Déli Hírlap, 1974. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1974-04-19 / 91. szám

/Vem teljesíthetik a kérést Irtunk a Győri kapui út­felújításról, s megszólaltat­tunk közlekedési szakembe­reket is. ök mondták el: nagyon sok utas kérte, hogy az építkezés idején az autó­buszbérietek legyenek érvé­nyesek a villamosra is, hi­szen a terelőúton közlekedő autóbusz nehezen közelíthető meg. István József, a Miskolci Közlekedési Vállalat autó­busz üzemegységének veze­tője elmondotta, hogy saj­nos, ez megoldhatatlan. A tömegközlekedés díjté­teleit, a jegyek, bérletek árát a vállalatnak nincs jogában megváltoztatni, még átmene­ti időre sem. Az építkezés megkezdése előtt a vállalat felhívta az utasak figyelmét, megelőzve a kényelmetlen­séget, erre az időre váltsa­nak villamosbérletet. Ez ol­csóbb is. A bérletrendszer lehetőséget ad arra, hogy a villamosbérleten kívül vala­kinek egyvonalas autóbusz- bérlete is legyen. El kell fogadnunk azt is, hogy az autóbuszbérieteknek a villamosra való érvényesí­tése minden vonalon zavart és visszaélési lehetőségeket teremtene. Ilyen alapon a Tapolcán lakók is kérhet­nék a bérletük villamosra való érvényesítését Erre viszont külön bérlettípus, a kombinált bérlet szolgál. E témáról korábban már írtunk, s nem akarván is­mételni magunkat, az útépí­tésről írott riportban ezzel nem foglalkoztunk. Mivel azonban sok embert érdekel, visszatértünk a témára, hogy újból leírjuk: a buszbérletek villamosra való érvényesíté­se még átmeneti időre is lehetetlen. B. G. KÖri*-<fat*cfni lermészelbeiiveineli ajsnE.uk Elromlott az idő a héten, ám minden bizonnyal ez sem lesz akadálya annak, hogy vasárnap a Bükk tu­ristáktól legyen hangos. Ki­rándulásra még a városban szelesnek tűnő idő is kitűnő, sőt, ha a nap előbúvik, a szélvédett hegyoldalakon na­pozni is lehet. Városunk legnagyobb ter­mészetjáró szakosztályainak tagjai vasárnap itthon tú­ráznak. A DVTK szervezett turistái 9 óra 15 perckor in­dulnak az 5-ös autóbusz végállomásától. Lillafüredről az útvonal: Lillafüred—Fe­hérkő—Afonyás—Bükkszent- kereszt—Bagolyhegy—Sűrű­bérc—Nagykőmázsa—Poklos­tető—Komlós—Diósgyőr­Vasgyár. A minősítő túrát Övári Rudolf vezeti. A tú­rára szívesen lát vendégül bárkit az egyesület. Ugyancsak a Bükkbe in­dulnak az MVSC természet- járói. Vasárnap reggel 8 órakor találkoznak a LáEV kisvasút Győri kapui meg­állójánál, s Közép-Garadná- ig utaznak. Innen gyalog mennek tovább a következő útvonalon: Tekenős-völgy— Tekenős rét—Jávorkút— Svédfenyves—Disznóskút— Borókás—Létrás—Vesszős— Lillafüred. A túra érintő­pontos és minősítő. Az érin­tőpont a Svédfenyves. Csak­úgy, mint a vasgyáriak, a vasutas turisták is szívesen látnak vendégül bárkit tú­rájukon. Egy kiváló vállalat A virágos Miskolcért BÉLYEGGYlJTÉS Aprilis 25—28. között a MA- BÉOSZ budapesti székházában működő alkalmi postahivatal „III. országos motfvum-bélyegkiállítás” felirattal látja el az ott (eladott küldeményeket. ★ Április 21-én 10 órai kezdet­tel nagyszabású bélyeg-gyorscse- rére kerül sor a Miskolc városi bélyeggyűjtő kör Magyar—Szov­jet Barátság tere 1. sz. alatti ösz- szejöveteli helyiségében. Mint is­meretes, az ilyen gyorscserék kiválóan alkalmasak a hiányzó bélyegek beszerzésére. ★ Az Egerben megrendezett or­szágos ifjúsági vetélkedőn Bor­sod megyéből két csapat vett részt. A kazincbarcika-üjvárosi általános iskola csapata az út­törőkorcsoportban a harmadik, a miskolci 3. sz. Ipar] Szakközép- iskola diákotthonának csapata az ifjúsági korcsoportban az ötödik lett. A carte maximum kiadványok gyűjtői részére a Képzőművé­szeti Alap Kiadóvállalata az Al- lende-portrébélyeghez hozott for­galomba fekete-fehér színnyo­mású képeslapot, amelyhez — bélyeggel és bélyegzéssel együtt — a MABEOSZ útján juthatnak hozzá az érdeklődők. V. Gy. Tiszta, virágos Miskolc. A kibontakozó, szép eredménye­ket ígérő mozgalom valóság­adta szövetségese a Miskolci Kertészeti Vállalat. Mit vár, mit ad a kertészet a mozga­lomtól, a mozgalomnak, a vá­ros parkjainak gazdája? Kér­désünkre Kovacsik Jenő. a vál­lalat igazgatója válaszolt. — Nekünk kell ellátni a várost kerti virágmagokkal, palántákkal, a lakótelepeket virágfölddel. Azon túl, hogy valóban a város parkjainak a fenntartói vagyunk, még nagyon sok olyan kis utca, olyan szabad terület van a városban — a járda és az út­szegély közötti kis sávokra gondolok —, amelyeknek a kezelését mi nem is vállal­hatnánk. Az, hogy mit jelent egy utcának a virág, a né­hány négyzetméternyi zöld, az nyilvánvaló. Túl azon, hogy a szükséges palánta­mennyiséget biztosítjuk, fel­készülünk arra is, hogy adott esetben tanácsot adjunk a minket megkereső brigádok­nak, lakóbizottságoknak. Akár még magánosoknak is. Bizonyos virágféléket június­tól olcsóbban adunk majd. A másik: nőnek, születnek a lakótelepek. Nincs sivárabb kép, mint az üres erkélyek sora. Nagy mennyiségű mű­anyag erkélyládát szereztünk be. Ezek olcsók, kényelme­sek. A munkánk másik te­rülete a ránk bízott parkok, játszóterek gondozása. — Azt hiszem, itt térhetünk rá arra, amit a vállalat vár a mozgalomtól. A kert, a park nevel is. — Feltétlenül. Évente száz­ezreket költünk el a park- rongálók okozta károk hely­reállítására. Ez mind olyan kiadás, ami helyett mi épít­hetnénk új parkokat. Nos, a Tiszta, virágos Miskolcért mozgalom ebben segíthet ne­künk. A szemlélet megvál­toztatásában. Csak példa­ként: a Patak utcában az építők a pázsiton főzték a kátrányt. Más: évi egymillió forintot költünk a játszóte­rekre, az elrontott játékok javítására. Nos, ezeknek a tereknek a megvédése nem lehet egyszerűen rendőri fel­adat, ez csak társadalmi ösz- szefogással oldható meg. A szemlélet változásával, mind­azzal. amit ettől a mozga­lomtól várhatunk is. Olyan légkört kell kialakítani, amely lehetetlenné teszi a felelőtlen rongálásokat. A szép nemcsak az egészsé­günknek fontos, hanem a gondolkodásunkhoz is. Én hiszem, hogy Miskolc sokat nyer ezzel a mozgalommal. E beszélgetést kiegészítendő, rövid hír kívánkozik még az írás végére. Közben érkezett a gratuláló távirat: 1973. évi eredményei alapján a Mis­kolci Kertészeti Vállalat a kitüntető „Kiváló vállalat” címet nyerte el Gondolom, hogy egy kiváló vállalat leg­alább olyan nyereség a moz­galomnak, mint amilyen nye­reség a mozgalom a miskol­ciaknak. B. G. Harminc éve történt Városunk lakói három év­tizede kétségtelenül alig várták már, hogy vége le­gyen a háborúnak. Osztály­helyzetétől, s politikai néze­teitől függően természetesen ki-ki más és más eredményt vár a világégés befejezé­sétől. Visító patkányok Az újságolvasók persze el­ferdítő kommentálásban kapták a Horthy-rendszerhez hű lapokból a keleti frontról érkező híreket. A harctéri tudósítások ugyan kénytele­nek voltak közölni például, hogy április 5-én már „Szta- niszlau és Delatyn térségé­ben folynak a harcok” (tehát a Kárpátok lábánál), ugyan­akkor azonban a közzétett német hadijelentésekből oly­bá tűnhetett, mintha Hitler seregei a győzelem küszö­bén álltak volna. E jelentések ravaszul csak a szovjet hadsereg vesztesé­geit tartalmazták, s bizo­nyos helyi jellegű német si­kereket felnagyítottak. Köz­ben Göbbels (ez idő tájt a szovjet karikaturista triász, Kukrinszki által ágyúcső végén találóan visító pat­kánynak ábrázolt német proDaganda-miniszter) nyak­ra-főre nyilatkozta: „A né­met fegyverek győzelme tör­ténelmi bizonyosság”. Minden hazugság ellenére a kevésbé öntudatos miskol­ciak is tudomást szerezhet­tek az egyik helyi újságból, a Magyar Jövő-bői a szovjet hadsereg győzelmes előre­nyomulásáról, — mégpedig magától Horthy kormányzó­tól. Aki ugyanis — Csatay hadügyminiszterrel együtt — az újságban is közölt „Had- parancs”-ot adott ki április 15-én: „... Most tehát is­mét határaink közvetlen megvédéséről van szó... a német hadsereggel vállvet­ve,. .. amellyel elévülhetet- lenül ebben a háborúban is vérrel megpecsételt baj­társi szálak fűznek bennün­ket össze.” A magyar patkányok is elkezdtek tehát a maguk módján visítani. Tüdőbeteg leventék A reakciós kormányzat számolt már a háború el­vesztésével, s elnyomó rend­szere érdekében felszította a nacionalizmus lángját. En­nek következtében például a fővárosi Erzsébet szanató­riumban tüdőbeteg fiúkból, majd az iskolák diáklányai­ból is leventecsapatok ala­kultak. Március 2-án a mis­kolci lapokban is talpnyaló cikkek jelentek meg a 24 éve kormányzó Horthyról, írván róla, hogy „páratlan ^férfiúi erényeit, államalkotó bölcsességét barát és ellen­ség egyaránt elismeri...”. A kormányzó e „nemes tulajdonságai” következté­ben — minekelőtte Hitler magához rendelte — a né­metek március 19-én meg­szállták az országot, azért, hogy — miként az újságok négy nap múlva megírták — „különösen a bolseviz- mus leküzdésében minden erő mozgósításával támoga­tást kapjon az ország”. Ugyanezen a március 23-i napon a lapokban az is nap­világot látott, hogy „Sztójay Döme volt berlini követ alakította meg az új kor­mányt”, — miután a „hinta­politikus”, s néhány nappal előbb még Horthyt dicsőítő Kállay Miklós miniszterel­nököt menesztették. | Az új kormányban hét- próbás fasiszták — közöttük a németek fizetett ügynöke, Remény-Schneller pénzügy­miniszter — kaptak helyet. Március 29-én megszüntet­ték a nemzeti szocialista ve­zetők internálását és rendőri felügyeletét, s ugyanekkor feloszlatták a szociáldemok­rata, a kisgazda pártot és a parasztszövetséget. Két nappal később a zsidóság ellen embertelen rendelete­ket hoztak, kiterjesztették a rögtönbíráskodást, haladó lapokat tiltottak be, elren­delték a nők kötelező hon­védelmi munkaszolgálatát stb. Üvöltők kórusa Ugyanebben az időszakban a miskolci nacionalisták „üvöltő kórus”-ként a né­metbarát kormány nótáját fújták. Március 7-én vitéz Görgey Vince haditudósító előadást tartott a városban, a többi közt hangsúlyozván: „A szovjet elleni harcot ön­érdekből vállalnia kell min­den magyarnak”. A Turáni Vadászok miskolci szerveze­te egy héttel később felhí­vást tett közzé: „Elérkezett a pillanat, amikor minden, hazáját és fajtáját szerető magyarnak a küzdőtéren a helye.” A Magyar Jövő folytatásokban közölte lófő csík-bánkfalvi Keresztes Vencel. „A kommunizmus története a Vasgyárban” cí­mű tanulmányát, amelyben a szerző a tényeket elferdít­ve azt bizonygatta, hogy a diósgyőri munkások 1919- ben nacionalista meggyőző­désből fogtak fegyvert a cseh burzsoázia zsoldosai ellen. Április 14-én bolse­vista-ellenes kiállítást ren­deztek, amelyet dr. Szlávy László polgármester „nagy­hatású beszéddel” nyitott meg. Hogy mit szóltak mind­ehhez a munkások, más dol- gazók. erről nem írtak az újságok. Csak arról még, hogy — miután április 3-án amerikai repülőkötelékek a fővárost bombázták — mi­képp kell légi veszély idején viselkedni, „közepes volt a húsvét előtti vásár”, a napi kenyérfejadag 25, a havi kö­lesadag pedig 10 deka — és: „Mindenki azonnal álljon meg a csendőr első felszólí­tására”. S ami jól szimbolizálta a helyzetet: április elsejétől a korábbinál hosszabb ideig — este 7-től hajnali 5 óráig — tartott az elsötétités. TARJÁN ISTVÁN STOP! EGY PERCRE! „Csináld magad’ alvázvédelem 4utósok9 motorosok rovata Gépjárműveink a termé­szetes használat következté­ben elsősorban motorikusán kopnak. A motorszerkezet kopásán könnyen lehet se­gíteni. A gazdaságos és ész­szerű vezetési módszeren kí­vül több különböző, nagy­hatású üzemanyag-adalékkal csökkenteni lehet a motor­szerkezet elhasználódását. A rozsdaette, korrodálódott al­váz helyreállítása azonban már nehezebb. A korrodálódott alváz és az alvázüreg, azon kívül, hogy balesetveszélyes, so­kat levon a jármű értékéből. A gondos alváz- és üregvé­delem tehát minden gépjár­művezetőnek, autótulajdo­nosnak elsőrendű érdeke. Eladásnál ugyanis minden vevő figyelme az alvázra irányul. A rozsdától gondo­san védett autó jó gazdára vall, nyilvánvaló tehát, hogy az ilyen eladóhoz több bi­zalma van a vásárlóknak. Az autók egyik legfőbb ellensége a korrózió; hazánk gépjárműparkjában évente átlagosan több mint egymil- liárd forint kárt okoz. Ezért a gépjárművek korrózió el­leni védelme nemcsak egyé­ni, hanem fontos népgazda­sági érdek is. Minden tavasszal célszerű alaposan átvizsgálni a kocsi alvázát és „elfojtani” a kez­dődő rozsdafoltokat. A kor­rózió elleni hatásos harcot azonban csak a komplex alváz- és üregvédelem biz* tosítja. Sokan vannak, akik sza­bad idejüket szívesen áldoz­zák kocsijuk ápolására, gon­dozására. Nekik ajánljuk: a kezdődő rozsdafoltok eltá­volítására hatásos szer a háztartási boltokban és a Tiszai Vegyikombinát min­taboltjában kapható „Tero- tex P”, ecsetelhető alvázvé­dő massza. Ezt a nyugat­német licenc alapián készí­tett alvázvédőfestéket ma­gunk is könnyen felkenhet­jük. Előbb erős vízsugárral eltávolítjuk, a sarat az al­vázról, majd benzines mo­sással eltüntetjük a zsír- és olajfoltokat. Utána drótkefé­vel vagy csiszolópapírral le­szedjük a laza rozsdát. Ezt követően lapos ecsettel fel- vihetjük az alvázra vagy a padlóra a „Terotex P”-t. Legkényelmesebben aknából végezhetjük, de ha az nin­csen a garázsunkban, egy emelővel „megbillentett” jár­mű alatt is elvégezhetjük a munkát. Ez az alvázvédő massza egyaránt véd a korrózió, a tömítetlenség, a kőfelcsapó- dás, valamint más eróziós behatások okozta kár ellen. A szakemberek 3—5 évre becsülik a tartósságát.

Next

/
Thumbnails
Contents