Déli Hírlap, 1974. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1974-05-27 / 122. szám

I a ’a’ asbn! otlhon legveu Beépített bútorok így készítsük a salátát „Túl magasan van a kony­haszekrény, nem érem el.” . A gáztűzhely alacsonyabb, mint az asztal.” „A gáztűz­hely és az asztal, majd a fal •í'izeiti szűk rés van, nem le­het takarítani azt, ami be­esik ide, jóformán lehetetlen kihaläszni. nekem már egy ctész étkészletem van ott.” .Nem tetszenek a beépített szekrények, rossz helyen ”ennak és nem lehet beléjük elég sokat pakolni.” — Nem ke'! felméréseket, közvéle- *nénybnt"f4st rendezni, hét- köznani beszélgetések során n?o mint nap hallhatunk ha­sonlókat. .Hogyan látja a beépített bátorokkal kapcsolatos hiá­nyosságokat, a megoldás le­hetőségeit egy szakember? Erre kaptunk választ Fe­renc? István belsőépítész elő­adásában, amelyet a napok­ban a Borsodi Műszaki He­tek keretében az MTESZ “-nemere utcai székházában t-riott. Az alapvető nehéz­ség abban' van, — mint Fe- "encz István elmondotta —, 1az embe”ek sokfélék, m?s-mác ízlésűek. Minden °mbe"nek, aki megkaoia a ‘^meeben evártott eevfo'Tna házgyári lakások valamelvi- vrt. természetes igénve, hosv " tv’köliöz*'* rri’n saját ízlé­- --jcV rr.ole'őe” rendezze plntrítcio -tf nt*1’0rv03. A ' '-rmrpri a tár­nqflv­ságátc1 fvKietlenül maximé ­A Lillafüredre kirándulók május elsejétől őszig évek óta élhetnek azzal a lehető­re''gél, hogy csónakázzanak a Hámori-tavon. A biztonsá­gos vízi járművek az MHSZ lisan biztosítottak. Tehát van bennüK fürdőszoba, padló, tapéta és beépített bútor egyaránt. A lakások berendezése azonban túlságosan kötött ahhoz. hogy különösebb ál­dozatok nélkül otthonná le­hetne formálni. A lakók többsége nem tudja kihasz­nálni a beépített szobaszek­rényeket. Emellett jellegtele­nek és tömegüknél fogva uralják a lakást. Elmozdíta­ni sem tudják őket, és ha­marosan megveszik a bútor­üzletben kapható varia-bú- tort vaev szekrénysort és ez­zel még egyszer fizetnek ugyanazért a bútordarabért. Aztán itt vannak még a konyhai nroblémák. -Nem minden háziasszony egyfor­ma magas, erre rögtön „rá­döbbenünk”, ha nem ériük el a konyhaszekrényt. A gáz­tűzhely alacsonyabban van mint azt asztal, közöttük és a fal között rés van, nehéz a takarítás. Mindez egyértel­műen meghatározza a terve­zés feladatait. Az épüW.szerfcezetiől való függetieníté« naevmerteikb^n növelné a beéo'tett, szekré- nveik variálhatóságát. Külön­böző minőségű (fa. műanvag, vas) eleomsaládok kidolgo­zása még fokozhatná ezt. I<*v lehetővé válna a gyors és eg”artí összeállítás. ’ Mindéz má-c peak1 ter”, rap T-.S mrpva’óeiil hét otthon a lakásból (tamás) miskolci Neptun klubjának a tulajdonát képezik. Az eddigi nyolc csófiak már tavaly is kevésnek bi­zonyüt, p-'~t a klub négy „Balaton” típusú — ötsze­mélyes — csónakot vásárolt. ! Lefekvés előtt 1 kell ini a kiiÉkkról? Hozzáértő emberek kiszá­mították, hogy az angol gyártmányú Cutexszel való egyszeri lakkozás 2 forint 62 . fillérbe kerül. Ám aki so­kallja ezt, vegyen Gerdeen-t, mert azzal az egyszeri kö­römszépítés csak 12 fillérre rúg. A Nagyító című folyóirat legutóbbi száma közli az üz­leteinkben kapható köröm­lakkok tesztjét. Érdemes bo­garászni a számszerűsített jellemzők között, már csak azért is, mert ennek a nők körében csaknem általáno­san használt kozmetikai cikknek a szakszerű értéke­lését házilag nem lehet elvé­gezni. Nézzük először az ára­kat. Lehet kapni 10 forint­nál olcsóbban, de 100-nál is drágábban. A kiválónak mi­nősített angol Rímmel csak a negyedik napon kezd kop­ni, feltételezve, hogy viselője napjában egynél többször nem mosogat. Hasonló tu­lajdonságai vannak az 52 fo­rintos francia Baiser Roüge- nek is, azzal a különbséggel, hogy a száradási idő mind­össze két perc. Az uevancsak kiválónak minősített angol Revlon négy percig szárad, s ára a legmagasabb: egy 15 grammos üvegecskéé 135 fo­rint. Az olcsóbb készítmények általában két napig bírják, ilyen a Camea fedő'akk. A Leila névre keresztelt fehér gyöngyházlakk és a Camea gyöngyház viszont. csak ép­pen megüti a mértéket, mert a szakemberektől ..még meg­felelő” minősítést kapott. A lakk-teszthez a Nagyító hasznos tanácsokat is mellé­kelt. Jó tudni, hogy a lak­kot minden esetben száraz, zsírtalan körömre célszerű felkenni, s a száraz, törede­zett köröm hasznos ápoló­szere a Rimmel és Geerden nevű körömerősítő szer. A hozzáértők az esti lefekvés előtti lakkozást ajánlják, mert éz esetben a fris lakk­réteg kevésbé sérülhet meg az átkeményedés előtt. Az öregek jobb szomszédok Egy Bad Godesberg-i lé­lektani intézet vizsgálata szerint a fiatal nemzedékek, nek sokkal kevesebb a kap­csolata a szomszédokkal, mint az idősebbeknek. A falvakban, kisvárosokban megnyugtató a szomszédok közti érintkezés, még a nagy­városokban is kielégítő, de a közepes nagyságú városok­ban szinte a minimálisra csökken. Bonnban például a 18—24 év közti nyugatnémet polgárok fele jóformán semmi kap­csolatot sem tart a szomszé­dokkal, ugyanez az időseb­beknek csupán a harmadáról mondható el. A foglalkozást véve alapul, megállapították, hogy a tisztviselők, állami hivatalnokok barátkoznak legkevésbé a szomszédaikkal. A saláta hívei szerint a zöldfélét étkezés előtt kell fogyasztani, hogy megnyissa a gyomrot és mert gazdag vi­taminokban. Mások szerint csak megtölti a gyomrot és nem elég tápláló. Az igazság itt is középúton van. Az olyan gyermeknek, akit csak salátán nevelnének fel, nem lennének egészsége­sek a csontjai. Az ödémában és húgyrekedésben szenve­dőknek óvatosan kell bánni­uk a salátával. Mindenki más egészséges ember számára midnenfajta saláta, főként a fejessaláta javallandó. Az „idegroncsoknak” minden es­te salátát kellene enniük, s akkor jó éjszakájuk lenne. A fejes salátának megnyug­tató hatása van a túlzott sze­xuális vágyakra is. Régebben „eunuch-fűnek” hívták. Ez a sajátosság azonban ne riasszon el senkit a saláta­evéstől, mert a természetben oly gyakran fellelhető ellent­mondásosság miatt ugyanak­kor a termékenység növénye is. Gazdag ugyanis E-vita- minban, a szaporodás vita­minjában, amely a peteérést előidézi. grapefruit mártás A grapefruit levét kevés kré- mes mártássá keverjük. Sót és borsot teszünk a fejes salátára, s végül friss zöldfélékkel szór­juk meg. Auróra mártás Majonézt citromlével, papriká­val, tejföllel, vagy joghurttal ke­verünk össze. Rokl’ort mártás Megborsozzuk, megsózzuk az olívaolajat, citromlével ízesítjük és rolcfort-hurkákkal, valamint pirított hasábokra vágott fehér kenyérrel keverjük össze. Tejföl mártás Zsíros tejfölt (vagy félig tej­fölt, félig joghurtot) borssal, só­val, olajjal és apróra vágott pet­rezselyemmel keverünk össze. Dió mártás Olívaolajat sóval, borssal ' és citromlével ízesítünk. Dióbelet es metélőhagymát adunk hozzá. Zöldség mártás Olíva-, vagy napraforgó olajat, ecetet, egy kevés mustárt, sót és borsot összekeverünk és fűszere­ket adunk hozzá. (Majoránnát, bazsalikomot és tárkonyt. Ha családja nem szereti a nyers salátát, akkor főzve szolgálja fel. Fejenként egy salátafejet mosson meg jól, és 10 percig vízben forralja. Ekkor erősen összezsugorodik. Ezután egymás mellé teszi egy tepsibe, vastag besamel- mártással öntse le, reszelt sajttal és szerecsendióval íze­sítse. Végül tegye a sütőbe. Ha valaki családjában álmat­lanságban szenved, adjon ne­ki két adag salátát. lit ér a Gelka, ha nincs cin? Négy csónakkal több a Hámwi-tavon Egyik reggel szép színes p aspektust találok a pcstalá- I ínkban. Némi kárpótlás az újság helyett (amit majd csak később dobnak be) — gondo­lom, s örülök, hogy nem hiá­ba teszem meg a három eme­letet le s föl gyalog. Már lép- c «mászás közben olvasom, hogy a Gelka szívesen kötne v elem (a felhívás természe­tesen névre szól) háztartási gépeim garanciális javítására szerződést. A dolog tetszik, s tetszik a családnak is. Hol vannak már azok az idők, amikor a fél várost bejárta az ember, hogy találjon vala­kit, aki felszereli a tévéan­tennáját, vagy kicseréltessen egy csövet a rádiójában. Jól látható helyre teszem a fel­hívást; ha lesz egy szabad délelőttöm, megkötöm a szer­ződést Gelkúékkal. A véletlen azonban úgy hozta, hogy már előbb fel kellett keresnem a Gelka Győri kapui szalonját. A té­vékészülék központi antenná­ját meghosszabbítandó, két „drótot’’ kellett összeforrasz- tatni. Az új szolgáltatóház mo­dern tömbjében előkelő he­lyet foglal el a Gelka. Az üvegfalú helyiség belül is kellemes,' lakályos. S egy rendkívül vonzó hölgy fogad. Mit vonzó — szép! Ezt mind mint ügyfél, mind mint csa- -ládapa örömmel állapítom meg. Úgy látszik, a cég al­kalmazottainak külsejét ille­tően is igényes. (így volt ez régen is, azért kellett fiatal kereskedősegéd korában Sa­lamon Bélának örökösen a raktárban dolgoznia.) Bevallom, kicsit elfogódot- tan kezdtem mondókámhoz, de a csábos háziasszony bá­torítóan nézett rám, majd le­ültetett egy öblös fotelba, s megértvén kívánságomat, máris hívta a főnököt. S az jött is... Még egy kedves ember! — Igen, egy kis for­rasztás. Máris megcsinálják; várjam meg. Azzal a főnök kiadván a munkát valahol a kárpitok mögött (ahol bizo­nyára számos gyors kezű technikus dolgozik — gondol­tam), szívélyesen búcsúzott. Rengeteg dolgom lett volna, de hát csoda-e ha nem tá­madt kedvem fölemelkedni a fotelből. Csak ketten voltunk; a szép hölgy meg én, s egyi­künknek sem volt más dől-, ga, mint hallgatni a kis ka­zettás magnó muzsikáját. (Mert el is felejtettem mon­dafii, hogy a zéne belépésem pillanatától csak úgy mezzo- forte...) Magamban lázasan keres­tem a témát. Vajon mi érde­kelhet egy ilyen szép lányt, vagy asszonyt (természetesen a műszaki technikán kívül), mert hogy abban én nem vagyok spéci. Azt azonban tudom, hogy a tévé — meg a rádiódrócokat cinnel forrasztják össze. így hát azonnal megértettem, mit jelent, ha nincs cin. Persze ezt nem a hölgy közölte (saj­nos, vele a közbejött malőr miatt nem tudtam kommuni­kálni), hanem, egy ifjú szere­lő. Olyan szép volt, mint Pa­ris királyfi (az istenit, itt mindenki ilyen szép), s kö­zönyös, mint — ezúttal a mi­tológiai hasonlat mellőzhető — mint a tinédzserek közül oly sokan. De jól értettem-e? Valóban cin nincs, vagyis az ón és az ólom ötvözetéből készült for­rasztóanyag? — Jól értette — mondta a szerelő — a cin el­fogyott, talán holnap. Ez kö­rülbelül olyan kijelentés a Gelkában, mintha a vendég­lőben azt közli a pincér: saj­nos, sóval nem szolgálhatunk. Az antenna nagyon kellett, s zárásig több, mint másfél óra volt hátra. Próbáltam a fiatalembert kapacitálrü, hát­ha mégis szerezhetne néhány gramm forrasztóónt. De ő csak fölényesen mosolygott, s a szép leányra is hiába füg­gesztettem könyörgő szemei­met. Mi lesz most? Egy pil­lanatig eljátszadoztam azzal, hogy mi lenne, ha fáraó vol­nék, avagy egy várúr pallos- joggal, vagy akárcsak cowboy jól hordó coltokkal? Gondo­latban ugyan szétlőttem a nyűves kis kazettás magnót, ami a folyton bömbölő zené­jével már nagyon idegesített, de aztán felráztam magam. — Mi lenne, ha én szerez­nék cint? kérdeztem szelíden és alázattal. Utoljára M. ta­nár úr előtt álltam ilyen sze­rencsétlenül vagy 25 éve, ami­kor az öreg buktatással fe- nyegetődzött: Tanár úr, én megpróbálok javítani... — Úgyse sikerül — mosoly­gott a sündisznófrizus M. A szerelő most ugyanígy mo­solygott. Sajnos, M. nem té­vedett, de a szerelő igen. Időközben ugyanis megtanul­tam, hogy: Non scolae séd vi­tae discimus. Vagyis: szerez­zen az ember társadalmi kap­csolatokat. Ezek révén né­hány gramm cint is sikerült kapnom. Az antenna elké­szült, most már csak azt tud­nám, hogy ama szép Gelka­, prospektussal mit csináljak? S különben is: haszontalan ság minden, ha hiányzik az a kevéske forrasztóanyag... (gyarmati) Napsugár az esőben Ha a felnőtt-világ menedéke, olykor jó menedéke a gye­rekkor, akkor nincs mit csodálkoznunk azon, hogy a gyere­kek legszebb felfedezése, legszebb játéka a felnőtt világ. Egy hétéves kis emberről éppen úgy lehet regényt írni, fel­fedezve mindent, ami benne még csak szép titok, egyszer majd megérő Ígéret, mint jegyzetet. Jegyzet ez a hétéves Bernét Marikáról. Egyetlen képsorról. A szüleivel ment előttem. Éppen nem esett. A kockakövek között itt-ott még csillogott a víz, de száraz volt a járda. Űk viszont esernyő alatt mentek. Van az úgy, hogy három emberről messziről, akár hátulról is meglátszik, hogy ők nem csak általában, hanem most, ebben a percben valami miatt kivételesen boldogoké Alig fért el a járdán a három esernyő, pedig a harmadik nem is volt igazi ernyő, de az volt a legfontosabb. Amikor bementek a boltba, még esett. Amikor kijöttek, már elállt. Jövet Marika az édesapja óriási esernyője alá bújhatott. Amikor kijöttek, pityeregve állt meg a hirtelen száradó világban. No lám, a gyermekvilág a felnőttek menedéke is. Én nem tudom, hogy az édesapának vagy az édesanyának jutott-e eszébe a kedves ötlet, tény, hogy mind a hárman kinyitották az ernyőt és úgy mentek előttem, kicsit összebújva, a három esernyő alatt, hogy messzire kiáltott róluk: nagyon boldogok. Marikáról biztosan lehetne regényt is írni. A jegyzet nem is róla szól, hanem a felnőtt- és a gyermekvilág közötti le­hetséges hídról, amelyen olyan jólesik átmenni néha. Szívből kívánom, hogy még hazáig szánják meg őket a felhők, azért a jókedvért, ami az emberben a napsütésnél is többet ér. B. G. T

Next

/
Thumbnails
Contents