Déli Hírlap, 1974. július (6. évfolyam, 152-178. szám)
1974-07-30 / 177. szám
A Munkaügyi Bíróság aktáiból VIII, Nem tyúkperefk A munkaügyi perek nem tyúkperek. Nem olyasfajta polgári jogviták, amelyeket olykor túlérzékenység, olykor pedig kecsegtető anyagi haszonra való törekvés táplál. A Munkaügyi Bíróság ítéletei nemegyszer egész sorsra, életútra hatnak. Éppen ezért az igazság legteljesebb feltárására kell törekedniük az itt ítélkező bíróknak. Minden más bíróságnál sajátosabb helyzetben vannak e különbíróság tagjai. Peres feleik nem egyenrangúak — a szó köznapi értelmében. A munkaügyi viták egyik oldalán a vállalat, másik oldalán az alárendelt beosztott áll. S az alárendeltség nem csupán a sértett dolgozónál, de a tanúknál is megnyilvánul. Ha másban nem, akkor a szorongó pillantásokban: jaj, mit szól vallomásukhoz a vállalat jogi képviselője, hogyan adja tovább a tárgyaláson elhangzottakat a feletteseknek. Különösen a baleseti kártérítések tárgyalásain érzékelhető, mennyire megalázóvá válhat egy-egy dolgozó helyzete saját vállalatánál az üzemi baleset miatt. Gyakorta hangzik a panaszos kifa- kadás: — Míg dolgozni bírtam, kiváló voltam, kitüntetéseket kaptam. Most pedig?... Pár száz forint miatt így kell pereskednem a jogaimért! A szép statisztikáért S bizony nagyon nehéz — alkalmanként lehetetlen is — megérteni: a több évtizedes becsületes munka súlyát miért nyomhatja el az illetékes vezetőknél a prémiumelvonástól való félelem, vagy éppen a szép statisztikára való törekvés. A formális, egy kaptafára húzott baleseti jegyzőkönyvek valami olyasmit is tükröznek: a sérült dolgozók pszichikai állapotára, tekintet nélkül születnek meg ezek, olyankor, amikor a sérült ember legfeljebb legyint; bánja az ördög mi kerül a papírra, csakhogy élek! S, amikor jön az eszmélés ideje, az általában alacsony iskolai végzettségű, jogban járatlan emberek esetenként csak véletlenül értesülnek róla, hogy legalább anyagi káraikat enyhíteni köteles a balesetben vétkes vállalat. A jogtanácsos szerepe A munkaügyi bírák tapasztalatai szerint ezeknek a vitáknak a túlnyomó többsége elkerülhető volna, ha a munkáltatók komolyan vennék és alkalmaznák a (2/1964. sz. MüM rendeletet, amely kimondja: fel kell hívni a sérült dolgozó figyelmét kártérítési igényeinek előterjesztésére. Sajnos erről a munkáltatók rendre megfeledkeznek. Holott legalább jogtanácsosaiknak illenék tudni: ez a „feledékenység” visz- szaüthet. Ha ugyanis az illetékesek nem hívják fel a sérült dolgozó figyelmét a jogaira, 6 hónap helyett három évre, vagy még hosszabb időre is megítélik a kártérítés összegét. A vállalati jogtanácsosoknak különös szerep jut ezekben a perekben. Mert bár együttéreznek a sérült dolgozóval, többnyire úgy vélik, csak akkor igazán jogtanácsosok, ha a jogászkodás minden fortélyával védik a „vállalati érdeket”. Nemegyszer éppen emiatt húzódik a lélekölő per, ami nem csupán a költségeket növeli — hiszen a tanúkat a termelésből, kell kivonni, s bérüket fizetni, költségeiket téríteni —, de alkalmanként anyagi gondokkal tetézi hosszú időn át a sérülés miatt amúgy is rossz idegállapotba került dolgozó baját. Nem véletlen, hogy két— három éve történt balesetek kártérítési ügyeiben húzódik az ítélet, különösen a másodfokon, ahol — darab-darab alapon — nem élveznek soronkívüliséget, ha mégoly húsbavágóak is. (Jó lenne, ha a Megyei Bíróság „zöld utat” biztosítana ezeknek a pereknek, amelyek semmiképpen sem vehetők egy kalap alá más polgári ügyekkel.) Szándékkal nem érintettük cikksorozatunkban a vállalati munkaügyi döntőbizottságok szerepét ezekben a perekben. Helyzetük nehéz. Mert bármennyire is védi őket a törvény, a döntőbizottsági tagok olykor a zsebükön érzik meg a „nemtetszést”, ha a rosszul felfogott vállalati érdek ellenére döntenek. RADVANYI ÉVA Flóra néni 104 éves Konflis nem volt, taxiba nem mert beleülni Pécs legidősebb polgára, özv. Stenge Ferencné Nagy Flóra tegnap a 104. születésnapját ünnepelte. Flóra nénit meghitt hangulatú ünnepségen köszöntötték a város képviselői. A Hazafias Népfront és a városi tanács, valamint Pécs társadalma nevében dr. Gyöngyösi Jánosné, a népfront-bizottság titkára fejezte ki jókívánságait és nyújtott át hatalmas virágcsokrot az ünnepelt- nek, akit köszöntött a KISZ is. A II. kerületi tanácsi hivatal ezer forintot adományozott az idős asszonynak születésnapi ajándékul. Stenge Ferencné 1924 óta özvegyen él, két lányt nevelt fel. Közülük az életben levő — maga is a nyolcvan felé közeledik már — viseli gondját édesanyjának. Flóra néni a 104 esztendejéhez képest jó egészségi állapotnak örvend, semmiféle szervi baja nincs, csupán a szíve gyenge, erősítésre szorul. Apróbb háztartási munkákat most is ellát. Régi, többnyire vele egyidős bútorai között csendes békességben éldegél, olykor pasziánszozik a lányával és meghallgatja az újságból felolvasott híreket. Szülővárosa úgy él emlékezetében, amilyennek utoljára látta évtizedekkel ezelőtt: csöndes, nyugalmas városka a Mecsek lábánál. Ezért az volt a vágya, hogy konfliskocsiban ülve körbejárja a várost, és megszemlélje Pécs új arculatát. Konflis azonban már nincs, a lármás, rohanó autóba pedig nem mert beleülni. Apadnak a folyók Az utóbbi napokban a száraz és meleg idő kedvezett az árvízvédekezésnek, hiszen nem adott újabb csapadékpótlást a folyókon levonuló árhullámoknak. A Duna Budapestnél a tetőzés óta csaknem 1 méterrel apadt, s így a lánchídi vízmérce tegnap 490 centiméteres vízszintet mutatott. Az apadásnak megfelelően vasárnap a Sió-torkolat térségében húzódó dunai árvízvédelmi vonalakon, majd tegnap reggel a Rajka és a Gönyü közötti szakaszon is megszüntették az első foI—„....................... kú árvízvédelmi készültségét A Dunát tehát már nem őrzi készültség. A Tisza völgyében tegnap másodfokúról első fokúra mérsékelték az árvízvédelmi készültséget a Krasznán, a Hármas-Körösön, és a Horto- bágy-Berettyón. A Tisza árhulláma Szolnok térségében tetőzött, s most már valamennyi mellékfolyóján apad a víz. Egyedül a Fehér- és a Fekete-Körös deltájában őrzi harmadfokú készültség a korábban megnyitott gátszakaszt. r yfc Piknik? Kirándulás? Csak a nyár. A Ságvári utcai vezetékfektető munkások közül senki sem pihen az ernyők alatt, csak a tízórai, az ebéd, a kényesebb szerszám. S hogy erre jó lenne a fa árnyéka is? Ugyan már, ki mer még hinni az esőtlen nyárnak? (Agotha Tibor felvétele) szebb lakásokért A textilipari rekonstrukciós program keretében jelentősen fejlődik a Szombathelyi Lakástextil Vállalat. A negyedik ötéves terv elején — a fejlesztés első ütemében — 196 millió forintos beruházást valósított meg. Ebből az ösz- szegből elsősorban a bútorszövetgyártást növelte. A második lépcsőben 116 millió forintos beruházás történt. A most kezdődő harmadik szakaszban pedig 100 millió forintot költenek fejlesztésre. Az összeg felhasználásával a vállalat posztógyárában olyan fonodát szerelnek fel, amely évente több mint 700 tonna kártolt és 1000 tonna úgynevezett félfésűs, igényes áruk előállításához szükséges fonalat termel. A kerület szépítői Utak, kertek társadalmi munkában Két eseményhez és néhány beszélgetéshez kapcsolódik e jegyzet. Lényegében a „Tiszta, virágos Miskolcért" mozgalom hátországáról, forrásáról szeretnék szólni. A III. kerületi tanácsi hivatalban két értekezletre került sor a közelmúltban. Az elsőn a mozgalom eredményeiről és feladatairól tárgyaltak, a másodikon a kerületben végzett társadalmi munkát értékelték. Mindkét alkalommal elhangzott:- sok olyan munkát végzett a kerület lakossága, amit még nem mértek fel, nem értékeltek. A beszélgetésekre is ugyanott került sor, dr. Gyimesi Béla, a tanácsi hivatal elnök- helyettese és Sasvári István, a HNF kerületi titkára segítségével találkoztam néhány társadalmi munkással. Nos, a kerületben a mozgalom segítésére operatív bizottságot hoztak létre. A bizottság tagjai a tanács, a népfront, a Vöröskereszt, a Fischer fizet? Paul Marschall, az amerikai sakkvilágbajnok Bobby Fischer ügyvédje bejelentette, hogy „védence” nagyfokú közömbössége miatt lemond annak képviseletéről. Ugyanis Fischert a Chester Fox és társa cég perli, mert még 1972 októberében, a Szpasszkijjal folytatott világbajnoki döntő előtt eladta nekik a filmezés jogát, majd a tőle megszokott módon, ezt a verseny folyamán megtagadta. A cég követelése nem csekély: 3,2 millió dollár! Mesterséges légzés és szívmasszázs Mit tehet a strandorvos? (Hegedűs felv.) Egy-egy melegebb nyári napon városunk strandjain sok ezer ember megfordul. Ahol ilyen nagy tömeg van, ott elkerülhetetlenek a ki- sebb-nagyobb balesetek. A kisebb sérülések általában nem okoznak problémát, komolyabb esetekben azonban a beteg élete perceken múlhat, s ilyenkor a gyors orvosi beavatkozás életmentő lehet. Hogyan állnak városunk fürdői egészségügyi, orvosi ellátottság terén? Baleseti tudósításaink között sajnos elég gyakran szerepelnek a strandon történt balesetek. Miskolc leglátogatottabb fürdőjébe, az Augusztus 20. strandra látogattunk el. Eperjesi János üzemvezető mondja: — A jelenleg érvényben levő rendelet alapján a strandon vagy strandorvosnak kell jelen lennie, vagy pedig olyan személynek, aki ért az elsősegélynyújtáshoz. Elősegélynyújtásra az úszómesterek vannak kiképezve, Több éves gyakorlat azonban, hogy nyáron, főidényben orvostanhallgatókat alkalmazunk strandorvosnak. Ezt az állást általában harmadéves koruktól tölthetik be. Az Augusztus 20. strandon jelenleg a strandorvosi állást Görgei Tibor, a Debreceni Orvostudományi Egyetem ötödévet végzett hallgatója tölti be. — Az idén két súlyos esetem volt. Itt komolyabb beavatkozásra nincs lehetőség, ki kell hívni a mentőket — mondja. — Amíg a mentők megérkeznek, válságosra fordulhat a beteg állapota. Ilyenkor mi a teendő? — A legalapvetőbb életmentő eljárásokat természetesen alkalmazni szoktuk — mondja, a strandorvos. A mesterséges légzés és szív- masszázs ismerete és alkalmazni tudása elengedhetetlen. Fulladás és légzésgátló- dás esetén injekcióval helyre lehet állítani a normális életfunkciókat. B. S. 'kerületi nagyüzemek, a mozgalomban érdekelt vállalatok képviselői. A közös szándék forrása mindenképpen ez. A szervezett társadalom. A mozgalom első félévi eredményeiről dr. Gyimesi Béla számolt be. A nagyüzemek szocialista brigádjai padokat, a parkokban gyermekjátékokat festettek, óvodák udvarát parkosították, utat javítottak. A Majális-parkban például Kalló Imre szocialista brigádja dolgozott igen sokat. A hivatal műszaki osztálya rögzítette a feladatokat, biztosította a szükséges eszközöket. Szervezett. A Majális-parkban 1000 facsemetét és bokrot ültettek az idén. Az Erdőgazdaság 4000 fagyai és 540 egyéb csemetét ültetett el. A kerület középiskolái, szakközépiskolái és szakmunkásképző-intézetei 1750 csemetével szépítették a kerületet. Homokozók, hinták, tollaslabda-pályák születtek, lettek társadalmi erőből. Elsorolhatnám az eredményeket tovább. Utcákat, járdákat javítottak, zúzalékkal terítették le a csanyiki feljárót. (Kalló Imre brigádja.) A teljes számbavétel nélkül is nyilvánvaló: a szervezett forma, ez a fajta társadalmi összefogás a város egyik hatalmas erőtartaléka. Nem véletlen, hogy a 30. évfordulóra, a X. pártkongresszusra való készülődés hangulatában rengeteg a közös szándék, így a jó, még akkor is, ha a jegyzőkönyvek is megállapítják: nagyon sok olyan társadalmi munkát végeztek a kerületben, ami (csúnya kifejezés, de használnom kell) nincs „bizonylataivá”. Bizonylat ide, bizonylat oda. Tény, hogy a kerületben történik valami most, ami eddig nem, vagy csak nyomaiban volt meg. A mozgalom másik, legalább any- nyira fontos forrása ez. A kis közösségekben született szándék, az ötlet, a tett. Várhegyi János szerint például ez az érték, az így teremtődött új szinte szám- bavehetetlen. Vida Erzsébet lakóbizottsági elnök előbb a saját háza előtt parkosított. „Nem az a fontos, hogy mérjék, méri azt bennünk a jóérzés — mondta Gondol Ferencné.’’ ■a„Ha látjuk, hogy körülöttünk is sok minden történik, akkor szervezni is könnyebb. Még a lakótelepeken is, ahol sokfelé ember él”. Ezek már Simon Béla szavai. Lakóbizottsági elnök. A parkrongá- lókra, a parkba behajtó autósokra panaszkodik. Ugyanitt Holló Miklós, az ÉÁV-tól anyagot kért és kapott, hogy kis kerítés legyen a park körül. Áll a kerítés. Ehhez az is kellett, hogy a szemetet elszállítsák a környékről, hogy a szervezett összefogásból szép legyen a védeni való pázsit. Ehhez a vöröskeresztes titkár, Barla Emma száz és száz beszélgetése, Csikós József brigádjának több ezer társadalmi munkaórája, az operatív bizottság feladatokat ismerő, látható erdedményeket elérő munkája is kellett. B. G. A DECEMBER 4. DROTMÜVEK felvételre keres 18. életévüket betöltött * r fi r rr■ férfi es nei munkavállalókat betanított gépmunkásnak drótháló, kötél- és kábelgyártó munkakörbe, háromműszakos, teljesítménybéres munkaterületre. Jelentkezés: a vállalat munkaerő-gazdálkodásán, Miskolc, Besenyői út 18.
