Déli Hírlap, 1974. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1974-05-15 / 112. szám

A III. negyedévben kísérleti adás Ci V álaszték, amiből nem választhatunk? Folyamatosan végzik a szerelési munkákat a tokaji tévé­adónál. A torony tetejére egy 17 méter magas uj antenna­rendszer kerül. Ezzel 70 kilométer sugarú körben vehető lesz majd a második műsor. Borsodban és a szomszédos megyék bizonyos területein; sok százezer néző számára nyílik lehe­tőség a televízió második programjának vételéhez. Biztosan van abban vala­mi meglepetés, hogy a Pas­ta Rádió—Televízió Műszaki Osztályán úgy tartják szá­mon : a próbaadásokat mar a III. negyedév elején megkez­dik. Eddig ezt a határidőt ugyanis legtöbbször úgy em­legettük. hogy az év vége körül számíthatunk a II-es program műsorára. Koráb­ban arról is írtunk, hogy mi­lyen kellemetlen meglepe­tést okozott a pécsi új adó körzetében a II. program „váratlan” megjelenése. Azok> akik már az első naptól néz­hették a műsort, szinte ki­váltságot élveztek, mert a kereskedelmet, a szolgáltató vállalatokat, felkészületlenül érte az adás megkezdése. Intő példa Hónapokkal ezelőtt több­ször is felhívtuk a figyelmet arra, hogy jó volna, ha a pé­csi eset intő példa volna a számunkra. Most, pár hó­nappal a próbaadások meg­kezdése előtt, úgy tűnik, máris bekövetkezik, amitől tartottunk. A Nippon Elect­ric Campani végzi a szerelé­si munkák nagy részét, de a magyar vállalatok szerelői is a tervezettnél előbb szeret­nék befejezni a rájuk váró feladatokat. Nem érdektelen, hogy hol tartunk Miskolcon a II-es program vételéhez szükséges feltételek megte­remtésében. Megtudtuk, hogy az Avas-délen mostanában átadásra kerülő új lakóépü­letek tetejére már olyan köz­ponti antennákat szereltek, amelyek alkalmasak a II. műsor vételére. Ez némi költ­ségtöbbletet jelent a tanács­nak. de a lakók érdekét tar­tották szem előtt, amikor így döntöttek. Mire számíthat­nak azok. akiknek a lakása fölött — a házgyári épületek tetején — központi antennák díszelegnek, amelyek egy ré­sze még az egyes műsor vé­telére sem alkalmas? Eddig egyetlen lakásszövetkezet sem fordult Miskolcon megren­deléssel a kivitelező vállala­tokhoz. Ez azt jelenti, hogy a II. műsor Miskolc körzeté­ben való megjelenésekor, és még hosszú ideig családok százai nélkülözik majd ásó­kat emlegetett műsorválasz- öékot. A Mik válasza A Miskolci Ingatlankezelő Vállalatnál érdeklődésünkre elmondták, hogy mind a mai napig nem tisztázódott; mi­ből teremtik elő az átszere­lés! munkák anyagi fedeze­tét. Jóllehet az asztalon fek­szik három vállalat ajánlata is — a GELKÁ-é, a VIME- LUX-é és az egri Univerzál Szövetkezeté —. de a nélkü­lözhetetlen anyagiak hiánya miatt, megrendelésről egye­lőre szó sem lehet. Az aján­latok közül részben pénzügyi szempontok alapján választ­ják ki a megfelelőt. de azt is megnézik, hogy melyik az a vállalat, amelyik nagv kapa­citással rendelkezik és ezt a munkát gyorsan el tudja vé­gezni. 4 pécsi tanulság A városi tanács építési osztályán közölték, hogy a II. program vételére alkal­mas antennák felszerelése, átalakítása valóban nagy gon­dot jelent. A vállalatfelügye­leti csoportot megbízták, hogy próbálja felkutatni: má­sutt ezt hogyan szervezték meg. Mivel azonban a kö­vetésre nem alkalmas pécsi példán kívül másik nem akad, jószerivel csak. a ta­nulságok levonásáig lehet el­jutni. Annak idején ugyanis antenna- és konverterhiány volt a fővárosban is. A több millió forint nagyságrendű munkát nem rendelhette meg a MIK. anyagi fedezet híján,, pedig ismerve az anyagbe­szerzési, felkészülési lehető­ségeket, ez is ugyancsak idő­be telik a megrendelés után, hiszen jelentős anyagigény­ről van szó. Mivel az aján­latok közül még konkrétan nem választottak. így egyik vállalat sem szerez be magá­nak könnyelműen olyan kész­leteket, amelyek felhaszná­lása, sorsa még bizonytalan. Röviden itt tartunk két, két és fél hónappal a próba­adások megkezdése előtt. Is­merve a miskolciak találé­konyságát. feltételezzük, hogy minden rendelet és szigor el­lenére megjelennek majd a barkácsolt kis maszek anten­nák. a második műsorhoz, a már így is feldíszített háza­kon. tie hát ki is tilthatja meg ezt a kedves nézőnek, aki havonta 50 forintot fizet azért, hogv zavartalanul té­vét nézhessen? Kénytelen megoldani az antennaszere­lést ki-ki a maga eszközei­vel. ha egyszer az erre hiva­tottakra nem számíthat. NAGY JÓZSEF jjc A Diósgyőri Gépgyár K-egységében ne­gyedszázada készülnek kábelipari berende­zések. Az Állami-díj első fokozatával kitün­tetett Lenin brigád két veteránja. Pszota Sándor (a kép jobb oldalán) és Tóth Sán­dor a gyártás megindulásának kezdetétől dolgoznak itt. a DIGÉP-ben pedig negyven­öt, illetve harmincnyolc éve. Amikor a fel­vétel készült, éppen szovjet exportra készü­lő gépeket szereltek. Ezekből a berendezé­sekből a MOSZKÁBEL vállalatainál több száz üzemel már, a megrendelők és a gép­pel dolgozó szovjet szakemberek nagy meg­elégedésére. A DIGÉP kábelipari berende­zéseiről a teljes megelégedettség hangján nyilatkoztak annak a kábelgépipari szim- pozionnak a résztvevői is, akik ez év tava­szán a Moszkva melletti Podolszkban mér­tek fel, hol tart a kábelgépgyártás Európá­ban. A két Sanyi bácsi ez év őszén nyug­díjba megy. Helyüket fiatalok veszik majd át a brigádban. Remélhetőleg olyan ügyes kezű szerelők válnak belőlük, mint elődeik. (Ágotha Tibor felvétele) Helybe mennek a hulladékért Szombaton, 18-án kommu­nista szombatot tartanak az Észak-magyarországi MÉH Nyersanyaghasznositó Válla­latnál. Ezzel részben meg­gyorsítják a már begyűj­tött hulladékanyagok feldol­gozását, másrészt a lakóte­lepeken. a Kilián-északon. a Győri kapuban. Diósgyőrben és a Szentpéteri kanuban a helyszínen veszik át a pa­pírt és a textilhulladékot a lakóktól. A kommunista szombat sikerét feltehetőleg elősegíti, hogy a postaládák­ba bedobott nyomtatott la­pokon előre értesítették a lakókat. A zöldségtermelést tanulmányozzák A Rónai Sándor Művelő­dési Központ kertészeti szak­körének tagjai és a kerté­szet iránt érdeklődő miskol­ciak ma délután 3 órakor a felsőzsolcai termelőszövet­kezet zöldségesébe látogat­nak. Vezetőjük Kerbolt Gyu­la megyei kertészeti felügye­lő. íozzáiámiás lakásépítéshez A Miskolci Építőipari Vál­lalat tavaly lakásépítési hoz­zájárulás céljára alapot lé­tesített, amelyből minden évben 300 ezer forint köl­csönt ad a dolgozóinak OTP- lakások vásárlására. Leg­utóbb öt fizikai és két hiva­tali dolgozó kapott a keret­ből. Amikortól a visszafizeté­sek megkezdődnek, az alap összege fokozatosan növek­szik, és néhány év múlva az igényjogosultak már családi házak építéséhez is kaphat­nak vállalati hitelt. REFLEKTOR Ma Budapesten a Színház- művészeti Tanács értékeli a most záruló évadot, s az új színházi évad műsortervét. Balatonfüreden a vasútállo­máson idegenforgalmi kiren­deltség nyílik. * Egerben befejeződik a III. országos piackutatási konferencia. ★ Győrött megkezdik kétnapos értekezletüket az ország mú­zeumainak igazgatói. Hogyan élünk, hogyan gazdálkodunk? Jó év után biztató rajt Élőbbről nehezebb előbb­re lépni, azaz a miskolci ipar kimagaslóan jó tavalyi eredményeit a tavalyinál na­gyobb erőfeszítések árán csak megközelíteni sikerült ez év első negyedében. Tény, hogy a vállalatok és szövet­kezetek múlt évi sikerei ked­vező alapot nyújtanak az idei gazdasági feladatok tel­jesítéséhez — de a korábbi jó eredmény kötelez is. A Borsodban és Miskolcon kialakult gazdasági helyzet­ről beszélgettünk dr. Balogh Zoltánnal, a városi pártbi­zottság osztályvezetőjével, a cikkhez felhasználva a me­gyei pártbizottság e témában készített tájékoztató elemzé­sét. Ki többel, ki kevesebbet A miskolci vállalatok és szövetkezetek folyó áron szá­mított termelése ez év első negyedében 4,7 százalékkal volt magasabb, mint az el­* Azért jobb volna a köz­ponti antenna.., Az egri borkultúra barokk ékességi A történelmi Eger északi részén, a valamikori Rác­hegy aljában kétoldalt nyúj­tózik az árnyékszalai pince­sor. Falait még a XIII. szá­zadban, az Árpádházi ural­kodók idjén vájták. A vas- rácsos ablakok és ajtók mö­gött érlelték egykor a régi szőlőművelők a határainkon túl is korán hírt és rangot szerzett vörös és fehér boro­kat. amelyek ma sem veszí­tettek jelentőségükből! Az Árnyékszalán alig fo­gott az idő múlása. A vilá­gon szinte egyedülálló, ma már Idegenforgalmi érdekes­ség, megőrizte régi hangula­tát. A riolit tufába vájt, csaknem tíz kilométer hosz- szúságú. összefüggő pincesor központját ma is sok hazai és külföldi vendég csodálja meg. A földteke különböző részeiről delegációk, művé­szek, tudósok és közéleti sze­mélyiségek kóstolják meg a bikavért, a leánykát, az eger- szóláti olaszrizlinget. Mert a borok ízét, sajátos zamatát a történelmi pince varázsa még kellemesebbé teszi. Az Egér-Gyöngyös vidéki Pince- gazdaság hatalmas kőlabi­rintusának kopott falai közé azonban betört az új. Sok milliós költséggel létesített gépi, sőt újabban automati­zált szőlőfeldolgozó és pa­lackozó működik. Az öreg pincefalak közé költözött XX. századi keve­rőasztalok és kapcsolótáblák mellett természetesen a múlt­nak is adóznak. Ebben a va­lóságos bormúzeumban több ezer festett fahordó sorako­zik egymás mellett. A tágas előcsarnokban pedig valami különös hívja magára az oda látogató figyelmét. A színes mozaikkövekkel kirakott fal­hoz egv régi, valamikor kéz­zel működtetett, kettős prés simul. A nagymúltú egri bor­kultúra egyik ősi. megma­radt szerszáma ez, amelyet dr. Bakó Ferenc kandidátus, az egri Dobó István Vármú­zeum igazgatója talált meg a városban, néprajzi gyűjtő- útja során. Mint később kiderült Eger­ben készítették 1795-ben. Ol­dalait kemény tölgyfából ácsolták. A barokk formájú, szegekkel kivert ikersajtó feltehetően egy gazdagabb, jobb módú szőlőtulajdonosé lehetett. Erre utal igényes faragása, díszítése. Ezt iga­zolják a korabeli időkből megmaradt feljegyzések is, miszerint a XVIII. század­ban megnövekedett az egri borok iránti kereslet, nem­csak az országban, hanem különösen Lengyelországban. Ennek eredményeként ugrás­szerűen növekedett az egri szőlőbirtokosok száma is, amely 1788-ban már megkö­zelítette a háromezret. MENTESZ KÁROLY múlt esztendő első három hónapjában. Ez az adat, akárcsak a 4,6 százalékos megyei mutató, alatta ma­rad a 6,5 százalékos orszá­gos átlagnak. Az átlagok feltűnően nagy különbségeket takarnak. A két miskolci nagyüzem, az LKM és a DIGÉP „hozta” a tavalyi termelési eredmé­nyeket. de például a tejipar 52 százalékkal produkált többet, mint egy évvel ko­rábban. A December 4. Drót­művek egyharmaddal tetéz­te elmúlt éVi teljesítését, s a kisebb gazdasági egységek (műanyagfeldolgozó, vegyes­ipari vállalat, női szabó szö­vetkezet. asztalos szövetke­zet) termelési túlteljesítése is többszöröse a városi át­lagnak. Néhány vállalat ez év első negyedében kevesebbet ter­melt, mint a múlt esztendő hasonló időszakában. A MEZŐGÉP 15. az Allatíor- galmi és Húsipari Vállalat 7, a gabonafelvásárló 11. a Textilkonfekció Szövetkezet 23 százalékkal produkált ke­vesebbet. • « Ut új belvett kettő termel A nagy szóródást mutató számok mögött a gazdasági helyzetet motiváló okok hú­zódnak meg. Csökkent a ter­melést ösztönző külkereske­delmi értékesítés, főleg pe­dig a szocialista export. A miskolci üzemek exportja 5,6 százalékkal marad alatta a tavalyinak, de az LKM kivitele 19. az állatforgalmi vállalaté 35, a Textilkonfek­ció Szövetkezeté 12 száza­lékkal kevesebb. A vegyipar termelésében az import-nyersanyagok hiá­nya. illetve áremelkedése be­folyásolja a dinamikusabb termelésnövekedést. Ennek ellenére például a BVK-ban minden kiemelt termékből többletet produkáltak. A TVK termelése az üzemek karbantartása miatt némileg elmaradt a tervezett szint­től. A könnyűipar termelé­sét kedvezőtlenül befolyá­solták a profilváltozások, va­lamint a most folyó beruhá­zások. Néhány középüzem az alacsony bér, a rossz mű­szaki feltételek és munka- körülmények miatt munka­erőhiánnyal küzd. A foglalkoztatottak száma emelkedett, s a megyei mu­tató azt jelzi: az ipari dől-, gőzök létszámnövekedése nemcsak az előző évek, ha­nem az úgynevezett harma­dik szektor létszámnöveke­dési ütemét is meghaladja. A miskolci üzemekben mind­össze fél százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma, de ezen belül a munkáslétszám csak 0.2 százalékkal, azaz öt új dolgozó közül csak kettő végez termelőmufikát. Mind­emellett a termelékeny'ég az országos átlagot megha­ladó mértékben javul. Csak iavulbat A miskolci munkások bé­re 11.5 százalékkal haladta meg a tavalyit, s ebben ré­sze van a múlt évi bérin­tézkedéseknek. a vállalatok kimagasló termelési ered­ményeinek (több volt a nye­reség), valamint az idei bér­emeléseknek. A több pénzből többet vá­sároltunk. A megyeszékhely üzleteiben 10,6 százalékkal több áru fogyott, mint egv évvel korábban. A megyei átlag ennél is magasabb (12,7 százalék), s jó érzés leírni, hogy Borsod megye kiske­reskedelmi forgalma már második éve gyorsabban nő, mint az országos átlag. Az első negyedév viszony­lag kedvező ipari és keres­kedelmi eredményei csak javulhatnak az év során, hi­szen a korábbi tapasztala­tok igazolják, hogv az év második fele íhairá nélkül is) erősebb az elsőnél. Biza­kodásra adhatnak okot azok a vállalások is, amelyeket a borsodi munkások és brigá­dok tettek a kongresszusi munkaversenyben. A fel­ajánlásokat illetően a mis­kolci üzemek előnnyel raj­toltak. már csak azért is, mert a város felszabadulá­sának harmincadik évfordu­lójára hirdetett akció beleil­lik az országos mozgalomba, hiszen a cél közös: teljesí­teni az idei gazdasági fel­adatokat. s megvalósítani a negyedik ötéves terv célki­tűzéseit. B. L

Next

/
Thumbnails
Contents