Déli Hírlap, 1974. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1974-05-24 / 120. szám

STOP! EGY PERCRE! Közlekedési morál a közutakon Autósok, motorosok rovata Az Országgyűlés 1968. október 18-án — a nagyarányú mo­torizáció figyelembevételével — megvitatta a közlekedés helyzetét, s annak biztonsága érdekében azóta több párt- és kormányhatározat, rendelet született. A napokban a fővá­rosban dr. Borbíró László rendőr ezredes, a BM közlekedé­si csoportfőnök-helyettese a sajtó képviselőinek előadást tartott a közlekedési morálról, a balesetek számának alaku­lásáról, az azokat előidéző tényezőkről. (Agotlia Tibor felvétele) Vöröskeresztes vasutasok (Tudósítónktól) Az ózdi vasútállomáson 169-en dolgoznak, s a helyi vöröskeresztes szervezetnek 120 tagja van. Két véradó­napon már 34-en adtak vért. Tisztasági mozgalmat szer­veztek a munkahelyek között. Terveik között szerepel az állomás területének és kőz­ett1 en környékének parkost, tása. A területen a kisebb javításokat maguk végzik, munkájukra már az utazókö­zönség is felfigyelt. A kis csoport eredményeiben je­lentős része van Serényi Já. nos vöröskeresztes titkár­nak. de annak is. hogy az ál­lomás vezetői minden lehet­séges módon segítik a szer­vezetet. M. T. Morzsák a mittiárdókból /. Háromszor többet kártolnak tizedben többször is meg­újult a géppark egy-egy ré­sze. Lengyel gépek is... Végigjártuk a fonal-előál­lításhoz szükséges technoló­giai sorokat. A tisztítóban, ahová a pamutbálák kerül­nek, a rekonstrukció ideje alatt nem terveznek különö­sebb változásokat. A nyers­anyag itt szabadul meg a gyapotmaghé j -szennyeződés­től és megy a kártolóba. A nagy „bunda-tekercseket” a kártológépek bontják ele­mi szálakra. Persze egyálta­lán nem mindegy, hogy mi­lyen gyorsan. A régiek órán­ként 3—6 kilót, az újak 16 —20 kilót kártolnak. Az új lengyel gyártmányú beren­dezések teljesítményét ma már olyan természetesnek tartják a pamutfonóban, mintha kezdettől ehhez szok­tak volna. A régin dolgozni újra, — mert van még olyan is — ma már sokkal nehe­zebb. Legalábbis így véle­kednek az ott dolgozók. A lengyel gépek tavaly ősztől készítik az áttetsző finomsá­gú pamutfátylat, ami lágy szalagként simul el a lassan forgó kannákban. Ezek a karmák nagyobbak a régiek­nél. mégis azonos idő alatt telnék meg. Nem kell egyet sem kézikocsira rakva szállí­tani. Az új, nagy görgős­kannák könnyedén siklanak tovább a legkisebb érintésre. Kapkodásra semmi szükség. A termelés megháromszoro­zódott az új kártolókon. (Folytatjuk) NAGT JÓZSEF Vasárnapi túrák T ermészetkedv élőknek ajánljuk Elöljáróban megemlítette, hogy hazánkban a gépjár­művek száma az utóbbi években rohamosan növeke­dett, 1965-höz viszonyítva például az elmúlt év végéig megkétszereződött. A segéd- motorosokon kívül 1973 vé­gén már több mint 1,3 mil­lió gépjárművet tartottak nyilván, s egész évben — főként nyáron — csaknem ugyanennyi külföldi gépko­csi közlekedett a közútjain­kon. Ami a közlekedési balese­teket illeti: számuk 1966-tól három éven át a gépjármű- parkkal párhuzamosan növe­kedett, majd 1970-től foko­zatosan csökkent, s tavaly nagyjából annyi volt, mint öt évvel korábban. Az el­múlt évben a közúti baleset következtében megsérültek és meghaltak aránya 95,9 százaléka volt az előző évi­nek. Nem törvényszerű Ez is azt bizonyítja, hogy nem törvényszerű, miszerint a gépjárművek mennyiségé­nek növekedésével egyenes arányban sokasodnak a bal­esetek is. Bizonyság erre az is, hogy a fővárosban tavaly a közle­kedési baleset következté­ben megsérültek és meghal­tak arányának csökkenése az országos 4,1-gyel szemben 11.2 százalékos volt, holott közismert az ottani közúti forgalom ugrásszerű növeke­dése. A csökkenés arányának különbsége arra is mutat, hogy Budapesten jobb a közlekedési morál, mint az ország többi területén, a bal­esetek száma tehát vidékre ..tolódik”, az összesnek a 72.2 százaléka itt történt. Ennek okát a közlekedés- rendészet szakemberei azzal magyarázzák, hogy a falusi­ak egyre nagyobb számban kerülnek a városokba, ame­lyekben a szántukra szokat­lan zaj- és fényhatás zavarja őket, nem rendelkeznek még azzal a reflex-szel, melyet a városi forgalom megkövetel. A szombat a „fekete nap'9 A közlekedési balesetek okozói az elmúlt évben 79 százalékban a gépjárműveze­tők voltak, 17.2 százalékban a gyalogosan közlekedők, a többit egyéb tényező —mű­szaki és útpályahiba, rosz- szullét, időjárás — okozta. Azt is kimutatja a statisz­tika, hogy a gépjárműveze­tők közül a baleseteket leg­nagyobb arányban — 28,2 százalékban — azok idézik elő, akik 3—5 éves jogosít­vánnyal rendelkeznek. A 6— 10 éve vezetők aránya a leg­jobb: 16,2 százalékos. A Miskolci Pamutfonó FELVESZ 5-10 éves gyakorlattal rendelkező, adminisztrációban jártas gyors-gépírót. Jelentkezés a munkaügyi vezetőnél. Megállapítást nyert az is. hogy vidéken általában szom­baton (Budapesten pénteken) történik a legtöbb közleke­dési baleset. Ittasok — cserbenhagyok Még néhány elszomorító adat. A balesetet okozó gépjár­művezetők negyedrésze ta­valy, s a mostani év első ne­gyedében is ittas volt. A közlekedési morál súlyos megsértése ez. Ennél már csak a baleset áldozotainak a eserbenhagyása esik súlyo­sabban — a legsúlyosabban! — a latba. Az elmúlt évben hazánk­ban 272 volt a cserbenhagyok száma, ami az előző eszten­dőhöz képest ugyan 18,8 szá­zalékos csökkenést jelent, de arra figyelmeztet, hogy még jócskán vannak, akikből tel­jesen hiányzik az embertár­sak iránti kötelességérzet. Egyébként nem rossz e bűn- cselekményt elkövetők lelep­lezésének az aránya, ami an­nak az eredménye, hogy a rendőrség a cserbenhagyok felkutatásában olyan alapos nyomozást folytat, amilyet a gyilkosokéban. * A , fentiekből következik, hogy van mit tenni a közle­kedési morál szilárdítása ér­dekében. S ez nemcsak köz­lekedésrendészeti feladat — aminek megoldásában az ar­ra hivatottak igen körülte­kintően tevékenykednek —, hanem egész társadalmunk, mlndannyiunk ügye. A közlekedési szabályok megtartása a gépjárműveze­tőknek és a gyalogosan köz­lekedőknek, valamint a gép­járművek utasainak egyaránt érdeke, — hiszen az élet, az életünk védelméről van szó. T. I. Azok közé a nem is keve­sek közé tartozom, akik „megélveznek” egy-egy jó reklámot, de bosszúsak egy- egy bárgyúbb szöveg miatt. Hanem ez a reklám más! — Fagyit akarok...! Mi tagadás, esik az eső. Nem kiábrándítóan, nem kedvrontóan, végre olyan igazi májusi módra, esik egy kicsit, aztán kisüt a nap. A gyerek arcán is kisüt a nap, amikor végre a maga kis két forintjával beállhat a sorba. Mi ebben a reklám? — Ha maga tudná, hogy mit gyalogoltam ezért a gye­rekért...? A gyerek Molnár Pisti. Hétéves fiatalember. Gyalogolni pedig azért kel­lett. mert fagyi az szinte mindenütt van, de színes tölcsérből fagyit enni... És Bordás István, a nagybácsi gyalogolt. ^ Üzemi könyvtárban Május 22-én hozta forgalomba a Magyar Posta az Egyetemes Postaegyesület megalakulásának 100. évfordulójáról megemlékező, 7 címletű, 15 forint névértékű bélyegsorozatot. (Egyidejűleg megjelent a 10 forintos bélyeg- blokk is.) A bélyegsorozat 530 ezer fogazott és 12 500 fogazatlan példányban készült, több színű ofszetnyomással, Cziglényi Adám' grafikusművész tervei alapján a Pénzjegynyomdában, ötven bé­lyeget tartalmazó nyomdai ivek­ben. A 40 filléres bélyeg kerete szürke fémfesték, a bélyeg kék alapon a földrészeket és ga­lambpostát, a 60 filléres bélyeg kerete kék fémfesték, barna ala­pon XIX. századbeli lovas posta­kocsit, a 80 filléres bélyeg kerete zöldessárga fémfesték, lila ala­pon 1902—1912 között használatos régi postaautót, az 1,20 Ft-os bé­lyeg kerete zöld fémfesték, piros alapon az 1971-ben Budapest— Csömör között* közlekedett oal- lonposta ballonját, a 2 Ft-os bé­lyeg kerete barna fémfesték, barnásszürke alapon M 62-es mozdonyt és postavonatot, a 1 Ft-os bélyeg kerete szürke iém- festék, kármin alapon IKAItUS 256 autóbuszban levő autómozgó­postát, a 6 Ft-os bélyeg kerete lila fémfesték, zöld alapon TU — 154 repülőgépet ábrázol. V. Gy. Reklám? Esett az eső és sorban álltak a színes töl- cséres fagyiért. Sugár László- né, a Dominó eszpresszó ve­zetője mondta el, hogy a színes tölcsérek megjelenése óta mintegy 30 százalékkal több fagyi fogy ... A színes fagylalt tölcsérek Budapesten, a Rákóczi Tsz sütőüzemében készülnek. Je­lentősen drágábban a meg­szokott tölcséreknél, de... — Vegyél nekem „színes­fagyit”!... Veszik. Végre egy reklám, amihez egyetlen szó se kel­lett. Elég volt egy ügyes ter­melőszövetkezet s egy vál­lalkozó kedvű vállalat. A Miskolci Vendéglátó. (Utóirat: négy év óta elő­ször most én is ettem egy fagyit. Színes tölcsérből. És esküszöm, jó volt, csuda jó...) B. G. A Pamutfonóipari Válla­lat miskolci gyára a fiatal üzemek közé tartozik. Még húsz éve sincs, hogy meg­kezdődött a termelés. A csar­nok falait helyenként pony­vák helyettesítették, amikor az első gépeket bekapcsol­ták. Az üzem területén még építkeztek, amikor a mis­kolci asszonyok már rend­szeresen munkába jártak az azóta is csak fonodának ne­vezett gyárba. A terep olyan barátságtalan volt, hogy csak gumicsizmában lépked­hetett az ember az udvaron. Ezek az emlékek újra, meg újra „megidéztetnek”, ha va­lami új van készülőben a fo­nodában. A textilipart átfo­gó, 13 milliárd forintos, mé­reteit tekintve is óriási re­konstrukció itt is érezteti a hatását. 24 millió A Pamutfonóipari Válla­lat alig félmilliárd forintot kapott a rekonstrukció cél­jaira, amiből 24 millió forint jutott Miskolcnak. Igaz, hogy ez csak morzsája az ipar­ágat megújító rekonstrukció teljes összegének, de a mis­kolci gyár életében, a hosz- szú távra szóló fejlesztés programjában mégis megha­tározó jelentőségű. A korszerűsítés — érthe­tően — a régebbi, elavult gépparkkal rendelkező gyá­rakban vált égetővé. 1955- ben, amikor a miskolci üzem termelni kezdett, az allékor modernnek tartott NDK-gyártmányú Textima gépeket lehetett látni a tisz­títóban, a kártolóban, az előfonóban és a gyűrűsfonó­ban is. A kérdésre, hogy vol­tak-e akkoriban jobb beren­dezések, Einbeck József üzem­vezető-helyettes így válaszol: — Lehet, hogy voltak, mégis a legszerencsésebbnek ezt a megoldást találták. Nem véletlen, hogy a nyúj- tógépeket most is a Texti- mától szereztük be. — Milyen ma a gyár gép­parkja, amikor a rekonstruk­ció még nem fejeződött be? — Jócskán van még ré­gebbi, csaknem húszéves gé­pünk is, de ezeken sok ki- sebb-nagyobb változtatást végeztünk az elmúlt évek alatt. Részben újítások, ész- szerűsítések eredményekép­pen. Jóllehet a technológia lényege azonos maradt, ezek a korrekciók mégis jók vol­tak arra, hogy megkönnyít­sék az ott dolgozó asszonyok munkáját. Az elmúlt két év­Az elmúlt vasárnapi közös vártúra után ismét külön programokat bonyolítanak le városunk természetjáró szakosztályai. A DVTK turistái holnap hajnalban Budapestre utaz­nak, ahol ellátogatnak a pálvölgyi barlangba, a Já- noshegyre és megtekintik a Hadtörténeti Múzeumot. A csoportot Lendeczki László vezeti. A szakosztály azoknak szá­mára, akik nem tudnak el­utazni a fővárosba, itthon megfelelő túraprogramról gondoskodott. Vasárnap könnyű, minősítő bükki tú­rát rendeznek a következő útvonalon: Lillafüred—Szin- ne-forrás—Lustavölgy—Kur­tabérc (erdészeti emlékmű) —Jávorkút—Svédfenyves— Tekenős—Közép-Garadna. Indulás 8.30-kor a Marx tér­ről, az 5-ös autóbusz végál­lomásáról. A túrára minden érdeklődőt szeretettel vár a szakosztály. Még egy DVTK-túra: má­jus 30-án a nyugdíjasok nyílt túráját rendezi meg a szakosztály. Az útvonal: Ömassa—Szén tiélek—Buzgó­kő—Haricavölgy—Szippa- völgy—Varbó. Indulás: a Marx térről 6.40-kor induló 15-ös autóbusszal. Túraveze­tő: Demjántcsik László. A Miskolci Helyiipari Ter­mészetbarát Egyesület hol­nap és vasárnap barlangtú­rát szervez Aggtelekre.. A csoport holnap reggel 6.30 perckor indul a Tiszai pá­lyaudvarról. Az első napon ötórás túrát tesznek a Ba- radla-barlangban, másnap a csehszlovák területen fekvő domicai barlangot tekintik meg. Túravezető: Ferenczi Lajos. ★ A szakosztályok túraajánla­taiban többszőr szerepel a „mi­nősítő túra” kifejezés. Többen kérdezték: mit jelent ez? Tájé­koztatásul közöljük, hogy a szer­vezett természetjárók minden év­ben lehetőséget kapnak túrave­zetői minősítés megszervezésére. A minősítésnek négy fokozata van. Ifjúsági jelvényes természetjáró lehet az, aki egy éven belül tizenkétszer vesz részt túrán, s ennek során hat kijelölt pontot is érint. Bronzjelvényes túra­vezetőknél a követelmény évi 15 túranap teljesítése és nyolc ki­jelölt pont érintése. Ezüstjelvé­nyes természetjáró már csak az lehet, aki egy évben 25 túrana­pot teljesít s 12 kijelölt pontot érint. Az aranyjelvényesek kö­vetelménye: két éven belül 7# túranap teljesítése, s 35 kijelölt pont érintése, s az országos Kéktúraútvonal legalább 50 szá­zalékának megtétele. Ismételtük: ezek a kiírások a szakosztályok tagjaira vonatkoznak. Jó ízű reklám Színes fagyi Bélyeggyűjtés

Next

/
Thumbnails
Contents