Déli Hírlap, 1974. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1974-06-19 / 142. szám

4c A körforgalomban a járműveknek mindig elsőbbségük van... leiül é" a piros Mint az igazi utca A lámpa zöldre váltott, megindult a gyalogosok ha­da. ám egy száguldó autó csak az utolsó percben tu­dott fékezni. A vakmerő ve­zetőt nem a rendőr, hanem az óvó néni figyelmeztette, hiszen a pilóta még innen volt a hatodik esztendőn. Az elmondottakból nyil­vánvaló, hogy tudósításunk nem valamelyik utcasarkon készült. Fotóriporter kollé­gámmal a Hoffmann Ottó utcai óvoda nemrég felava­tott közlekedési parkjába lá­togattunk el, megörökítve azt, hogy járni tanulni nem lehet elég korán kezdeni. A város első óvodai közlekedé­si parkja társadalmi munká­ban készült, s nem nélkülö­zi az igazi utca kellékeit. Van zebra és útjelző tábla, közlekedési lámpa és terelő­korlát. Ami itt történik, az még csak játék. De az már halálosan komoly dolog, hogy az országos baleseti statisz­tika szerint tavaly hétszáz óvodás gyerek került a ke­rekek alá. „Minden jelzőlámpán felül ég a piros, járműnek és gya­logosnak ez a jelzés tilos" skandálják a gyerekek, s ezt, ha gyakorolják, nem fe­lejtik el az igazi utcán, az igazi lámpa előtt sem. 4c A főútvonal balra kanyarodik . .. azért nem árt szétnézni (Kerényi László felvételei) A DH várospolitikai I7 f I Sok a rossz út tnFUTTl^ I Mégis megmaradt a pénz l\/j| Hill Cl I Gondosabb előkészítést! Miskolc tanácsa minden észtem Miskolc tanácsa minden esztendőben .jelentős összegeket költ utak javítására, korszerűsítésére. Ez mégsem elegendő ahhoz, hogy mindenütt jó minőségű utak álljanak rendelke­zésre. Ezért is elfogadhatatlan, hogy tavaly, az év végén kö­rülbelül 12 millió forint maradt felhasználatlanul. Ez abból adódik, hogy a munkák egy része csak később kezdődhetett meg, többek között a szükséges előkészítés híján. Általában elég sok a következő évre áthúzódó korszerűsítés! Ebben az évben, annak érdekében, hogy az előirány­zott összeg mindenképpen felhasználásra l||c-üljön, mód van arra, hogy a Szépvölgy és a Költői Anna utca kor­szerűsítési munkáit máskép­pen ütemezzék. A jövő évi tervek megvalósítása érdeké­ben pedig többet fordítanak majd a munkák előkészíté­sére. Á legnagyobb idei fel­adatok közé tartozik a Junó-szálló előtti út és az autóparkoló kialakí­tása. A tervek szerint ennek július 15-re el kellene készülni. A szakemberek szerint ké­séssel nem kell számolni. A város új szállójának környe­zete azonban csak úgy ren­dezhető, ha elvégzik az Ara­di, a Zilahi és Újjáépítés ut­cák felújítását is. Megkezdődött a Bach Dé­nes utcai bekötőút, az Úttö­rőpark bejárati hídjának építése. Az Űz, az Ibolya, a Sas utca támfalának építése befejezés előtt áll. Elkészültek a Dallos Ida utca kiviteli tervei, rövide­sen szerződést kötnek a munkák elvégzésére, amely­nek határideje az év végénél későbbre nem eshet. Rendelkezésre állnak a Lcvay utca tervei is. A korszerűsítés csak két ütemben oldható meg. Először a Kinizsi, Szilá­gyi utca közötti szakasz­nál láthatnak munkához. Ezzel egyidőben viszont el kell majd végezni a gázve­zetékfektetesl a Felszabadí­tók útja és a Szilágyi utca közötti szakaszon. A Dózsa György utcai kor­szerűsítéssel egyidőben fek­tetik le a vízvezetéki főnvo- móvezetéket. A jelentős munka határideje november 30. Annak érdekében, hogy ezt. a tervezett határidőt tar­tani tudják a kivitelezőt: a munkák jó Összehangolására lesz szükség. A Szabó Eajos utcai fel­újítás miatt a forgalom- elterelést most készítik elő. Az útlezárás után ez a mun­ka gyorsan elvégezhető. Ter­mészetesen megelőzi majd a Dózsa György utcai korsze­rűsítést, nyomócső-fektetést. A Besenyői út felújítását a Gömöri felüljáró építési munkáinak megkezdése sür­geti. A forgalom elterelése miatt feltétlenül szükség lesz a drótgyártól vezető szakasz­ra. A második szakasz a szerződés szerint augusztus 31-ig készül el. N. J. Kalocsai asszonyok Piálták a tányért Sza bálysértések statisztikája A hódmezővásárhelyi Por­celángyár Kalocsán hozta létre hatódik gyáregységét, ahol az ottani világhírű pin- gálóasszonyok kézügyességét is felhasználják a Hódmező­vásárhelyen készült tányérok díszítésére. Az üzemben mintegy száz asszony és leány pin gólja a dísztányé­rokra a jellemző virágmotí­vumokat, újabban pedig a kalocsai fűszerpaprika stili­zált mintáit. A kalocsai pin- gálóasszonyok, leányok a kongresszusi versenyben még jobb munkára törekednek. Célul tűzték ki, hogy a kül­földön is viszonylag gyorsan megkedvelt dísztányérokból az idén öt százalékkal töb­béit festenek a tervezettnél, ugyanakkor 95 százalékra emelik az elsőosztályú áru arányát. A szabálysértési hatóságok 1973-ban szigorúbban bírál­ták el a jogtalan anyagi ha­szonszerzési szándékkal el­követett, illetve más, a tár­sadalomra fokozottan veszé­lyes cselekményeket. Ennek nyomán az egy főre eső bír­ság átlagosan 10 százalékkal emelkedett. A feljelentések száma az előző évi 126 141-ről 125 tői­re csökkent, ami azért is je­lentős, mert 1973 második felétől tanácsi hatáskörbe került az önkiszolgáló bol­tokban elkövetett lopások, valamint a tűzrendészen sza­bálysértések elbírálása. Ta­valy körülbelül 10 000 olyan szabálysértési ügyben jár­tak el a tanácsok illetékesei, amelyek korábban nem tar­toztak hozzájuk. A „megszüntetéssel” din­ben büntetés kiszabása he­lyett figyelmeztetést alkal­maztak. (Ezzel a lehetőség­gel a községi tanácsok az ügyek 11 százalékában él­tek.) A pénzbüntetés kisza­básával lezárt ügyek aránya gyakorlatilag nem változott, a korábbihoz képest. A köz­ségekben a tárgyalásos e'já- rás útján intézett ügyeknek az előző évi 65,9 százaléká­val szemben tavaly már 70,1 százalékában vrtcék igénybe a szabálysértési bizottság közreműködését. Ez örvende­tes. hiszen a tapasztalatok szerint az ügyek testületi elbírálása jelentősen fokoz­za a szabálysértési eljárás visszatartó hatását. A fellebbezéssel megtáma­dott szabálysértési határoza­tok aránya az 1972-es 6.2 százalékról 5,5 százalékra Kertészeknek, szőlészeknek Miskolci történetkék A 9-es hordár A kertészek és kertbará­tok közkedvelt képes heti szaklapjának, a Kertészet és Szőlészetnek új számában egyebek között dr. Molnár Béla országgyűlési képvise­lőnek, a Kertészeti Kutató Intézet főigazgatójának írása olvasható a háztáji, kiskerti termelés fontosságáról, nép- gazdasági jelentőségéről. Dr. Horváth Erzsébet és Tuza Sándor a szegedi, valamint kalocsai l'üszerpaprika-fajták gazdasági értékét ismertetik. Szelevényi Árpád a Balaton- boglári Állami Gazdaság kaj­szi gyümölcsritkítási kísér­letének eredményeiről szá­mol be. A lapnak e számában kü­lönös érdeklődésre tarthat számot a hátsó borítón kö­zölt színes táblázat a házi­kerti növényvédő szerek ke- verhetőségéről. A készítmé­nyeket a kereskedelem idei készleteit is figyelembe véve válogatták ki az engedélye­zett szerek közül. A keverési táblázathoz kapcsolódó fel­használási útmutatót a Ker­tészet és Szőlészet követke­ző heti. 26-os számában köz­ük majd. Valami másfél évtizede lehet, hogy a miskolci utcáról eltűnt az utolsó pirossapkái hordár. Hajdan úgy hozzátartoztak a Szé­chenyi utca képéhez ezek a kopott ruhás, piros vászonnal behúzott, kimustrált katona- tiszti babmérö csákót hordó emberek, mint ma a napraforgómagot köpködő legények a Kazinczy könyvesbolt előtt, meg a csúcs­forgalmi dugó. Sapkájukon elöl réztábla tudatta mindenkivel, hogy ők „városi Icöz- hordárok”, s jól látható szám jelezte sze­mélyazonosságukat. A felszabadulás után hét-három hordár bukkant még fel a miskolci utcán, aztán végül egyedül maradt a 9-es, Geró Jóska, így, becézett keresztnévvel. Volt ebben a jóskázásban olyasmi is. ami a mindenki is­merősének kijárt, de tagadhatatlanul érző­dött benne a múltból maradt társadalmi le­becsülés. Annyi tény, hogy Geró Jóska, mint valami utolsó mohikán, egy évtizednél to­vább egyedül képviselte Miskolcon a szak­mát, ami vele kihalt. Akik még emlékeznek rá, talán csak ked­vezőtlen vonásait tudják felidézni hirtelen. Hogy bizony nem vetette meg az italt, s orra. szeme színe olykor versenyre kelhe­tett sapkájával. Tagadhatatlan, ivott. Sen­kije sem volt. Beszélték, hogy valaha na­gyon tisztes polgári körülmények között élt, életpályájának alakulásában a „keresd az asszonyt” módszerrel lehetne a történéseket logikus sorrendbe rakni, de persze ez lehet egyszerű pletyka is. Igaz viszont, hogy ebbe az iszákos, sokszor kegyetlen tréfák áldo­zatául is szolgált emberbe a művészetek iránti olthatatlan érdeklődés szorult. A szín­házban évtizedeken át otthonos volt. Akár a lexikonszerkesztők is támaszkbdhattak volna emlékezetére. Gyárfás Miklós, a mai kiváló színházi szakember, író, főiskolai ta­nár. korábban meleg hangú novellában em­lékezett miskolci színházi ifjúkorára, s a harmincas évek Geró Jóskáját, a 9-es hor­dárt is úgy emlegette, mint a miskolci teátrumtól elválaszthatatlan, érdekes egyé­niséget. A hordárt pálya nem jól jövedelmezett az ötvenes években. Geró Jóska mégis ott so­rakozott a pénztár előtt, ha a Filharmónia koncertet hirdetett, ha irodalmi műsorra hívogattak a plakátok, ha író—olvasó talál­kozó volt. Szerényen megállt valahol hátul, s ha később találkoztunk, nem titkolta el véleményét, amit rendszeresen így kezdett: „Már bocsásson meg, szerkesztő úr, nem ér­tem magút..." Aztán egy napon bejött hozzám a szer­kesztőségbe elbúcsúzni. Bevonult a tokaji szociális otthonba. Később panaszos levelet írt onnan: kevés az olvasnivaló, a társak nem jó beszélgető partnerek, hiányzik a városi pezsgés, a színház, a színészekkel, újságírókkal való tréfás szóváltás, a mis kolci élet. Talán másfél-két évig élt Tokaj­ban. Ott is temették el. Szerény „hagyaté­kában” egy nekem szóló levél fogalmazvá­nyát találták. Ilyen volt Geró Jóska, a 9-es. Nemcsak italos hordár. Ember is. BENEDEK MIKLÓS tézett ügyek száma az 1972- es szinthez mérten körülbe­lül ezerrel csökkent, emel­kedett viszont azoknak az ügyeknek a száma, amelyek­Életmentő csökkent, ami arra enged következtetni, hogy megaia- pozottabbak voltak a hatá­rozatok, s meggyőzőbb volt indoklásuk is. jogosítvány Olaszországban így neve­zik azt a személyi igazol­vány nagyságú kartonlapot, amely bélyeg nagyságú mik­rofilmet tartalmaz az igazol­vány tulajdonosának orvosi adataival. Az igazolvány ki­állításához az szükséges, hogy pontosan válaszoljunk húsz kérdésre (pl.: van-e szívrendellenessége, használ- e kontaktlencsét?), és egv hét múlva kézhez kapjuk a mikrofilmre átmásolt adato­kat. Az igazolvány tartalmaz olyan általános adatokat is, mint: családnév, utónév, te­lefonszám, vércsoport. Piros betűkkel tartalmazza az iga­zolvány tulajdonosának leg­fontosabb klinikai jellemző­it (bizonyos orvosságokkal szembeni allergia, különböző protézisek, krónikus betegsé­gek). A mikrofilm leolvasá­sához elegendő, ha a kórhá­zakban és klinikán található vetítőbe helyezik. A mikro­filmmel ellátott igazolvány­tulajdonosok így nem kerül­nek abba a veszélybe, hogy ha esetleg baleset folytán kerülnek kórházba, „iélre- kezeljék” őket. ,.Ez az aprócska film külö­nösen közúti balesetek során bizonyul rendkívül hasznos­nak, amikor az emberélet megmentése sokszor másod­perceken múlik” — jelentet­te ki Alessandro Ceci Bove, az „életmentő jogosítvány” bevezetője. Az ötlet kb. fél éve jutott eszébe, amikor egészségügyi statisztikákat tanulmányo­zott. „Olvasás közben rájöt­tem, hogy az 1973 folyamán közúti baleset következtében elhunyt 11 000 személy 10 százalékát meg lehetett vol­na menteni, ha a mentő!« tisztában lettek volna az or­vosi előzményekkel” — je­lentette ki,

Next

/
Thumbnails
Contents