Déli Hírlap, 1974. június (6. évfolyam, 127-151. szám)
1974-06-11 / 135. szám
Régi magyar arcképek Megszólaltatják Déryné zongoráját A Herman Oltó Múzeum festményanyagábó) állították össze azt a kiállítást, amely Régi magyar arcképek cím- j mel június 14-én, pénteken délután öt órakor nyílik a Vár utca 24. szám alatti-Dé- rvné-házban. Megnyitót dr. Bodnár Éva, a Magyar Nemzeti Galéria osztályvezetője mond. Közreműködik Röczey Ferenc zongoraművész, aki Liszt Történelmi arcképek című művéből mutat be részleteket. A régi hangszer, amelyen játszik, Déryné Széppataki Róza tulajdona volt. Író olvasó jjc A tegnap esti nagy sikerű előadással folytatódott a Miskolci Nemzeti Színház jubileumi évadát záró vendégjáték-sorozat. Színházunk vendége ezúttal a Nemzeti Színház társulata volt; Dürrenmatt Play Strindberg című művét láthatta a közönség. A darab játékos címe (Játsszunk Strindberget!) világosan utal rá, mi folyik a színpadon. Strindberg Haláltáncának egy olyan átdolgozása a darab, amely megőrzi mindazt, ami Strindbergben zseniális. Átmenti a tragédiából a cselekmény menetét, átveszi a fő figurákat, megőrzi a lényeges szituációkat. Ugyanakkor igazi dürrenmatti mű; az eredetiből a maradandót, a lényeget emeli ki és örökíti át a modern színpadra. A Budapesten is méltán sikeres előadást Marton Endre kétszeres Kossuth-dijas kiváló művész rendezte, főszereplői (képünkön balról jobbra) Bástl Lajos Kossuth-dijas. kiváló művész, Sztankay István és Ronyecz Mária. A Nemzeti Színház vendégszereplése a tegnap estével nem ért véget (a nagy érdeklődésre számítottak a rendezők), ma megismétlik az előadást. találkozó A Molnár Béla Ifjúsági és Úttörőház író—olvasó találkozót rendez június 12-én, szerdán délután öt órakor. Berkest András regényeinek kedvelői ismerkedhetnek meg személyesen is az íróval. Latin verseny A nyomok Poroszországba vezetnek Latin nyelvből rendezett versenyt az ország közép- iskolás diákjai számára az Ókortudományi Társaság, s ezen a borsodi gimnáziumokból is sokan vettek részt. A Egy kis érettségi-történelem közzétett hivatalos tájékoztatás szerint Bencs József ózdi, Iványi Tibor sárospataki és Káló Annamária miskolci (Kilián Gimnázium) tanulók egyaránt dicséretet és jutalmat kaptak a budapesti országos döntőn elért eredményükért. Tévé-film a második világháborúról A nagy csaták Június egyik legérdekesebb tv-tilmprogramjának ígérkezik „A nagy csaták" című, lt részes francia filmsorozat. Az eredeti dokumentumok alapján összeállított produkció a második világháború, az antifasiszta küzdelem legfontosabb eseményeiről, köztük az angliai, a moszkvai, a sztálingrádi, a normandiai, az atlanti-óceáni csatáról, az afrikai háborúról ad érdekes és tanulságos képet. Az érettségi történelmének „nyomai” Németországba, pontosabban a XVIII. századi Poroszországba vezetnek. Amint kiláboltak a 30 éves háború pusztításaiból, lassan javult az élet, éledezett a tu-* dományos munka. Az egyetemre törekvők száma feszegetni kezdte a középkorból fennmaradt szűkös kereteket. Sok jobbágy- és kézművescsalád fia is errefelé kereste a fölemelkedés útját. Az uralkodó körök gátolni kívánták ezt a folyamatot: jelszóvá vált a selectus in- geniorium, a tehetségek kiválasztása. Ilyen körülmények után adták ki II. Frigyes Vilmos király iskolai főtanácsosának 1788. december 23-i edictumát az érettségi vizsgálat bevezetéséről. A magyar iskolák történetében méginkább ellentmondásos az érettségi vizsgák bevezetése. Magyarországon az érettségi vizsgálatot az 1850-ben rendeleti úton életbe léptetett Organisationsentwurf — az osztrák császárság közoktatásügyének megreformálására készített tervezet — tette kötelezővé. A TISZAI VEGYIKOMBINAT azonnali felvételre keres • lakatos, • forgácsoló szakmunkásokat, • 18-40 év közötti női és férfi dolgozókat, betanított és segédmunkás munkakörbe Fizetés megegyezés szerint! Jelentkezni lehet: a vállalat munkaerőgazdálkodási osztályán leninvárosban Az érettségiről függelékül közölt megjegyzések egyebek között már akkor felvetik 'azt a ma is eleven kérdést: nem az egyetemnek kelle- ne-e bebocsátást kérő hallgatókat megvizsgálnia. Fő ellenvetésük: „a gimnáziumok — minthogy az évek során át ismerték a tanulók eddigi teljesítményeit valamennyi tantárgyban — már bizonyos előzetes ítéletet visznek a vizsgára, ami könnyebbé és biztosabbá teszi azt”. Foglalkoznak azzal a most is időszerű problémával: „nem fajul-e az érettségi puszta emlékezeti teljesítménnyé, és nem . válik-e mintegy felső határrá az iskola munkájában”. „Az erény az igaz boldogság eszköze s alapja” — ez volt a címe az 1852-ben írt magyar érettségi tételnek. A szabadságharc leverését követő évtizedekben a magyar tételekben tükröződik az egész oktatómunka színlelen- sége. bizonytalansága. Figyeljük a további tételcímeket: — Életünk legbiztosabb vezércsillaga a becsületesség. — Vallásos műveltségre törekedjél! — Mi hasznára van az embernek, hogy a jövő nincs feltárva előtte? — Az öngyilkosságot mentegetni nem lehet! — Mi volt a magyarnak Mária Terézia? Az érettségi előtörténete hazánkban az 1883. évi XXX. törvénycikkel bezárul. Addig — több mint három évtizeden át — iskoláink hallgatólagosan továbbra is az Entwurfot, illetve a nyomában kialakult gyakorlatot vették alapul, de olyanok is akadtak, amelyek később is nyíltan az osztrák szabály- könyv alapjára helyezkedtek. Az első magyar érettségi utasítás 1884-ben jelent meg. Száz-százhúsz esztendős története alatt sok szó esett az érettségiről. Flaubert, a franciák nagy írója — aki ifjúkorától szenvedélyes dühvei gyűjtötte a közhelyeket, amelyekben az emberi butaság jellegzetes megnyilvánulásait látta — gyűjteményében. a Közhelyek Szótarában az érettségi címszó alatt ezt írja: érettségi = szidni szokták. Évtizedekig az volt a kérdés az érettségi körül: ki jut el odáig? Az 1937— 38-as tanév végén pontosan 10 859 magyar diák számára állítottak ki érettségi bizonyítványt. Közöttük alig néhány száz munkás-paraszt fiatalnak. Az idén már az 52 ezret ostromolta a maturáló diákok száma ■— s ebben nem szere pel a csaknem 20 000, esti és levelező tagozatokon tanuló felnőtt diák. SZŐKE SÁNDOR Tersánszky öt évvel ezelőtt, 1969. Június ll-én halt meg — 81 éves korában — Tersánszky Józsi Jenő, eredeti nevén Tersánszky József Jenő, a XX. századi magyar próza egyik kiemelkedő képviselője. Fiatalon festőnek készült, de azután — apja akaratát követve — jogi pályára lépett. Művészi hajlamai azonban korán megnyilvánultak; novellákat kezdett írni, először a Nyugatba, azután más lapokba (Világ, Az Üjság stb.) is. Az 1910-es évektől kezdve már írásaiból élt. Az első világháborúban önkéntesként vett részt, előbb az orosz, majd az olasz fronton harcolt és 1919-ben hadnagyként szerelt le. Első igazi írói sikerét 1916-ban Viszontlátásra, drága . .. című kisregényével érte el, amely a magyar irodalom első háborúel- lencs regénye. Fő műve a Ka kuk Maréi ciklus, melynek igazi tartalma az emberek menekülése a kapitalista robot elöl. Hőse, Kakuk Marci nem tudja és nem is akarja elviselni az élet hétköznapi megkötöttségeit, szürke egyhangúságát, a függetlenség elvesztését. Formailag a mű erősen hasonlít a pikareszkre, a régi spanyol kalandregényre. A regényciklusért 1949-ben Kossuth- díjjal tüntetlek ki. Szálláshelyek vagy otthonok? A Nevezőnek immár a második adását láthattuk. Az első adás (egy hónapja) meglehetősen nagy visszhangot váltott ki, s feltehetően sok levelet kap a szerkesztő (Hars György) most is. Ezúttal a munkásszállások és diákotthonok külleméről volt szó. Sok ezer ember él a családjától távol, rövidebb- hosszabb ideig. Mondhatjuk-e, hogy ezek a szállások, kollégiumok „otthonok” is, otthonosak is? A bemutatott filmrészletek — különösen a munkásszállásokról — eléggé lehangoló képet mutattak. A vitában is elhangzott, hogy sok ilyen intézmény eleve nem erre a célra épült. De ha igen, tervezésükben is, kivitelezésükben is eléggé igénytelenek. Kulturált embert pedig csak kulturált körülmények között lehet nevelni. Vonatkozik ez a diákokra, de a felnőtt munkásokra is, jóllehet az igények nem mindenben azonosak. A vitában részt vevő művészettörténész- kritikus (Rózsa Gyula) a környezet díszítésének fontosságát hangsúlyozta. Ne dekoráció legyen ez, hanem a lakók érzés- és gondolatvilágához közelálló, lehetőleg általuk készített díszítőelem. Hogyan valósul ez meg? Aki már járt munkásszálláson, fiúkollégiumban, tudja ... A falak tele újságokból, magazinokból kivágott képekkel: ínycsiklandó keblek, lábak tobzódása... Sok helyen baj van a higiéniával, tisztasággal is. A barátságtalan környezetben hamarabb felüti a fejét a pusztító ösztön. A bemutatott filmben szomorú, lehangoló példákat láttunk: felhasított székek, sánta asztalok, levert fal. .. Tény, hogy sok az igénytelen, a jót, a szépet nem becsülő ember. Mentségükre csak az hozható fel, hogy a megszokott közösségből kiszakadt, állandó ideiglenességben élő ember kevésbé tud kötődni a környezethez — következésképpen nem is becsüli meg azt. Milyen programot lehet szervezni olyan kollégiumokban, munkásszállókban, ahol nincs megfelelő helyiség? S ahol van is ... A riporterek ellátogattak egy munkáskerületi könyvtárba és ifjúsági klubba. A panaszok azonosak voltak: kevés a könyv, a folyóirat. A környező gyárak nyereségéből, kulturális alapjából kellene juttatni valamit a kerület kultúrottho- nainak, munkásszállóinak is. Láttunk pozitív példát is: egy kirakatrendező iskola leánykollégiumát. A lányok igényesebbek a környezetükkel szemben, többet is tesznek annak csinosításáért. A férfiak (fiúk) kevésbé tudnak otthont teremteni, ami nem jelenti gzt, hogy nincs, vagy nem lehet felkelteni bennük ezt az igényt. Egy-egy 40 perces vita, beszélgetés nem oldja meg a problémákat. Nem is ez a műsor célja. A folytatás, a nézők levelei, az illetékesek odafigyelése azonban sokat javíthat a helyzeten. Ebben a reményben várjuk a folytatást. (horpácsi) műsor KEDD Kossuth rádió; 12.00: Déli Kró- niKa. — 12.Jó: Ki nyer ma? — 12.35: Melódiakor, téi. — 14.09: Tárni és az elefánt. MesejateK. — 14.49: Éneklő Iijuság. — 15.00: Hírek. — 13.10: Brahms: Hegedűverseny. — 15.49: Lorand István dalaiból. — 16.00: A világgazdaság hírei. —- íö.Oő: Elhangzott . . . Emlékezetes műsorairól beszélget Kispista Istvánnal Kapcsanyi Laszxó. — 16.25: Népi zenekarom, műsorából. — 16.30: Kadosa Pál zongorázik. — 17.00: Hírek, — 17.05: Fiatalok stúdión a. — 17.215: Az elő népdal. — 17.0*5: Az alkalmazott józan ész. (Az értékelemzésről.) — 18.00: A közönség kerdez, a muzsikus válaszol. — 18.30: A Szabó család. — 19.00: Esti Krónika. -- 19.25: Jáko Vera, Varga András és Talabér Erzsébet énekei. — 20.09: Kilátó. A Rádió, világirodalmi folyóirata. — 21.05: Hírek. — 21-08: Örökzöld dallamok. — 22.00' Hírek. — 22.15: Sporthírek. 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Dietrich Fischer-Dieskau és a Schubert-dalok. — 23.15: Slágerstaféla. — 24.00: Hírek. — 0.10: Schútz-korusok. Petőfi rádió: 12.03: Romantikus kamaramuzsika. — 12.43: Törvénykönyv. — 13.00: Hírek. — 13.03: Lengyel művészek opera- íelvételeioöl. — 13.40: Barkácsolók ötperce. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettőtől hatig... — 18.00: Hírek. — 13.10: A ma hullámhosszán. A Rádió vitaműsora. — 18.50: A magyar muzsika múltjából. — 19.20: Mozart: A-dúr szonáta. K. 526. — 19.39: Gondolatok filmekről. — 19.54: Jo estét, gyerekek! — 20.00: Az Esti Krónika különkiadása. — 20.2'5: Uj könyvek. — 20.28: Színes népi muzsika. — 21.05: Irószobám. Dobozy Imre vallomása. — 22.00: Prokofjev: li. hegedűverseny. — 22.25: Zenés játékokból. — 23.00: Hírek. — 23.15: Beliini operaiból. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.30: Műsorismertetés — hírek. — 17.35: Az igazságügy fóruma: Tartás — és gyermektartásdíjak. — Kezdeményezések, kísérletek a Miskolci Ingatlankezelő Vállalatnál. — Könnyűzene. — 18.00: Borsodi Tükör. (Hírek, tudósítások; A MÉSZÖV küldöttközgyűlése: A szomolvai iskola és az AGRO- KER Vállalat kapcsolata.) — 18.15: Operettmelódiák. — Az egészségügyi kultúra kérdései: a helyes táplálkozás. — Zenekari muzsika. Televízió: 17.03: Műsorismertetés. — 17.05: Hírek. — 17.10: A Csehszlovák Tv estje. Mese az üvegről; Szlovák táncok: Az igazi barátok brigádja; Barangolás Csehszlovákiában; Prága, a köztársaság fővárosa. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Kenyér és só. Garei Gott zenés műsora. — 22.20: Hátországban. Csehszlovák film. — 21.20: Dvorzsák: Szláv táncok. — 22.40: Tv-híradó — 2. kiadás. Miskolci Nemzeti Színház: (7): Play Strindberg. A Budapesti Nemzeti Színház előadása. Miskolci Galéria: (io—18): Az ÉSZAKTERV jubileumi, kiállítása. — Miskolci Képtár (10—18): Magyar festészet a XX. században. — a grafikai gyűjtemény új szerzeményei. SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 3.05: Műsorismertetés. — 8.1,5: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.22: Felicia Weathers és. Bruno Prevedi énekel. — 9.00: Ádámcsutka. — 9.20: Fáy András szerzeményeiből. — 9.45: A göllei népdalkor műsorából. — 1-0.00- Hírek. — 10.05: Iskolarádic. — 10.37: Pergolesi- müvek. — 11.30: a Szabó csalad. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Népdalcsokor. — y.00: Hírek. — 9.03: Kíváncsiak Klubja. — 10.00: Zenés műsor üdülőknek. — 11.45: Felhívjuk figyelmüket! A MISKOLCI PAMUTFONO azonnal teli esz jó kereseti lehetőséggel, 16 évet betöltött női munkaerőket fonó álliépzősneli Gyárunk csökkentett 40 órás munkahéttel üzemel. Dolgozóink számára természetbeni luttatos, kedvezményes étkeztetés, Balatonon üdültetés, I kulturális szolgáltatások, sportélet biztosított.
