Déli Hírlap, 1974. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1974-05-07 / 105. szám

n< j-.ioOf«

|y|a'U7ó a

Harmadszor rendezi meg a szakszervezeti néptáncegyüttesek megyei találkozóját a Szakszervezetek Megyei Tanácsának Kulturális Bizottsága és a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központ a leninvárosi ^erkovits Gyula Művelődési Központban. A meenvitó máius 11-én szombaton este 6 órakor lesz, maid kilenc együttes mutatja be műsorát. A versenv- program után zenés ismerkedési esten találkoznak a résztvevők Az eredmény- hirdetést május 12-én, vasárnap délelőtt 10 órakor tartják; értékelik a versenyt, majd a legjobbaknak átadják a díjakat.

3+c A „felfedezők”.

(Herényi László felvétele)

Nincs késés, tűi őr a

Rugalmas munkáid!

— Tudja, mi a késési stressz? Mindennap ugyanabban az időben indulok a munkahelyemre, s van, amikor a munkakezdés előtt már fél órával bent vagyok, de nem egyszer késtem tíz-tizenöt percet is. A csúcsforgalom kiszámíthatatlan, emiatt aztán reggelenként már a lépcsőházban azon izgulok, hogy el- kések-e, vagy nem. Persze, hogy egész nap idegesen dolgozom.

— Sokszor előfordul, hogy a reggeli vagy délutáni órákban hivatalos, vagy magánügyemet kellene elintéznem, ilyenkor már napokkal előbb „haditervet” készetek. hogyan is csúsztassak.

— Munkakezdés előtt még a gyereket le kell adni az óvodában, aztán rohanás. A kapkodás, tolakodás után fáradtan érkezem a vállalathoz.

— Ugye, ismerős mondatok, panaszok? Talán nincs is olyan műhely, iroda, munkahely, ahol ne hangzanának el ezek a jól ismert tények. Illetve, mégis van egy munkahely, ahol nem panaszkodnak a dolgozók a csúcs- forgalomra, a késési stresszre.

Elkezdhetik negved tízkor is

Az Általános Épülettervező Vállalatnál az országban elsőként fél évvel ezelőtt úgynevezett rugalmas munkaidőt vezettek be a Munkaügyi Minisztérium és a SZOT jóváhagyásával. A kísérlet első heteiben kiderült, hogy kitűnő a kezdeményezés, amellyel egy csapásra megoldottak jó néhány problémát. A kísérlet eredményessége bizonyítja, hogy érdemes lenne más vállalatoknál is bevezetni.

Mi is a rugalmas munkaidő lényege? Régebben reggel 8-tól délután fél 5-ig egységesen jártak be az emberek munkahelyükre, a máshol is szokott rend szerint blokkoltak. Most negyed 8 és negyed 10 között bármikor kezdhetik a munkát, s délután fél 4 és fél 6 között fejezhetik be. Mindenki úgy kezd és végez, ahogy neki a legmegfelelőbb. Természetesen a havi előírt óraszámot változatlanul le kell dolgozni, illetve a másik hónapra pluszban vagy mínuszban nyolc órát lehet átvinni. Ez a rugalmas munkakezdés nem nehezíti a vállalat ügyfélforgalmát sem, hiszen negyed 10 és fél 4 között mindenki tent tartózkodik.

Milyen előnyt, kedvezményt jelent a rugalmas munkaidő a dolgozóknak, akiknek csaknem hatvan százaléka nő, sok a fiatal, kisgyermekes szülő?' Nekik feltétlen segítség* az, hogy reggelenként és délutánonként szabadabban gazdálkodhatnak idejükkel, jobban alkalmazkodhatnak a bölcsődék, óvodák nyitva- tartásához. Sokan munkájuk mellett tanulnak, továbbképzőkre járnak. Nekik is kényelmesebb, ha munkaidejüket az iskolákhoz igazítják. \ sportolók reggeli-délutáni edzéseiket a rugalmas munkaidő keretében zavartalanul végezhetik. S ha mindehhez hozzászámítjuk, hogy a reggeli kapkodások, csúcsforgalmi idegességek megszűnésével javul a dolgozók egész napi hangulata, közérzete — máris nyilvánvaló a rugalmas munkaidő előnye.

Csak ha

valóbaD doígozoi kell

Vizsgáljuk meg azonban a másik oldalt is. Mit jelent az új munkarend a vállalatnak, a gazdasági vezetőknek, a párt- és társadalmi szervezeteknek? Az már az előbbi felsorolásból is nyilvánvaló, hogy segíti az olyan légkör, munkafeltételek kialakítását, amelyben a kisgyermekes szülők, a fiatalok szívesen dolgoznak, s amely ugyanakkor kedvező az idősebb korosztályoknak is. De vajon nem szenved-e csorbát a munkafegyelem? Nos, az elmúlt fél év tapasztalatai e téren is kedvezőek! Az előírt munkaidőt természetesen változatlanul letöltik a dolgozók, sőt hatékonyabbá vált munkájuk, hiszen most csupán azért, mert a munkaidő csak 2—3 óra múlva ér véget, nem kell bent maradni. Köztudott, hogy egy- egy hónapon belül nem azonos minden nap, minden héten a munka mennyisége. Most a dolgozó beoszthatja magának, hogy mikor „húz rá” napi egy-két órát a munka sürgőssége miatt, s később azt az időt megkapja. Furcsa és igazságtalan az a gyakorlat is, hogy a dolgozó napokig tovább bent maradt, mert szükség Volt rá, de ha reggel elkésett, megbüntették. Ilyesmi most nem fordulhat elő. S nem utolsó szempont az sem, hogy a rugalmas munkaidő bevezetése óta megszűnt a túlóra. A vállalat „belső haszna” mellett a* ilyen munkarend segíthet a csúcs- forgalom csökkenésében is.

Az egyedülálló kezdeményezés tapasztalatai, sikere bizonyítják, hogy a rugalmas munkaidő máshol, más vállalatoknál is megvalósítható. Elsősorban természetesen tervezőintézetekben, olyan vállalatoknál, intézményeknél, ahol kicsi az ügyfélforgalom.

ERDÉLYI GYÖRGY

ifjúsági klubot

adtak át

Tegnap délután a Tanácsház tér 7. sz. alatti bérház egyik pincehelyiségében klubot adtak át a Miskolci Ingatlankezelő Vállalat fiataljainak, akik — összesen ötszázhetvenen — a dolgozók túlnyomó többségét teszik ki. A megfelelő szórakozásra és művelődésre lehetőséget nyújtó helyiség átalakításában az ifjúság 900 óra társadalmi munkát végzett, a berendezésről a vállalat gondoskodott.

Demeter László, a MIK KISZ-csúcstitkára méltatta a klub jelentőségét, majd szavalatokból és énekszámokból álló műsor gazdagította a megnyitó ünnepséget.

Pihenő tornu

A szakszervezetek Komárom megyei tanácsa testnevelési szakbizottságot alakított, melynek javaslatára 15 üzemben rendszeresítették a pihenő tornát. E helyeken 1500- an végeznek rendszeresen aktív tornát.

Jóslatunk

védelmében

Múlt szombati számunkban A jövő igényei és a mai lakások címmel megkockáztattunk egy kis jövő-jóslást. Nagy Zoltán, az ÉSZAKTERV főépítésze segítségével kíséreltünk meg választ adni arra a kérdésre, hogy miképpen igazítják majd a jövő nemzedék igényeihez a napjainkban épülő lakásokat.

Persze, nem néztünk mi a távoli jövőbe, csak úgy 15—20 évre kalkuláltunk. Elképzelhető — mondtuk —, hogy később majd utólag kibontható, falbetétes paneleket készít a házgyár. Így lehetővé válik, hogy az igényekhez utólag hozzáigazítsák majd a lakások méretét: egyszerűen összekapcsolnak két otthont.

A másik variáció az lehet, hogy a jelenleg nagyobb létszámú családoknak szánt lakásokat később kisebb családoknak, illetve magánosoknak utalják ki. No és itt következett az, ami miatt néhány olvasónk túlzott optimizmussal, hogy azt ne mondjam, naivsággal vádolt meg bennünket: „Majdnem bizonyosra vehető, hogy 15—20 év múlva például egy egyetemi hallgató igényeit kielégíti az olyan házgyári lakás, melyet ma 2—3 fős családnak terveznek.”

Nyilvánvaló, hogy garzon- vagy legfeljebb másfél szobás lakásra gondoltunk, amikor a fenti sorokat papírra vetettük. No, persze, a mai lakáshelyzetben tényleg hihetetlennek, vagy ha úgy tetszik, naivnak tűnhet az a jóslat, hogy lesz idő, amikor egy miskolci egyetemista — vagy akár egyetemista házaspár — ilyen otthonhoz jut.

De tizenöt—húsz év hosszú idő. Három vagy négy ötéves tervet valósítunk meg addig. És ha csak 15—16 000 új otthon épül Miskolcon egy-egy tervidőszakban, akkor is bátran kimondhatjuk, hogy ennyi idő alatt gyökeresen megváltozik, megjavul városunkban a lakáshelyzet. Akkor is, ha számításba vesszük a népesség természetes szaporodását, illetve a város szívó hatását, a bevándorlást.

Ugye, ha egy kicsit utánagondol az ember, nem is tűnik annyira valószínűtlennek a jövő-jóslatunk? Persze, addig még sokat kell dolgoznunk mindannyiunknak az országért, a városért, hiszen az, hogy mennyi lakás épül, nem elhatározás kérdése csupán.

(békés)

Megszűnik a hőcsökkenés *

Újdonság:

az egycsöves Intés! rendszer

Az eddig hazánkban átadott — központi fűtéses — lakások hőellátását ún. kétcsöves fűtési rendszerű radiátorokkal oldották meg a szakemberek. Röviden ez annyit jelent; a hőközpontokban a felmelegített vizet az előremenő csővezetéken szállitják a lakásokba, majd innen mintegy 70 °C-ra lehűlve visszatérő vezetéken jut ismét kiindulási helyére.

Ha nem is jelentős, de mérhető a hőcsökkenés. Ezért kerestek a fejlesztők új

A BORSODI ÉRCELÖKÉSZITÖ MO FELVESZ iparszakos technikumi vagy ezzel egyenlő végzettségű és több éves szakmai gyakorlattal rendelkező női munkaerőket

kon • ír ózó könvvelői és bérelszámolói

munkakörök betöltésére.

Bérezés kollektiv szerződés szerint.

Jelentkezés a munkaügyi osztályon, Sajókeresztúron.

„Zakatol, akár a szív‘5

Autók doktora

Az AFIT hejőcsabai szervizének szerelőcsarnoka. Javításra váró kocsik, járműveiket féltő tulajdonosok. Az olaj és a zsírok jellegzetes szaga tölti be a levegőt. Naponta nyolc órán át itt dolgozik Boczkó Gyula, a szerviz revíziós csoportjának vezetője.

— Gyermekkoromtól imádom az autószerelő szakmát. A gépkocsi motorja olyan, mint egy élő szervezet. Zakatol, akár a szív. Vigyázni kell rá, ápolni, gondozni, karbantartani. Sokan megfeledkeznek erről. Ilyenkor rajtunk a sor...

A fiatal csoportvezető a XVI-os számú Autójavító törzsgárdatagja. Itt tanulta meg a szakmát, itt szabadult fel, itt kezdte az életét. A katonaidő letöltése után a központi üzemből Hejőcsa- bára került. Egy-egy zsúfolt napon 30—40 kocsit is át kell néznie.

— Már a vállalatnál voltam, amikor az AFIT-nál — a miskolci üzemek között elsőként — meghonosították a

„Dolgozz hibátlanul” munkarendszert. Talán ezért is esik zokon, ha a kocsitulajdonosok nem éppen kedves hangnemben beszélnek rólunk. Az igazság az, hogy a szervizüzemben nagyon sok a fiatal. Mi, akik néhány évvel idősebbek és tapasztaltabbak is vagyunk náluk, arra tanítjuk őket: úgy végezzék a munkát, mintha utána nekik kellene azzal a kocsival járni. Szerencsére egyre többen ismerik fel, hogy felelős munkát végeznek. Persze érzék és szaktudás is kell. Ezért képezzük magunkat állandóan, s amikor idő adódik, oktatjuk a fiatalokat is. Ebben a vállalat is segítségünkre siet, olyannyira, hogy még külföldi tanulmár.vutakat is lehetővé tesz. Én magam is a karl-marx-stadti IFA-üzem- ben dolgoztam két hétig. Vagy: nemrég adták át az új Fiat Test-szerviz részleget, ahol pontos, drága < műszerek segítik munkánkat.

Hejőcsabán a legtöbb kocsi garanciális, tulajdonosaik között sok a kezdő vezető. Vajon milyennek látja őket az autószerelő ?

— Milyennek? Mindenki félti a kocsiját. Ezt meg is értjük, de azt már nem, hogy nem óvják eléggé a drága járművet. Hiába tiltja például a garanciális szerződés, mégis számos új Tra- bant-tulajdonos használja a Himolt. Árt az új motornak. Aztán itt van a sok leégett kuplung, a kézifékről nem is beszélve. Nem húzzák be teljesen, majd elfelejtik kiengedni. Az új, erős motor persze így is elviszi a kocsit, ám a fék tönkremegy. Lehetne beszélni a helytelenül kezelt sebességváltókról is. Igaz, nem ritka az olyan hiba sem, amelyről nem tehet a vezető, például a Polskinál vagy a Skodánál az olaj folyás.

De már mennie kell: az udvaron hosszú sorban várnak az autók. Megkezdődött a szezon. A szerelők nem bánják, mert teljesítménybérben dolgoznak, s ha több a munka, vastagabb a boríték is.,.

(nyikes)

megoldást, amely nem igényel több munkaráfordítást, s esztétikailag sem kifogásolható. Hamarosan kikísérletezték az új szisztémát: ez az egycsöves fűtési rendszer. Az új rendszer elve: a 100 C-fokra felmelegített víz egyetlen csövön teszi meg az utat az egymás fölött szerelt radiátorokon keresztül vissza a hőközpontig. Szivattyú segítségével az előremenő meleg víz az épület legfelső emeletén levő radiátorba jut, innen a szerelvény alsó csatlakozó csövén keresztül jut le a lejjebb levő lakásokig, majd vissza a hőközpontba. A hőkülönbség a kimenő és a visszatérő víz között legfeljebb 30 C-fok, ami egy emeleten — tízszintes éoület esetében — kb. 3 C-fok. A csővezetékekben áramoltatott víz mennyiségét, valamint a radiátorok fűtőfelületének nagyságát úgy határozták me^, hogy az említett hőveszteség kiegyenlítődjön.

Mint Korompai Viktortól, a BáÉV épületgépész fejlesztő mérnökétől megtudtuk, könnyű, ám nagyon pontos munkát igényel az új elemek elkészítése és felszerelése. Nem kell külön beszabályozni az egyes fűtőtesteket sem, mindössze az épület alagsorában levő szabályozószelepek beállításától függ, hogy a víz hőmérséklete mindig azonos legyen.

— Miskolc összekötő városrésze D—3 jelű épületében lesz a premierje az új fűtési rendszernek, melynek terveit számítógépes program alapján'az ÉSZAKTERV készítette el. Természetesen újításokat is alkalmazunk a szereléskor, így itt használunk először alumínium radiátort, aminek rengeteg előnyét szinte nehéz lenne akár csak fölsorolni is — hallottuk Korompai Viktortól.

S. L.