Déli Hírlap, 1974. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1974-05-20 / 116. szám
PÉTER ÉS A KRUMPLI — Hogy a krumpli? Ha mutál is egy kicsit, a gyerekhang mégis gyerekhang. A hatalmas szatyor lassan megtelik. A kisfiú nyomába szegődünk és hallgatjuk, csodáljuk, ahogy válogat, alkuszik. Ugyan melyikünk ne emlékezne rá, hogy gyermekkorunkban hányszor küldtek el bennünket a boltba, hányszor kellett a játékot otthagyni miatta, hányszor... Fránya egy szatyor! Megcsúszott Serbák Peti kezében. Gurult a krumpli. — Gyakran vásárolsz? — Igen. — És mindent te veszel? — Zöldséget, krumplit, salátát. Anya azt mondja, én veszem a legolcsóbbat és a legszebbet... Peti arca ragyog, bizalmasan bevallja, hogy nagyon szeret piacra járni. Három nagyobb, egy kisebb testvére van otthon. — Édesapám munkás, édesanyám otthon van, de kell, hogy segítsünk... (Ágotlia Tibor felvétele) Peti szemmel láthatóan nagy kedvvel megy végig újra és újra a soron. Igazi háziasz- szony sem válogat gondosabban. — És most, ha hazaérsz, megdicsérnek? — Mindig ... * Jó-e Petinek? A piac forgatagában olyan határozottan, olyan biztosan mozog a kis-fiatalember, hogy bizonyosan tudom: jó. Nem a piac változó, izgalmas világa miatt. Az otthoni jó szó teszi, hogy Péter szívesen viszi haza a hat kiló krumplit, a zöldséget, a salátát. A szülőket dicséri Péter jókedve. És persze a gyereket is, az örök gyereket, akinek — ezt felejtjük el sokszor — egyik leghasznosabb, őt legjobban formáló játéka lehet, ha segít nekünk. B. G. lis apa - zseniális gyerek? A kiemelkedően tehetséges emberek mintegy 70 százaléka akkor született, amikor apjuk életkora 30 és 50 év •között, anyjuké pedig 29 alatt volt. Statisztikai tanulmányok alapján ezt a következtetést vonták le Igor Alekszahin és Alekszander Tkacsenko dnyepropetrovszki számítástechnikai szakemberek. Ez — szerintük — azt jelenti, hogy, amikor egy férfi elérte „érettsége csúcspontját” (körülbelül a 40. életévét), akkor a legalkalmasabb gyermeke lelki alkatában a tehetség csúcspontjának kialakítására. Különböző századok kiemelkedő alakjainak — tudósoknak, mérnököknek, festőknek, íróknak, zenészeknek stb. — egyazon. életrajzi adatait gyűjtötték össze és vizsgálták meg. Azok esetében, akik örökre szóló alkotásokat hagytak maguk után, az apák életkora általában 10 évvel volt magasabb a szokásosnál: az esetek 41 százalékánál 30 és 40 között, 27 százalékánál pedig 40 és 50 között mozgott. Az anyák életkorát tekintve az index alig tért el az átlagtól. A tehetségek legnagyobb hányada apjuk 37—39. életéve idején született. És ezt nem tekinthetjük véletlennek. Az ősi Görögországban a 40. évet az élet csúcsának tekintették. Sok szovjet tudós ugyanezen a véleményen van. Felmerül a kérdés: miért az apa és nem pedig az anya a mérvadó? Vlagyimir Geodakijan, szovjet tudós hipotézise: a férfi nem az „operatív memóriáért”, a női nem pedig a ,,permanens memóriáért” felelős. Más szóval: a homo sapiens a férfiúi ágnak köszönheti a gyorsan változó világhoz való alkalmazkodóképességét. A nő szerepe, hogy megőrizze és továbbadja a felhalmozódott genetikai információ-mennyiséget arról, ami a múltban lezajlott (ezt nevezik „konzerváló” funkciónak.) Jön a hosszú Fecske A múlt évben a 25 százalékos áremelkedés hatására a korábbinál 1,6 milliárddal kevesebb cigaretta fogyott. Amíg azonban az összes forgalom 7 százalékkal csökkent, a füstszűrös cigarettáké 1,5 százalékkal növekedett. A múlt évben először az egész cigarettatermelés több mint fele — 51,1 százaléka — már füstszűrös volt. A cigaretták közül a legtöbbet, csaknem 6,1 milliár- dot, a Fecskéből adtak el, a szűrő nélküliek közül változatlanul a Kossuth van az élen 4.3 milliárddal. Tavaly négy újfajta füstszűrös cigarettával bővült a választék, de a Pálma, a Harmónia, a Mátra és a piros Velence cigarettát, valamint a Novitas szivart idén gyártják utoljára. Az igazgató bejelentette, hogy a BNV-n jelenik meg először a hosszú Fecske, amit először a megyeszékhelyeken, majd fokozatosan az egész országban árusítanak. A változatlan összetételű, de a mostaninál nagyobb méretű Fecskp cigaretta 20-as csomagolásban, 6.60-ért kerül forgalomba. Véráramindikátor Korunk zaklatott világában mindinkább nő a vérkeringési rendellenességekben szenvedő betegek száma. A zavarok pontos diagnosztizálására az NSZK- ban e^y új, ultrahangos Sie- mens-készüléket használnak, amelynek működése alapján az erekben áramló vér visszaveri a készülékből jövő hullámokat, s azok frekvenciáját az áramlási sebességnek megfelelően megváltoztatja. A visszavert hullámelegvet hangszóróval lehet hallhatóvá és oszcillográffal láthatóvá tenni. Ilyen módon rögtön és pontosan lakolizálható minden érszűkület, és a szokványos vérnyomásmérést is precízebben lehet e készülék segítségével végrehajtani. Környezetünk kultúrája Falányér és bronzlepke A söröskészlet megfelel a funkció, a forma és az anyag hármas egysége követelményének. (Képünk az újra megnyílt Szőnyi Teremben készült. Kerényi László felvétele.) ■ Az iparművészeti boltok kirakataiban néhány éve tűnt fel a szögletes lapos fatányér, méghozzá elég borsos áron. A hat darab, nyers színű, dagasztóteknőhöz hasonlító tányér meg egy nagyobb, hosszúkás tálféleség több mint 500 forintba kerül. S a járókelők csodálkozhatnak azon is, miért keli még a tervezőművész nevét is kiírni az ár mellé. Egyáltalán: mit terveztek ezen a tányéron, ami nem mas, mint egy lapos, szögletes fadarab, aminek a felülete még le sincs csiszolva simára, látni rajta a famegmunkáló szerszám nyomait? Mit esznek ezen egyáltalán? Miért nem a finom megmunkáltság. az elegáns. kecses forma a divat? Miért a nyerseség, amely a jelek szerint nemcsak a tányér- vagy kanálformában divat manapság, hanem —■ mint a korábbiakban már erről szó esett — a lámpatestektől a csaptelep gombjáig. a kav^csformájú kerámiavázától a csombékos zsi- nóros faliszőnyegig, hogy a vaskeretű tükrökről ne is beszéljünk? Valóban, divatról is beszélhetünk. de a divat mögött egy új, huszadik századi jelenség húzódik meg. Ma az emberek gondolkodása közelebb került a viLág természeti jelenségeihez, társadalmi folyamataihoz. Ennek volt a következménye a forradalom az építőiparban, az iparművészeiben, általában környezetünk világában, amit legjellegzetesebben a német Bauhaus képviselt, de amelyhez hasonló törekvések a világ sok országában egyszerre jelentkeztek. Mit fedeztek fel ezek a művészek? Először is azt, hogy a háznál, a bútornál, az evőeszköznél, minden tárgynál, ami az emberért van, az embert szolgálja, az az elsőrendű kérdés, hogy mire való. Milyen célt, milyen funkciót szolgál. A vil- lanylámpa dolga, hogy jól világítson és oda világítson, ahol a szobában erre a legnagyobb szükség van. Ezért másként kell világítani egy hálószobát, vagy egy lakószobát, mint egy kétszázéves oszlopos báltermet, ahová mondjuk való az ólomkris- tály-csüngőkkel teleaggatott csillár, de nagyképűség ugyanezt egy 3X5 méteres ebédlőben elhelyezni. Másodszor arra jöttek rá, hogy a tárgyak formáját elsősorban éppen a céljuk, a funkciójuk határozhatja meg. Nem lehet „szép” egy tárgy, ha nem tükröződik formájában is az, amire való, amiért létrehozták. A vízcsap forgatóját el lehet képzelni lepkeformájúnak is, ki is lehetne önteni ilyen bronzlepkét és önmagában még szép is lehetne ez a bronzlepke. De hogy kerül a lepke a vízcsapra? Minek? S miért bronzból' amikor az drága és nem is praktikus? Műanyagból meg már önmagában is csak szörnyű és törékeny lepkéket lehetne önteni. Legyen hát az a vízcsapgomb műanyagból, alumíniumból vagy ötvözetből, esetleg üvegből, de elsősorban arra legyen jó, hogy a vizes kezünkben se csússzon, könnyen lehessen vele nyit- ni-csukni a csapot. Mert végül ezek a művészek azt is felismerték, hogy elsőrendűen fontos az anyag, amit megválasztanak a különböző tárgyakhoz. Nem azért fontos, mert ők úgy gondolják, hanem azért, mert az anyagot is aszerint kell választani, hogy jól szolgálja a tárgy célját, s az anyag azonnal azt is meghatározza, hogy milyen megmunkálást, gépi vagy kézi munkát tesz lehetővé. A funkció a forma és az anyag hármas egysége, amely az új művészeti irányzat középpontjában állt. Ez azt is jelentette. hogy nem kell tagadni, leplezni az anyagót, úgy csinálni, mintha nem az lenne, ami. Nem kell a bronzBalról a női, jobbról a férfi méretnagyság-jelölés Mityen az új mérctíáhlázaí? Jobban áll majd a készruha Becslések szerint ma csak minden második ember kap alkatára megfelelő készruhát, a többiek — ha pénztárcájuk engedi — szabóhoz mennek, vagy pedig a sohasem tökéletes átalakítások árán alakjukra igazít- tatják a rájuk nem'i illő készruhát. A közelmúltban kidolgozott mérettáblázat már azt ígéri, hogy száz közül 80—85 lakos öltheti magára a konfekcióipar termékeit. Eddig 16 testalak-típusra 128 méretnagyságú készruhát gyártott az ipar. Az 1975-re tervezett új méretre való áttéréssel a felsőruházati konfekciócikkek 42 testalkat-típus 179 méretnagyságában készülnek. Ebben az évben tehát még a két mérettáblázat szerint gyártott konfekcióruhák kaphatók az üzletekben, ezért célszerűnek látszik (a Nagyító májusi számának cikke alapján) mindkét variációt ismertetni. A gyermek felsőruházati termékek méretnagyságát 2- től 16-ig, számonkénti emelkedései jelölik. A számok az életkort is jelölik. Az erősebb testalkatú lányokra szánt ruhákon a méret mellett a „duci” szó is szerepel. A fiúk méretszámánál az 1/4 azt jelenti, hogy a ruha az erősebb gyerekekre való- Az 1 '2-es jelölés arra utal, hogy nyúlánk méretre jó. A női ruházati termékeknél a méretet páros számok jelzik, akárcsak a férfiakénál, ám ez utóbbiaknál a páratlan szám a korpulens (testes) vásárlók méretére utal. Az új mérettáblázat a testalkatra legjellemzőbb három számot tartalmazza. Nőknél a testmagasságot (t), a mellbőséget (m), a csípőbőséget (cs). A férfiaknál a testmagasságot (t), a mellbőséget (m) és a derékbőséget (d). Ezeket a méreteket a ruhán elhelyezett árucímkén, egy háromszögben helyezik el. A hagyományos és az új méretnagyság-jelzés között lényeges az eltérés, hiszen az új rendszer a testalkatra jellemző három anatómiai méretet veszi figyelembe, s bővebb tájékoztatást nyújt a vásárlónak. bői lepkét önteni, s nem kell a műanyagból vasformákat utánozni. Éppen az a „szép”, az a művészet, ha a legcélszerűbb formát úgy lehet egy anyagból megmunkálni, hogy az anyag természete is nyilvánvaló legyen a használó számára. Ezért látni például a fatányéron a véső nyomait, s ezért látni ma már sok szép, modern épületen, a betonfalakon a zsaluzódeszka eredeti lenyomatát. BERNÄTH LÁSZLÓ Az MHSZ Gépjárművezetö-képző Iskola nem hivatásos személygépkocsivezetői tanfolyamot indít május Hónapban Jelentkezés: Miskolc, Kazinczy u. 20. sz.
