Déli Hírlap, 1974. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1974-05-04 / 103. szám

A jelmez jellemez

Greguss Ildikó műhelye

Minden színházi plakáton szerepel a neve, s a kritikák — rendszerint — egy-egy sorban méltatják tevékenységét. Nem sokkal tudhat ennél többet a jelmeztervezőről az utca embere. Előfordul ugyan, hogy olykor-olykor a közönség valamely szép kosztümöt is megtapsol, mostanában azonban, hogy halványul az operettek csillogása, s viszonylag kevés a kosztümös darab, ilyen elismerésnek is csak ritkán lehet részese a jelmeztervező.

Kosztümös darab? Nem eléggé szakszerűen így nevezzük azokat a drámákat, melyek régi korokat elevenítenek fel, cselekményük mesevilágban játszódik, vagy éppen színházban. Greguss Ildikó kijavít bennünket: minden színházi ruha kosztüm.

— Eszerint napjainkban játszódó magyar darabhoz sem lehet ruhákat valamely áruházban vásárolni?

— Csak a legeslegritkább esetben, de úgyszólván sohasem szoktunk. Ennek több oka is van. Elsőként azt említem, hogy a színpadi ruha „elevenebb életet kell, hogy éljen", mint az utcai kosztüm. Azonkívül, a jelmez mindig jellemez is. De azért sem lehet áruházban vásárolni. mert egy-egy produkció tizenöt, vagy akár harmincöt kosztümöt is igényel, ezeknek összhangban kell lenniük egymással; szolgálva az írói mondanivalót, a rendezői elképzelést.

— Ha már itt tartunk, hogyan kezd munkához a jelmeztervező?

— Természetesen alaposan kell ismernie az adott darabot, annak korát, csak ezután ülhet le a rendezővel és a díszlettervezővel meg a koreográfussal tárgyalni. A színház kollektív művészet, sok ember összehangolt munkájára van szükség. Nagyon fontos, hogy megértsük egymást a rendezővel és a többiekkel, hiszen csak egészen pontos rendezői elképzelés után fogalmazódhat meg bennem a (műfajnak, játékstílusnak, a színpadi térnek ismeretében) a jelmezterv legfőbb „vonala”.

Mit jelent ez?

Rendszerint már a darab olvasásakor, de még inkább az első beszélgetések után megjelenik előttem egy forma, egy motívum, mely a

legjellemzőbb, tehát ennek kell majd uralkodni minden kosztümön. A Csongor és Tündénél például — ami népművészetből táplálkozó mű — a virágok és a népi motívumok forma- és színije így született meg Greguss Ildikó elképzelései alapján a Szerelem című színmű adótisztje, Komoróczy. Akik látták a szerepben Markaly Gábort, azokat nem nehéz meggyőzni: ez a rajz kelt életre.

gazdagságára építettem fel elképzeléseimet. A most bemutatott Barta-mű, a Szerelem uralkodó motívuma a zsinór. Ezzel jól jelezhetünk egy szecessziós kort. A tervek készítésekor minden egyes figura jelmezét precízen kell indokolni. Annál is inkább fontos ez, mert a jelmez segíti a színészt az ábrázolt személy megteremtésében. Legutóbb a Levendula piperkőc újdondásza — a színész maga mondta ezt el — akkor kezdett igazán élni, mikor felöltötte a meghökkentő kosztümöt.

— A jelmezt a színész hordja, neki könnyíti meg vagy nehezíti a játékát, ezért bizonyára vannak a szereplőknek Is Igényeik.

— De még mennyire! S ez sok gondot okoz. Mert a színész ugyan többnyire tudja, hogy neki mi illik, mi előnyös, de csak a legritkább esetben tud produkcióban gondolkozni. A jelmeztervező természetesen arra törekszik (ez kötelessége is), hogy előnyösen öltöztesse színészeit. Mindenkinek imemi kell az alkati adottságait, sőt jó, ha fejből tudja az ember a méreteket is. Szépíteni, vonzóvá tenni valakit azonban csak- akkor kell —, de akkor elengedhetetlenül fontos —, ha a szerep így kívánja. A színpadon senki nem a saját életét éli, erről sokszor meg kell győzni a színészeket, mikor öltöztetjük őket.

— Egyetlen ruhához szükséges anyag megvásárlása is gondot okoz nekünk, menynyivel több gond harminc jelmez nyersanyagának beszerzése?

— Sajnos, nálunk nincsenek külön jelmez-kelmék. Az anyagokat rendszerint mi magunk avatjuk kosztüm anyaggá. Szerencsére nagyon sok segédanyag (bőr, szőrme, fém, műanyagok) áll rendelkezésünkre. Nagyon fontos tudni, hogy a naturalizmus (egy az egyben megvalósítani egyenruhákat, régi korok kosztümjeit) a jelmeztervezésben sem követendő. Itt is szükség van egy kis átköitésre, stilizációra a jellemző jegyek felerősítésére és a lényegtelen elemek elhagyására.

(gyarmati)

Népművelés a munkásszállásokon

Nem unatkoznak a BÁÉV munkásszállóinak lakói. Ismeretterjesztő előadások, irodalmi rendezvények,

klubműsorok színesítik szabad idejüket. A vállalat miskolci, ózdi, leninvárosi

munkásszállóin ebben a hónapban a latin-amerikai népek nemzeti függetlenségért vívott harcáról tartanak

filmvetítéssel egybekötött előadásokat. A miskolci selyemréti munkásszálláson ebben a hónapban fellép a Rónai Sándor Művelődési

Központ színjátszócsoportja. Valamennyi szálláson (és a munkahelyeken) megkezdődnek a szocialista brigádok

szellemi vetélkedőinek elődöntői. Várják a szállások I lakóit a klubok és könyvtárak is.

Film Piát ifjúkoráról

Párizsban, az ABC-mozi- ban Edith Piai ifjúsásáról szóló filmet mutattak be. Guy Casarii rendezte, s Edith Piaf szerepét Brigitte Ariel, a népszerű énekesnőre erősen hasonlító filmművésznő játszotta.

A cselekmény Edith Piaf féltestvére, Simone Bertsaut- nak emlékiratai alapján örökíti meg a híres énekesnő életének első húsz esztendejét. Edith 1915. december 19- én született; anyja magára hagyta. Apja akrobata volt, akinek nem sikerült karriert csinálnia. Edith az ő oldalán, az utcán tanulta meg a népszerű dallamokat, amelyek később hírnevét megalapozták. Harmonika-kísérőjének, Momone-nak társaságában tette meg első lépéseit a népszerűség felé vezető úton. A színpadi mesterséget Lucien le Plee-től tanulta meg, aki szerződtette a Champs Élysées-n levő mulatójában. Amikor „papa le Plee” meghalt, barátja Raymond Asso szövegíró segítette a művésznőt további pá- lyaútján.

A rádióban hallottuk

_ r

Értékteremtő érték

Állami

mecénás

Kulturális életünkben jelentős szerepet tölt be a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja. 1974-ben vállalatainak bevételéből és állami támogatásból több mint 100 millió forintot fordít művészeti intézmények fenntartására, 28 milliót előlegekre, nyugdíjakra, pályadíjakra, különböző segélyekre, művésztelepek működtetésére és kiállítások támogatására. 24 millió forinttal műtermek, műteremlakások létesítéséhez járul hozzá. A Képző- és Iparművészeti Lektorátus révén továbbra is biztosit megrendeléseket a művészek számára, hogy az új városrészeket, középületeket valóban művészi alkotások díszítsék.

Olivier

nyugalomban

Laurence Olivier búcsút mondott az Old Vic színháznak, amelynek színpadán 37 éven át játszott. Olykor-olykor fellép majd a televízióban. Legutóbb harmadik feleségével, Joan Plowrighttal a Velencei kalmárban lépett fel.

Közhely ma már, hogy a szaktudás, de egyáltalán a tudás része a nemzeti vagyonnak. A „megtermelése” is jelentős pénzbe kerül (kb. 600 000 Ft egy mérnöki diploma), de nagyobb az az érték, amit ez a szellemi kapacitás létrehozhat. Feltételes módba pedig azért kell tenni, mert — mint ahogy kedd délután hallottuk a Kossuth- adón Tarnói Gizella riportjában — nem mindig használjuk fel, használjuk ki okosan fiatal szakembereink ambícióit, felkészültségét.

Négy pályakezdő mérnökkel beszélgetett a riporternő, akik az elmúlt másfél-két év alatt már többször (volt. aki háromszor!) is változtattak állás't. Mi lehet ennek az oka? Az elhangzott válaszok azért is érdekesek, mert nem csupán a mérnökökre jellemző, általánosabb társadalmi problémát jeleznek.

Mindenekelőtt azt panaszolták fel a fiatalok, hogy nem bíznak rájuk a képzettségüknek és felkészültségüknek megfelelő feladatokat. Mindkét — rossz — végletre kaptunk példát. Az egyik mérnök pl. a kubikosok munkájára felügyelt (útépítő mérnökökről van szó) napi 12 órán keresztül. A szorzásnál

magasabb szellemi tevékenységet nem igényeltek tőle ... Kilépett a cégtől... A másik (útépítő) mérnököt gépész- mérnöki feladattal bízták meg. Tevékenysége így csak arra szorítkozhatott, hogy anyagot szállíttatott ki a szakmunkásoknak.

Feladatok nélkül csak cselleng, teng-leng a fiatal szakember. Közben azt is elfelejti, amit az egyetemen tanult. Ez azért jóvátehetetlenül káros, mert: a minimumra csökkenti a munkamorált, s az ellustult, az igazi szellemi munkától elszokott ember később már nem is tud megbirkózni a feladatokkal. A fejlődés olyan gyors, hogy a diploma értéke, az egyetemen szerzett ismeretek 5—10 év alatt elévülnek. Az a szakember, aki nincs rákényszerítve, hogy állandóan gyarapítsa tudását konkrét feladatok megoldása közben, az menthetetlenül lemarad. így pedig már nem lendítője, de hátramozdítója lesz a fejlődésnek !

Az egyén és a társadalom érdeke is az tehát, hogy a fiatalok szellemi kapacitását ne csupán megőrizzük, konzerváljuk, de állandóan gya- rapítsuk.

A paradox helyzet az, hogy az igénytelenebb, a kivitelező-végrehajtó munkát fizetik meg jobban. Aki tervezni, kutatni akar, az egyrészt nehezebbet. kap megfelelő állást, másrészt anyagilag is hátrányosabb helyzetbe kerül. „Nincs olyan beosztás, amelyre a kezdő mérnökök alkalmazhatók” — mondta az egyik fiatal. Van ennek objektív és szubjektív oldala is. Sok vállalat alkalmaz fiatal mérnököt technikusi, művezetői munkakörben, mert nincs szüksége mérnökre! Máshol az idősebbek szakmai-emberi - féltékenysége gáncsol. A megoldásra is hallottunk javaslatot: „pályakezdőt csak olyan vállalat 'vegyen fel, amely tudja biztosítani a megfelelő feladatot”, tehát a tanulás és a munka együttes feltételeit.

Frank Tibor (MTESZ Szervezési Kutató Intézet) elmondta, hogy csak a kezdő szakemberek 30—40 százalékával foglalkoznak helyesen. Rossz hatásfok! Ugyanakkor a jelenlegi vezetők zöme négy-öt év múlva nyugdíjba megy, a helyüket a fiataloknak kell átvenni. De hogyan, ha addig nem készülhetnek fel (szakmailag is, emberileg is) a nagyobb feladatra, felelősségre? A fiatalok beilleszkedése társadalmi ügy!

HORPACSI SÁNDOR

SZOMBAT

Kossuth rádió: 12.C0: Déli Krónika. — 12.20: Zenei anyanyel- ; vünk. — 12.30; Magyarán szól- va . . . — 12.45; Melódiakoktél. — 13.56: Kóruspóclium — Kaposvárott, II. rész. — 14.15: Tiszui viz.

— 14.2a: Üj Zenei Üjság. — 16.06:

Hírek. - 15.05: Kis magyar néprajz. — 15.10: Slágermuzeum. —

16.U): 168 ora. — 17.00: Hírek. — 17.30: Mindenki könyvtára. Kosztolányi Dezső: Pacsirta. — 18.00;

— A zongoraművészet első aranykora. — 18.45: Maros Rudolf Ecse- ri lakodalmas. — 19.OO: Esti Kró• n...a. — 19.25: öt perc sport. — 19.30: 139-660. A Magyar Rádió automata közönségszolgálata. —

— 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: A beat kedvelőinek. — 23.05: Az indián királynő. Részletek Purcell drámai operájából. — 24.00: Hírek. — 0.10: Melódiakoktél. — 0.55: Hírek.

Petőfi rádió: 12.OO: „Jelképek erdején át ...” — 13.0O: Hírek. — 13.03: Schumann műveiből. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Ország- .1 : úttörők. — 15.00: Orvosi tanácsok. — 15.05: Régi híres énekesek műsorából. — 15.27: Tennivalóink az élelmiszer-gazda- ságban. — 15.57: Műsorismertetés. — 16.00: Hírek. — 16.05: Oj könyvek. — 16.08: Éneklő Ifjúság. — 16.16: Színes népi muzsika. — 16.50: Az élet jelei a makró-természetben. — 17.05: A hét műsoréból. — 17.50: Közvetítés bajnoki labdarúgó-mérkőzésekről. — Közben 18.00: Hírek. — 18.20: Rádiószínház. Miért tettem? — 19.rO: Jó estét, gyerekek! —19.30: Kapcsoljuk az eisenacht Warl- burg-várat. A lipcsei Gewandhaus Zenekar Bach-hangverse- nye. — 21.30: Hírek. — 21.40: öt perc sport. — 21.45: Nóták. — 22.09: Magyar előadóművészek

felvételeiből. — 23.00: Hírek. — 23.15: Slágerről-slágerre. — 24.00: Hírek.

Miskolci rádió: 17.30—19.00:

Hét végi krónika. (A munkás- lakás-akció megyénkben: A bekecs! Hcayalja Tsz-ben: Anyák napja előtt) — E'gy dal — egy hangszer. — Műteremben, tárlaton . . . Tamás Ervin festőművész kiállítása. — Közéleti embereink ... — Akit már régen hallottunk. — Könnyedén —komoly dolgokról... A tisztességről — korszerűen. Jegyzet. Zenés hét vége.

Televízió; 14.42: Műsorismertetés.. — 14.45; Üzenet az iskolatelevíziónak. — 13.25: Elektromos —Bp. Spartacus bajnoki férfi kézilabda-mérkőzés közvetítése. — 16.45: Továbblépni. . . Riportfilm i az ifjúsági szervezet aktuális feladatairól. — 17.00: Hírek. — 17.15: Hivatása: édesanya. Riportfilm.

— 17.45: A Magyar Televízió nemzetközi karmesterversenye. — 18.05: Az ember maga irányúja sorsát. Dokumentumfilm. — 18.55: A Zsok népitáncegyüttes műsora. A Szovjet Televízió programjából — 19.15: Cicavízió.

— 19.30; Tv-hiradó. — 20-00: Aki eladta az Eiffel-tornvot. NSZK- tévéfilm. — 21.25: Mátyás király udvarában, 1489. Reneszánsz dalok és táncok. — 21.50: Tv-hír- adó — 2. kiadás. — 22.00: Fábri Zoltán-sorozat. Isten hozta, őrnagy űr! — 23.40: A buszon. — A nagy mérkőzés.

Szlovák televízió: 16.00: A kék sirály testvérisége (jugoszláv film, 3.). — 16.25: Tesla Pardubice—Sparta Praha jégkorong- mérkőzés. — 19.00: Híradó. — 20.00: De Beaufort fejedelem szökése (francia film). — 23.10:

Sporteredmények.

Miskolci Nemzeti színház (7): Szerelem. Katona-bérlet.

Kiállítások: Miskolci Galéria (11—19): Raizok. — Szőnyi Ist- ván-terem (9—141: Tamás Ervin festőművész kiállítása. — Miskolci Képtár (10—18): Magyar festészet a XX. században. — A grafikai gyűjtemény új szerzeményei.

vasárnap

Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: öt kontinens hét napja. — 8 ?o: A Magyar Rádió és Televízió gvermekkórusa énekel. — 8.31: Karsics Anka és Palló Imre népdalokat énekel. — 9.00: Tengerparti történet. — 9.37: De- csApyi János: Concertino hegedűre és ifjúsági vonószenekarra.

— 9.50- «ßzerkesztöf üzenetek. — 10.00: Hírek. — 10.03: Anyám. — 10.13: Kmoch: Ezüst hullámokon

— keringő. — 10.23: Zenés reklámturmix. — 10.30: Vasárnapi

koktél. — 12.00- Hírek. — 12.10: Édes anyanyelvűnk. — 12.15: Jó ebédhez szól a nóta. — 13.00: F.gv kort v tenger. — 13.10: Üi lemezeinkből. — 13.59: pillantás a napvviláeha. Madagaszkár — hor-'szók nó'kül. — 14,19: Részletek Coleman: Charitv, te édes és „der: Kabaré cfmü musicaljéből. — 15.00: Hírek. — is.08: xr„-„r.i- onerpcsUlagai. — 16.03: Világlíra. Friedrich Schiller versei. — 16.18; Zslatnay Sarolta és a Sknroió-ns'vüttes felvételeiből.

— 16.38: Népdalkörök országszerte. Pécs. — 17.00: Hírek. — 17.05: Hófehérke és a hét törne. Részletek Churchill filmzenéiéből. — 17.20: Körkapcsolás bajnoki labdarúgó-mérkő-ésekről.

— 18.30: B°sOioven: VHT. szimfónia. — 19.00: HírPk. — 19.10: Művészlemezek. — 20.14: Az ördög. — 21.14- Magnósok, figyelem! — 22.00: Hírek. — 22 10: Sporthírek. — 22.25; Rach-szóló- műveiből. — 22.55- Eszmecsere

— irodalomról, művészetről. — 23.25: örökzöld dzspsszmelódiák.

— 24.00: Hírek. — nv- Fii zene.

Petőfi rádió: 8.00: Miska bácsi lemezesládáia. — 8.30: Mit hallunk? — 9.00; Szimfonikus zene.

— 10.15: Magyar múzsa. Radnóti Miklós költészete. — 11.05: Kapcsoljuk a Pécsi Nemzeti Színházat. Operahangverseny. — 11.50:

Láttuk, hallottuk a kiállítótermekben. — 13.00: Könnyűzene. 13.10; Szamárkút. — 13.45; Időjárás. — 14.00: Táskarádió. — 15.00: Mit üzen a Rádió? —15.35: A kulturális örökség. — 14.45: Dévai Nagy Kamilla népdalokat énekel. — 16.C0: Hírek. — 16.05: Ez is, az is .. . Hámori Éva műsora. — 18.00: Hírek. — 18.05: Mikrofon előtt az irodalmi szerkesztő. — 18.15: Brahms: Siratóének. — 18.30: A rock mesterei.

— 19.00: A vasárnap sportja.— 19.30: Maya. Részletek Fényes Szabolcs—Harmath Imre operettjéből. — 19.50; Jó estét, gyerekek! — 20.00: Híreit. — 20.10: Sporthírek. — 20.15: Rossini-cik- lus. Olasz nő Algírban. Kétfel- vonásos vigopera. — 21.20: Levelek a világirodalomból. — 22.23: Nóták. — 23.00: Hirek. — 23.16: Szimfonikus zene. — 24.00: Hirek,

Miskolci rádió: (18.00—19.00): Vasárnapi krónika. — Fiatalok zenés találkozója. — A sportrovat jelenti.

Televízió: 8.35; Iskolatévé. — 10.00; Zsebtévé. — ÍO.SO: Anyu, nevess! — 11.00: Leonard Bernstein a muzsikáról. — 11.50: Magyarország—Svájc—NDK férfi tornaverseny közvetítése a budapesti Sportcsarnokból. — 13.55: Műsorismertetés. — 14.00: A

Fröhlich család. NDK-rajzfilm- sorozat. n. rész. — 14.05: Pedagógusok fóruma. Aktuális kérdések. — 14.45: Az emberiség

kenyere ... Magvar szemmel Algériában. — 15.20; Az Albatrosz utolsó útja. Szovjet tévéfüm- sorozat, II. rész. — 16.25: Derko- vits Gyula-emlékmüsor. — 16.55: Műsorainkat ajánljuk. — 17.20: Reklámműsor. — 17.30: Della. — 17.55: Anyácskám: Leningrád. —- 18.25: Az MRT Közönségszolgálatának tájékoztatója. — 18.36:

Sporthírek. — 18.40: Esti mese.

— 19.00: A Hét. — 20.00: Hirek.

— 20.05: Richard Waverly pere. Tévéjáték. — 21.30: Adam; Giselle — balett, ii. felvonás. — 22.70: Hirek.

Szlovák televízió; 9.06- Gyermekeknek. — 9.30- félidő,

1:0 (lengyel tévéi)! — ío.oo: Zenés műsor. — 10.30: Cosel

grófnő (lengvel filmsorozat, 3. rész). — 11.45: Heti híradó. — 12.15: Vasárnapi hangverseny. — 13.05: Mezőgazdasági magazin.— 15.35: Utódok és ősök (bolgár filmsorozat. 1. rész). — 16.45:

Csehszlovákia országűt.iain. — 17.15: Hazatérés (cseh-fílm). — 19.00: Híradó. — 19.50: A vasárnap verse.—29.00: Hangverseny. Smetana: Szláv táncok. — 22.15: Híradó. — 22.30: Sajtószemle.

Miskolci Nemzeti Színház (7):

Szerelem. Szigligeti bérlet.

Kiállítások: Miskolci Galéria (11—10): Raizok. — Miskolci

Képién (in—’8): Magyar festészet a XX században. — A grafikai gyűjtemény ú1 szerzeményei.

HÉTFŐ

Kossuth rádió: 8.00: Hirek. — 8.15: Mit üzen a Rádió? —8.50: Pierre Dudán énekel. — 9.06: A Csehszlovák Rádió Napja. — 9.30; A hét zeneműve. — 10.06: Iskolarádió. — 10.30: Zenekari

muzsika.

Petőfi rádió: 8.00: Hirek. — 8.05: Nóták. — 8.43: A Csehszlovák Rádió Napja. — 9.(13: Ezer- egy délelőtt. — 16.00: A zene hullámhosszán.

Gvorsqé oírót

állandó munkakörbe alkalmaz az Észcik-Moavarország

szerkesztősége Jelentkezés személyesen Miskolc, Bajzsy-Zsilinszky u. 15. II. emelet, titkárság.

r

Értesítés

Értesítjük a Miskolc II. (Hejőcsaba), Sütő János u., Balassi B. u, és Szput- nyik utcában lakó és üzemelő fogyasztóinkat, hogy

1974. MAJUS 6-11-IG

MUNKANAPOKON, 7-17 ÓRÁIG

az energiaszolgáltatást szüneteltetjük.

ÉMASZ 2. SZ.

KIRENDELTSÉGE