható lesz a Tisza, s az épületet folyosó köti össze a szomszédos éttermi résszel. Vigyázz!... Kész!... Rajt! Majdnem elsodornak. A hosszú hivatali folyosón három kipirult arcú tizen-se éves gyerek rohan. Beugróm előlük egy szobába. A zord. de szépséges Klotilda rám szól: —1 Egy pillanat! Csak átöltöztetem. Ucuru-pucuru hopp, hopp, hopp! A hároméves formájú kicsi lány nevet a hoppra. — A főmérnökünké. Hát nem aranyos? Megyek tovább a szomszéd szobába. Zord revizorunk, aki­től mindenki fél, éppen a szekrénybe bújik. Egészen. Magára is zárja. — Most keress meg. boldogságom! Tűnődve lobogtatom az aláírni valókat, végül becsúszta­tom a szekrénybe, ahol a zord főnök sötétben aláírja. — Az én kicsi unokám ... Menekülök a saját szobámba, de a tegnapi dosszié helyén egy doboz építőkockát találok és két elmélyült (szintén ara­nyos) boldogságot. Az egyik a kollegámé, a másik a szom­széd vállalat gépírójáé. — Jaj, nem tudjuk hova vinni... A gyerek-zsivajtól kicsit kábán leülök, de ugróm is fel, mert a ragadós, folyós valamin érzem, hogy az valamikor becsomagolt, most éppen kicsomagolt fél tábla csokoládé. Erről írni kell — gondolom magamban, de még hozzá se kezdek, amikor a negyed óvoda könyörög körülöttem: — Bácsi! Utána mi is írunk? Én írnak. Nem utána. Közben és velem együtt. Az igazgatómhoz már nem is mentem panaszkodni, mert kint a hivatal udvarán játszott ipi-a-^^sot a takarító néni kisfiával 6. G. Neki nem kell Amolett..! gvókúrázók első fellángolá­sának nagyobb volt a füstje, mint a lángja. A gyártó cég, a rádi Üj Élet Tsz vezetői bejelentették, hogy mától a fővárosban négy újfajta keksz kapható. (Az eddigi sajtos volt, az érzékeny gyomrúak és az édesszájúak nem nagy örömére). A piros csomagolású sajtos ostya erősen diétázóknak készült, laktató hatása magas fokú. A sárga csomagolású, ame­lyet az érzékeny gyomrúak- nak ajánlanak, enyhe telí­tettséget okoz, a hízni nem kívánóknak segíti testsúlyuk megtartását. A lila jelzésű papírba csomagolt ostya enyhén édes, a péksütemé­nyek pótlására alkalmas. Te­lítő hatása hasonló a sár­gáéhoz. A barna csomagolá­sú ostya csokoládéízű. cse­megeként fogyasztható. Bi­zonyára nagy sikere lesz a fogyókúrázók körében. Az új Amolettet egyelőre a fővárosi üzletek hozzák forgalomba, a vidéki fogyó­kúrázóknak még várni kell néhány napot. B. I. Balatoni veszélyek » Az elmúlt nyarakra visz- szatekintve, szomorú képét mutatnak a balatoni „vihar- statisztikák”. Mig 1961-ben 11-en lelték halálukat a tó vizében. 1970 óta szezonon­ként már harminc fölé emelkedett a halálesetek száma. A balatoni vízirendészeti rendőrkapitányság, az Or­szágos Meteorológiai Intézet obszervatóriumainak segít­ségével idejében figyelmez­tet mindenkit a veszélyekre. Körben a parton, 34 vihar­ágyúból szinte minden kör­zetben, Iáió- és hallótávoi- ságban lövik fel a sárga és piros színű, több csillagos jelzőrakétákat. Ezenkívül gyakran a levegőből is fi­gyelemmel kísérik a víziéle­tet, és motorcsónakos jár­őrök is pásztázzák a tavat; szóval is figyelmeztetik azo­kat, akik nem vesznek tu­domást a jelzésekről. A tapasztalatok szerint a tragikus esetek felelőtlen­ségből és meggondolatlan­ságból következnek be. So­kan nem is vesznek tudo­mást a tiltó táblákról, kikö­tőben, kompátkelőhelyen, kotrott területen fürödnek. Mások — különösen a gyen­gén úszók egy elsodródó labdáért képesek életüket veszélyeztetni a mély vize­ken. A gumimatrac is gyak­ran hozza veszélyes helyzet­be a meggondolatlanokat, akik messze bemerészked­nek a tóba, s előfordul, hogy úszni sem tudnak. Nyáron több a vessély... Bőrünk védelmében A bőr védi szervezetün­ket a különböző környezeti ártalmak, például a hideg vagy a meleg ellen, ugyan­akkor gátat vet különböző baktériumok és vírusok fer­tőző hatásának is. Ilyenkor nyáron bőrünket sokkal több veszély fenyegeti, mint más évszakokban. A bőrbetegsé­gek is gyakoribbak. Melyek azok az ártalmak, amelyek a nyári hónapokban leginkább veszélyeztetik egészségünket, s hogyan tudunk ellenük vé­dekezni? — ezekkel a kér­désekkel fordultunk a bőr­gyógyász szakorvoshoz. A ruházat sem mindegy Nyáron a meleg, párás környezet rendkívül hajla­mossá teszi bőrünket a kü­lönféle gombás fertőzésekre. Leggyakrabban a mellkason — barna foltok alakjában — jelenkezik a bőrgombáso- dás. A gombatelep biológiai tulajdonsága, hogy a napfény ultraibolya sugarait nem en­gedi le a bőr pigment-sejt­jeiig. Ezeken a helyeken a bőr nem bámul le, a kör­nyezete viszont igen. Ezt a fajta fertőzést elősegíti a mű­szálas ruházat, amely nem nedvességszívó, s ezáltal a gombák szaporodásához ked­vező mikroklímát teremt. A betegséget úgy tudjuk meg­előzni, ha napozás előtt a gyógyszertárakban is kap­ható szalicil-rezorcinos szesz­szel letöröljük a mellkast. Ilyen kezelés után a mellka­si gombásodás körülbelül egy hét alatt elmúlik. A víz nem fertőz A strandokon, az öltözők padlóján, a lábmosóban és a medencék szélén, valamint a talajon számos gombafajta található, amelyek lábgom­básodást okoznak. Ennek tünetei: a lábbujjak köze megfehéredik, kipállik, visz­ket, bereped, s a repedése­ken keresztül könnyebben behatolnak szervezetünkbe a baktériumok. A lábgombáso­dást szellős lábbeli viselésé­vel, hintőpor használatával lehet megelőzni. A legfon­tosabb azonban, hogy fürdés után a lábujjak közét szá­razra kell törölni. Aki az előbb említett tüneteket ész­leli magán, feltétlenül for­duljon bőrgyógyászhoz, annál is inkább, mivel a lábgom­básodás különböző szövőd­ményeket okozhat. Ily mó­don jöhet létre például a tá­lyog, a gennyes kötőszöveti gyulladás, az orbánc, a nyi­rokér- vagy a visszérgyul- ladás Kétségtelen, hogy a für­dők vizében is vannak kór­okozók, ezekkel szemben azonban bőrünk védekezni tud. így tehát — a közhiede­lemmel ellentétben — ilyen úton fertőzést nem lehet kapni. r Ártalmas növények A nyári bőrbetegségek egyik csoportját képezik azok a kórok, amelyek az ultraviola sugarak hatására fejlődnek ki. Egyes növé­nyek pedig olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek bő­rünket a fénnyel szemben ér­zékennyé teszik. Szerencsé­re ezek nem nagy számban fordulnak elő. Egyes bőrbetegségeket a fürdés és a napkúra gyógyít­ja. Az ilyen betegeket azon­ban általában nem engedik be a közös fürdőkbe. A me­zőkövesdi Zsóri-fürdő kén­tartalmú vize igen jó hatású lenne például a pikkelysö­mörre. Egy külön medence létesítésével lehetne elősegí­teni az ebben szenvedők gyó­gyulását. BÓTA SÁNDOR

Next

/
Thumbnails
Contents