Déli Hírlap, 1974. július (6. évfolyam, 152-178. szám)

1974-07-01 / 152. szám

Nemcsak as iskolák ügye Az oktatás reformja Terjedelmes írásos anyag került a múlt heti ülésen Bor- sod-Abaúj-Zemplén megye Tanácsa elé. Azt tartalmazza, hogy az elmúlt hét esztendőben miként hajtották végre az iskolákban az oktatás továbbfejlesztéséről szóló határozato­kat, rendeleteket, intézkedéseket és milyen feladatok vár­nak megoldásra a jövőben. A jelentést Varga Gábornénak, az országgyűlés alelnökének, a megyei tanács elnökhelyet­tesének szóbeli kiegészítése után a tanács elfogadta. Mikor a tanácsülésen egy döntést elfogadva kézerdő emelkedik a magasba, fele­lősséget vállal magára a tes­tület. Ebben az esetben azt, hogy 752 oktatási intézmény és 147 284 hat—tizennyolc éves korú gyerek és fiatal sorsát kíséri figyelemmel. Ugyanakkor gondoskodik a legkülönfélébb iskolatípusok megfelelő felszereltségéről, bővítéséről. Míg a tanácstör­vény értelmében igyekszik, hogy megyéje kulturális szín­vonalát biztosítsa, azon van, hogy egyre kevesebb képesí­tés nélküli pedagógus dolgoz­zon Borsodban. Azzal, hogy az iskolák válláról az ilyen gondokat leveszi, egyben tá­mogatja az oktatás reformjá­nak megvalósítását. Az oktatásügy 1961-es re­formját 1965-ben módosítot­ta, és 1972-ben újra napi­rendre tűzte, a változásokat pontosan meghatározta az MSZMP Központi Bizottsága. A Minisztertanács és a ko­rábban egységes Művelődés- ügyi Minisztérium által azóta kiadott intézkedések száma jóval meghaladja a húszat. Jelentős részüket, mint a ta­nulók értékelését, osztályozá­sát, az átlagosztályzat eltör­lését, a tanévkezdés és az automatikus továbbhaladás kérdéseit, a testnevelés fej­lesztését, az érettségi rendjé­nek megváltoztatását, a kö­zépfokú intézmények tanácsi hatáskörbe helyezését rövid távon kellett megvalósítani. Többnyire az elmúlt tíz hó­napban, amely így minden eddiginél nehezebb tanítási év volt. Az iskolák kielégí­tően zárták ezt a tanévet. Az új intézkedéseket végrehaj­tották, és jövőre talán már nem szükséges (mint tréfásan mondta egy iskolaigazgató) kitenni a „tanuló vezető'’ táblát. Ez a nagy munka (és akik­re hárul, vagyis minden is­kola, minden pedagógus, de még a művelésügyi osztály is) türelmet kér a társada­lomtól. Űjabb (például a pe­dagógusok jobb felkészítését szolgáló) rendelkezéseket vár' az Oktatásügyi Minisztérium­tól, erkölcsi támogatást és pénzt a tanácsoktól. ■ ■ Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye oktatásügye ebben az öt­éves tervidőszakban a kor­mányzattól 250 milliós támo­gatást élvez, és a távlati, 1976-tól 1985-ig esedékes fej­lesztés megvalósításához csu­pán felújításra 390 milliót kér. Ebből 285 millió az ál­talános iskolákra' kellene. Hogy ezt a nagy összeget pontosan mire költik, és hogy egyáltalán elég lesz-e annak tervét az említett változások alapján a közeljövőben dol­gozzák ki. Jelentősen csök­kenteni akarják az osztatlan és részben osztott iskolák, a képesítés nélküli nevelők szá­mát. Sokkal több óvodai fé­rőhelyre, általános iskolai tanteremre van szükség a kö­vetkező években. Rövidesen befejeződik az eddig a MÉM- hez, a KGM-hez, a Nehézipa­ri Minisztériumhoz tartozó szakközépiskolák, szakmun­kásképző intézetek átvétele és folytatódik az átszervezési folyamat. Ügy tűrnk, a nehe­zén csak az iskolák vannak túl. (makai) A tévétalálkozó Viták Veszprémben I. sfc Csorna Zoltán, az Álmodó ifjúság című magyar film kis hőse. A filmet a nyáron mutatják be. Népművészeti fesztivál Várpalotán, a vár előtti szabadtéri színpadon tegnap tartották a „Folklórpódium ’74” című népművészeti fesz­tivál gálaelőadásait. A vegy­ipari népművészeti csopor­tok, szólisták első országos találkozóján többek között fellépett a kazincbarcikai tánccsoport, a Vegyipari Dol­gozók Szakszervezetének Bartók Béla Táncegyüttese, valamint a sajóbábonyi és várpalotai városi kórus. A várpalotai iparmedence vegy­ipari bázisain — Várpalo­tán, Pétfürdőn, Inotán és Peremartonban — tartott kétnapos népművészeti fesz­tivál Pétfürdőn a legjobb csoportok bemutatójával ért véget. Jubilál a pozsonyi Komensky Egyetem Évenként 16 ezer hallgató Debreceni tárlat Tegnap a Kossuth Lajos Tudományegyetem díszudva­rán nagy érdeklődés mellett nyitották meg a IV. debre­ceni országos nyáH tárlatot. A Hajdúság és az ország kü­lönböző részein élő 68 festő és 14 szobrász munkáit te­kintheti meg a közönség. Ebben a hónapban ünnep­li fennállásának 55. évfor­dulóját a pozsonyi Komens­ky Egyetem, amely az elmúlt évtizedekben a szlovák ér­telmiség túlnyomó részét ké­pezte ki. Csehszlovákia felszabadu­lása után az egyetem életé­ben gyökeres mennyiségi és minőségi fejlődés történt. Ma az egyetemnek nyolc kara, 167 tanszéke és 24 tudomá­ai Szombaton este három al­kotó vehette át fődíjként Bor­sos Miklós Balatoni szél című szobrának kicsinyített mását a IV. veszprémi tévétalálko­zó záróünnepségén. Fődíjat kapott Mihályfi Imre, az Ágyak a horizonton című film rendezéséért, Dö- mölky János a Ha itthon ma­radnál című Szakonyi-játék rendezője és Békés András, 'aki a Schubert művéből ké­szült Házi háborút rendezte. Különdíjat kapott Örkény István Az ember melegségre vágyik című tévéjáték irodal­mi anyagáért; Bornyi Gyula operatőr A visszhang titka és A fekete Mercedes utasai operatőri munkájáért; Sulyok Mária Az ember melegségre vágyik című tévéjátékban nyújtott alakításáért; Mensá- ros László Banális történet és az Irgalom egy-egy szerepé­nek megformálásáért; Kozák András A fekete Mercedes utasai és Az ember meleg­ségre vágyik című filmekben nyújtott alakításáért; Lehel György A tenor című opera tévéváltozatának zenei veze­téséért. Gutenberg emlékére A nyomda- és papíripar dolgozóinak hagyományos Já- nos-napi ünnepélyein, János napján, vasárnap a sportese­mények álltak a figyelem kö­zéppontjában. A BSE népli­geti és a Ganz-MÁVAG Kő­bányai úti sporttelepén mint­egy másfél ezer versenyző mérte össze erejét. Az írók és a televízió Mit jelent napjainkban a televízió? — ezzel a körkér­déssel lepte meg egyik kollé­gám a veszprémi tévétalálko­zó íróvendégeit. Elsőként Ur- bán Ernő válaszolt, aki a kö­vetkezőket mondta: Amit a 16. században a nyomda és a prédikálószék együttesen je­lentett, azt jelenti most a tévé. Az író nem volt különö­sebben büszke erre a megál­lapítására, sőt kicsit szabad­kozott is a rögtönzés miatt. A jelenlevőknek azonban tet­szett, s lényegét nehéz is len­ne cáfolni. Azok a „könyv- csinálók” és „prédikátorok” (Dobozy Imre, Örkény István, Hubay Miklós, Sántha Ferenc, Vészi Endre és mások) akik a tévésekkel való közös dolgaik megvitatása végett utaztak a dunántúli városba, nem is cá­folni akartak, hanem bizony­ságot tenni korunk nyomdá­ja és prédikálószéke mellett. Ez persze korántsem zárta ki a vitát, annál is inkább, mert az azonos célokhoz sok kü­lönböző út vezethet. Megsokszorozódott irodalom Amiben mindenki egyetér­tett : a Magyar Televízió kez­dettől fogva irodalombarát. Nyelvünk és a magyar szel­lemi értékek ápolása, felka­rolása egyik legfontosabb tö­rekvése. Az elmúlt több mint Győrött és honiaméban Nyári színházi bemutatók Az Edit Piaf életéről szóló kétrészes zenés életrajzi mű­vet Scserbakov: „Nem bá­nok semmit sem” című da­rabját játszotta az idei év­ad utolsó előadásán, tegnap este a győri Kisfaludy Szín- ’Sáz együttese. A nyáron nem lesz teljes szünet, mert a társulat az évad legsike­resebb darabjait újból be­mutatja a győri vízi- és a fertőrákosi barlangszínpadon valamint a csehszlovákiai komarnói magyar területi színházban. másfél évtized folyamán, sok író munkássága integrálódott a tévé műhelyeinek alkotá­saiba; az irodalom a televí­zió segítségével megsokszo­rozta önmagát. Vészi Endre ezt így fogalmazta meg: amit az ember a tévének csinál, annak országos jelentősége van. (Ezzel összefüggésben arról is szólt, hogy mennyire megnöveli a tévé az alkotói felelősséget.) Attól tehát már senki nem fél, hogy a tévé kiszorítja az irodalmat, a színházat, vagy a filmet. Más gondok azon­ban jócskán vannak még. Idézzünk Dobozy Imre beve­zetőjéből: „A? irodalom kí­nálta összes' lehetőségnek csak a töredéke kerül tévési- tésre. Kevés a mélyebb réte­gű humor, az irónia, sok a kabaréjellegű vidámság, a szóvicc, vagy a szófacsarás, sok a „lerágott csont”, kevés a tudat- és ízlésvilág ellent­mondásosságának buktatóit, mulatságos önleleplezéseit felmutató vállalkozás. Álta­lában kevés az ötlet...” Kevés az ötlet? Most nem volt kevés. Az írók és tévés alkotók esztéti­kai vitáján túl érdekes szó­párbajnak lehettünk ta­núi: tényirodalom kontra fik­ció — summázat: művészi alkotó munka fikció nélkül nincs — leginkább az ötletek érdemelnek figyelmet. Ezek közül néhány: Teremt­sen a tévé egy nyolcvan sze­mélyes színházat, ahol bemu­tathatja és fel is veheti a legizgalmasabb egyfelvoná- sosokat. Szükség van tévé­folyóiratra is. Kovács András filmrendező javasolta: legyen a tévének kísérleti stúdiója, ahol a fiatal alkotók dolgoz­hatnak. Még senkinek sem öregbítette írói hírét a tévé­játék vagy a film — mondta Hubay Miklós. Épüljön be ez a tevékenység az irodalmi ér­tékrendbe, s eszerint méltá­nyolják. S végül Dobozy ja­vaslata : „ ... már régen létre kellett volna hozni valami­féle „geg-műhelyt”. ahová az írók — és nemcsak az írók! -— bejárhatnak és tévésítésre vagy továbbépítésre alkalmas ötleteiket (tárgyilagosan szól­va) eladhatják.” De az ötleteknél is jobban örültünk annak az állásfogla lásnak, mely így összegezhe­tő: az író képviseli azokat az embereket, akikért, s akiknek szól; jelenléte a televíziós al­kotóműhelyekben ezért külö­nösen fontos. Az oktatási intézmény megalakulása után folytatta a középkori Academia Istro- politana és a prágai Károly Egyetem haladó hagyomá­nyait. 1919-ben a Komensky Egyetem négy karára mind­össze 144 hallgató iratkozott be. Szlovákia egyetlen főis­kolájának 1937-ben 2280 hallgatója volt. nyos munkahelye van. A Komensky Egyetemen éven­te mintegy 16 000 rendes és levelező hallgató tanul. Az egyetem széles körű nemzetközi kapcsolatokat épített ki, a többi között a szegedi és a pécsi főiskolák­kal is együttműködik. (gyarmati) HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró- rúka. — 12.20:' Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Népi zene. — 13.50: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.05: Édes anyanyelvűnk. — 14.10: Kóruspó­dium. — 14.23: Fúvószene. — 14.35: Irodalmi évfordulónaptár. — 15.00: Hírek. —• 15.10: Nílus- parti kaland. Fantáziajáték. — lö.OO: A világazdaság hírei. — 1G.G5: Két Vivaldi-concerto. — 16.30: Népdalok. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Van új a Nap alatt! — 17.55: Húszas stúdió, örökség a cigánysorból. — 19.00: Esti Kró­nika. — 19.25: így láttak ... A labdarúgó VB-ről jelentjük. — 19.50: Az ötéves Rádió Kabaré- színház műsoraiból. — 21.10: Hí­rek. — 21.13: Régi’ híres éneke­sek. Takáts Mihály énekel. — 21.29: Mi, férfiak. — 22.00: Hírek. — 22.20: Filmzene. — 22.26: Az elfelejtett utca. Elbeszélés. — 22.41: Vladimir Krajnyev zongo­raestje. — 24.00: Hírek. — 0.10— 0.25: A Spirál-együttes játszik. Petőfi rádió: 12.03: Zenekan muzsika. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől hatig. — 18.00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai figyelő. — 18.20: Gondolatok a tudományos-tech­nikai forradalomról. — 18.45: Vi­HALLÓ, LÁNYOK! HALLÓ, FIUK! fapolcán, a szigeten 1974. július 4-től minden KEDDEN, CSÜTÖRTÖKÖN és SZOMBATON 16—22 óráig ifjúsági táncdélntánt rendezünk, az OLÁH TRIÓ szórakoztatja a fiatalokat. Belépődíj 10 forint MISKOLCI VENDÉGLÁTÓIPARI VALLALAT rágénekek. — 19.08: Sikerlista — 1974. június. — 19.53: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Hírek. — 20.10: Kettesben . .. Ortutay Gyula és Szilágyi János. — 22.10: A hét zenemüve. Mahler: I. szimiónia. — 22.40: Népdalok. — 23.00: Hí­rek. — 23.15; Gül Baba. Operett­részletek. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.30: Műsoris­mertetés — hírek. — 17.35: Ké­pek községeinkből. (Aratásra készülnek Bekecsen: Az első mi' kehely: Szakszerű műtrá­gyázás — jó eredmények). — A jövő energiája. — Szórakoztató zene. 18.00: Borsodi Tükör (Egv Játszótérről. Szégyelljük a moz­gást?! a német nyelvtanárok nyári tanfolyama Miskolcon). — 18.15: Kőrusmuzsika. — Napjaink kérdései: Két tanév között — tegyzet. — Megyei sportered- rnenyek Slágerkoktél. Szlovák televízió: 17.05: Kazet­ta. — 17.40: Kerületeink hangja. — 18.00: Dalok — 18.10: Kalózok (francia filmsorozat). — t8.40­Hírek. — 19.00: Híradó. — 20.00: Amíg a kakas meg nem szólal (tévéjáték). — 21.35: Híradó. — 22.05: Mezőgazdasági, egyetem. — 22.30: Sajtószemle. Filmszínházak: Béke (f4, hnJ, 8): La Mancha lovagja (szí. olasz —amerikai). — Kossuth (f3): Az aranyember (szí. magyar). — (hn5): Gyilkossági kísérlet (cseh­szlovák) . — (7): Az aranyember. — Hevesy Iván Filmklub (5): Spartacus I—n. (szí. amerikai). — Fáklya (f5, f7): A dik­tátor (amerikai). — Petőfi (f5, f7): A locsolókocsi (szí­nes magyar). — Szikra (5, 7) : Egy vonat, az ég állomásra (szí. csehszlovák). — Táncsics (5, 7): Egy különös szerelem (szí. olasz). — Taoolca-kert (f9) : Elefántki­rály (szí. amerikai). — Hámor (4): O, maga rettenetes! (angol) KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Komády Gerzson népdalokat és virágéne­keket énekel. — 8.34: Mozart: A varázsfuvola. Kétfelvonásos ope­ra. — 11.50: Scheibe: Vadász-nvi- tány. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Kodály-kórusok. — 8.30: Részletek Fényes Szabolcs ope­rettjeiből. — 9.00: Hírek. — 9.03: Tudod-e? — 9.28: Verbunkosok, katonadalok. — 9.52: Könyvek, tájak, emberek.* — 10.00: Zenés műsor üdülőknek.

Next

/
Thumbnails
Contents