Déli Hírlap, 1974. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1974-05-11 / 109. szám
y. A bagolyvári üzletben csak paradicsom nem volt. A nagyváros apró gondjai A tané-stagi beszámolókon elhangzott észrevételek, javaslatok többnyire már ismert, régi keletű ügyekre hívjak fel a figyelmet. A Martintelep lakói keveslik a fejlődést, a lyukóvölgyiek villanyt kérnek, a Tatárdomb, Magashegy és Őrömhegy lakói a vizet sürgetik, mások pedig összekötő utat szeretnének a Szentpéteri kapui lakótelep és a drótgyár között. Akadnak persze újabb keletű problémák is. A diósgyőri városközpont tízezer lakójának szószólói piacot szeretnének. A kiliániak nyilvános illemhelyek létesítését javasolják. Sokak együttes kívánsága, hogy a bérházban tiltsák meg a kutyatartást, a helyszínen bírságolják meg a szemetelőket és a parkok rongálóit, továbbá a MIK-lakásokból, a felújítás idejére, költöztessék ki a lakókat. A kívánság- és javaslatlista hosszú. Gondoljunk csak arra, hogy a tavalyi tanácstagi beszámolókon 890-en kértek szót, a beszámolókon megjelent négyezer választó közül minden ötödik. Nem szeretnénk statisztikával untatni az olvasót, de leírjuk még, hogy száz közül 96-an közügyekben emelték föl a szavukat. , A korábban már idézett példákból is látszik, hogy egy-egy közösség szószólójának száján általában nem az önös érdek formál véleményt, hanem egy-egy utcányi, bérháznyi ember kérése, javaslata hangzik el. Persze, túlzás lenne azt állítani, hogy a tanácstagi beszámolók mindig és mindenütt „panasznappá” válnak. A tanácstagot általában nem teszik tanácstalanná a választói vélemények, a tanácstag nemcsak közvetít, hanem intézkedik is. A pontos kimutatás szerint X05 volt tavaly azoknak az ügyeknek a száma, amikor a tanácstag tett pontot a dolog végére. De nemcsak intézkedik és informálódik, hanem informál is. Azt az alkalmat egyetlen városát szerető, a fejlődést siettető miskolci lakos sem mulaszthatja el, hogy első kézből kapjon tájékoztatót a város parlamentjének munkájáról, a fejlesztési tervekről, az ország második városának országos gondjairól. Május 23-án tanácsülés lesz. Az ülés utolsó előkészületeit a múlt héten tette meg a végrehajtó bizottság. A program szerint a tanácstagok elé kerül a város múlt évi gazdálkodásának értékelése, valamint a köztisztaság és parkosítás ügye. Nagy, átfogó témák ezek, de benne vannak a nagyváros apró gondjai is, hiszen, aki igent mond a városfejlesztés 1,2 mil- liárdjára, az igent mondott a tavaly elkészített 27 kilométer hosszú vízvezetékre, nyolc kilométer hosszú új útra és a várost fényesebbé tevő 284 új utcai lámpára is. Egy-egy új létesítmény keletkezésének történetét utólag nehéz rekonstruálni, az azonban állítható, hogy a városfejlesztési tervek gyökerei visszanyúlnak ezekhez az általában nem ünnepélyes, gyakran viták között zajló, szűk körű, választók és választottak közötti eszmecserékig. B. I. A hortobágyi nemzeti park fejlesztésének tervei Az ózdi háziasszony nem a piacra jár ZiscgMt a hgoiynriHi Az egyik kezében zöldséges kosarat, a másikban a kislányt cipelő Rajnai Lásziónét kérdeztem meg: milyen az ózdi piac? Nem tudta. Hónapok óta nem volt a piacon. Ami zöldségre, gyümölcsre szüksége van a családnak. azt megtenni a kert, megadja a bolt. Így aztán téves következtetésre jut az, aki a kohászváros lakóinak zöldáruval való ellátottságát a heti egyszeri, szombati piac kínálatán meri le. Például a sóska Braun Márton, az AGRO- KONZUM ózdi kirendeltségének vezetője a számokkal kezdi. — A telep mintegy 150 üzletet, intézményt lát el zöldáruval. A tavalyi forgalom 370 vagon volt, de az idén nem lesz négyszáz vagonnál kevesebb. Ami pedig az árakat illeti... Itt közbevágtam, s megkockáztattam annak a széles körben elterjedt felfogásnak az ismertetését, mely szerint Ózd az egyik, zöldséggel, gyümölccsel legrosszabbul ellátott város. — Ami pedig az árakat illeti, az ózdi háziasszony sem fizet többet a levesbe valóért, mint mondjuk a miskolciak. A hónaposretek most 1,50 forint, a nyári 2.60. A zöldborsó kilója 26, a földieperé nyolcvan. Tavaly ilyenkor az utóbbi kettő nem volt még. Az új kelkáposzta és a sóska kivételével minden primőr ára alacsonyabb a tavalyinál. A sóskát 7.60-ért adjuk, s összehasonlításképpen elmondom, hogy május első hetében a sóska Szolnokon és Debrecenben tíz forint volt, Győrben, Kecskeméten, Pécsett nyolc, egyedül Békéscsabán kértek érte hat forintot. Nem is olyaö fekete Arra a kérdésre, hogy akkor mégis miért jegyzi olyan alacsonyan a közvélemény az ózdi zöldségkínálatot, kielégítő választ nem kaptam, viszont kimásoltam az idei és tavalyi forgalmi adatokat, bizonyítva, hogy nem is olyan fekete az ördög. Tehát április harmincadi- káig az AGROKONZUM Óz- don forgalomba hozott (zárójelben az egy évvel korábbi adatok) 119 ezer fej salátát (53 ezer), 21 mázsa uborkát (411 kilogramm), 71 ezer csomó retket (13 ezer), harmincezer darab paprikát (18 ezer), 42 mázsa paradicsomot (24 mázsa). Tapasztalást szerezni benéztem néhány üzletbe is. Az ózdi háziasszonyoktól nem tudtam kompromittáló panaszokat szerezni. A kérdésre, hogyan ítélik meg az üzletek választékát, azt felelték, hogy általában mindent megkapnak. Kiflikrumpli és lársai A 308. számú (bagolyvári) zöldségüzletben még a raktárt is megmutatták. Néztem, jegyeztem. Uborka van, paprika van, alma is — bár szemre nem a legszebb, ele egy-két hét múlva már cseresznyét ígért a boltvezető. Burgonya is akad, s kapható az ózdi specialitás, a máshol alig ismert kiflikrumpli is. Az ózdiak körében roppant kedvelt káposztát is taláitam. Mohácsról hozzák, de a nagy vadkár miatt a tavalyinál 1,60 forinttal drágábban. Egyetlen primőr hiányzott, a paradicsom. A boltvezető szabadkozott, hogy tegnap még volt, s holnap már ismét lesz. Az üzlet az autóbusz-pályaudvarrá alakított régi piac tószomszédságéban áll. A hajdani piactéren egyetlen őstermelőt láttunk. Sóskát kínált. Nem sok sikerrel. Az új piac csendes volt. Csak az italbolt tartott nyitva, egyetlen vendég csinálta a forgalmat. Az AGROKONZUM raktárában emelővillás targoncák hegyet raktak az üzletekbe, éttermekbe induló hagvmás- £s krumpliszsákokból. A Beton- és Vasbetonipari Művek miskolci gyára az elsők között csatlakozott a kongresszusi munkaverseny felhíváshoz. A betongyáriak elkészítették vállalásaikat Miskolc felszabadulása 30. évfordulójának tiszteletére. Még mindig szükség van a víztakarékosságra Miskolcon, annak ellenére, hogy az utóbbi hetekben az ország északi része többször is kapott kiadós esőket. A legutóbbi — egyetlen napon leesett — 29 milliméter csapadék csak arra volt jó. hogy megzavarja a város közlekedését, s lemossa az aszfaltot. A Bükkben ugyanis ugyanebben az időben jóval szerényebb eső esett. Kétségtelen, hogy a karszt- források hozama emelkedett, a telítettséghez és a százszázalékos vízhozamhoz azonban még legkevesebb nyolcvan milliméter csapadékra van szükség. Amíg május 2-án hatvanhárom és fél ezer köbméter vizet termeltek a berendezések, kilencedikére már elérték a hetvenezer köbmétert. Várhatóan ez a mennyiség tovább emelkedik. A korábbi tapasztalatok alapján számítani lehet még a „lustább” tapolcai hideg- vizes források nagyobb hozamára is. Jelenleg a diósgyőri területek vízellátása a legjobb. Csupán a Patyolat környékén jelentkeznek átmeneti vízgondok. Ezt igaREFLEKTOR Ma Budapesten a MABE- OSZ székházában megnyitják a „Százéves a magyar levélboríték-rajzú bélyeg” kiállítást. Egerben ballagnak a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola végzős diákjai. Kaposvárott országos természetbarát találkozót rendeznek. >k Szegeden sport-, játék- és hangszerkiállítás »vilik, y Székesfehérvárott búcsúznak a '’árostól a földmérő főiskola végzős hallgatói. * Szombathelyen megkezdődik a Savaria nemzetközi táncverseny és a magyar táncbajnokság. Céljuk: több cukorrépa A Szerencsi Cukorgyár körzetében — Borsod, Haj- dú-Bihar és Szabolcs-Szat- már megyében — mintegy kétszáz mezőgazdasági üzem tizenkétezer-hatszáznegyven- öt hektáron termel az idén cukorrépát. Hektáronként háromszáztíz mázsás átlagot terveztek és e mennyiség eléréséhez jelentős segítséget nyújt a gyár is. Az iparszerűen szervezett termelési módszer bevezetésére huszonkét termelőszövetkezet részvételével társulást szervezett, s ennek szakmai segítésére szerződést kötött a Debreceni Agrár- tudományi -Egyetemmel. Az egyetem kutatói a cukorrépatermelő üzemekben talaj- vizsgálatokat végeznek, javaslatokat tesznek az optimális vetésterület kialakítására, meghatározzák, hogy a tápanyag-utánpótlásra mennyi és milyen minőségű műtrágyát kell felhasználni. Kidolgozzák a növényvédelmet, a folyamatok technológiáját és a cukorgyári melléktermékek felhasználási módját. Vállalati szakszervezeti ülésen jelentették be, hogy idei kedvező eredményeik alapján versenyre hívják ki a Beton- és Vasbetonipari Művek valamennyi gyárát az országban. zolja az is, hogy rendszeresen üres az avasi és a te- lemvári víztároló, míg a göröghegyi medence mindig rendelkezik némi tartalékkal. Egyelőre működik még az elöhegyi nyomásfokozó és a Chinoin-gyár meletti átemelő berendezés. A víztakarékosságra továbbra is szükség van, a korlátozást addig nem oldják fel, amíg kiadósabb csapadékutánpótlás nem érkezik. Az ellátás tehát javult, de korántsem mondható még kifogástalannak. Tegnap ülést tartott a hortobágyi nemzeti park tanácsa. Napirendjén a nemzeti park rendezési és fejlesztési terve, továbbá az élővilág feltárására vonatkozó kutatást* terv megvitatása, jóváhagyása szerepelt. Az 53 ezer hektáros nemzeti park kialakítását három szakaszban akarják megoldani. Az első 2—3 éves időszakban a fő feladat a puszta, illetve az ottani élővilág további pusztulásának a megakadályozása. A következő időszak a rekonstrukcióé: többek között a tájba nem illő épületek lebontása, átalakítása és az elhagyott hajdani rizsföldek „visszahóditása”. A harmadik szakaszban a nemzeti park funkcionálásához szükséges épületek, idegenforgalmi objektumok létesítésére kerül sor. A most elfogadott terv alapján kezdenek hozzá a felmérő tervezőmunkához, mindenekelőtt „felleltározzák” a területet. A munka végzésére három — biológiai, agrár és műszaki valamint kommunális — bizottságot hoztak létre. „Étel gyár” Pécsett A Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat négy megyében több mint ötvenezer dolgozó étkeztetéséről gondoskodik a munkahelyen. Szolgáltatásaik bővítésével — szervezéssel és fejlesztéssel — a nők otthoni munkáját is igyekeznek könnyíteni. A Pamuttextilművek tolnai gyárában például a héten bevezették az előrendelést, amit a portán elhelyezett faliszekrényben gyűjtenek. A kért cikkeket a műszak végén készen átvehetik a rendelők. Hasonló szolgáltatást terveznek Kaposvár és Pécs nőket foglalkoztató üzemében is. A Mecsekvidéki Vendéglátó létesített az országban először vidéken mélyhűtött készételt gyártó gasztrofol- üzemet. amelyre húszmillió forintot költött. A február végén átadott „ételgyár” termékét a héten kezdték árusítani a pécsi üzletekben, de már sürgetik a szállítás a szomszéd megyék Is. y A régi piac egyetlen eladója. (Kerényi László felvételei) (brackó) Versenyre hívták a BVIM »várait Javult a vízellátás „Lusták” a tapolcai források N. J. Textil- és papírgyűjtő hetek MÁJUS 31-10 Mindazoknak a magánszemélyeknek, akik esetenként 10 kg papirhulladékot vagy 10 Ft értékű háztartási textilhulladékot adnak át a kijelölt átvevőhelyeken, a vételáron felül AJANDÉKSORSJEGYET AD A MÉH Főnyeremény: ZSIGULI SZEMÉLYGÉPKOCSI További nyeremények: IBUSZ külföldi utazások, ORION 60-as televíziók, vásárlási utalványok. Több mint 2400 értékes nyeremény!
