Déli Hírlap, 1974. június (6. évfolyam, 127-151. szám)
1974-06-03 / 128. szám
Tarkahímes virágok a selymen Kölcsönös engedmények Mezőkövesd, ii Negyven évvel ezelőtt írták: ..Minél inkább közeledünk a községhez, annál erősebben kívánkozik tudatunk alá egy megmagyarázhatatlan érzés. Ügy tűnik, mintha más országban járnánk, egy különleges, a magyar falvak típusától sok tekintetben elütő vidéken. Igen, ez a terület más ország, külön birodalom. Neve is van: Maty óország. Ez az a vidék, ahol selyem, atlaszon, fekete klotton tarkahímes matyó virágok teremnek.” A várossá lett község krónikájának legutolsó lapján ez olvasható: Mezőkövesdet kedvező földrajzi fekvése, idegenforgalmi szempontból is jelentős hőfürdője, élénk kereskedelmi tevékenysége, vonzó és kisugárzó kultúrája, népművészete, egyre jobban fejlődő ipara alkalmassá teszi, hogy középfokú településsé váljék. A honfoglalás előtt is A két feljegyzés között eltelt fél emberöltő csak egyetlen lap az évszázadokkal mérhető, világhírű település történetében. E tájat már a honfoglalás előtt is sokan lakták, s a régi krónikák a XV. századtól már mint várost emlegetik. Volt idő (1728-ban például), amikor a lakosok száma alig haladta meg a százat. A két világháború között azonban 21700 lelket számlált. Mezőkövesdnek ma csaknem 19 ezer lakója van. A helyi üzemekben 6800-an dolgoznak. Az eljárók, ingázók száma 2500. A város vezetői szeretnék megtartani az embereket. Ez nemcsak jámbor óhaj, hanem kényszerű kötelesség is. A munkaerő- hiány csak százas számokkal fejezhető ki. Mitől város? A matyók mindig is, minden hivatalos minősítés ellenére városnak titulálták Kö- vesdet, s az idegentől megkívánták, hogy adja meg a kellő tiszteletet a helységnek. A tisztelet azonban már nemcsak az „avult, molyette kutyabőrök és sárgult pergamen-pátensek” alapján dukál. (A város címeres pecsétjét Mátyás adta, 1464- ben.) Igaz, a szkeptikusok még (néhány évvel ezelőtt is azzal A matyó népművészet cselekvésre mozgósító kincs. bár állították —, hogy a település 1973-ban városi rangra emelkedik. A váratlan öröm bénítólag hatott, s a tervezettnél gyorsabb ütemű fejlődés gyakran erőn felüli vállalásokra késztette Borsod legfiatalabb városának lakóit. „Az új létesítmények szerények, minden luxust mellőznek” — írták a város vezetői a fejlesztést összegző beszámolóban. Ám az ésszerű, gazdaságos megoldásokra való törekvés mellett sem jönnek ki a pénzükből a köveseitek. Tízévi lejáratra hatmillió forint hiteit vettek fel, hogy csatornázni tudjanak. Hosszan lehetne torolni, mit tettek, s mit lehetne még tenni e nagy hagyományú városka fejlődése érdekében. A mostani törekvéseken túl, rmgy lendítőerő lehet a hagyományokhoz méltó városi környezet megteremtéséhez a Bükki Hőerőmű, létesítése.. A gigantikus mű nemcsak több ezer új embert hoz a városba, hanem sok új lakást, járdák, utak, vezetékék kilométereit, új üzleteket... és talán nyugodtabb éjszakai álmot a város vezetőinek. (brackó) érveltek, hogy Kövesd, minden városiasítási, fejlesztési és szépítési törekvés ellenére sem egyéb egy nagy falunál. Negyvenéves nóta refrénje ez: „ .... hiába az a néhány szép ház, az egész községen nincs egy szemernyi váro- siasság. Falu ez, irdatlan nagy falu”. Tudtuk, tudjuk, nem kell bizonygatni, várossá nem az emeletes házak, nem a víz- vezetékhálózat kilométerei tesznek egy települést, hanem a városi funkció. Az ipari, gazdasági, kulturális és szellemi nagyság. A város üzemei tavaly 770 millió forint értékű terméket produkáltak. Kövesd vonzáskörzetéhez húsz község tartozik, mintegy negyvenezer lakossal... És a cselekvésre mozgósító közös kincs, a matyó népművészét kiapadhatatlan forrás. Bővebb, mint a rendelkezésre álló anyagi javak forrása. A kövesdiék tudják a legjobban, hogy nem könv- nvű városi módra élni a „községi pénztárcából”. Mit jelent a hőerőmű? Mi tagadás, a ..bennszülöttek” sem számoltak azzal — Tizennégyes névadó Erdővédelem helikopterrel A Vértesi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság csemetés- kertjeiben tegnap tartott szemlén a szakemberek azt vizsgálták, hogyan sikerült e nagy kiterjedésű területen elpusztítani a gyomnövényeket. A határjárás előzménye az volt, hogy a tavasszal a vértesi gazdaság első ízben alkalmazott helikopteres vegyszeres permetezést erdőségei felett. A fiatal, néhány éves l'acsemetésekben ugyanis nagy gond a gyomos aljnövényzet kézi erővel történő kiirtása. Helikopterrel mindössze ' három hét alatt gyomtalanították az 1800 hektáros területet. Hagyományos módon — kapával, sarlóval — félévet is igénybe venne ez a munka. A szerdai erdei szemlén elégedetten állapították meg a szakemberek, hogy rendkívül eredményes volt a helikopteres vegyszerezés, érdemes tehát tovább folytatni se új módszert. Tizennégy névadót tartottak szombaton délután a városi tanács II. kerületi anyakönyvi hivatalában. A szülőket. a Tüzeléstechnikai Kutató Intézet dolgozóit — és a Az anyakönyvi hivatalokban manapság egyre kevesebb István, József, Sándor és Béla nevet, jegyeznek be, annál több az Attila, Péter, Róbert. A lányoknál a Julianna, az Erzsébet, az Anna helyett jelenleg a legdivatosabbak: Krisztina, Viktória, Tímea. Andrea. A még évekkel ezelőtt favoritnak számító Zsolt névvel egyre ritkábban találkozni. Korábban a megyében több százezer fiúgyermek kapott ilyen nevet. Ismert az is, hogy a Kárhozzátartozókat úttörők köszöntötték verssel, énekszámokkal. Ennél népesebb névadó az idén nem volt még a II. kerületben, sőt Miskolcon sem. páti Zoltán című film után a Kovács István alakította hős sok szülőnek adott ötletet a névválasztáshoz. Az anyakönyvvezetők egyébként mindig szívesen fogadják a nálunk hivatalosan elfogadott, de ritka neveket, mint az Orsolya, Erik, Richárd, Angéla, Kornél, Rajmund, Lé- nárd. Teljesen kiment a divatból a Cecilia, a Hortenzia, Amália, Blanka, Miksa. Ma- tild név. Helyettük a Natália, Petra, a magyaros Emese szerepel gyakrabban. A Zsolt már nem favorit Nevek Az új lakások minősége Gondolatok egy NEB-vizsgálat után Az utóbbi időben több ízben foglalkoztunk azzal, hogy miért telik el Miskolcon viszonylag hosszú idő a lakások műszaki átadásától a beköltözésig. Ugyanakkor utaltunk azokra a kisebb-nagyobb hibákra is, melyek megnehezítik a lakások használathat ételét, illetve szaporítják a ÍJÁÉY garanciális javítási feladatait. Legutóbb például a városi pártbizottság kebelében működő várospolitikai munkabizottság ülésén elhangzottak alapján loglalkoztunk ezzel a sokakat érdeklő kérdéssel. Szóval, ahogy mondani szoktuk, már „visszaköszön” az olvasóra ez a téma. Hogy most mégis találkozhat vele ismét, az azért van mert a NEB járási-városi bizottsága is vizsgálatot folytatott s következő címmel; ..Az ú,i lakóházak minőségi átvétele, a hiánypótlási és garanciális munkák végzése”. Sok újat nem tárt fel ez a vizsgálat, ezért ismétlésekbe bocsátkoznánk, ha részletesen idéznénk a népi ellenőrök- meg- állaoításait. Inkább a vizsgálatot követő vitában megfogalmazott. gondolatokat boncolgatjuk egy kicsit. \n\agi érdekeltség Mint ismeretes, a miskolci beruházásokat egy, erre a célra létrehozott vállalat, a Miskolci Beruházási Vállalat bonyolítja le. Azért hívták életre, hogy megkönnyítse a tanács dolgát. Ám ez a vállalat, nem kölcsönvetési szervként működik, bizonyos százalékot kap a beruházások értéke után. Sokan úgy látják — köztük a tanács vezetői is —, hogy ez az anyag; ösztönzési rendszer nem felel meg tökéletesen a város érdekeinek. Ám jobbat eddig még nem tudtak kidolgozni. (Megjegyezzük, hogy hasonló az anyagi ösztönzése az ország más területein működő hasonló vállalatoknak is.) A fő aggály az lehet, hogy a beruházási vállalat ily módon nem érdekelt "abban, hogy csökkentse — a tervezők és kivitelezők befolyásolásával — a beruházás költségeit. Szekrényt Jenő, a váilalat igazgatója is jelen volt a NEB tanácskozásán, és ellenvéleményt nyilvánított. Szerinte — anyagi ösztönzés ide vagy oda — minden esetben a város érdekeit képviselik, és le is faragják a költségeket, amennyire lehetséges. Kevés a szakiparos Senki sem vonja kétségbe, hogy így van. Ám mégis elgondolkoztató, hogy a beruházási vállalatnak tulajdonképpen érdekei ellen kell cselekedni sok esetben, amikor a város szempontjait mérlegeli. Tehát az anyagi ösztönzési rendszer mégiscsak javításra szorul! A garanciális munkák túlságosan elhúzódnak — állapította meg a vizsgálat. Ez többek között annak tulajdonítható — hallottuk —. hogy a BÁÉV egyébként is szűk szakipari kapacitásából nem telik a garanciális munkákra. A BÁÉV gazdasági vezetői szerint bonyolultabb a kérdés. Mivel a közműveket — értve ez alatt elsősorban a víz- és távfűtővezetéket — sokszor csak a lakások elkészülte után kapcsolják be és próbálják ki, károsodik a tapéta, a szőnyegpadló és sok más tartozék is. Hogy miért káocsolják be később a közműveket? Azért, mert a jelenlegi tervidőszak előkészítése — anyagi és egyéb okok miatt — elmaradt a kívánalmaktól. Versenyt kell futni az idővel, s a magasépítők gyakran olyan területekre is felvonulnak, melynek azelő- közművesííése hiányos. Vállalják. hiszen a házgyárnak folyamatosan kell termelnie, de vállalják ezzel a fentebb említett hibákat is, melyek egy része garanciális javítási feladatként jelentkezik később. Természetesen a munka minőségével is baj van egyik-másik . építésvezetőségen. Utólag pedig igen nehéz kiszűrni, hogy mely hibák származtak az építők felületes munkájából, s melyek az utólag bekapcsolt közművek — lűtetien lakások, csöpögő csapok stb. — miatt. A jó munka feltétele Kétszázezer munkaóra megy el javítgatásokra évente. Ha pedig ezt is figyelembe vesz- szük. akkor már nem is állíthatjuk olyan biztosan, hogy a BÁÉV-nek túlságosan szűk a szakipari kapacitása. Egyébként 120 embert köt le a vállalat munkásgárdájából a szavatossági munkák elvégzése ! Miért nem szigorúbb a műszaki átvétel? — vetették fel a kérdést a népi ellenőrök is. — nem elsőként. Nos, azokon a területeken, ahol az előközművesítés megfelelő volt, azaz többet lehetett követelni az építőktől, élnek is kifogásolási jogukkal a műszaki ellenőrök. Másutt viszont a kölcsönös engedmények miatt nem lehet elég következetes a beruházási vállalat sem. Természetesen ezek az engedmények végső fokon a város érdekét szolgálják. hiszen a lakásépítési terv teljesítéséről van szó. Ezzel szemben áll viszont az a követelmény, hogy a lakások minőségének szüntelenül javulnia kell. Komoly összeget áldoz a BÁÉV évente arra. hogy premizálja a kifogástalan munkát végző brigádokat. Ahhoz azonban, hogy a Dolgozz hibátlanul mozgalom maradéktalanul érvényesüljön az építőiparban is, a következő ötéves tervet — nemcsak Miskolcon — alaposabban elő kell készíteni, megteremtve ezzel is az ütemes, szervezett, jó munka feltételeit. BÉKÉS DEZSŐ Ma reggel nyílt Valutapénztár a Centrumban A tapolcai parkban (Ágotha Tibor jelvétele) Ma reggel a Centrum Áruházban valutabeváltó pénztár nyílt. Mint ismeretes, a miskolcival együtt az országban összesen hét áruházi pénztár kezdte meg működését, hogy megköny- nyítsék a szocialista orszái 1 1 ■ Ma zárva tart városunk legújabb vendéglátóipari egysége, a Tokaj étterem. Nem azért, mert hétfő van, hiszen az egység „nonstop" rendszerben működik. Az ok — — bármily hihetetlennek is tűnik: felújítják a villanyvezeték-hálózatot. Felesleges lenne utánajárni; vajon mi az oka annak, hogy az elmúlt év decemberében átadott épület villamosvezetékeit miért kell néhány hónap eltelte után — ha csak részben is — kicserélni. A kivitelező a tervezőnek, utóbbi az üzemeltetőgokból érkező turisták vásárlását. Az OTP két ügyintézője a ruhatár mellett kapott helyet. s a valutabeváltó pénztár egyszerre nyit és zár az áruházzal, azaz reggel fél kilenctől este fél hétig áll a külföldiek rendelkezésére. nek ..dobja a labdát”, látszólag senki sem hibás. Akkor talán a véletlen műve, hogy a villamos berendezések működtetése ilyen rövid idő alatt kétségessé vált? Aligha. Sokkal inkább az történhetett. hogy valahol, valaki mégiscsak hibát követett el. S ha már nincs, aki vállalja, vagy akire rá lehetne bizonyítani, legalább a tanulságot vonják le az illetékesek: mielőtt, egy ilyen, viszonylag drága pénzen létesített beruházást üzembe helyeznek, minden tekintetben győződjenek meg a használhatóságáról Az a villany vezeték... Korai felújítás a Tokaj étteremben
