Déli Hírlap, 1974. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1974-05-14 / 111. szám

Japán diákok és nyugaíncmet szakemberek Oroszul ím— világdivat ' Tavalyi adatok szerint csaknem 17 millió diák tanul oro­szul a világ különböző országaiban. Az első szputnyik fel­lövése óta különösen növekszik azoknak a száma, akik ér­deklődnek az orosz nyelv iránt, s hogy a tanulás minél köny- nye'ob legyen, 1967-ben nemzetközi szövetség alakult Párizs­ban: az orosz nyelv- és irodalomtanárok nemzetközi szövet­sége (neve orosz rövidítésben: MAPRALJ). E szövetség vezetői a napokban Budapesten tanácskoztak. Bulgária, Jugo­szlávia, a két Németország, Lengyelország, Ausztria és Svéd­ország képviseletében megjelent tanárok és a magyar házi­gazdák egyaránt könnyen tárgyalnak V. G. Kosztomarov szovjet professzorral, hiszen a tanácskozás közös nyelve — érthetően — orosz. Pósa Ilona, a MAPRALJ magyar szekciójának vezető­je a tanácskozás szünetében arról beszélt, hogy a nem­zetközi szervezet milyen se­gítséget nyújtott eddig a nyelvtanulóknak. — 1967-ben e szervezet ke­retében megalakult Moszk­vában a Puskin Intézet, szakemberei szótárakat, tí- pustanterveket és tanköny­veket dolgoznak ki, s az in­tézet módot ad arra, hogy a különböző országok orosz­tanárai rendszeresen talál­kozzanak és kicseréljék ta­pasztalataikat. Jelenleg har­mincegy országban működik nemzetközi szekció. Sőt, né­hány éve már több japán középiskolában is tanulnak a diákok oroszul. Jó tankönyvek, tanulmányutak — Nyelviskolánkban éven­te 2500-an tanulnak oroszul — folytatta Pósa Ilona, aki a budapesti Gorkij Nyelvis­kola igazgatója — főleg fel­nőttek és jelenleg Szolnok, Heves, Borsod és Csongrád megyében van tagozatunk. Mivel országszerte nő az érdeklődés, hálózatuk to­vábbi kiterjesztését tervezik. — Magyarországon 25 éve folyik az orosz nyelvoktatás. Az első időszakban a taná­rok jelentős része még nem rendelkezett megfelelő ta­pasztalattal. Azóta megvál­tozott a helyzet. Ebben je­lentős része van a MAP­RALJ tevékenységének. Jó tankönyvek készültek, ame­lyeket ma már az ország minden iskolájában használ­nak. A hazai orosz nyelvta­nárok közül szinte kivétel nélkül mindenki járt már hosszabb-rövidebb tanul­mányúton a Szovjetunióban. A nyelvtanítás komplex feladat, amelyhez szervesen hozzátartozik annak az or­szágnak a megismerése, ahol a nyelvet beszélik. Ebben is részt vállal a MAPRALJ, és a jobb propagandamunka ér­dekében tavaly létrehoztak egy könyvkiadót, amely nyelvtanulást segítő tanköny­veket, szótárakat, módszerta­ni útmutatókat ad ki nagy példányszámban, s elérhető­vé teszi a külföldi nyelvta­nulók számára. Prolcsszorok véleménye A tanácskozáson részt vevő egyetemi tanárok közül meg­kérdeztünk néhányat, hogy tapasztalataik alapján miért tanulnak tanítványaik oro­szul? Dr. Alfréd Schmidt oszt­rák professzor válasza: Ná­lunk az orosz nyelvet a tan­terv javasolja, mint a világ­nyelvek egyikét. A hallgatók általában harmadik nyelv­ként, az angol és a latin mellett választják. Dr. A. Alitan nyugatnémet egyete­mi tanár elmondta, hogy ná­luk nemcsak a nyelvészek, hanem a gyakorlati pályán dolgozók, közgazdászok és más szakemberek is tanul­nak oroszul. Dr. A. Menac jugoszláv professzor vélemé­nye szerint azért divat ma az orosz nyelv a világon, mert az emberekben él a vágy, hogy megismerjék az orosz kultúrát és eredetiben olvashassák az orosz iroda­lom alkotásait. B. I. Borsod megye szülötte Egressy Béni „Ebben az iskolában taní­tott Egressy Béni, a Szózat halhatatlan szerzője 1833-ban” — oívashatja az arrajáró a mezőcsáti iskola falán elhe­lyezett emléktáblán. De azt már kevesebben tudják, hogy a nagy zeneköltő nemcsak ta­nított Borsodban, de 160 év­vel ezelőtt itt, Sajókazincon született. A faluban, amely (ezt már valóban csak az idős emberek emlékezete őrzi) Ka­zincbarcikának az elődje, „őse” volt. Egressy Béni születésének évfordulója alkalmából most tanulmányt jelentetett meg a II. Rákóczi Ferenc megyei Könyvtár Csorba Zoltán iro­dalomtörténész tollából. A szerző már korábban is fel­ajánlotta közlésre kutatásai­nak eredményét; napvilágot is látott a Kazinczy Gábor monográfia. Ezúttal pedig egyik legnagyobb zeneszer­zőnk életrajzát, munkásságát ismerteti. Központi könyvtárunk alap­vető feladatának tartja, hogy Új tévésorozat Kispolgáriság A Pannónia Rajzfilmstú­dióban Szabó Sipos Tamás immár negyedik Magyará­zom jának, a Magyarázom a magyarázatainkat című ok­tatási, nevelési problémákat, valamint lehetőségeket fel­térképező sorozatának eddig tíz filmje készült el. A na­pokban kezdődtek el a „Kis­polgáriság” című új tv-so- rozat munkálatai. A 13 da­rab, egyenként ötperces film írója ugyancsak Szabó Sipos Tamás. Hatvanéves a lipcsei könyvtár Ötmillió nyolcszázezer kö­tetet őriz a Lipcsei Német Könyvtár, amely a német nyelvű irodalom legnagyobb gyűjteménye a világon. AZ ÉPÍTŐIPARI szállítási vállalat MISKOLCI ÜZEMEGYSÉGE azonnali belépéssel alkalmaz: 9 miskolci telephelyén autó-motorszerelő szakmunkásokat és betanított munkásokat, lakatos-hegesztő, illetve karosszéria-lakatos szakmunkásokat, továbbá járműjavító-karbantartó munkákra segédmunkásokat, ® kazincbarcikai telephelyén autó-motorszerelő és karosszéria-lakatos szakmunkásokat, ilíetve betanított munkásokat, továbbá járművillamossági szerelőt és autófényezőt, ® leninvárosi telephelyén gáz- és ívhegesztőt vagy karosszéria-lakatos szakmunkásokat. Fizetés a kollektív szerződés szerint __ Jelentkezés Miskolcon az üzemegység műszaki osztályán, vidéken a kirendeltségvezetőnél felkutassa, összegyűjtse és mindenki számára elérhető­vé tegye a megye írott ha­gyományait. Korábbi kiad­ványaik, mint a megye sajtó­bibliográfiája, a helyi irodal­mat feltáró bibliográfiák, ezt megelőzően az Irodalmi em­lékhelyek Borsodban című al­bum is bizonyítják ezt. A ki­adott Egressy-életrajz színesí­ti, gazdagítja a sort. A mintegy ötVen oldal ter­jedelmű füzet művelődés-, kor- és zenetörténeti anyagát Egressy' Béni fordításainak és operaszövegeinek a jegyzéke, bő bibliográfia és tizenegy kép egészíti ki. A kutatók számára mindenképpen érté­kes olvasmány, de ismeret- terjesztő szerepe (éppen úgy, mint a könyvtár által megje­lentetett valamennyi kiad­ványnak) legalább ilyen je­lentős. Bár csak ötszáz pél­dányban jelent meg, a könyvtárakba, iskolákba, mű­velődési intézményekbe eljut. Mindenki kézbe veheti, akit a megye művelődéstörténeti hagyományai, a helytörténet érdekel. Évente százezer új mű érke­zik a fennállásának hatvana­dik esztendejét ünneplő könyvtárba, amely az ENSZ (különösen az UNESCO) an­gol nyelvű kiadványainak is egyik legnagyobb lerakata. Korunk könyveit — múzeu­mi hivatásának megfelelően — eredeti alakban őrzi meg, és hagyja az utókorra, öt­venhatezer kül- és belföldi kiadóval és más könyvtárral tart szoros kapcsolatot. 86 ország ingyen bocsátja ren­delkezésére minden kiadvá­nyát. Könyvek, folyóiratok, par­titúrák, térképek, egyetemi szakirodalom, festmények és metszetek reprodukciói, gra­fikai albumok, irodalmi ér­tékű hangfelvételek, mikro­filmek, szabadalmi leírások tafálhatók a jubiláló Lipcsei Német Könyvtárban. II Rajna völgyéről Az Ország-világjárók Ba­ráti Köre holnap, szerdán este fél hétkor összejövetelt rendez a Rónai Sándor me­gyei Művelődési Központ Klubjában. Ezúttal dr. Végh Sándor tart vetítettképes elő­adást Kirándulás a Rajna völgyébe címmel. * ••*••••• •** •?*** V.' A „ a ............. •. • y - %v. /2 l A Két Sobri címlapjának fakszimiléjén jól olvasható a szöveg: Eredeti népszínmű 3 felvonásban. Irta és zenéjét szerzetté Egressy Béni, 1850. Dal nélkül M* Cseh Tamásnak, a 25. Szín­ház fiatal művészének önál­ló előadói estje lesz holnap, május 15-én este nyolc óra­kor a Gárdonyi Géza Műve­lődési Házban. Műsorának címe; Dal nélkül. prma KEDD Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma. — 12.35: Melódiakoktél. — 14.04: Rendezte: Varga Géza. — 14.49: Éneklő ifjúság. — 15.00: Hírek. — 15.10: Rádióiskola. — 16.00: A vi­lággazdaság hírei. — 16.05: El­hangzott . . . Emlékezetes műso­rairól beszélget Gulyás Gyulával Rapcsányi László.’ — 16.25: ftah- maninov operáiból. — 16.40: Hol­nap közvetítjük... — 17.00: Hí­rek. — 17.05: Fiatalok stúdiója. — 17.25: Bemutatjuk új kórusfel­vételeinket. — 17.38: Drágább a polc, mint a rakománya... — 18.03: Bikfalvy Júlia és Tihanyi József népdalokat énekel. —18.30: A Szabó család. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: Sporthírek. — 19.30: A zongoraművészet első aranykora. — 20.15: örökzöld dallamok. — 21.00: Hírek. — 21.03: Kilátó.- A Rádió világiro­dalmi folyóirata. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Nóta­csokor. — 23.15: Musicalekből. — 24.00: Hírek. — 0.10: Éji zene. Petőfi rádió: 12.00: Zenekari muzsika. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettőtől hatig... — 18.00: Hírek. — 18.10: A ma hullám­hosszán. — 18.50: Megzavart sze­renád. — 19.23: Gitárral-angolul! — 19.38: Gondolatok az amatőr­filmről. —■ 19.54: Jó estét, gye­rekek! — 20.00: Az Esti Krónika különkiadása. — 20.25: Új köny­vek. — 20.28; Zsebrádiószínház. Bejáró munkások Korunk egyik legjellem­zőbb vonása a mobilitás. Életformák, évszázadok alatt beidegzett szokások változá­sának vagyunk tanúi. A leg­szembetűnőbb ez a változás a faluban. Egy sajátos, eddig nem ismert népmozgás megy végbe. A jelenlegi állapot min­denképpen átmeneti. Csak­nem félmillió ember távol lakik a munkahelyétől, és na­ponta, kisebbik része heten­te jár be dolgozni. Erről az életformáról készített ripor­tot a tv, ezt láttuk a múlt héten (csütörtök, szombat, vasárnap) három adásban. Kunszabó Ferenc és társai egy jellegzetesen ,.bejáró” fa­lut választottak ki: Tábor- falvát. Feltehetően azért esett erre a falura a választás, mert már maga a létrejötte, eddigi (meglehetősen fiatal) történelme is izgalmas. Az első nemzedék még földbe- vájt putrikban lakik, szinte embertelen küzdelmet folytat (a hitelbe vásárolt) homoki földeken. Falut építenek, fá­kat ültetnek, termőre fordít­ják a homokot. A második nemzedék (a mai felnőttek, a „jó negyvenesek”) már „két- íakiak”: lakják a falut, de munkát az iparban keresnek. (Az ötvenes évek: a vitatható parasztpolitika felgyorsítja ezt a folyamatot.) A mai fia­talok már nem vállalják apá­ik életformáját: igyekeznek megtelepedni valahol a mun­kahely közelében (vagy fa­lun építkeznek, vagy a vá­rosban kérnek lakást). Ez a bejáró életforma, amellett, hogy időben is (na­pi 4—6 órát vonatoznak, autóbuszoznak!) óriási meg­terhelést jelent a munkásem­bernek, a népgazdaságban ki­mutathatóan nagy értéket is produkál. Ezek a többnyire betanított és segédmunkások ugyanis a műszak és az uta­zás után maradó néhány órát sem pihenéssel vagy szórako­zással, töltik, hanem a háztá­jiban (kert, állatok) tevé­kenykednek. Logikusan kö­vetkezik ebből, hogy ez a ré­teg szinte elveszettnek tekint­hető a művelődés és a köz­élet számára. Egyelőre min­dennél fontosabb számukra (ahogy az egyik riportalany megfogalmazta) a kényelme­sen, gazdagon berendezett családi ház, később a kocsi: „Ez az élet értelme, az em­ber mindig küzd valamiért.” Az üzemek, gyárak, építke­zések meg vannak elégedve velük, mert szorgalmas, jó munkások. De a munkáju­kon kívül nem számíthatnak rájuk* mert indul a vonat, a busz. Az otthoni, a falusi művelődési otthont se láto­gatják. A változás, a fejlődés útjai több irányba is vezetnek. Mindenekelőtt növelni kell a pihenésre, művelődésre for­dítható időt. Ennek egyik (ta­lán leggyorsabban megvaló­sítható) módja az utazásra fordított idő csökkentése: a közlekedés javítása. A „bejá­rás” nem fog megszűnni tel­jesen sosem, mert — a már említett — érdekek, okok tartják fenn, teszik szüksé­gessé. A bejárók helyzete vi­szont több irányú, célszerű intézkedésekkel, szervezéssel lényegesen javítható. (horpácsi) Háromrészes új kiállítás első részletét nyitják meg ma a budapesti Történeti Múzeumban „így élnek a budapestiek” címmel. A tár­lat a XVIII. századtól nap­jainkig vezeti majd végig a látogatókat, s Budapest la­kosainak életmódtörténetét mutatja be. Megismerked­hetnek a látogatók azzal, hogyan dolgoztak és dolgoz­nak a fővárosiak különböző rétegei, hogyan változtak a munkakörülmények napjain­kig. A kiállítás második és harmadik része, amely a bu­dapestieket otthonukban, il­letve szórakozás, művelődés közben mutatja majd be, 1975-ben nyílik meg. Másodvirágzás. — 20.52: Verbun­kosok, népdalok. — 21.26: Rossi- ni-ciklus. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.30: Műsoris­mertetés, hírek. — 17.35: Hogyar keresik az új utakat — a Sem­melweis kórházban? — Kamara­zene — miskolci zeneművészek előadásában. — 18.00: Borsodi tü­kör: (A gazdaság segítsége a vá­rosnak ; Építőanyagipari ankét Miskolcon; Kezdődnek a diplo­mahangversenyek.) — 18.15— 19.00: Zenekari muzsika. — Az egészségügyi kultúra kérdései. — A krónikus betegek gondozásá­ról ... — Szívesen hallgatjuk . .. Televízió: 17.33: Műsorismerte­tés — 17.35: Hírek. — 17.45: Több hús, több tej! — 18.00: Tízezer lakás. — 18.35: Játék a betűk­kel. — 19.00: Reklámműsor. — 19.10: Esti mese, — 19.30: Tv- híradó. — 20.00: A tanár úr sze­relmes. — 20.45: Utazás a fo­lyón. — 21.10: ,.És színész benne minden férfi és nő”. — 22.20: Tv-híradó — 2. kiadás. Szlovák televízió: 17.35: Sport­műsor. — 18.10: Szórakoztató mű­sor. — 18.50: A Szövetségi Bűn­ügyi központ keresi... — 19.00: Híradó. — 20.00: Tizenhét tavasz (szovjet film). — 21.05: Híradó. — 21.30: Orvosi tanácsok. — 21.45: Hangverseny. — 22.15: Saj­tószemle. Miskolci Nemzeti Színház (6): Szerelem. Bérletszünet. Kiállítások: Miskolci Galéria (11—19) : Rajzok. — Szőnyi István terem (10—18 óráig): Tamás Er­vin festőművész kiállítása. — Miskolci Képtár (10—18 óráig): Magyar festészet a XX. század­ban. — A grafikai gyűjtemény új szerzeményei. SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Glier: III. Szimfónia. — 9.00: A kékszakállú herceg vára. — 9.25: Kórusok és népi zenekarok műsorából. — 10.00: Hírek. — 10.05: ..Nyitni- kék”. — 10.40: Haydn: Philemon és Baucis. Egyfelvonásos opera — 11.30: A Szabó család. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Fúvósesztrád. — 8.20' Rész­letek Lehár Pacsirta A három grácia és Tavasz című ooeretHé- ből. — 9.00: Hírek. — «03: Kí­váncsiak Klubi a — 10 00 s műsor üdülőknek. — 11.00 Hí­rek. — 11.55: Néhánv nerc tudo­mány. C» ors- géoirót állandó munkakörbe alkalmaz az Észak-Magyarország szerkesztősége Jelentkezés személyesen Miskolc, Bajzsy-Zsilinszky u. 15. II. emelet, titkárság Háromrészes kiállítás „így élnek a budapestiek”

Next

/
Thumbnails
Contents