Déli Hírlap, 1974. július (6. évfolyam, 152-178. szám)

1974-07-05 / 156. szám

Ahol csak a vendégnek viszket az orra Asszonyok, (Érben Aki csak vendég a pamut­fonóban, annak viszketni kezd az orra, ha a szüntelen neszező, láthatatlan pihéket szóró gépek közé megy ... Vajas Ilona diszkrét mo­sollyal nyugtázza a hatást, s mulat rajta, hogy a fotós hol gépéhez, hol pedig az arcá­hoz kap. Neki már nem viszket az orra. Megszokta. A lány 22 éves, tinédzser fejjel lett brigádveztető. A brigádban heten vannak, köztük olyan is, akinek lá­nya lehetne Ica, aki annyi évet töltött az üzemben, ahány esztendős a „főnök”. — Nem főnök! — javíta­nak ki. — Brigádvezető. El­ső az egyenlők között. Lukovics Imréné, szemét le nem véve a szemmel kö­vethetetlenül pörgő orsók­ról, arról mesél, hogy a nyá­ron végre belevágnak a házépítésbe. Összejött a pénz. A férje is szépen ke­res, esztergályos. A család ..pénzügyminisztere” így majd’ tízezer forint fölött dirigál. — A házépítéshez nem­csak pénz kell, hanem bá­torság is — kiabálja túl a gépek zaját a piroskendős fiatalasszony. Amíg szavai a noteszba kerülnek, ő már messze jár. A fizetésért itt dolgozni kell, s nem véletlen, hogy egy jó fonónő férfiakat megszégye­nítő vastagságú borítékot visz haza. Nem tudom, mit szól eh­hez Görcsös Pálné gépko­csivezető férje, hiszen hol egyikük, hol másikuk az, aki többet keres. — Ha az én pénzem több én viselem a kalapot! — dönti el a kérdést a mindig mosolygós asszony. A többi­ek nevetnek, aztán ösztönös mozdulattal engednek utat az „elefántnak”, annak a sí­nen járó, sokormányú por­szívónak, amely a levegőt tisztítja. Pacziga Józsefnét arról faggatom, milyen érzés az, üzem egyik legjobb, legtöb­bet dicsért kis kollektívájá­hoz tartozni. Bár szívesen hagyná a választ a. feleany- nyi idős brigádvezetőre, vé­gül mégis megszólal: — Jó kis társaság a mi­enk. Nem veszekszünk, min­dent tudunk - egymásról, és Jobban szív az elefánt, ha ormányát ennyi asszony dédel­geti. (Ágotha Tibor felvételei) együtt vállalunk többet ha dolgozni kell. Éppen egy hónapja végigcsináltuk a kommunista műszakot is, jobban mondva a kommu­nista éjszakát, mert éjsza­kások voltunk, és segítjük az óvoda-akciót is. Pénzt adunk. A díszes brigádnaplóban sorról sorra végigkövethetek a kongresszusi vállalások. Ám a tennivalók listáját gyakran szakítják meg azok az oldalak, amelyek a bri­gád dicséretéről szólnak. Aranyplakettet is kaptak, kiváló címet is nyertek. És persze, az anyagi megbecsü­lés sem maradt el. A juta­lompénzt egyformán osztot­ták el. — Így igazságos — mond­ja Vajas Ilona. — Itt min­denki egyformán „húz”, a közösség kivetné magából azt, aki lazsál. Nem titok, hogy az utóbbi egy-két év alatt a pamutío- nó az egyik legvonzóbb mis­kolci munkahellyé vált, s időnként felvételi tilalmat kell elrendelni. A közvéle­mény általában csak a ma­gas fizetésről tud. A köve­telményekről alig. Nem könnyű a munka a könnyű­iparban. Műszak után kar­jukban, lábukban érzik ezt a Hámán Kató brigád tag­jai. Görcsösné váltott műszak­ban dolgozik, s 11 éves fia fél napig is egyedül marad otthon. Még szerencse, hogy olyan ügyes, és önálló. Ha éhes, maga melegíti az elő­re főzött ételt. Vajas Ilona Hernádkakról jár Miskolcra. Egy-egy hónapot a kaposvá­ri és a lőrinci testvé'rüzem- ben töltött. Négyen vannak testvérek, 22 esztendejével ő a legidősebb. És végered­ményben ő a családfenntar­tó, Többet keres apjánál... De azért néhány százas a takarékba is jut. Tavasszal esküvő lesz. Kell a stafi- rung. Az, esküvőre a brigád is hivatalos. A gyűrűsfonóban, abc® a fénykép kedvéért néhány percre összefutottak az asz- szonyok, egykedvű nyuga­lommal szitál a finom, fehér hó, s a leheletkünnyű pihék őszebbnek hazudják a hajat, fakóbbnak a köpeny kékjét, idősebbnek a fiatalabbat. A fehérbe öltözött lányok, asz- szonyok végtelen sétája a vaku villanása után folyta­tódik. ; Lépteik neszét fölisz- sza a csarnok dübörgő, re­megő betonja. BRACKÖ ISTVÁN Miért nincs í a Gyula utcában? Május óta megszűnt a vízhiány, hiszen a sorozatos J esőzések után megteltek a víztározók. Annál megle­pőbb, hogy néha olyan kér­déssel fordulnak hozzánk, hogy bizony az első, vagy a második emeleten is kényte­lenek nélkülözni az ivóvizet ideig-óráig. Erről panaszko­dott Kalas Imre, Gyula ut­cai lakos is. Piukovics József, a mis­kolci vízművek főmérnöke közölte, hogy a Gyula utca környékén néhány napig va­lóban érezhető volt a Lyu- kó-patak mentén eltört 400- as vezeték kiesése. A Szin- va-£orrás vizének kétharma­dát veszítette el ezzel a vá­ros négy-öt napra, aminek következménye még a jelen­legi kedvező ellátási körül­mények között is érezhető volt. A főmérnök elmondta, hogy a munkákat befejez­ték, megszűnnek a Gyula utca környékének vízgond­jai. Leteszik a PVC Ili alapkövét Huszonöt éves a Borsodi Vegyikombinát Aranygyűrű a régi dolgozóknak A Borsodi Vegyikombinát történetében az idei év ket­tős jubileum jegyében telik el. Húsz esztendeje város Kazincbarcika, és negyed- százada alapították meg a Borsodi Vegyikombinátot. A BVK az eltelt negyed­század alatt összekapcsoló­dott Kazincbarcika város la­kóinak, a kombinát dolgo­zóinak életével. A mai ju­bileumi évforduló napja el­sősorban azok számára ün­nep, akik részt vettek a BVK tervezésében, építésé­ben s szakadatlan fejleszté­sében; de ünnep az évfor­duló Kazincbarcika lakói, a magyar vegyipar, hazánk számára is. A jubileumi ünnepség vendégei ma délelőtt megte­kintették az épülő; új pvc- gyárat, majd a program sze­rint a déli órákban ünnepi nagygyűlés lesz a Radnóti Miklós Művelődési Házban. Kormány, és a NIM Ki­váló dolgozó kitüntetést ad­nak át a 29 kombinátbeli dolgozónak; 25-én jubileumi aranygyűrűt kapnak. Vala­mennyi kitüntetett a Borsodi Vegyikombinát kollektívájá­nak törzsgárdatagja. Az ünnepi nagygyűlés után ünnepélyesen elhelye­zik a PVC Ilí. nagyberuhá­zás alapkövét. Készen állnak a gépek Aratási előzetes Két miskolci termelőszövetkezetben Aratunk. A betakarítás nyári ünnep. Ünnep és fel­adat. Hogyan készültek erre a miskolci termelőszövetke­zetek? — Halló! Űj Élet Terme­lőszövetkezet, Szirma? — Mit mondhatnánk? Mi készen vagyunk. Az időjá­rás itt északon egy kicsit késik ... — Gépek? Karbantartás? Alkatrész? — Három kombájnunk van. Mind a három rend­ben. Bizonyos alkatrészekért bizony utazni kellett, de most nincs gondunk. Hét­százötven hold vár ránk. őszi árpa és búza. Három kombájnnal a betakarítás tizennyolc napig tarthatna... — Hány napig tart? — Számítsa a felét! Meg­egyeztünk az ároktői ter­melőszövetkezettel. Mi ad­juk a gépeinket nekik, ők adják a gépeiket. Ez any- nyit jelent, hogy fele idő alatt... — Késik idén a nyár — mondták telefonon Göröm- bölyről. , — 47 hold őszi árpánk van. Kedden—szerdán majd hozzákezdünk. Különben minden kész. Rendben a magtár, kész a gépkocsik menetrendje. Mint minde­nütt, a betakarítás nálunk is ünnep... — Gép? Alkatrész? — Van. Az országot be kellett utazni, de minden van. Mi az igrici termelő- szövetkezettel csináltunk közös tervet. Az ő kombájn­jaik hozzánk, a mieink hoz­zájuk mennek. Sürget min­denkit a szemveszteség... A harmadik miskolci ter­melőszövetkezetben nem si­került beszélnem senkivel. Az ötödik telefon után is csak annyit tudtam meg, hogy az elnök éppen az ara­tást szervezi... B. G. jjr Vajas Ilonát két dolog különbözteti meg a többiek­től. Ö a legfiatalabb és ö a brigádvezető. A FOLT Nem tudom megállni, hogy egy hír olvastán papírra ne vessem gyerekkori emlékemet, pontosabban a szegénység szégyenét, aminek áldozatául esett haj­dani puszipajtásom, Fehér Jóska. A hír lényege a következő: a Hódmezővásár­helyi Divat- és Kötöttárugyár (FIÚDI- KÖT) vezetői, külföldi tapasztalatok alapján elhatározták, hogy visszakanya- rítják a régi idők kényszerű „divatját” és foltos — persze „műfoltos” — ruhá­kat gyártanak — a gyerekek örömére. öröm, öröm, az ördög tudja... Ne­kem. aki abban az időben nem messze laktam a HÖDIKÖT elődjétől, a Coc- rontól, bizony eszembe se jutott volna, hogy valaha még büszkélkedni fog a fiam, ha a nadrágja ülepén tenyérnyi folt idétlenkedik. Nadrág? Télen. Nyáron a klott-gatya, a trikó meg a csupasz talp volt az egyen-ancúgunk. Ilyen öltözékben robo­gott át bandánk a János téren, le a Kaszap utcán az ingyenstrandig. Csak a trikót kellett futtában ledobni, és zsupsz! bele a vízbe! A gatyát minek? Megszáradt az rajtunk, mire este a dikón álomba ringatott a tündér, a gatya csak ősszel került le, ha egyálta­lán maradt még belőle valami. Jó volt ez a nadrágpótló. Csak egy hiányzott róla: a zseb. Mert hát a gele- bünkbe — a trikó meg a hasunk közé — nem fért be a sok csencsem-ben- csem. No, de segíts magadon, az isten is megsegít. Mi úgy segítettünk, hogy a Tőalján levő gyümölcsösök dézsmálása során, a fára fel meg le, ugyancsak próbára tettük a klottot; a jóisten meg úgy, hogy megsúgta drága anyánknak, miből teremtse elő a foltot a gatyára. Mindannyiónk közül a Fehér Jóskáé volt a legfáintosabb hózen, merthogy az övén hátra is jutott egy jókora, szép lila folt, a feltételezett farzseb táján, pontosabban attól lejjebb és középfelé. S hogy, hogy nem, addig mesterkedett Jóska, mígnem a tetején felfeslett a cérna, ha meg már így történt, el sem képzelhető alkalmatosabb hely a csúzli­nak. A nyele befért, a kétszáras tejgumi és a végén a kavicstartó bőr meg hadd csüngjön! Csüngött is, de még hogy! Csak úgy fickált jobbra-balra, amint Jóska trappolt a forró flaszteron. Bi­zony mondom, nem irigyeltük volna érte, ha tudjuk, milyen tragédia oko­zója lesz még ez a bajnoki viselet... Történt egy napon — a sokadikon meg a sokadik esetben —, hogy a va­csoránkat a Rostásék eperfáján költöt­tük el. Egy darab kenyér, marékszámra a maszatolásra legalkalmasabb fekete eper — mi kell más a boldogsághoz? No igen, még a Rostásék szőke copfos Teriké je. Hát ő meg éppen ott volt a fa alatt — mondom: éppen, tehát mint mindig — s Jóskával versenyben válo­gattuk neki a legkövérebb eperszeme­ket, bizonygatva: az enyimet ögyed Té­riké, ez a szöbb! Sohasem veszekedtünk Jóskával. Csak a szerelem miatt. Persze, ezt is csak férfiasán! Mint most is: ki tud tarzá- nabb lenni Tarzánnál? (Ekkoriban jár­ták a Tarzán-filmek.) Azt mondja Jóska, már teli hassal: ezt az ugrást nézd mög, Tériké! Azzal ugrott s azzal reccs! De nem az ág! A gatya. Az ág csak annyiban hibázott, hogy beleakasz- kodott a fityegő csúzliba. De hogy!? Ü9V, hogy egyszeriben kettészelte Jós­kán a fertály takarót, felcsúszott a hóna- aljáig, s bizony láttatta, amit éppenség­gel takarnia kellett volna. Mondjam, mi történt azután? Ríva- bőgve, csukladozva-fulladozva szaladt Jóska haza, rongyos törülközőként csa­varva maga köré a klott maradékát. Szegény Fehér néni nem győzte vigasz­talni: né búsulj, kisfiam, jó lössz ez még fótnak, csak haggyad már a rívást. Honnan is tudta volna korán őszült feje, hogy nem a gatyát siratja Jóska, hanem a legyőzetését, ami első, legtisz­tább, legártatlanabb szerelmét gyalázta meg... S én is csak most döbbentem rá, a hír olvastán, hogy legjobb cimborám annak idején tulajdonképpen a szegény­ség szégyenkönnyeit nyelte. S most azt mondom: ti, földiek, ha már úgy hiány­zik az a folt ebben a divatos világban, legalább jó erőset varrjatok a nad­rágra. Bár ki tudja, kell-e? Se csúzli, se eperfa... CSABA LASZLG Üdülőtelep Mintegy 10 millió forintos költséggel új faházas üdülő­telepet hozott létre Balaton- bogláron, közvetlenül a tó partján a SZOT dél-balatoni üdülői igazgatósága. A kor­szerűen felszerelt telep „csa­ládi házaiba” tegnap érkez­tek meg az első beutaltak. A telep kifejezetten a csa­ládos üdültetés céljaira épült. REFLEKTOR Ma Budapesten a Techni­ka Házában sajtótájékozta­tót tartanak a termálanalí- zis-konferenciáról. sk . Baján befejeződik a vízgazdálko­dási nyári egyetem, Győ­rött Szabolcs megyében élő képzőművészek alkotásaiból kiállítást rendeznek. 5fc Gyu­lán megkezdődnek a várjá­tékok. Salgótarjánban ki­állítják Gínk Károly fotó­művész alkotásait. ^ Szege­den a szabadtéri játékok Dóm téri színpadán meg­kezdődnek a technikai pró­bák. * LÓSZERSZÁMBÓL LA­KÁSDlSZ ... Pánczél Attila, a híres szíjgyártó dinasztia negyedik tagja, a hagyomá­nyos anyagokat és a régi formarendszert megtartva, modern lakásokban is alkal­mazható dísz- és használati tárgyakat készít. Szép foná- sú, sallangos keretű tükrei többször szerepeltek orszá­gos kiállításon. Képünkön: készül a szépen díszített válltáska. (Medgyaszay Béla felvj I

Next

/
Thumbnails
Contents