Déli Hírlap, 1974. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1974-05-11 / 109. szám

y. A bagolyvári üzletben csak paradicsom nem volt. A nagyváros apró gondjai A tané-stagi beszámolókon elhangzott észrevételek, javas­latok többnyire már ismert, régi keletű ügyekre hívjak fel a figyelmet. A Martintelep lakói keveslik a fejlődést, a lyukóvölgyiek villanyt kérnek, a Tatárdomb, Magashegy és Őrömhegy lakói a vizet sürgetik, mások pedig összekötő utat szeretnének a Szentpéteri kapui lakótelep és a drótgyár között. Akadnak persze újabb keletű problémák is. A diósgyőri városközpont tízezer lakójának szószólói piacot szeretnének. A kiliániak nyilvános illemhelyek létesítését javasolják. Sokak együttes kívánsága, hogy a bérházban tiltsák meg a kutyatartást, a helyszínen bírságolják meg a szemetelőket és a parkok rongálóit, továbbá a MIK-lakásokból, a felújítás idejére, költöztessék ki a lakókat. A kívánság- és javaslat­lista hosszú. Gondoljunk csak arra, hogy a tavalyi tanácstagi beszámolókon 890-en kértek szót, a beszámolókon megjelent négyezer választó közül minden ötödik. Nem szeretnénk sta­tisztikával untatni az olvasót, de leírjuk még, hogy száz kö­zül 96-an közügyekben emelték föl a szavukat. , A korábban már idézett példákból is látszik, hogy egy-egy közösség szószólójának száján általában nem az önös érdek formál véleményt, hanem egy-egy utcányi, bérháznyi ember kérése, javaslata hangzik el. Persze, túlzás lenne azt állítani, hogy a tanácstagi beszámolók mindig és mindenütt „panasz­nappá” válnak. A tanácstagot általában nem teszik tanács­talanná a választói vélemények, a tanácstag nemcsak köz­vetít, hanem intézkedik is. A pontos kimutatás szerint X05 volt tavaly azoknak az ügyeknek a száma, amikor a tanácstag tett pontot a dolog végére. De nemcsak intézkedik és infor­málódik, hanem informál is. Azt az alkalmat egyetlen váro­sát szerető, a fejlődést siettető miskolci lakos sem mulaszthatja el, hogy első kézből kapjon tájékoztatót a város parlament­jének munkájáról, a fejlesztési tervekről, az ország második városának országos gondjairól. Május 23-án tanácsülés lesz. Az ülés utolsó előkészületeit a múlt héten tette meg a végrehajtó bizottság. A program szerint a tanácstagok elé kerül a város múlt évi gazdálkodá­sának értékelése, valamint a köztisztaság és parkosítás ügye. Nagy, átfogó témák ezek, de benne vannak a nagyváros apró gondjai is, hiszen, aki igent mond a városfejlesztés 1,2 mil- liárdjára, az igent mondott a tavaly elkészített 27 kilométer hosszú vízvezetékre, nyolc kilométer hosszú új útra és a várost fényesebbé tevő 284 új utcai lámpára is. Egy-egy új létesítmény keletkezésének történetét utólag nehéz re­konstruálni, az azonban állítható, hogy a városfejlesztési ter­vek gyökerei visszanyúlnak ezekhez az általában nem ünne­pélyes, gyakran viták között zajló, szűk körű, választók és választottak közötti eszmecserékig. B. I. A hortobágyi nemzeti park fejlesztésének tervei Az ózdi háziasszony nem a piacra jár ZiscgMt a hgoiynriHi Az egyik kezében zöldsé­ges kosarat, a másikban a kislányt cipelő Rajnai Lász­iónét kérdeztem meg: mi­lyen az ózdi piac? Nem tud­ta. Hónapok óta nem volt a piacon. Ami zöldségre, gyü­mölcsre szüksége van a csa­ládnak. azt megtenni a kert, megadja a bolt. Így aztán téves következtetésre jut az, aki a kohászváros lakóinak zöldáruval való ellátottságát a heti egyszeri, szombati piac kínálatán meri le. Például a sóska Braun Márton, az AGRO- KONZUM ózdi kirendeltsé­gének vezetője a számokkal kezdi. — A telep mintegy 150 üz­letet, intézményt lát el zöld­áruval. A tavalyi forgalom 370 vagon volt, de az idén nem lesz négyszáz vagonnál kevesebb. Ami pedig az ára­kat illeti... Itt közbevágtam, s meg­kockáztattam annak a széles körben elterjedt felfogásnak az ismertetését, mely szerint Ózd az egyik, zöldséggel, gyü­mölccsel legrosszabbul ellá­tott város. — Ami pedig az árakat illeti, az ózdi háziasszony sem fizet többet a levesbe valóért, mint mondjuk a miskolciak. A hónaposretek most 1,50 forint, a nyári 2.60. A zöldborsó kilója 26, a föl­dieperé nyolcvan. Tavaly ilyenkor az utóbbi kettő nem volt még. Az új kelká­poszta és a sóska kivételével minden primőr ára alacso­nyabb a tavalyinál. A sós­kát 7.60-ért adjuk, s össze­hasonlításképpen elmondom, hogy május első hetében a sóska Szolnokon és Debre­cenben tíz forint volt, Győr­ben, Kecskeméten, Pécsett nyolc, egyedül Békéscsabán kértek érte hat forintot. Nem is olyaö fekete Arra a kérdésre, hogy ak­kor mégis miért jegyzi olyan alacsonyan a közvélemény az ózdi zöldségkínálatot, ki­elégítő választ nem kaptam, viszont kimásoltam az idei és tavalyi forgalmi adatokat, bizonyítva, hogy nem is olyan fekete az ördög. Tehát április harmincadi- káig az AGROKONZUM Óz- don forgalomba hozott (zá­rójelben az egy évvel ko­rábbi adatok) 119 ezer fej salátát (53 ezer), 21 mázsa uborkát (411 kilogramm), 71 ezer csomó retket (13 ezer), harmincezer darab paprikát (18 ezer), 42 mázsa paradi­csomot (24 mázsa). Tapasztalást szerezni be­néztem néhány üzletbe is. Az ózdi háziasszonyoktól nem tudtam kompromittáló panaszokat szerezni. A kér­désre, hogyan ítélik meg az üzletek választékát, azt fe­lelték, hogy általában min­dent megkapnak. Kiflikrumpli és lársai A 308. számú (bagolyvári) zöldségüzletben még a rak­tárt is megmutatták. Néz­tem, jegyeztem. Uborka van, paprika van, alma is — bár szemre nem a legszebb, ele egy-két hét múlva már cse­resznyét ígért a boltvezető. Burgonya is akad, s kapható az ózdi specialitás, a máshol alig ismert kiflikrumpli is. Az ózdiak körében roppant kedvelt káposztát is taláitam. Mohácsról hozzák, de a nagy vadkár miatt a tavalyinál 1,60 forinttal drágábban. Egyetlen primőr hiányzott, a paradicsom. A boltvezető szabadkozott, hogy tegnap még volt, s hol­nap már ismét lesz. Az üz­let az autóbusz-pályaudvarrá alakított régi piac tószom­szédságéban áll. A hajdani piactéren egyetlen őstermelőt láttunk. Sóskát kínált. Nem sok sikerrel. Az új piac csendes volt. Csak az italbolt tartott nyit­va, egyetlen vendég csinálta a forgalmat. Az AGROKONZUM raktá­rában emelővillás targoncák hegyet raktak az üzletekbe, éttermekbe induló hagvmás- £s krumpliszsákokból. A Beton- és Vasbetonipari Művek miskolci gyára az el­sők között csatlakozott a kongresszusi munkaverseny felhíváshoz. A betongyáriak elkészítették vállalásaikat Miskolc felszabadulása 30. évfordulójának tiszteletére. Még mindig szükség van a víztakarékosságra Miskol­con, annak ellenére, hogy az utóbbi hetekben az ország északi része többször is ka­pott kiadós esőket. A leg­utóbbi — egyetlen napon leesett — 29 milliméter csa­padék csak arra volt jó. hogy megzavarja a város közlekedését, s lemossa az aszfaltot. A Bükkben ugyan­is ugyanebben az időben jóval szerényebb eső esett. Kétségtelen, hogy a karszt- források hozama emelke­dett, a telítettséghez és a százszázalékos vízhozamhoz azonban még legkevesebb nyolcvan milliméter csapa­dékra van szükség. Amíg május 2-án hatvan­három és fél ezer köbmé­ter vizet termeltek a beren­dezések, kilencedikére már elérték a hetvenezer köb­métert. Várhatóan ez a mennyiség tovább emelke­dik. A korábbi tapasztalatok alapján számítani lehet még a „lustább” tapolcai hideg- vizes források nagyobb ho­zamára is. Jelenleg a diós­győri területek vízellátása a legjobb. Csupán a Patyolat környékén jelentkeznek át­meneti vízgondok. Ezt iga­REFLEKTOR Ma Budapesten a MABE- OSZ székházában megnyit­ják a „Százéves a magyar levélboríték-rajzú bélyeg” kiállítást. Egerben ballag­nak a Ho Si Minh Tanár­képző Főiskola végzős diák­jai. Kaposvárott országos természetbarát találkozót rendeznek. >k Szegeden sport-, játék- és hangszerki­állítás »vilik, y Székesfe­hérvárott búcsúznak a '’áros­tól a földmérő főiskola vég­zős hallgatói. * Szombathe­lyen megkezdődik a Savaria nemzetközi táncverseny és a magyar táncbajnokság. Céljuk: több cukorrépa A Szerencsi Cukorgyár körzetében — Borsod, Haj- dú-Bihar és Szabolcs-Szat- már megyében — mintegy kétszáz mezőgazdasági üzem tizenkétezer-hatszáznegyven- öt hektáron termel az idén cukorrépát. Hektáronként háromszáztíz mázsás átlagot terveztek és e mennyiség eléréséhez jelentős segítsé­get nyújt a gyár is. Az iparszerűen szervezett ter­melési módszer bevezetésé­re huszonkét termelőszö­vetkezet részvételével társu­lást szervezett, s ennek szak­mai segítésére szerződést kötött a Debreceni Agrár- tudományi -Egyetemmel. Az egyetem kutatói a cukorré­patermelő üzemekben talaj- vizsgálatokat végeznek, ja­vaslatokat tesznek az opti­mális vetésterület kialakí­tására, meghatározzák, hogy a tápanyag-utánpótlásra mennyi és milyen minősé­gű műtrágyát kell felhasz­nálni. Kidolgozzák a nö­vényvédelmet, a folyamatok technológiáját és a cukor­gyári melléktermékek fel­használási módját. Vállalati szakszervezeti ülé­sen jelentették be, hogy idei kedvező eredményeik alap­ján versenyre hívják ki a Beton- és Vasbetonipari Mű­vek valamennyi gyárát az országban. zolja az is, hogy rendszere­sen üres az avasi és a te- lemvári víztároló, míg a gö­röghegyi medence mindig rendelkezik némi tartalék­kal. Egyelőre működik még az elöhegyi nyomásfokozó és a Chinoin-gyár meletti át­emelő berendezés. A víztakarékosságra to­vábbra is szükség van, a korlátozást addig nem old­ják fel, amíg kiadósabb csa­padékutánpótlás nem érke­zik. Az ellátás tehát javult, de korántsem mondható még kifogástalannak. Tegnap ülést tartott a hortobágyi nemzeti park ta­nácsa. Napirendjén a nem­zeti park rendezési és fej­lesztési terve, továbbá az élővilág feltárására vonatko­zó kutatást* terv megvitatá­sa, jóváhagyása szerepelt. Az 53 ezer hektáros nem­zeti park kialakítását há­rom szakaszban akarják megoldani. Az első 2—3 éves időszakban a fő fel­adat a puszta, illetve az ot­tani élővilág további pusz­tulásának a megakadályo­zása. A következő időszak a rekonstrukcióé: többek kö­zött a tájba nem illő épü­letek lebontása, átalakítása és az elhagyott hajdani rizsföldek „visszahóditása”. A harmadik szakaszban a nemzeti park funkcionálásá­hoz szükséges épületek, ide­genforgalmi objektumok lé­tesítésére kerül sor. A most elfogadott terv alapján kezdenek hozzá a felmérő tervezőmunkához, mindenekelőtt „felleltároz­zák” a területet. A munka végzésére három — bioló­giai, agrár és műszaki valamint kommunális — bi­zottságot hoztak létre. „Étel gyár” Pécsett A Mecsekvidéki Vendég­látó Vállalat négy megyében több mint ötvenezer dolgozó étkeztetéséről gondoskodik a munkahelyen. Szolgáltatása­ik bővítésével — szervezés­sel és fejlesztéssel — a nők otthoni munkáját is igye­keznek könnyíteni. A Pamut­textilművek tolnai gyárában például a héten bevezették az előrendelést, amit a por­tán elhelyezett faliszekrény­ben gyűjtenek. A kért cik­keket a műszak végén ké­szen átvehetik a rendelők. Hasonló szolgáltatást tervez­nek Kaposvár és Pécs nőket foglalkoztató üzemében is. A Mecsekvidéki Vendéglátó létesített az országban elő­ször vidéken mélyhűtött készételt gyártó gasztrofol- üzemet. amelyre húszmillió forintot költött. A február végén átadott „ételgyár” termékét a héten kezdték árusítani a pécsi üzletekben, de már sürgetik a szállítás a szomszéd megyék Is. y A régi piac egyetlen eladója. (Kerényi László felvételei) (brackó) Versenyre hívták a BVIM »várait Javult a vízellátás „Lusták” a tapolcai források N. J. Textil- és papírgyűjtő hetek MÁJUS 31-10 Mindazoknak a magánszemélyeknek, akik esetenként 10 kg papirhulladékot vagy 10 Ft értékű háztartási textilhulladékot adnak át a kijelölt átvevőhelyeken, a vételáron felül AJANDÉKSORSJEGYET AD A MÉH Főnyeremény: ZSIGULI SZEMÉLYGÉPKOCSI További nyeremények: IBUSZ külföldi utazások, ORION 60-as televíziók, vásárlási utalványok. Több mint 2400 értékes nyeremény!

Next

/
Thumbnails
Contents