Déli Hírlap, 1974. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1974-05-04 / 103. szám

Ha kinyitnak száz ablakot9 jő levegő áramlik az utcára? Városi parkot énítenek az ózdiak (Tudósítónktól) Először járt Ózdon egyik miskolci ismerősöm. Meg­kérdezte, amikor találkoz­tunk: — Mondd, Ózdon tényleg nem lehet szellőztetni? — Miért ne lehetne? — Azt mondják az ózdiak, csak akkor áramlik jó leve­gő az utcára, ha kinyitnak legalább száz ablakot. Vagy­is a lakásokból szellőztetik a várost... Légúti bántalmak A ferromangángyártás okozta áldatlan állapot meg­szüntetése és a porgyárnak mondható ózdi érctömörítő­mű leállítása után valame­lyest tisztult a levegő a ko­hászvárosban. Ennek ellené­re még most is az ország egyik legrosszabb levegőjű városa. A mártinacélmű nyolc hatalmas kéménye megállás nélkül, tonnaszám ontja a füstöt és a port, a négy ko­hóból úgy száll a szennyező­dés, hogy időnként újjnyi vastagon hever a por a ko­hászati üzemek környékén. Érzékelteti a levegő szeny- nyezettségét a városi kór­ház statisztikája is. Ebben különösen előkelő helyet foglalnak el a légzőszervi megbetegedések. A tisztáta­lan levegő elsősorban a fia­tal szervezetet károsítja, tö­megesen okoz légúti bántal- makat például a csecsemők­nél és a kisgyerekeknél. Szüleik nyaranta jó levegőjű helyekre viszik őket. Ilyen­kor szinte egy csapásra megszűnnek a panaszok. Ózdra érkezésük után azon­ban pár nap múlva minden elölről kezdődik. Természetesen a gyárat nem lehet leállítani, a lég- szennyezés jelentős csökken­tése is százmilliókat igényel­ne. Marad az egyetlen jár­ható út: a városi zöldöveze­tek növelése. Eddig a felis­merésig évekkel ezelőtt el­jutottak Ózdon, a megvaló­sulás azonban meglehetősen lassú. Ültetnek fákat, de nem elég sokat, létesítenek parkokat, de a számuk arány­talanul kevés, ha a légszeny- nyezés mértékéhez viszonyít­juk. Csalr a legutóbbi időben kezdődött el valami, ami bizonyára jelentős változást hoz a kohászváros levegőjé­ben. A városi tanács szakigaz­gatási szervei a napokban készítették el a városi park építésének 1974. évi feladat­tervét. Az Ózdi Kohász sta­dionja közelében, nagyrészt társadalmi munkával 82 000 négyzetméteren kezdődött el a parképítés. Az eredetileg tervezett terület most 60 000 négyzetméterrel növekszik. Ezen a területen képezik ki a csónakázótavat és bővítik a játszótereket. Elkészülte után igen nagy hasznát látja majd a mintegy 36 000 négy­zetméternyi vízfelületre bő­vített tónak is a város. A meder kiképzéséhez 60 000 köbméter földet kell ki­emelni. Az ősszel 15 000 négyzet- méterre telepítenek zöldnö­vényeket a tó közelében; 14 000 négyzetméternyi te­rületen építenek labdapályá­kat, s az óvodáskorú gyere­kek részére külön játszóte­ret alakítanak ki 2000 négy­zetméteren. „Dolgozz egv napot” Ózdnak nincs annyi pénze, hogy a csaknem 6 millió fo­rint értékű munkát a tanács elvégeztethesse. Mintegy 4 millió forint értékű munkát a város lakóitól várnak. 1974- ben összesen csaknem 50 000 óra segédmunkát, 2500 óra szakmunkát és 7300 óra gép­munkát kell elvégezni na­gyobbrészt társadalmi össze­fogással ahhoz, hogy a hosz- szú-hosszú évek óta hiába áhított városi park végre fel­épüljön. A kohászváros tanácsa — mivel a munka legnagyobb részét májusban és június­ban kell elvégezni — felhí­vással fordult az ózdiakhoz, a város tömegszervezeteihez, üzemeihez és a szocialista brigádokhoz, hogy társadal­mi munka vállalásával segít­sék a városi park építését. A most induló városi moz­galom jelszava: „Dolgozz egy napot a városodért!” MAGYAR TIBOR . ■ Ózdi kémények (Mizerák István felvétele) Isme Kenyában több mint elefánt él, azaz 80 lakosoi Eszerint Afrikában és a itt él a legsűrűbben. A számadatot a kenyai i forgalmi miniszter, J. L. adta meg, amikor bejek hogy a tavaly betiltott t vadászatot jövő áprilistól engedélyezni fogják. Az elejthető elefántok s azonban mindenképpen 61 Palacsinta- és lángosfio, Áz édesinar úi fér Négynapos gyártmánybe­mutatót tartott a Csemege Édesipari Gyárban a Ma­gyar Édesipar, összesen hat gyár 45 új termékét, s 23 ré­gi, de új csomagolásban po­rondra lépett terméket te­kintettek meg- 10 nagykeres­kedelmi, 17 kiskereskedelmi, 56 FÜSZÉRT-fiók szakem­berei, s a minőségvédelem­mel, áruforgalmazással fog­lalkozó hatóságok. A hat gyár termékei között szere­peltek a Szerencsi Csokolá- Ségyár legújabb gyártmá- «'-ai is. *z édesipar újdonságai közül különösen nagy sikert aratott a palacsintapor, a burgonya-lángospor, ame­lyek segítségével a hoziasz- szonyok, dolgozó nők igen rövid idő alatt ízletes étele­ket készíthetnek. A rágógu­mik családjában a „C” vi- taminos fajta váltott ki el­ismerést a szakemberek kö­rében. Nagy érdeklődés előz­te meg a cukorfajták, dísz­dobozok bemutatását. Kö­zöttük ott voltak az édes­ipari áruk, amelyeket a 418 millió forintos költséggel korszerűsített Szerencsi Cso­koládégyár gyárt, illetve fog gyártani. A tejkaramella- rúd, az ízléses csomagolású cukorkák, a tetszetős sze­rencsi díszdobozok osztatlan sikert arattak. PSStaRÍZHH ütörtökön megnyílt a bala- zemesi postamúzeum, idei kiállítását „Mozai- «JBSlKozlés történetéből” Á'fíei rendezték. Az egyko- óváltó állomás helyén ki­sütött múzeum minden en az üdülési idény kez- előtt — május elsején nyitja kapuját és szep- ,ber végéig látogatható. 1 kiállítása a hírközlés régebbi és legújabb esz- zeit, felszereléseit mutatja . A kiállítás hétfő kivéte- el mindennap délelőtt tíz ától este hat óriág tekint­hető meg, a múzeum postája alkalmi bélyegzőt használ. automata mosoqep helye­tamijaszekrény, hűtőgép helye felsotarolo lakásbejárat Az elmúlt hetekben sorra bemutattuk az új típusú házgyári lakásokat. Még egy tar­tozásunk maradt: a négyszemélyes lakás fenti változatának a bemutatása. Alapterülete 55,5 négyzetméter. A Rádiótól kérdezték, a DH válaszol A 99 és a A Rádió hétfői Fórum mű­sorában — idő hátrányában — már nem kapott választ az egyik hallgató, pedig igen érdekes problémát feszege­tett. Fejtegetésének lényege: a házgyári lakások szerinte körülbelül 90 évig lakhatók maradnak. Alig hihető vi­szont, hogy csaknem 100 év múltán is kielégítik majd az igényeket. Lehet-e majd kor­szerűsíteni, bővíteni ezeket az otthonokat? a válasz meg­fogalmazásában Nagy Zoltán, az ÉSZAKTERV főépítésze volt segítségünkre. A házgyári lakóépületek élettartamát roszul becsülte meg a hallgató, ugyanis ez alig több, mint 50 év. Per­sze ez sem kis idő, különö­sen, ha figyelembe vesszük, milyen gyorsan változnak az igények. Sem a tervező, sem mi, nem vállalkozhatunk arra, hogy előretekintsünk .ilyen hosszú távra. Ám, ha csak 15—20 évet veszünk alapul, akkor már reálisabb a prognosztika. /oio igényei mai lakások gépeknek, berendezéseknek adhatnak majd helyet. Majd­nem bizonyosra vehető, hogy 15—20 év múlva pél­dául egy egyetemi hallgató igényeit kielégíti az olyan házgyári lakás, melyet ma 2—3 fős családnak terveznek. Persze, egy kicsit leegy­szerűsítettük a kérdést, az­zal, hogy az igények növeke­dése alatt kizárólag a la­kások alapterületének növe­lését értettük. Kétségkívül fontos szempont ez, de utó­daink bizonyára nagyobb követelményeket támaszta­nak a lakások komfortjával szemben is. Például megkí­vánják a légkondicionálást Hogy az ilyen kívánságokhoz miként lehet majd hozzá­igazítani a mai lakásokat, azt ma még csak találgat­hatjuk. (békés) Egy hete — nyilván a kissé kellemetlen időjárás miatt — nem láttunk túlsá- , , , ,, .... ., gosan nagy felnozatalt a ,A kérdés tehat: milyen Búza téren. Az eladásra kí- lenetoseg adódik arra, hogy a most, illetve a közeljövő­ben épülő lakásokat a maj­dani igényekhez igazíthassák? Az egyik lehetőség — Nagy Zoltán szerint: a lakásokat úgy tervezzék, hogy később két lakás egy otthonná le­gyen összekapcsolható. Még nem oldották meg ezt a mű­szaki problémát, de nincs komoly technológiai akadá­lya az utólag kibontható, falbetétes panelek gyártásá­nak. A másik megoldás: a je­lenleg nagyobb létszámú családoknak szánt lakásokat később kisebb családoknak, illetve magánosoknak utal­nák ki. Az így adódó több­lethelyiségek, szobák a ma még ismeretlen háztartási Kerekeken gördülő osztály Minszkból két szokatlan rendeltetésű gépkocsi indult útnak Nigériába. Sajátos autóvezetői iskolák ezek, me­lyekben a látogatók megis­merkedhetnek a minszki autógyár külföldön is nép­szerű önkiürítő teherautójá­nak gyártásával és szerkeze­tével. Tapasztalt mérnökök és technikusok mutatják be a nigériai autóvezetőknek, ho­gyan lehet a leggazdaságo­sabban felhasználni az ói tí­pusú teherautót. Kőrútjuk során a fiatal afrikai köz­társaság minden autótelepét fölkeresik. A szovjet önkiürítő teher­autókat vásárló országokba a minszki autógyár dolgozói műidig elküldik szakemberei­ket, hogy segítsenek az új konstrukció kezelésének el­sajátításában. A mozgó osz­tály már volt Lengyelország­ban, az NDK-ban, Bulgáriá­ban, Magyarországon és Ju­nált autók túlnyomó része most is valamelyik szocialis­ta ország gyártmányai közül került ki, a Skodák, Traban­tok, Moszkvicsok, Zsigulik, Wartburgok uralták a me­zőnyt. Az árak? Alig változtak. Az új Zsigulikat szinte ere­deti árukon kínálták, s alig engedtek valamit a már nem garanciális, vagyis több mint 10 ezer kilométert futott Wartburgok, Skodák (S—100) árából is. Most is láttunk olyan kocsikat, ame­lyekre tulajdonosuk ráírta: kiutalást beszámít; de olyat is, amelyen kiutalást kínál­tak. Akik olvassák az AM-et, láthatják, hogy a Merkur használtautó-telepein szoli­dabb árak uralkodnak, mint a szabadpiacokon. Minden valószínűség szerint azért, mert a szakképzett műszaki alkalmazottak reálisabban értékelik fel a kocsikat, mint az a tulajdonos, aki a bör­zén kínálja eladásra. A MERKUR egyaránt figye­lembe veszi az évjáratot, s a százalékban kifejezett mű­szaki állapotot. Bizony na­gyon könnven megtörténhet, hogy ha valaki a MERKUR használtautó-telepén vásárol (Miskolcon nincs ilyen le­lep), jobban jár, mint ha a szabadpiacon költi el a pén­zét... Igaz viszont az is, hogy a börzéken izgalma­sabb a választás, s olykor­olykor valóban jó vételeket lehet kifogni. Minden vasárnap szép számmal kínálnak eladásra Miskolcon motorokat is. A Búza téri templom előtt nemritkán 50—60 motort is felvonultatnak. A viszony­lagos árak — állítjuk — sok­kal reálisabbak, mint a köz­vetlen szomszédságban levő autóbörzén. Több az üzlet­kötés is. Ez nyilván azzal is összefüggésben van, hogy könnyebb 10—12 ezer forin­tot előteremteni egy motor­ra, mint 40—80 ezret egy kocsira. Hozzávetőleges számítást végeztünk, hogy egy-egy forgalmasabb napon körül­belül hány személygépkocsit kínálnak eladásra az ország börzéin. Nos — a budapesti börzét is számítva — 3000— 3500-at. Ez soknak tűnhet, ám ha az autóra várók szá­mával hasonlítjuk Össze, nagyon kevés .Akkor hát miért nem kelendő a hasz­nált kocsi? A magyarázat csak egy lehet: sok az új kocsira váró, s ugyanakkor a régi tulajdonosok magas árakat számítanak. S még valami: általános tapaszta­lat. hogy használt kocsit sak az mer vásárolni, aki ért hozzá, vagyis: ha kell, saját maga is tudja javít­gatni. Ny. L Vasárnap: fiulóvássr Misitécin

Next

/
Thumbnails
Contents