Déli Hírlap, 1974. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1974-06-12 / 136. szám

>(c A boldogkői vár. (Kerényi felv.) m * ^ Ülésezett az Eszak-ma«yarországi Intéző Bizottság III. Műemlékeink védelme Megyénk igen gazdag mű­emlékekben. Védett épülete­ink száma 591. Ennek elle­nére még mindig nem ját­szanak megfelelő szerepet idegenforgalmunkban a mű­emlékek, aminek egyrészt a kellő propaganda hiánya, más­részt néhány műemlékjelle- gű épület elhanyagolása az oka — állapította meg leg­utóbbi ülésén az Észak-ma­gyarországi Intéző Bizottság. Jó példák A plenáris ülés elé terjesz­tett jelentés készítője, dr. Joó Tibor hangsúlyozta, hogy van már néhány kitűnő pél­da Borsodban. Ilyen például a sárospataki Rákóczi-vár együttese, amely a különbö­ző részeken elhelyezett gyűj­teményekkel, a szállodai és éttermi célokra helyreállított volt trinitárius kolostorral, a gótikus templom-múze­ummal és a mellette feltárt Árpád-kori kőtemplom ma­radványaival százezreket vonz a városba. Évről évre több turista ke­resi fel a boldogkői várat, ahol külön atrakcióval, fény­es hangjátékokkal teszik em­lékezetessé a látogatást. Sajnos aránylag kevés eredményről tudott beszá­molni a bizottságnak Joó doktor. A műemlékek foko­zott idegenforgalmi haszno­sítása és jobb megismerteté­se érdekében a testület aján­lásokat fogadott el. Es a diósgyőri vár? A diósgyőri vár látogatott­sága meg sem közelíti az egri vagy a sárospataki vár forgalmát. Ez elsősorban a nagyobb méretű kiállítások •hiányának, valamint a gyen­ge propagandának tudható be. Ezért az ÉIB többek kö- 1 zött azt ajánlja, hogy nyis­sanak az észak-magvarorszá- gi táj népi építészeti emlék­anyagát bemutató szabadtéri néprajzi kiállítást a vár kö­rül és a hajdani vizesárök- ból alakítsanak ki csónakázó­tavat. Az elmúlt húsz esz­tendőben több mint 20 mil­lió forintot fordítottak az öreg' falak helyreállítására és a diósgyőri vár mégsem foglalja el azt a helyet, ami hazánk műemlékei között megilletné. Jó lenne, ha a várra vonatkozó kiadványo­kat, fényképeket utazási iro­dák, ajándékboltok is árusí­tanák. A Deák tér 7. szám alatti ház udvarán álló görögkeleti templom iránt nagy az ér­deklődés, a 170 éves épület azonban meglehetősen elha­nyagolt állapotban van. Most már megvan a helyreállítás­hoz szükséges pénz. és való­színűleg még az idén hozzá­látnak a restauráláshoz. Szó­ba került az is, hogy esetleg országos görögkeleti gyűjte­ményt helyezzenek el a 16 méter magas ikonjáról híres műemlékben. Kastélyok, kolostorok Az edelényi volt Hullier- coburg kastély ügye rövide­sen a kormány elé kerül. A kora barokk építmény meg­felelő hasznosításáról ugyan­is már hosszú évek óta hú­zódik a döntés. A tokaji kapucinus kolos­tort és templomot jelenleg tbc-kórházként használják, ám az épület gyógyászati célokra nem nagyon alkal­mas, ezért a kórházat fel­számolják. Az idegenforgal­mi szakemberek azt szeret­nék, ha a kolostori részben — Sárospatakhoz hasonlóan — templomot és éttermet rendeznének be. A felsoroltakon kívül szó­ba került még a sátoraljaúj­helyi pálos kolostor, a füzér- radványi és a kékedi kas­tély, a torn ászéntandrási ikerszentélyes templom, a tornanádaskai kastély, a szentléleki, valamint a diós­győri pálos kolostor ügye is. Az Észak-magyarországi Intéző Bizottság az elnöksé­get és a titkárt bízta meg a teendők szakbizottságok kö­zötti szétosztásával és a meg­felelő szerveknek küldendő részletes ajánlások kidolgo­zásával. ERDŐS ÁKOS Egészségügyi kisfilmek A Megyei Egészségnevelési Csoport és a Hevesy Iván Filmklub — mint már több­ször hírül adtuk — a múlt év októberétől egészségügyi kisfilmeket mutat be Mis­kolcon. Június 12-én. szerdán dél­után háromnegyed 5 , órai kezdettel a következő kisfil­meket vetítik: Az ember ko­médiája (az egészséges élet­módról szól), Mi közöm hoz­zá? (az alkoholizmus társa­dalmi kérdéseiről). Egészsé­günkre? (az alkoholizmusnak az egészségre gyakorolt ká­ros hatásáról), és az Ébresztő nagyoknak címűt. A rendező szervek e fil­mek bemutatásával is segí­teni kívánják a „Törődjön többel egészségével, de a máséval is!” jelszó érvénye­sülését. Szőlészeti - borászati nyári egyetem A TIT Borsod megyei szervezete, több más érde­kelt intézménnyel közösen, az idén első alkalommal ren­dezi meg Tokaj-Hegyalján a szőlészeti-borászati nyári egyetemet. A nyári egyetem szervezésével lehetőséget nyújtanak arra, hogy a sül­földi borászok, szőlészek a helyszínen ismerkedjenek meg a rekonstrukció során el­ért nagyszabású telepítési- termelési eredményekkel, a pincészetekkel, a tokaji aszú készítésének módjával. A nyári egyetemre eddig több mint félszáz külföldi jelen­tette be részvételét. Garancialevelet adnak A jövőben az eddiginél is jobb minőségű munkát akarnak végezni a Miskolci Építőipari Vállalat brigád­jai. Az elvégzett tatarozások­ról, felújításokról a lakók­nak garancialevelet adnak. Természetes hát: úgy igye­keznek ellátni feladataikat, hogy azzal ne okozzanak maguknak dupla fáradtságot. renyoag és toboz Az Erdei Termékeket Fel­dolgozó és Értékesítő Válla­lat miskolci üzemegysége többek között díszítőanyagok, fenyőág és fenyőtoboz gyűj­tésével, értékesítésével is foglalkozik. Egy év alatt ál­talában másfél millió forint értékű ilyen díszítőanyagot vesznek át. REFLEKTOR Ma Budapesten, az Egész­ségügyi Minisztériumban saj­tótájékoztatót tartanak az egészségügy időszerű kérdé­seiről. >)c Győrött országos villamosipari ankét kezdődik. Komáromban finn kama­rakórus vendégszerepel, Kőszegről az Őrségbe indul­nak az őrsvezetők országos találkozójának részvevői. Makón lodzi esztrádzenekar vendégszerepei. Szegeden lengyel bélyegkióllítás nyílik. Székesfehérvárott megnyí­lik az új szabatéri parkszín­pad. Pelenka és rugi-nadrág Áruválaszték a legkisebbeknek (Folytatás az 1. oldalról) Kétségtelen, hogy az új gyermekkocsik árához vi­szonyítva- a kétszáznegyven, vagy háromszázhatvan fo­rint kölcsönzési díj fél évre igazán nem nagy pénz. Ez­ért is népszerű a bolt „ko­csiparkja”. Csecsemőmérleg­ből hasonlóan nagy a keres­let, és néha előfordul, hogy várni is kell. A „sorba álló­kat” tájékoztatják arról, hogy időről időre miként változik a mérlegellátás. Most vélet­lenül éppen öt is gazdára vár a boltban. Az üzlet öt­szász csecsemőmérleget tart és ezek általában pontos menetrend szerint hathóna- pontként visszatérnek, mert „kinőnek” belőle a gyerekek. Keresik a mózeskosarat Kicsi a bolt, szűkös a rak­tár, így a szezonjellegű cik­keknek olykor nehéz helyet találni. Így vannak télen a mózeskosárral, hiszen ezeket csak nyáron kölcsönzik. Most viszont többen is kérnék, mint amennyi van. Annál is ihkább, mert a kölcsönzési díja rendkívül alacsony, mindössze 10 forint havonta. A budapesti vállalat mis­kolci üzlete kérte a központ­tól, hogy egészítsék ki a meglevő mózeskosár-készle­tet. Annak ellenére, hogy a kölcsönözhető eszközökön feltüntetik: „A fertőtlenítés megtörtént", mégis sokan afe A Borsod megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat gyer­mekkocsiboltjában jelenleg 17 féle gyermekkocsi kapható. A magasabbak, a kicsik számára; ezek ára 1400—2900 forint között van. A sportkocsik nagyobbaknak valók, áruk 6S0— 1300 forint. Újdonság az ikersportkocsi, amelyben a gyerekek egymás mögött ülnek. A bolt évente csaknem négymillió forint értékű gyermekcikket ad el. (Kerényi László felvételei) A kérdést először Nagy Györgynek, a miskolci Cent­rum Áruház áruforgalmi elő­adójának tettük fel. Az áruház arra törekszik, hogy valamennyi bébiholmi, bébicikk kapható legyen. A hazai gyártmányokat import­ból származó — egyébként igen kedveit — árukkal egé­szítik ki. Miután a kereslet meglehetősen nagy — az áru­ház naponta sok ezer forint értékű bébiárut ad el —, előfordul, hogy bizonyos fa­zonok átmenetileg kifogynak. Az olyan alapvető cikkekből viszont, mint a szegett pe­lenka, a gumi nadrág, a ke­zeslábas és a rugdalózó, az utóbbi időben kielégítő a vá­laszték. Ezek nagy része kü­lönben olcsó, a „stopáras” kategóriába tartozik. Még a divatos kötött vagy műszá­las, steppelt kocsikabótok sem mondhatók drágának. Mindig ,van az áruházban a csípőficam megelőzésére al­kalmas rugi-nadrág, ami be­>jc A gyerekek mindent hamar kinőnek. Ezért jobb, ha ma­gunkkal visszük őket, ha a számukra akarunk vásárolni... óvatosak és otthon maguk is elvégzik a fertőtlenítést, ami persze nem baj. Korábban felszámolta a vállalat az esz­közök tisztítására fordított összeget is, most azonban ez­zel már nem terhelik a csa­ládokat. Hogyan készüllek fel a boltok? Mit aprítunk a tejbe? Nem tudom, ki hogy van vele, de engem határozott örömmel tölt el, hogy az üzletek kenyérforgalma évről évre csökken. Nem kell túlságosan visszamenni az időben ahhoz, hogy nyilvánvaló példával szolgáljunk. Há­rom évvel ezelőtt még 78,5 ezer tonna „min­dennapi” került a borsodi háziasszonyok cekkerébe, tavaly már csak 68,5 ezer tonna. Ez a szembetűnő csökkenés semmiféle ria­dalomra nem adhat okot. hiszen szó sincs arról, hogy nem futja kenyérre, vagy hogy a sütőipari vállalatok szándékosan fogták volna vissza a termelést. A magyarázat egyszerű. Azért fogyasztunk kevesebb kenyeret, mert másra is futja. A „csak zsíroskenyér” vacsora már ósak a friss kocsitulajdonosok bosszantására kitalált menü. Eddigi elmélkedésünket megtoldhat- juk azzal, hogy a tényleges fogyasztás még a kereskedelmi forgalomcsökkenésnél is job­ban mérséklődött. Egyre több búboskemence marad befütetlen. és — a köztisztasági vál­lalat dolgozói, no meg a guberálók a meg­mondhatói — egyre többet pazarlunk. Az egynapos veknidarabot habozás nélkül dob­juk a kukába. Természetesen a kenyéren kívül vannak még olyan áruk, amelyeknek éppen a for­galomcsökkenése utal az életszínvonal emel­kedésére. Ilyen a liszt, a gumicsizma, a szén és a fa, vagy éppen a lakk- és a sző­nyegpadló széles körű elterjedése miatt ha­lálra ítélt parkettkefélő gép. (Ez a tendencia nem tévesztendő össze a tej- és a gyümölcs­forgalmazás remélhetően csak átmeneti csökkenésével, illetve stagnálásával. Külön téma a vaj is, amelynek 15—20 százalékos fogyasztásmérséklödését kellően ellensú­lyozza a margarin látványosan gyors kar­rierje.) Ellentétes előjelű s gyarapodásunkat egy az egyben jelző példát könnyebb találni. Elég a gépkocsik, az új lakások, bútorok forgalmának évről évre növekvő adataira hivatkozni. Ezt tudva, látva örülhetünk an­nak, hogy kevesebb kenyeret aprítunk a tejbe ... De qsak azért, mert van mit aprí­tani a tejbe. (brackó) téttel készül. Ugyanígy ját­szóruhák, vállon vagy alul gombolódó frottír, kötött, vagy könnyű nyári változat­ban is, egyre nagyobb vá­lasztékban. A játékosztályon hálós cső állókák, a kötött- osztályon sapkák, kendők so­kasága várja a szülőket. N. J. A gyár leállása után A hejőcsabai cementgyár hatalmas csomagolóépületé­nek déli szárnya csak akkor készülhet el, ha a régi gyár f leáll. Az építők felkészülten i várják a régi üzem szanálá- j sát, a betonozáshoz szüksé- I ges fazsaluanyagot már most I előkészítették, T

Next

/
Thumbnails
Contents