Déli Hírlap, 1974. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1974-05-03 / 102. szám

El'enőmk az árakat írjárat 3 virágpiacon Az első segélvkiáltásokat már hetekkel előbb felröp­pentette a sajtó. „Az anyák napja ne a virágkereskedők ünnepe legyen!” A korábbi, hasonló alkal­mak borsos virágárai hozat­tak az illetékesekkel olyan rendszabályokat, amelyek feltehetően kedvét szegik a virágkereskedelem konjunk­túra-lovagjainak, és nem rontják a kedvét az ünnepre készülőknek. E«ész éven át A Fővárosi Kertészeti Vállalat kedden tartott saj­tótájékoztatóján bejelentet­ték. hogy csütörtöktől tíz­húsz százalékkal olcsóbban árusítják a vágott virágot, így a fővárosban a szegfű szálja tíz forint, a rózsáé 18 és 15 forint lesz. A magán- termelői piacot is fokozottab­ban ellenőrzik. Az árdrágítók ellen bűnvádi eljárást kezde­ményeznek, s eljárást indíta­nak akkor is, ha (valaki el­mulasztja az ártáblát kiten­ni. Nem árulunk el titkot, ha leírjuk, hogy a Miskolci vá­rosi Tanács kereskedelmi és mezőgazdasági osztályának ellenőrei ma virágpiaci őr­járatot szerveztek, hogy ele­jét vegyék az indokolatlan áremelkedésnek. Az ellenőr­zés egész évben tart, mert az anyák napja után követ­kezik a szintén „virágigé­nyes” ballagások időszaka. A Rozmaring Bőcsöo A fővárosi virágkereske­delmi szigorítások hatása közvetlenül lemérhető majd Miskolcon is — ígérték a Búza téri Rozmaring virág­üzletben. Anyák napjára 18 ezer szál vágott virág ér­kezik Sasadról, a szegfű szálja 11 forint lesz, a tuli­páné három-négy forint, s a rózsa sem kerülhet többe nehéz feladat lesz, hiszen a meredek hegy­oldalra kézzel kell felhordani majd a hu­muszt, pótolni, ami most a szemünk láttára „lecsorog’’. Riasztó példaként állhat előttünk a tokaji hegy, mely hasonló károkat szenvedett. Mint a borkombinát vezetői elmondták nemrégi­ben, a Kopasz-hegy termőtalajjal való fel­töltése — azon túl, hogy sok millió forintba kerülne — gyakorlatilag kivihetetlen. Háti puttonyokban, kosarakban kellene termő­talajt hordani oda, ahová az ember teher nélkül is szuszogva kapaszkodik fel. E munka gépesítésére még csak elképzelés sincs. Egyebek között ezért telepítenek sző­lőt a lankásabb, úgynevezett „szoknya”-terü­letekre. Az Avas még — szerencsére — nem tart itt. De nincs korán elkezdeni a munkát. Mit lehetne tenni? Egyes részeken füvesítéssel, vagy még inkább gyeptéglák elhelyezésével lehetne segíteni. Ám ez is csak akkor ér valamit, ha megoldják a csapadékvíz elveze­tését. Az sincs kizárva, hogy a humusz meg­fogására a Hegyalján láthatókhoz hasonló gátakat kell majd építeni. (békés) REFLEKTOR Ma Budapesten a MUOSZ- ban sajtótájékoztatót tarta­nak a népesedéspolitikáról. ★ Kecskeméten átadják a szakma szeretetével kapcso­latban kiírt ifjúsági pályá­zat díjait. ★ Kiskunhalason Bács megye ifjúsági szoci­alista brigádvezetői tanács­koznak. ★ Pasztán nagycsa­ládos anyákat ünnepelnek. ★ Sümegen új autószerviz nyílik. * Szentesen megkez­dődik a diákszínjátszók há­romnapos országos minősítő versenye. ★ Székesfehérvá­rott megnyitják a XI. Álba Regia napokat. * Szombat­helyen járási TIT-klub nyí­lik. Az eső n t ornában jártunk Kevés volt, de jókor jött Néhány hete még csak a bontást, a követ, földet markoló okos gépeket csodálhattuk a Győri kapui útépítésen. Az épí­tőket dicséri, ha ma már úthengert fényképezhetünk. A forgalom-elterelés kényelmetlenségekkel járt ugyan, de az ütemterv szerint haladó építkezés a Győri kapuban hosszú időre megoldást jelent. Képünk vigasztalja a türelmetlen- kedőket. Bizony kopik, különösen azon az oldalon, ahol a kilátóhoz vezető lépcsők vannak. A minap döbbentem rá erre — sokadmagam- mal —. amikor lehántották a KISZ-fiatalok az avarból, szemétből toldozott bundát. Ke­zük nyomán előbukkant a csupasz hegy­oldal, s láthattuk, milyen görcsösen kapasz­kodnak a csekélyke humuszba gyökerükkel a fák. Meredek itt a hegyoldal és teljesen véd­telen az erózióval szemben. Nincs gyepsző­nyeg, ritka az aljnövényzet, olvadáskor a hóié, ősszel és tavasszal a kiadós eső sza­badon hordja a földet. Mennyit kopott az elmúlt évek alatt Mis­kolc hegye? Centire meg nem mondhatom, de abból, hogy már-már a levegőbe markolnak a gyö­kér ujjak, arra lehet következtetni, hogy bi­zony elég sokat. És ez a folyamat a követ­kező években minden bizonnyal felgyorsul. Pedig az Avas érték, hasznosítására nagyra- látó terveket dolgoznak ki éppen napjaink­ban. Ifjúsági kultúr centrumot alakítanak ki 10—15 év alatt a tetőn. Félő azonban, hogy mire ez a munka befejeződik, hozzá lehet kezdeni a hegy rekonstrukciójához. Az pedig ^c Szegfű, orgona a Rozmaringban. (Agotha felv.) húsz forintnál. (Tavaly 22 forint volt.) Az olcsóbb virágokból (orgona, gyöngyvirág, Doro- micum) is nagy a készlet, a drágábbakból viszont (or­chidea, gerbera) kicsi. A Rozmaring egyébként dicsé­retes vállalást tett a bőcsi- eknek, mert- ma délután a sörgyárban nyitnak alkalmi standot, hogy az is vehessen virágot, aki egyébként nem jutna hozzá. A szesíű szálja tíz forint A várost mintegy három­negyedrészben virággal el­látó kertészeti vállalat már korábban bizonyította, hogy egy nyereségre dolgozó vál­lalat is lehet önmaga bírá­ja. A szegfűnél tíz forint a felső határ, ennél kevesebb lehet, több nem. (Igaz, a szabadpiac gyakran kínál ennél olcsóbb portékát, de az a virág harmadosztályú.) A színház melletti, 1. szá­mú üzlet mintegy ötezer szegfűt kínál anyák napjára, szálját tíz forintért. A rózsát 18-ért adják, a tulipán ára négy-hat, a gyöngyvirágé négy-öt forint. Az árakkal csínyján bánó vállalat kész­letei jobb ellátást ígérnek a tavalyinál, már csak azért is, mert most a május 1. nem esik olyan közel az anyák napjához. Ma és holnap újabb szállítmányok érkezé­sét várják, ám gyöngyvirág­ért a vállalat is a piacra jár... Ha a felvásárlási ár ma­gas, a bolti ár is nő, azaz nőne. ha a szolgáltatói köte­lezettség nem kerekedne fö­lébe a pillanatnyi anyagi ér­deknek. A nőnapon például a vállalat egy fillért sem keresett a maszektól vásá­rolt és továbbadott szegfűn. Az üzletbe virág kellett, s ezt bármi áron biztosítani kellett. A mostani, anyák napjára szánt virágok egy részének ára sem tartalmaz­za azt a hasznot, amely a vállalatot jogosan megilletné. Más kérdés, hogy a vásárlók jó része így is hümmögve nyúl a pénztárcába. (brackó) (Folytatás az 1. oldalról) Egy nappal az eső után mindenütt csak azt kérdez­tük. hogy mit használt, vagy — mert erre is volt pálda — mit ártott az eső? Kezdjük a kárral. A 37-328-as telefonszámon a Közlekedési Építő Vállalat Szinva-parti építésvezetősé­ge jelentkezett. Joó Mihály művezető mondotta el, hogy a Szinva-meder rendezőinek jelentős, százezres nagyság- rendű kárt okozott a lehul­lott csapadék. r Aíszakadt a védőgát Az építőiknek itt tekintet­tel kell lenniök a Szinva- meder melletti pincékre. Vé­dőgátjaikat ezért úgy építik, hogy a házakban kár ne es­hessek, A gát így nem nyúj­tott kellő védelmet; a Szin- va elöntötte az építési terü­letet. Jelenleg 60—70 ember dolgozik a helyreállításán. Szerencsére gépet vagy ne­mesebb anyagot nem öntött el a víz, de hetekkel vissza­vetette az építőket... Kedvezőtlen hírünk nincs is több. A miskolci és a Mis­kolc környéki termelőszövet­kezetekben egyforma ujjon­Mennyi lebet a Moszkvai Építészeti Múzeum súlya? Enyhén szólva, furcsa kér­dés, de jogos. Ugyanis az épület hamarosan új helyre „költözik”. Ugyanúgy, mint az a régi, masszív ház, amely a har­mincas években még a mai Gorkij utca 7. szám alatt ál­lott és most „néhány lépés­sel” hátrább, a nagy élelmi­szerüzletet és a Moszkva kávézót befogadó új épület udvarán foglal helyet. Ezt a házat a főútvonal „levegős­ségének” biztosítása érdeké­ben kellett áthelyezni. A háborút megelőző évek­ben a szovjet fővárosban kö­rülbelül 20, építészeti szem­pontból értékes házat — köztük a városi tanács és a szemészeti klinikaépületét — mozdították el a helyéről. Mindez természetesen nehéz, pontos számításokat igénylő feladat, amelynek megoldá­gással fogadták az esőt. A görömbölyi Béke Termelő- szövetkezetben éppen az eső előtt fejezték be a kukorica vetését. Itt az eső valósággal áldás. A felsőzsolcai terme­lőszövetkezetben szinte szó­ról szóra ugyanezt a választ kaptuk. A lehullott csapadék mennyisége korántsem elég ahhoz, hogy pótolja a talaj­ból hiányzó nedvességet, de amint ezt Kopasz Béla, a megyei tanács mezőgazdasá­gi osztályának termelésfel­ügyeleti csoportvezetője el­mondotta, az eső a huszon­negyedik órában érkezett; az őszi vetésekben már jelent­kezett az aszály kártétele. Még legalább 40—50 milli- méternyi csapadék kellene ahhoz, hogy ez a segítség teljes értékű legyen. A je­lentkező károkat azonban a mostani eső is jóvátette. Lemérhetjük a piacon A mezőgazdászok egyönte­tű véleménye szerint a má­jus jó „nevelő” idővel kö­szöntött be. Külön kell szól­ni arról, hogy a korábbi aszály miatt késett az álla­tok kihajtása; gyengék vol­tak a legelők. így hát az eső a legelők két héten belüli sára Moszkva fő építőipari trösztjénél ma már külön ter­vezőig (igatóságot létesített. A háború utáni években a lakásépítkezés szabad terü­letekre húzódott. Az új, ál­talános rendezési terv Moszk­va városközpontjában több ritka, ezért le nem bontható műemléket és más épületet érint. Ezek az épületek je­lenlegi helyüktől — a közle­kedési útvonalak körzetétől — távolabb, az utcafront mö­gött kapnak új helyet. Az elkövetkező években csaknem 40 ház kél „ván­dorútra” Moszkvában. Az Építészeti Múzeum sú­lya körülbelül 15 000 tonna. Az épületet először egy fém­keretre „ültetik”, majd síne­ket és görgőket helyeznek alá. Amikor az épület elvá­lik alapzatától, nagy telje­sítményű elektromos csörlők, óránként 10—12 kilométeres sebességgel új helyére von­tatják. megjavításával hússá érik. Az állattenyésztésnek is nagy segítséget jelentett. Esett a hegyekben is. Grassalkovits Tibor, a piszt­rángtelep vezetője. Garadna- völgy régi ismerője újságol­ta: gyönyörű a Bükk. Sajnos a csendes esőből alig valami kerülhetett csak a víznyelők­be. A források hozama így hát nem nőtt. Ehhez gyors zápor kellene. Különben annyira száraz volt a főid, hogy — erre ritkán van pél­da — a vemhes őzek és szarvasok a Garadnára jár­tak le inni. A háziasszonyok kedvéért véleményt kértünk az esőről Szűcs Istvántól, az AGRO- KONZUM igazgatójától is; miikor érzi meg a piacot já­ró háziasszony az eső hatá­sát? Valóban a huszonnegyedik órában érkezett az aranyat érő májusi eső. A szabad­földi áruk termelését a hi­deg visszavetette. Kevés volt a saláta, a retek, a hagyma. A fóliasátrakban nevelt zöld­áru idénye lényegében lejárt. Most sok eső és jó meleg idő kell. A májusi eső hasz­nát különben két héten be­lül a háziasszonyok is lemér­hetik a piaci kínálat javulá­sán. Irodaépület fából Január elsejétől három megye tüzelő- és építőanyag­ellátásáról gondoskodik az Észak-magyarországi TÜZÉP Vállalat. Emiatt vált szük­ségessé, hogy az amúgy is szűkös Zsolcai kapui iroda­házat bővítsék. A szomszéd­ságában másfél millió forin­tos költséggel, faelemekből irodaépületet emeltek. Bővítik a szikszói kórházat Korszerűsítették, bővítették a szikszói kórházat. Az aba- úji és Hernád-völgyi falvak betegeinek gyógyítására szol­gáló intézményhez egy új, 110 ágyas szárnyat építettek. Belgyógyászati, sebészeti és szülész-nőgyógyászati osztá­lyokat működtetnek benne. A megközelítőleg 40 millió forintos rekonstrukció befe­jeződött. s tegnap megtörtént az új létesítménv műszaki átadása. Az új szárny átadá­sa lehetővé teszi, hogy a kö­vetkező években sor kerül­jön a régi épület rekonst­rukciójára is; ez további 60 ágyas bővítést jelent. Vonz a napfény A vasutasok szakszerveze­tének Vörösmarty Mihály Művelődési Házában tartja előadóestjét május 6-án 18 órakor Harsányi Frigyes. A népszerű művész Vonz a napfény címmel szerkesztette meg műsorát. Reméljük, hogy az árak mérséklődésén is!... B. G. Negyven ház útnak indul Kopik az Avas

Next

/
Thumbnails
Contents