Déli Hírlap, 1974. június (6. évfolyam, 127-151. szám)
1974-06-20 / 143. szám
a miskolciaké a szó Rágógumin ragadás Olvasom a Déli Hírlapban, hogy a rágógumi milyen nagy népszerűségnek örvend hazánkban is. Ig>z, nem valami gusztusos dolog, de ha már százezrek rágják, a többi százezer sem akar lema* ratlni, nehogy konzervatívnak tartsák. Különösen nagy mennyiség fogy a legújabb — feltehetően magyar — sz".badalouiből. A Füles 18. számában levő keresztrejtvényből a kíváncsi olvadó (vagy fogyasztó) megtudhatja, hogy mi az, ami: ..Délül ízes, kívül kerek . . Mi lehetne más, mint Csemege rágógumi. (Igaz, hogy nem kerek, hanem gömbölyű, de akkor odavan a rím!) í:s most jön a második kérdés: ..Miért érdekesebb a külföldi rágóguminál a hazai?” A furfangosnak egyáltalán nem mondható keresztrejtvényből ezt is megtudhatjuk: „Mert gömbbe fújható!” Hát ez valóban óriási előny: Addig, amíg a jenki vagy gringo (attól függ, hogy észak- vagy dél-amerikai), ha beleszakad se tudja gömbbé fújni a szájában ide-oda tologatott ragacsot, addig nálunk... még egy csecsszopó is olyanokat pukkanthat — a magyar rágógumival —, hogy Gábor Áron rézágyúja se nagyobbat. Mert egy felesleges dolognak is kell, hogy legyen valami előnye... P. T. Miskolc Festik a zebrákat — de délelőtt! Június 19-én, szerdán délelőtt a Széchenyi utcán festették a zebrákat. Szükség van rá, a biztonságosabb közlekedés érdekében. De! Piaci napon, délelőtt, a legnagyobb forgalomban? Az Ady-híd környéke ilyenkor — a délelőtti és délutáni órákban — zsúfolt, nemcsak a gyalogosok, de a járművek is egymást kerülgetve, lépésben tudnak csak haladni. S ezt az amúgy is „döcögő”.'közlekedést nehezítették, akadályozták az úttestre kirakott „gúlák”. Megfigyeltem azott dolgozókat, valóban dicséretes gyorsasággal végezték munkájukat. De nem lehetne ezt a munkát éjszaka elvégezni? — kérdezi Z. Jánosné miskolci olvasónk. Felhőszakadás után — Mit csodálkozik? Másképp nem tudok átjutni a se- lyemreti aluljárón ... Dátum-ultimátum Nemrég hivatalos ügyben a Tiszai pályaudvaron jártam. Ügy döntöttem, ha már itt vagyok, megváltom elővételben vasúti jegyemet négy napra. A pénztárhoz lépve megkérdeztem, van-e erre lehetőség. — Igen, természetesen — hangzott az udvarias válasz. *— Akkor kérek hétfőre, keddre, csütörtökre és péntekre menettérti jegyet — folytattam. — Tessék mondani a dátumokat, de gyorsan!!! öt nap választott még el az utazás napjától, s hirtelen any- nyira meglepődtem a felszólításon, hogy meg az aznapi dátum sem jutott eszembe. Hebegve csak annyit mondtam, hogy nem tudom. — Nagyon sajnálom, közölje a dátumot, másképp nincs jegy — hangzott a szigorú válasz. Megszégyenültcn léptem hátra, s mivel nem volt nálam naptár, jegy nélkül távoztam. Este betértem a Széchenyi utcai elővételi irodába, ahol a kért napokra — dátum közlése nélkül, pillanatok alatt kézhez kaptam a jegyeket... F. É. Miskolc Ezt mondja a jogszabály Mi tekintendő másodállásnak és mellékfoglalkozásnak? Ha a dolgozó munkaideje az egyes munkaviszonyokban azonos időtar iámra esik, a második munkaviszony másodállás. Például, ha a dolgozó „A” munkaviszonyában 8-tól 16.30 óráig tart a munkarend szerinti munkaidő, s a „B” munkáltatónál ugyanezen időtartam alatt kell munkál végeznie. foglalkoztatása másodállásnak tekinthető. Ha a dolgozó munkaideje az egyes munkaviszonyokban nem esik azonos időtartamra, a második és további munkaviszony mellékfoglalkozás. Például, ha a „B” munkáltatónál 17-től 19 óráig tart a dolgozó munkavégzése. A második és további munkaviszony létesítésére csak más vállalattal kerülhet sor. Nem lehetséges tehát, hogy ugyanazon vállalatnál, illetve vállalaton belül másodállás vagy mellékfoglalkozás keretében helyettesítsen vagy más munkakört lásson el a dolgozó. Nem lehetséges az sem, hogy valamely más munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében vegezzen. A dolgozó második vagy további munkaviszonyt csak vállalata előzetes írásbeli engedélyével létesíthet. A másodállásra vagy mellék- foglalkozásra irányuló — engedély nélkül kötött — munkaszerződés érvénytelen. A visszavonás hiányában is hatályát veszti az engedély, ha a dolgozónak az engedélyt adó vállalattal fennálló munkaviszonya megszűnik. A másodállásra vagy mellékfoglalkozásra irányuló engedély megadása vagy megtagadása, illetve a már megadott hozzájárulás visszavonása a munkáltatói jogkört gyakorló vezető mérlegelési jogkörébe tartozik, emiatt tehát munkaügyi vita nem indítható. DK, SASS TIBOR 0 hozzátartozó is kérheti Alkoholisták gyógykezelése fiz orvos és a jogász véleménye az új rendeletről Búza téri pillanatkép Élénk visszhangot váltott ki a megrögzött alkoholisták munkaterápiás gyógykezeléséről szóló, a közelmúltban hozott törvényerejű rendelet. A közvéleményben már különböző téves értelmezések is hangot kaptak, ezért fordultunk az igazságügy és az egészségügy szakembereihez kérdéseinkkel. Mit mond az orvos... Dr. Török Pál, a miskolci Szentpéteri kapui kórház osztályvezető főorvosa régóta foglakozik már az alkoholizmus problémáival. E témában többször szót kért a múlt hónapban megrendezett IV. Borsodi Orvosi Napok tanácskozássorozatán is. Már ott elhangzott, hogy a kényszer-gyógykezelés eddigi törvényes időtartama kevés, néhány hét alatt nem lehet az italozásról leszoktatni a megrögzött alkoholistákat... Miskolci Pamut fonó AZONNAL FELVESZ jó kereseti lehetőséggel 16 évet betöltött női munkaerőket fonó átképzésnek. Gyárunk csökkentett, 40 órás munkahéttel üzemel. Dolgozóink számára természetbeni juttatás, kedvezményes étkezés, balatoni üdültetés, kulturális szolgáltatások, sportélet biztosított. „Hova rohannak maguk annyira?” Városunk az idegenek szemével Tükröm, tükröm, mondd meg nékem ... Nyárhoz való játék ez, szándékosan görbe tükör. Az idegenforgalmi főszezonban Miskolc vendégeitől kérdezgettem, hogy mi az, ami nem tetszik nekik? Helyszín: Tapolca, Lillafüred, országút Ómassa alatt, forgalmi lámpa a város közepén, vasútállomás. SZOT- üdülő. szálloda és utcasarok. Következzenek most a válaszok: Szerdahelyi Géza tanár Budapesten: — Élményváros. Az ellentmondások városa. Van egy Trabantom, minden nyáron az ország más tájára megyek. Felkészülök, mint egy kisdiák. Szeretek beszélgetni. Ami meglepett: tősgyökeres miskolciaknak is én mondtam újat az ő Miskolcukról. Itt mintha mindenki csak előre nézne. No. persze én történelem szakos vagyok ... Waltncr Ernő és Waltner Ernőné: Nászúton vagyunk, így hát Miskolc nagyszerű város. Valóban szép. Voltunk Lillafüreden, a Bükkben, Aggteleken. Jártunk Tokajban... — És Miskolc? — Ez mind Idiskolc. Irtózatos lenne, ha a környéke szerint az egyik legszebb magyar város elfelejtené, hogy a városról alkotott képbe ez a környék is beletartozik. Dr. Nagy Bernát. Orvos: — A legfurcsább városok egyike. Az ember úgy általában mindig a városok közepén érzi jól magát, de ki bír itt megállni a város közepén? — elsodorják. No, meg a barlang-fürdőjük nagyszerű. Nem értem viszont, hogy miért csinálnak belőle gyermekjátszóteret? Arnold István nyugdíjas: — Néhány éve jártam itt. Van olyan városrész, amit még meg sem találok. Nincs. Van helyette valami új. Mindez lenyűgöző, de ... — De? — Mintha túlszaladnának önmagukon. Ebben a városban semmi sem érzik befejezettnek. Egy ’ kicsit több kert kellene, fa ... Néhányan a kérdésre egyetlen mondattal vagy éppen kérdéssel felleltek: — Hova rohannak maguk annyira? Pest se gyorsabb... — A város egyik fele olyan, mint Pesten Kőbánya. A másik akár a Rózsadomb, de ez utcáról utcára változik. Néha azt se tudom, merre járok... — Reggel megtapostak a buszon. Délben nem találtam egy olyan presszót, ahol a feleségemet le mertem volna ültetni, hogy várjon meg ott. Etse, amikor az IBUSZ-szobánkat kerestem, egy bácsi két utcán át kísért. Melyik az igazabb? — Ne haragudjon meg érte, de olyan mint a ked- veszegett asszony. Nem ad magára eleget, pedig szép asszony ... Éberle István vasutas szűkszavú válaszát hagytam utoljára. Szerinte Miskolc a legtürelmetlenebb város. Neki legjobban ez tetszik, és ez nem tetszik benne. BARTHA GÁBOR — Az elvonókúrákon gyakran találkozunk olyan betegekkel, akik már hétszer- nyolcszor részesültek hasonló gyógykezelésben. Ez a tény egymagában is mutatja, hogy sajnos, kevés esetben jár sikerrel az elvonókúra mai formája. Egy alkoholista hosszú évek alatt jut el a rendszeres és mértéktelen italozásnak arra a fokára, amely már valóban betegség. A normális életvitelre való visszatérés éppen ezért hosszabb időt igényel. Nemcsak arról van szó ugyanis, hogy olyan feltételes reflexet alakítsunk ki a betegben, amelynek hatására az alkohol fogyasztása undorral jár, hanem arról is, hogy ezt az embert kiemeljük a környezetéből, az ivócimborák társaságából és hosszabb idő alatt próbáljuk átnevelni. Vannak már külföldi példák arra, hogy a nálunk 1975. január 1-én bevezetésre kerülő munkaterápiás gyógykezelés sok akaratgyenge embert visszaad a társadalomnak. Azt hiszem, hogy valamennyi orvos igazán örült ennek az új rendelkezésnek, amely az egyén és a társadalom védelmében született. Remélhetőleg újabb intézkedések születnek még az alkoholizmus visszaszorítására. ...és a bíró? A munkaterápiás gyógykezelés elrendeléséről a bíróságok döntenek majd. Ez kellő biztosítékot nyújt ar- ’ ra. hogy alapos ok nélkül a rosszakaratú szomszéd, vagy a munkahelyi haragos kezdeményezésére senki se kerülhessen intézetbe. Milyen eljárás során születik meg a beutalás? Dr. Farkas József, a Miskolci Járásbíróság elnöke: — Az államhatalom maximálisan gondoskodott a, törvényesség biztosítékairól. Orvosi javaslat nyomán az ügyész indítványozza a bíróságnak, hogy kényszer-gyógykezelésre utalja be a megrögzött alkoholistákat. Bármelyik állami, társadalmi, gazdasági szerv, a család, a hozzátartozó, tehát a közvetlen környezet is kérheti a megrögzött alkoholista munkaterápiás kényszer-gyógykezelését. Az erre vonatkozó bejelentéseket az illetékes tanács egészségügyi osztályán kell megtenni. — Az ital „előkelő” helyet foglal el a bűnözés okai között. De vannak megrögzött alkoholisták, akik ugyan még nem követtek el bűn- cselekményt, viszont mindenki tudja róluk, hogy garázdák, hogy sanyargatják a családjukat, hogy súlyos erkölcsi és anyagi károkat okoznak kiskorú gyermekeiknek. Január 1-től már mem lesz tehetetlen a társadalom ezekkel az emberekkel szemben. — Hangsúlyozom, hogy nem börtönökbe kerülnek ezek az emberek, hanem betegként kezelik majd őket. Munkát is kapnak és munkájukért ugyanazt a díjazást, mintha szabadon dolgoznának. Levonják belőle az ellátás költségét, a többi a családé, az övéké. A kezelés ideje alatt a munkaviszony szünetel, de az ott töltött időt hozzászámolják a munkaviszonyban eltöltött évekhez. 18 éven aluliakat- vagy súlyos betegségben szenvedőket nem lehet munkaterápiás kényszer-gyógykezelő intézetbe utalni. (erdős) Részegen ült a volán mellé Katasztrófát okozhatott volna A Kiss Ernő és a Damjanich utca sarkán egy, a vasgyár felől közlekedő ZIL tehergépkocsi a kanyarban egyenesen továbbhaladt. Ki- döntött egy vasbeton oszlopot, amit aztán vagy 50 méteren keresztül vitt még magával. A gépkocsi vezetője', a 47 éves M. Attila ennek ellenére csak kisebb horzso- lásos sérüléseket szenvedett. A mentők is meglepődtek, amikor észrevették, bogy M. Attila olyan részeg, hogy az ittasságtól a lábán sem tud megállni. A gépkocsivezetőnek apró sérülései miatt nem lett volna szüksége kórházi ellátásra, mégis bevitték. természetesen a kijózanítóba. Ez az ember, aki olyan részeg volt, hogy már gyalog sem tudott közlekedni, a volán mögé ült, hogy egy sok százezer forintot érő gépkocsit kormányozzon. Mondani sem kell, hogy a járműben több tízezer forintos kár keletkezett. M. Attila súlyos közösségellenes magatartásával könnyen tömeges katasztrófát okozhatott volna, mondjuk csúcsforgalomban. Törvényeink módot nyújtanak arra. hogy az ittas vezetésért felelősségre vonják azokat, akik nem tartják be a KRESZ-nek azt az egyik legfontosabb alapszabályát, hogy csak józanul, tiszta fejjel szabad részt venni a közúti közlekedésben. Akik ez ellen vétenek, példás büntetést érdemelnek! N. J.
