Déli Hírlap, 1974. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1974-05-02 / 101. szám

Bán vász szocialista brigádok A Borsodi Szénbányák minden második dolgozója részt vesz a szocialista bri­gádmozgalomban — derült ki egv legutóbbi felmérés so­rán. A szocialista brigádok az üzemi demokrácia nagy­szerű fórumai, csakúgy mint a termelési tanácskozások. Ez utóbbival kapcsolatos egy másik adat: az összevont ta­nácskozásokon átlag 35. míg az üzemegységenként meg­rendezett termelési értekez­leteken 200 dolgozó mond véleményt az üzemrész, a vállalat munkáiáról. a jobb munkavégzés lehetőségeiről. Ünnepség a KM Kedden délután 13 órakor ünnepséget rendeztek a KIOSZ megyei titkárságán. Huszonnégy kisiparosnak ad­ták át az ipar kiváló mestere oklevelet. if: Kedden délelőtt 10 órakor koszorúzást ünnepséget rendeztek a magyar munkásmozga­lom népkerti emlékművénél. A Himnusz hangjai után elsőként a pártbizottságok koszorúz­tak. A megyei pártbizottság nevében dr. Bodnár Ferenc, a Központi Bizottság tagja, a Bor­sod megyei pártbizottság első titkára, a városi pártbizottság nevében dr. Havasi Béla, a vá­rosi pártbizottság első titkára, a miskolci járási pártbizottság nevében pedig Tóth Gyula, a járási pártbizottság titkára helyezett el koszorút az emlékműnél. A tanácsok nevében dr. Kardos Sándor, a megyei tanács vb-titkára, Bárczi Béla, a városi tanács elnöke. Ju­hász Sándor, a megyei tanács járási hivatalának vezetője koszorúzott. Kedden délben a hagyományoknak megfelelően megkoszorúzták a csanyiki munkásmozgalmi emlékművet, ahol a Szakszervezetek Megyei Tanácsának, a KISZ megyei, városi, járási bizottságának, a Hazafias Népfront megyei, városi bizottságának vezetői, képviselői koszorúztak. A jókedv azért nem hiányzott Új palackozó Ünnep Tolcsván, Tarcalon Gyönyör ű tavaszi napsü­tésben avatták fel kedden délelőtt Tolcsván a T'okaj- hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát új palackozó­üzemét. Az ünnepségen meg­jelent Kazareczki Kálmán mezogazdasagi és élelmezés- ügyi minijZierheiy cites és Hunya István, a MEUOSZ elnöke is. A 75 millió forin­tos beruházás megszüntet egy régi visszásságot: ezen­túl nem Budafokon, hanem Tolcsván palackozzák a vi­lághírű tokaj-hegy aljai boro­kat. Az üzem kapacitása óránként 5000 palack bor! Délután Tarcalon folytató­dott a borkombinát dolgozói­nak ünneplése. Itt került sor a kombinát által immár má­sodszor elnyert „Kiváló vál­lalat” kitüntetés átadására. A megjelenteket — köztük Kazareczki Kálmán minisz­terhelyettest, Hunya Istvánt, a MEDOSZ elnökét, Újhelyi Tibort, a megyei pártbizott­ság titkárát, Tóth Józsefet, az SZMT vezető titkárát — Kapás Pái vezérigazgató kö­szöntötte. A borkombinát tör­ténetének három éve ékesen bizonyítja, hogy szükséges volt létrehozása. A kombinát mintegy 2800 dogozója ma már évente 100 000 hektoli­ter minőségi bor előállításá­ról gondoskodik. Az összes magyar borexportból Tokaj- Hegyalja 30 százalékos arány­ban részesül. A jövő szem­pontjából biztató a három év alatt telepített 179 hektárnyi új szőlő szép fejlődése, s a tokaj-hegyaljai területen oly fontos egység, összefogás egyre szélesebb körű kibon­takozása. A „Kiváló vállalat” kitün­tetést Kazareczki Pál mi­niszterhelyettes adta át Ka­pás Pál vezérigazgatónak. Ünnepi beszédében ő is hangsúlyozta az egység, az összefogás fontosságát Tokaj- Hegyalján. Ezután került sor a bor­kombinát legjobb dolgozói­nak. a 75 szocialista brigád legjobbjainak kitüntetésére, megjutalmazására. A kom­binát dolgozói közül, mint­egy 1200-an kaptak jutalmat, különböző szintű kitüntetést. $ Pántlikás lovak nyereg nélkül (Herényi László felvételei) REFLEKTOR Ma Budapesten a Metro- pol-szállóban sajtótájékozta­tót tart az NDK utazási iro­dája, a Reisebüro. + Bala- tonszemesen megnyitják a „Mozaikok a hírközlés törté­netéből” című kiállítást, ijc Egerben élelmiszeripari fil­meket mutatnak be. ^ Jász­berényben meglátogatja a Hűtőgépgyárat a május 1-i ünnepségre hazánkba érke­zett külföldi szakszervezeti küldöttek egyik csoportja. j|c A Csanyikta - eresz alatt Harminc kiló virsli, húsz kiló pároskolbász... Sorol­hatnám tovább. Százötven láda kóla, sör, lacipecsenyé- nék való hús ... — Egy ember se lesz, aki feljön — sóhajtotta Farkas József, a csanyiki büfé veze­tője. Ázott a völgy. Lent a városban rosszkedv nélkül áztak a felvonulók, itt fent szinte percről percre zöldebb lett a zöld. Gyönyörű volt az idő a sűrű esőben. zm*» ték fel a sört. Virslit főztek. Énekeltek. Ma is emlékszem, no, nem a sör, a virsli ízére. Talán nem is lenne ünnep az ünnep, ha a feleségemmel nem indulok el. ■ ■ Délután jöttek az autósok. Kiszálltak, nyújtóztak, tele­szívták magukat friss leve­gővel. És jöttek gyalogosok. Elég sokan: — Tudtuk már odalent, hogy nincs majális ilyen idő­ben — mondta Deák János. — Délelőtt felvonultunk, dél­után sétáltunk volna. Felhoz­tuk hát a gyereket ide ... A kis Drák Jancsi pedig ú.iongott. Neki talán ez az első május, amire emlékezni fog. És hogy Jancsi öröme teljes legyen, megérkezett három lovas: Kloj András és Gatos László papírgyári mun­kás és Kiss István ipari ta­nuló. i — Megáznak? — Hetek óta tervezzük, hogy jövünk. Minket az eső el nem rémít! Nyereg nem volt a lova­kon. de pántlika volt. s a jókedvű száguldásban még a pörge kalap is elrepült "T?- szer... B. G. Majálisozókat kerestem a Csanyikban. Bíztam benne, hogy a jóslatnak nem lesz igaza hogy lesz. aki eljön, no, nem majálisozni. körül­nézni. emlékezni, egy félórát eltölteni csak. Kora délután, amikor meg­csendesedett az eső. megdőlt a jóslat is. Nem. nem vol­tunk sokan, kis jószándékkal mind<»n''i elfÄrt a büfé fél- eresze alatt. Különös? Rossz­kedvnek itt sem volt nyoma. Simon Józsi bácsi 69 éves. Az LKM nyugdíjasa: >(c Amikor éppen nem esett. — Az édesapám is a kohá­szatnál kezdte, ott dolgozott egy életen át. Vele Szerettem meg az erdőt, hogy még ma is elindulok. Gombáért, vi­rágért, máskor az útért. Szé- gyenleném, ha elsején nem jönnék. Az első május else­jén, amire emlékszem, kivit­tek az öregek Királykáira. Volt ott égy lóca. Háton vit­A vezetői utánpótlás A napokban a városi párt- bizottság kibővített ülésen tanácskozott a párt káder- politikájának érvényesülé­séről, a káder- és személyze­ti munka miskolci tapaszta­latairól. Megállapította, hogy a Politikai Bizottság 1967. május 9-i határozata óta s az azt követő számos helyi — megyei és városi pártbizott­sági — intézkedés nyomán fo­kozódott a város pártszer­veinek és pártszervezeteinek felelősségérzete a káder- és személyzeti munkáért. A hármas követelmény A káderkiválasztás és ne­velés hármas követelménye — politikai felkészültség és feddhetetlenség, szakmai kép­zettség, vezetői rátermettség — a kádermunka alapelve­ként bevált. Tehát nincs szükség rá, hogy az alapel­ven bármit is változtassunk. Arra azonban igen. hogy le­gyünk még következeteseb­bek a végrehajtásban. A hár­mas követelménynek egysé­gesen kell érvényesülnie. Be­igazolódott annak a helyén­valósága is, hogy pártonkívü- liek is betölthernek bármi­lyen funkciót, kiveve a párt­tisztségeket. Bár a vezetők nagy több­sége megfelel a politikai kö­vetelményeknek, tapasztal­ható városunkban is az MSZMP KB azon megálla­pítása, hogy: „Az elvek nem mindenütt érvényesülnek kö­vetkezetesen és számos prob­léma van a gyakorlati végre­hajtásában. Tapasztalható régi, túlhaladott módszerek konzerválása is.” A pártbi-' zottság mindenek előtt a ká­derpolitikában észlelhető szubjektívizmust ostorozta, — mint rossz módszert. A hely­telen szemlélet következmé­nye, hogy olykor a vezetésre alkalmatlan embereket vá­lasztanak ki, akik megfelel­nek ugyan a hármas köve­telmény egyik vagy másik feltételének, de mind a há­romnak nem. A helytelen ká­derkiválasztás olyan jelensé­geket szül, amelyek ütköznek a társadalom erkölcsével s olykor az osztálypolitikának is ártanak. A pártbizottság a káderne­velés hibájának rója fel, hogy — elsősorban a gazdasági vezetők között — kevés a felsőfokú politikai képzett­séggel rendelkezők száma. (Nem így azonban például a Diósgyőri Gépgyárban, ahol a vezetők politikai felkészült­ségében a legnagyobb a terv- szerűség.) A pártbizottság ugyanakkor hangsúlyozta: a politikai iskolázottság termé­szetesen nem biztos, hogy mindig azonos a politikai fel- készültséggel. A továbbkép­zés és a tanultak gyakorlati alkalmazása adhat csak biz­tonságot a vezetőnek. Mioden vezető — politikai vezető A különböző gazdasági egy­ségek, intézmények, hivata­lok vezetőinek döntő többsé­ge meggyőződéssel szolgálja a munkásosztály hatalmát, a dolgozók érdekeit és a párt politikáját. Tisztában vannak vele, hogy a vezető — a gazdasági vezető is! — poli­tikai vezető. Sajnálatos és ká­ros — ezért megengedhetet­len — az a tapasztalat, amely arról tanúskodik, hogy bizo­nyos esetekben a vezetők egyike—másika nem áll ki határozottan a párt politiká­ja mellett, nem foglal nyil-. tan állást az úgynevezett „kényes” kérdésekben, nem lép fel egyértelműen a kis­polgári nézetekkel szemben, elnézi a lazaságot, a fegyel­mezetlenséget. Akad sajnos olyan is, aki nem veszi fi­gyelembe döntéseinek, intéz­kedéseinek politikai hatását, nem tartja be adott szavat, nem szívesen vállal politi­kai, közéleti tisztséget. Akad olyan is, aki túlzottan anya­gias, egoistává válik, nem fordít kellő gondot a dolgo­zókkal való kapcsolatra, a szocialista demokrácia fej­lesztésére. A pártbizottság egyértel­műen kifejezte véleményét: helyesli a párt politikáját, mely híve a káderek stabi­lizálódásának, de ugyanak­kor azzal is egyetért, hogy rendezni kell azoknak a ve­zetőknek a dolgát, akik nem felelnek meg a hármas kö­vetelmény valamennyi fel­tételének. A vezető magatar­tása legyen szerény, élete és családi körülménye példás, ne gondolja, hogy beosztása kiváltságokkal jár. A diplo­ma önmagában kevés. Még két-három diploma is. A mai követelmények végrehajtó- típu ,ú vezetőket kívánnak. Ennek pedig csak az felel meg. aki politikailag, szak­mailag és emberileg a leg­többet nyújtja. A taDasz- talat cáfolhatatlanul bizo­nyítja, hogy a munkásból lett vezetők mindvégig az átlagszint felett teljesítették kötelességeiket. Ez a tény, de a párt munkáspolitikája is azt szorgalmazza, hogy a pártszervezetek még követ­kezetesebben készítsék elő ; munkáskáderek vezetésre al­kalmassá tételét. Vagyis: vá­lasszák M a vezetésre ter­metteket.# törődjenek kikép­zésükkel Az utánpótlás nmlóse A káderutánpótlás biztosí­tására és nevelésére vonat­kozó elvek egyre több gyár­ban, üzemben, intézményben, hivatalban, társadalmi és tö­megszervben érvényesülnek. A nagy- és középüzemek többségében a vezetői után­pótlás ma már, úgymond, helyből biztosított. Évek óta jobb és jobb eredmények ta­pasztalhatók az LKM-ben, a DIGÉP-ben. a MÁV-nál, a 3. sz. Volánnál, a Postánál, a Járműjavítóban és több kö­zépüzemünkben. Előrelépés tapasztalható a tanácsnál is. Helytelen azonban, hogy a vezetők néhol elhanyagol­ják helyettesük és az után­pótlás nevelését. Az utánpót­lást többnyire a vezetők szűk körében keresik, s emiatt gyakori a kényszermegoldás. Tudatosabbá és széleskörűb- bé kell tenni a kiválasztást, illetve a nevelést, s közben jobban számolni a rátermett nőkkel, fiatalokkal. A célsze­rűbb kádermunkát sürgeti az idő is: az elkövetkező öt év alatt jónéhány állami és gaz­dasági vezetői hely üresedik meg, nyugdíjazás miatt. Az utánpótlás nevelését kísérjék jobban figyelemmel a fel­ügyeleti szervek, elsősorban a pártszervek. A kiválasztás nem nélkülözheti a demokra­tizmust! A káderekkel való törődés ne csupán a minősítések idő­szakára korlátozódjék. Annak, akit utánpótlásnak tekintünk, s akként kezeljük, folyama­tosan ismernie kell a róla, munkájáról formált véle­ményt. Helyes, ha egy-egy vezetői munkakörbe nem egy, hanem több jelölt is van s közülük a legalkalmasabb kapja a tisztséget. Természe­tesen előzetes „beigérés”, el­kötelezettség nélkül történ­jék a kádernevelés, kizárólag tiszta eszközökkel, mindig a hármas követelmény igényé­vel! Ez egyébként a személy­zeti apparátus igényes mun­káját is megköveteli.

Next

/
Thumbnails
Contents