Déli Hírlap, 1974. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1974-05-29 / 124. szám

>|c Dr. Havasi Béla átadja a kitüntetési Gulyás Ferencnek Hétköznap érzi otthon magét... Harmincháromban kezdődött Dr. Havasi Béla, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának első titkára adta át tegnap délelőtt a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácia által adományozott Munka Érdem­rend ezüst fokozata kitünte­tést Gulyás Ferencnek, a vá­rosi pártbizottság gazdasági osztálya politikai munkatár­sának. Az első titkár kö­szöntő és köszönő szavai után a nyugdíjba vonuló régi mun­katársnak a kis házi ünnepség részvevőivel, Moldován Gyu­lával, az MSZMP Miskolc vá­rosi Bizottságának titkárával, Veres Jánossal, a gazdasági ügykezelési osztály vezetőjé­vel és Simon Tiborral, a párt- és tömegszervezetek osz­tálya vezetőhelyettesével együtt gratuláltunk. Sokszor megfigyeltem már, hogy a kitüntetett a kezében szorongatja, vagy félszegen maga elé helyezi a kitünteté­sét és csak sokára nézi meg. Akkor is szemérmesen, és előszörre egy pillantásnál többet nem vet rá. Szinte res- tellkedik, hogy őt ünnepük, és meghatott, mert nem a fi­gyelem középpontjában, ün­nepnapon, hanem munka köz­ben, hétköznap érzi otthon magát. És negyvenegy esz­tendőben hány hétköznap van... — De a fodrászversenyt most nem nézted? — ugrat­ták a munkatársak Gulyás Ferencet. — Dehogy néztem. Aztán megmagyarázzák az epizódot. — Tizenkét éves, gyenge fi­zikumú gyerek voltam, ami­kor meghalt az édesapám. Így lettem 1933-ban inas a női fodrász szakmában. Mesz- sze volt az üzlet, és nem is szerettem odajárni; gyorsan otthagytam. A Ganz MÄ- VAG-ban voltam segédmun­kás, később segédtiszt. Az­után jött a háború, a hadi­fogság 1948-ig. Egy év múl­va kerültem Miskolcra. Kö­rülnéztem, és megnősültem. Aztán ittmaradtam. Régen ebben a városban vagyok már Otthon. Az életrajz adatai mindig szűkszavúak és egyszerűek. A DIGÉP könnyűgépgyárá­nak pénzügyi osztályvezetője, az ottani pártszervezet vég­rehajtó bizottságának tagja. Előbb társadalmi aktívaként tartozik a városi pártbizott­sághoz, majd 1961 óta a gaz­dasági osztály politikai mun­katársa. — Számoljunk csak! Ha 1933. október 25-én kezdő­dött az első munkaviszony ... — Negyvenegy évet dolgoz­tam. Végképpen július 1-én megyek nyugdíjba (nyugdíj­ba megy-e, mehet-e az, aki évtizedek óta aktív közéleti ember?), de már márciustól nem jöttem be mindennap, csak amikor hívtak. A Munka Érdemrend ezüst fokozata, a kitüntetés Gulyás Ferencnek meglepetés volt. A háta mögött kacsintottak össze a régi munkatársak. — A hét elején szóltak, hogy gyere be, ha ráérsz, és öltözz fel rendesen! Mármint ünneplőbe. Hát, nem is tu­dom ... Sejtettem, hogy va­lami ünnep, de hogy ez? — Most a nyugalom évei következnek. Hogyan várja őket? — Nemigen gondolkoztam rajta, csak most, hogy kér­dezi: azt hiszem, kipihenem a negyvenegy évet. (M—) Kisnyúl­„bölcsőde” Kunbaj an Jól megfér a vadgazdálko­dás a szőlő-monokultúrával a Kunbajai-bácsszőlősi Ál­lami Gazdaságban. Egyrészt gondoskodnak a vadkárok megelőzéséről — vegyianya­gokkal védik a kertészeti termékeket —, másfelől a megmentésükről. Költéskor, fialáskor összegyűjtik a há­borgatott területeken a fá­cán- és fogolytojásokat és a kisnyulakat. Erre speciális kosarakat készítettek, s ki­osztották a mezőn dolgozó traktorosoknak, akik minden talált tojásért, illetve nyúl- fiókáért pénzjutalmat kap­nak. így tavaszonként több ezer vadmadár-tojás és több száz kisnyúl kerül a tenyész- telepre, ahol keltetik, felne­velik a fácánokat, foglyokat és táplálják a kisnyulakat. Az agyfejlődés függ tőle Tápláljuk jól as újszülötteket John Dobbing, a Manchester University tanára nemrégiben adott ki egy tanulmányt, amely­ben 139 emberi agy vizsgálati eredményeit közli. A fogamzás­tól számított tízhetes embrióktól a 7 éves gyermekig vizsgálta pá­cienseit. Minden életkorban meg­számolta az agy nagyobb köz­pontjainak sejtszámát és súlyát. A vizsgálat azt mutatta, hogy az idegsejtek szaporodása a ter­hesség 10. és 18. hete között tör­ténik meg. Ez az az időszak, amelyben — mint ismeretes — a magzat rendkívül érzékeny pél­dául a röntgensugárra. Amint befejeződik a neuronok szapo­rodása, gyors növekedés kezdő- dili. Dobbing doktor legnagyobb felfedezése az, hogy kimutatta: az emberi agy fejlődése sokkal hosszabb időt vesz igénybe, sem­mint a múltban gondolták vol­na. A korábban végzett vizsgá­latok nyomán úgy vélték, hogy az agy fejlődése szempontjából legfontosabb időszak a születés, vagy közvetlenül a szülést köve­tő időszak. Dobbing professzor azonban kimutatta, hogy az agy fejlődésének legalább öthatoda a születést követő időkben követ­kezik be és tart 2—3 éves korig. Ennek a felfedezésnek a gya­korlati jelentősége abban áll, hogy bár a terhesség alatti rossz- szul tápláltság nehezen helyre­hozható károsodást okozhat c magzat szervezetében, méginkább kell küzdeni azért, hogy a kis­gyermek élete első két-három évében megfelelő táplálékot kap­jon. Az ebben a korban elszen­vedett rosszul tápláltság követ­keztében előfordulhat, hogy a gyermek agya a normális fejlő­dési szint alatt marad. A DH várospolitikai fóruma Hogyan lehetne tisztább Miskolc? Valahogy úgy szoktuk meg, hogy nem is tiltakozunk, ha azt halljuk: Miskolc nagy, gyorsan változó, sietős, rohamo­san épülő, de összességében piszkos város. Igaz, van köz- tisztasági vállalatunk, van „Tiszta, virágos Miskolcért” tár­sadalmi mozgalmunk. Vannak tervek és elképzelések, ame­lyekről lapunkban — e fórumon is — több alkalommal ir­tunk. Akár igaz a vád, akár nem, mindenképpen érdemes összegyűjteni a Miskolcon élők véleményét, javaslatait. Ez­zel már el is árultuk: vitaindítónak szántuk ezt az Írási. Miskolcon lassan kétszázezren élünk. Nagyon sok hasznos ötlet, javaslat születhet. Lapunkban ezeknek, éppen úgy, mint az illetékesek hozzászólásainak, válaszainak szívesen, s hisszük, haszonnal adunk helyt. Lássuk a véleményeket: Adamovics Sándor cipész­mester 1900 óta miskolci. Gyorsan kijavít: diósgyőri. — Miskolc piszkos, Diós­győr nem annyira. Itt sok a szép porta, szeretjük hát az utcáinkat. És hogy mit lehetne tenni? Talán szép szóval felhívni az embere­ket ... Néhány méterrel odább, az új diósgyőri lakótelep jó né­hány ablaka előtt csikkek, szemmel láthatólag odafent- ről kiürített hamutányérok, kidobott papírok. — Nem elég erős a városi közérzet — mondta Sallai Lászlóné bolti eladó. — Egy- egy lépcsőházban sem isme­rik egymást az emberek. Én azt hiszem, hogy ha tisztább várost szeretnénk itt, az egy- egy lépcsőháznyi közösségek­ben kellene elkezdeni. Én még versenyt is elképzelek a lépcsőházak között, az ut­cák, a kerületek, a városok között... — ötven éve vagyok mis­kolci — mondta Schwartz Jenő nyugdíjas kereskedő. — És szégyellem, amilyen ez a város. Azt hiszem, hogy több szigorúság kéne. Nem hi­szem, hogy egy eldobott pa­pírért ebben a városban bár­kit is megbüntettek volna ... — Kozma Jánosné vagyok. Tizenkét éve házmester. Jó helyen kérdezi a rendet. Hát mit tehetek én a felborított kukákkal? Mit tehetek a gu­berálók ellen? Más dolog, hogy két éve kérem az ösz- szetört kukák cseréjét. Az az érzésem, hogy kevés az em­ber, aki tetten éri a várost szennyezőket, kevés a pénz, hogy például a szemétszál­lítást az egész városban meg­felelően megoldjuk... Andircsák Margit admi­nisztrátor: — A Csermely utcában lakom albérletben. Ahogy melegszik az idő, rájövök, hogy miért hívják az utcát Csermely utcának. A külön­ben nagyon szép családi há­zakból a macskakövekkel ki­rakott utca szélén csörgede­zik a víz. A szennyvíz. És több hasonló utca van. A vá­rosnak erre kellene ügyel­nie. Még akkor is, ha nem tesz többet, mint hogy egy árkot ás odáig, ahova ez a víz úgyis lefolyik ... Stark Ferenc üzletvezető: — Nézzen ki! Látja, mi van a bolt előtt? (210-es fű­szer- és csemegebolt a nagy­állomásnál). Mit tehetünk? Ez a terület a város szerint a MÁV-é, a MÁV szerint a városé. Mi magunk takarí­tunk a bolt előtt. Miskolcon hihetetlen nagy az idegen- forgalom. Sok a napi bejáró. Őket kell megnevelni, hogy ne szemeteljenek ... Villányi Béla mérnök: — Mit mondjak az eddig elmondottak után? Büntetni kell... Dallos Károly segédmun­kás: — Hát nincs az az utolsó falu, amelyik ne lenne ren­desebb. De most mondja meg nekem: Miért nem lehet minden autóbusz- és villa­mosmegállóhoz szemétgyűj­tőket rakni, miért nem tesz­nek szemétgyűjtőt az üzletek elé. ha tudják, hogy a bolt előtt nyitják fel a sörösüve­geket? Nem mindig a lakos­ság a hibás ... Egyetlen embertől hallot­tuk csak, hogy minden jól van úgv, ahogy van. Szerin­tünk nincs jól. Ezért is sor­jáztuk minteev javaslatokat kérve, vitaindítónak a véle­ményeket. BARTHA GÁBOR A nemesacél- hengerműben vállalták A Lenin Kohászati Művek szinte valamennyi szocialista brigádja csatlakozott már a XI. pártkongresszus és fel- szabadulásunk 30. évforduló­ja tiszteletére indított mun­kaversenyhez. így tettek a nemesacél-hengerműiek is, akik vállalták, hogy az idén 150 ezer tonna acélt henge­relnek. Az új üzem egysé­gei egymással versengve egy- re-másra teljesítik túl havi terveiket, s ez jó alapot ad az éves vállalásukkal kapcso­latos optimizmusukra. A megemelt tervek teljesítésé­hez bizonyára nagyban hoz­zájárul majd a közeljövőben már üzemszerű gyártásba vont kitartók készítése is. Elelirter a szili fölölt A Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát kez­deményezésére létrejött heli­kopteres növényvédő társulás mintegy háromezerötszáz hektár szőlőjére hétfőtől há­rom helikopter szórja a vegy­szereket. A világhírű borvi­dék szőlőültetvényeinek már körülbelül az ötvenöt száza lékán védik a kártevők el­len „levegőből”. >)c A 470 méter hosszú, csaknem 160 millió forint beruhá­zással épülő algyői közúti hidat ez év szeptemberében adják át rendeltetésének. Elkészültével a Szeged—Debrecen közöt­ti 47-es főközlekedési út függef: é válik az algyői vasúti hídtól, amelyen jelenleg gyakran hosszú gépkocsisorok vá­rakoznak átbocsátásra. (Tóth Béla felvétele) Kóstoló a Polóniában A nemzetközi tejnap megnyitóján A Polónia étterem tegnap délelőtti vendégei ugyancsak ritka ételkiilönlegességeket ízlelhettek meg. A nemzet­közi tejnap alkalmából rán­tott hajdúsajt, sajtos krém­leves, karamelltejkrém, saj­tos puding szerepelt az étla­pon. A tejipari vállalat igazga­tója, Czingler Dávid nyitotta meg a nemzetközi tejnap megyei eseménysorozatát a Polónia étteremben. Elmond­ta, hogy egyre sürgetőbbé válik hazánkban a korszerű étkezési szokások meghono­sítása. Mind kevesebb mun­kahelyen végeznek már ne­héz fizikai munkát, ugyan­akkor táplálkozásunk alig változott. A koffein-, a niko­tinártalmak, a fokozottabb idegi igénybevétel ellensú­lyozására a tej és a tejipari termékek kiválóan alkalma­sak. Bizonyítja ezt a fejlett t.ejkultúrával rendelkező or­szágok példája is. Jóllehet hazánk nem tagja a nemzetközi tejszövetség­nek, most május 28-án mégis kapcsolódunk az immár 30 országot számláló mozgalom programjához. Tejfogyasztá­sunk jelenleg a háború előtti évek szintjén mozog. Ugyan­akkor elmondhatjuk, hogy a választék rendkívül gazdag, hiszen jelenleg 101-féle tej­termék kapható hazánkban. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium, a Bel­kereskedelmi Minisztérium és a Tejipari Tröszt két hé­tig tartó akciót indított a tej és tejtermékek értékesítése érdekében. Ennek a megnyi­tója volt tegnap a Polónia étteremben rendezett, kósto­lóval egybekötött ünnepség. Ezt követően a város és a megye sok üzletében, áruhá­zában lesznek bemutatók, - kóstolók. Több helyen is kaphatók lesznek a főváros­ban igen kedvelt turmix­italok. A garázsok a föld alá kerültek Több mint 20 hektárnyi te­rület válik szabaddá a szov­jet főváros most épülő új lakónegyedében, Szevernoje Csertanovoban; az átmenő forgalmat, az energetikai és a kommunális berendezése­ket, a garázsokat mind a föld alatt helyezték el. Az így nyert 20 hektáron játszó­tereket és sportpályákat lé­tesítenek. Gazdaságosan old­ják meg a föld alatti gará­zsok építését is: falaik egy­ben a lakóépületek hordozó szerkezeti elemeiül szolgál­nak. Az Észak-Csertanovóban ki­bontakozó munkálatok a Moszkva föld alatti térségei kihasználására irányuló prog­ram részét képezik.

Next

/
Thumbnails
Contents