Déli Hírlap, 1974. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1974-04-17 / 89. szám

Kiállítás Pásztor Gábor grafikáiból A városi könyvtár József Attila Klubkönyvtárának ki­állítótermében Pásztor Gá­bor grafikusművész képeiből nyílik kiállítás április 19-én, pénteken este 6 órakor. Meg­nyitót Kass János grafikus- művész mond. A tárlat má­jus 19-ig tekinthető meg, hét­fő kivételével hétköznapo­kon, déli 12 órától este 8-ig, vasárnap délelőtt 10 órától este 6 óráig. Csipkét a műsoros délelőtt jft Beszélgetés a színházról. (Középen Lukács Sándor, a Vígszínház tagja.) (Kerényi László felvétele) gyerekeknek Népművelő színház Beszélgetés a Földesben Gyermekkönyvtári napo­kat rendez a Miskolci városi Könyvtár április 18. és 27. között. Több mint egy hét alatt tizenegy gyermekintéz­ményben lesznek műsoros délelőttök, rendkívüli gyer­mekfoglalkozások, játékos könyvismertetések, bábelő­adások. Az első program áp­rilis 18-án, csütörtökön lesz; Sólyom Kati, a Pécsi Nem­Egy brigád bemutatkozik... A szabad idő jegyében A DIGÉP Vállalatnál teg­nap délben kiállítás nyílt. A vállalat „Derkovits” dekorá­ciós szocialista brigádjának tagjai névadójuk, Derkovits Gyula születésének 80. év­fordulója és május elseje tiszteletére „A szabad idő je­gyében” címmel állították ki fotóikat, grafikáikat, festmé­nyeiket és szobraikat. Kecskés Sándor, a kultu­rális, agitációs és propagan­da bizottság munkatársa megnyitó beszédében többek között elmondotta: — Immár hagyomány, hogy vállalatunk dolgozói­nak képzőművészeti alkotá­sait kiállítás formájában be­mutatjuk. Célunk, hogy fel­kutassuk az amatőr tehetsé­geket, ezzel is segítve szo­cialista brigádjaink kulturá­lis vállalásainak teljesítését, formáljuk esztétikai érzékü­ket, ízlésüket és nem utolsó­sorban felhívjuk egymás fi­gyelmét arra, hogy büszkék lehetünk a diósgyőri vasa­sokra, akik a régi tradíció­kat ápolva, a ma felfokozott igényeit is kielégítve vesz­nek részt az amatőrmozga­lomban. A „Derkovits” bri­gád ma új oldaláról mutat­kozik be. Otthoni munkájuk eredményeit hozták el, bete­kintést engedve abba, hogy a brigád tagjai mivel fog­lalkoznak szabad idejükben. A héttagú szocialista bri­gád 1973. január elsején ala­kult meg. A tanulást az ön­képzés és a művészetekkel való foglalkozás jelenti szá­mukra. Így szabad idejük nagy részét szórakozást, örö­met keltő munkával töltik, mely közösségi és egyéni si­kert, élményt nyújt vala­mennyiüknek. Sokat járják a természetet, történelmi múl­tú városokat keresnek fel. Nyitott szemmel figyelik az élet változását és igyekeznek azt maradandóvá tenni, ecset­tel, tollal, agyaggal és fotó­val. * A kiállítás időtartama alatt április 19-én, május 9-én és május 10-én 14.30 órai kez­dettel zenés, színes diavetí­tést rendeznek a brigád tag­jai. A kiállítás anyagát: Eise- le Gyula, Horváth János és Szentendrei Szilárd képeit, grafikáit, akvarelljeit, Bon­csér Árpád szobrait, kisplasz­tikáit, Enyedi Gusztáváé ba- tikjait és Horváth Gyula fo­tóit május 20-ig tekinthetik meg az érdeklődők. (tamás) A hangulatos Földes-klub­ban tegnap is összegyűltek az iskola KISZ-vezetői; ez­úttal nemcsak fogadták és hallgatták a népszerű szí­nész vendéget, Lukács Sán­dort, a Földesből indult diá­kot, hanem beszélgettek is a színházról. Élményekre van szükség Elöljáró beszédet a gimná­zium egykori igazgatója, vá­rosunk tanácselnök-helyetfü- se, Tok Miklós mondott. Mottóul Gyurkó László „Mi­lyen színházat szeretnék” cí­mű Valóság-beli cikkének néhány sorát választotta. Is­meretes, hogy Gyurkó László író és színházvezető — de szerencsére nemcsak ő — a mostaninál nagyobb társa­dalmi szerepet szán a szín­házaknak. Ezeket az intéz­ményeket a „felnőtt szocia­lizmus” színházának szeretné látni. Mindez csak úgy va­lósítható meg, ha a színhá­zak vállalják — akár egy- egv intézménybe, iskolába is ellátogatva — tudatformáló, társadalmi nevelő, esztétikai látásmódunkat fejlesztő sze­repüket és feladatukat. „Az élmény — fogalmaz­ta meg egyik ismert színé­szünk — a legmélyebbre szí­vódott tudás.” Mindazok, akik a Földes-napok sikere érdekében bábáskodtak, akik időről időre meghívják az iskolából indult színművé­szeinket egy-egy délelőtti be­szélgetésre és műsorra, na­gyon jól tudják, hogy a nö­vendékeknek — ennek a fo­gékony korosztálynak — mi­lyen nagy szükségük van él­ményre. És nemcsak művé­szi élményre, hanem a be­szélgetésekből leszűrt tanul­ságokra is. örömmel tapasztalhattuk a találkozón, hogy a diákok mennyire érdeklődnek a szín­házművészet, a színházi al­kotómunka iránt. Egyszers­mind arról is meggyőztek bennünket a záporozó kérdé­sek, hogy iskoláink és szín­házaink mennyire nem képe­sek a mai ifjúságot részesé­vé tenni a színházi alkotó­munkának. Nemzeti múltunk drámában Elhangzott — a gyerekek természetesen nemcsak mis­kolci élményeiket mondták el —, hogy az ifjúsági elő­adások színvonala olykor alatta marad a felnőtteké­nek. Nagyon érdekelte őket minden új stílustörekvés, hiszen ezekről legfeljebb csak olvashatnak. Felme­rült a korszerű dráma és az új hőseszmény prob­lematikája. S még vala­mi, amire nagyon érdemes figyelnünk. A diákok el­mondták, hogy sok történel­mi filmet, tv-játékot látnak. Rákóczi-évlorduló Felhívás n. Rákóczi Ferenc.re és vezéreire vonatkozó emlékek és hagyományok gyűjtésére. Megkezdődtek az előkészületek II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulójára. A vajai Vay Adám Múzeum az 1976. évi Rákó- czi-jubileumra készülve össze szándékszik gyűjteni a Rákóczi- és a kuruc-hagyomány 1945 utá­ni ápolására vonatkozó adato­kat és dokumentumokat, ezért azzal a kéréssel fordul a fővá­rosban, városokban és községek­ben működő pedagógusokhoz, hogy az alábbi kérdések alapján adjanak tájékoztatást a múzeum számára: 1. Van-e területükön II. Rákóczi Ferencről vagy vezéreiről (Esze Tamás, Béri Balogh Adám, Ber­csényi Miklós, Vak Bottyán Já­nos, Vay Adám stb.) elnevezett termelőszövetkezet, iskola, út­törőcsapat, művelődési ház, klub. mozi, könyvtár stb. Miért választották névadóul ezt a ku­ruc vezért? Mikor vették fel a nevét? Van-e a névadással kap­csolatos dokumentumuk? 2. A Rákóczi, vagy vezéreinek nevét viselő intézmény és szer­vezet hogyan ápolja névadója emlékét? (Pl. emlékünnepség, ismeretterjesztő előadás, szelle­mi vetélkedő, kiállítás, emlékal­bum készítése stb.) 3. Van-e működésük területén Rákócziról, vagy a kuruc kor hőseiről elnevezett utca, út, park, tér? Mikor nevezték el? Hogyan történt a névadás? (A névadás­tól függetlenül hogyan ápolják a fejedelem és a kuruc vezérek emlékét?) 4. Van-e a helység közterén, parkjában Rákócziról vagy ve­zéreiről készített szobor? Van-e emléktábla? (Ha szöveg van raj­ta, írják le.) Mikor állították? Kinek az alkotása? Van-e vala­milyen intézmény, szervezet he­lyiségében Rákóczit vagy vezé­reit ábrázoló szobor, festmény, dombormű, plakett, reproduk­ció? Mikor helyezték oda, ki­nek az alkotása? Ezekről lehe­tőleg készítsenek fényképeket. 5. Ismernek-e olyan magán­gyűjtőt, aki Rákóczi- és kuruc- kori emlékeket, hagyományokat gyűjt? (írják meg a nevét, pon­tos címét.) Kérjük, hogy a válaszokat e felhívás közlésétől számított 3 héten belül küldjék meg az alábbi címre: Vay Adám Múzeum, 4562 Vaja. Az ilyen feldolgozásokban különösen az angolok jeles­kednek. Kérdezték; a mi nemzeti történelmünk nem szolgáltatna-e elég izgalmas anyagot a drámaírók, film­rendezők számára? Ezzel kapcsolatban Lukács Sándor megnyugtató választ adott: készül film Mátyás királytól és koráról, III. Béla alakja is foglalkoztatja a televíziót, és talán István királyunk történelmi szerepével is meg­ismerkedhetünk majd egy dráma tükrében. A beszélgetést hallgatta — a szabadságát Miskolcon töl­tő — Szabó István, a mi­nisztérium színházi főosztá­lyának vezetője is. Tanul­ságként megállapította: a magyar színházaknak az elő­adásokon túl is nagyobb gondot kell fordítani az if­júsággal való kapcsolatte­remtésre. Ez is a népművelő színház feladatkörébe tarto­zik. Joggal várhatjuk el ezt a miskolci társulattól is. * A beszélgetés után — im­már csaknem az egész iskola ifjúságának — mondta el legkedvesebb verseit Lukács Sándor. Gy ­zeti Színház művésze ad ön­álló műsort Csipkefa cím­mel. A műsoros délelőttre fél 10-kor a 9-es számú, Sze­les utcai Általános Iskola gyermekkönyvtárába, délelőtt 11 órakor pedig a városi könyvtár Tompa Mihály fiókkönyvtárába várják az érdeklődőket. A madarak titkai A költöző madarak vonu­lásáról, életének titkairól tart előadást Bankovics At­tila muzeológus április 18- án, csütörtökön este 6 óra­kor, a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat Miskolc városi Szervezetének termé­szettudományi előadójában. A muzeológus helgolandi ta- nulmányútjának tapasztala­tait ishaerteti az érdeklődők­kel. SZERDA Kossuth rádi^; 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Táncze­nei koktél. — 13.20: Verbunko­sok. — 13.53: Válaszolunk hallga­tóinknak.— 14 13: Virtuózok ve­télkedése. — i4.30: Nőkről nők­nek. — • 15.00: Hírek. — 15.10: Harsan a kürtszó! — 15.46: Karel Valdauf zenekara játszik. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Tavasz Lengyelországban. — 16.27: Reklán. — 16.32: Be­mutatjuk új kórusfelvételeinket. — 16.48: Pro és kontra —a mun­ka- és üzemszervezésről. I. — 17.00: .Hírek.. — 17.05: Külpoliti­kai figyelő. — 17.20: Verdi: Ri- goletto — nyitójelenet. — 17.35: Pro és kontra — a munka- és üzemszervezésről II. — 17.50: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: Köz­vetítés az NSZK—Magyarország válogatott labdarúgó-mérkőzésé­ről. — Közben: 20.15: Reklám, sportkedvelőknek. — 21.20: Hí­rek. — 21.23: Kritikusok fóruma. A finnugor őshaza nyomában. — 21.34: Lemezmúzeum. Bach: V. brandenburgi verseny. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: A Rádió Dalszínháza. A fekete város. Ballada. — 24.00: Hírek. —- 0.10: Operaintermezzók. Petőfi rádió: Janine és Ion Piso énekel. — 12.40: Házunk tá­ja. — 13.00: Hírek. — 13.03: Os- váth Júlia énekel. — 13.40: Or­vosi tanácsok. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Klubrádió. Nyilvános adás a Margitszigeti Nagyszálló­ból. — 17.00: ötórai tea. — 18.00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai fi­gyelő. — 18.20: Múzsák és lanto­sok. — 18.46: Ravel: La Valse. — 19.00: A Belügyminisztérium Duna Művészegyüttesének néni zenekara játszik. — 19.33: Pro és kontra — a munka- és üzem- szervezésről III. — 19.53: Jó es­tét. gyerekek! — 20.00: Esti Kró­nika n. — 20.25: Kis magyar néprajz. — 20.30: Üj könyvek. — 20.33: Félóra sanzon. — 21.03: A magyar nyelv hete. Magyarán szólva. Különkiadás. — 22.03: Kamarazene. — 23.00: Hírek. — 23.15: Két kantáta. — 24.00: Hí­rek. Miskolci rádió: 17.30—18.00: A borsodi üzemekben . . . Ipari fó­rum. — Fúvós-polkák. — 18.00— 18.15: Borsodi Tükör. (Jubileum a Borsodi Érceiőkészítő-műben: Miről tárgyalt a Szakszervezetek Megyei Elnöksége? Szezonra ké­szülnek a Hűtőházban.) — 18.15 —19.00: Szórakoztató muzsika. — Női gondok, női dolgok ... — A megye sportéletéből. — Előadó; a szerző! Televízió; 16.20: Iskolatévé. — T7.13: Műsorismertetés. — 17.15- Hírek. — 17.20: Pillantás a sport- világba. Filmösszeállítás. — 17.40: Heten Európából. — 18.00- Cigánygyerekek az Iskolában — 18.45: Az MRT Közönségszolgála­tának tájékoztatója. — 18.50: Esti mese. — ÍS.OO: Tv-híradó. — 19.25: Az NSZK—Magyarország labdarúgó-mérkőzés közvetítése Dortmundból. — 21.15: Mexikói üdvözlet. — 21.45: A látóhatár szélén. Dokumentumfilm-sorozat — III. rész. A jövő. — 22.25: Tv- híradó 2. kiadás. Szlovák televízió: 17.50: Kerü­leteink hangja. — 18.10: ötven­két komikus — Charlie Chap­lin. — 19.00: Híradó. — 20.00: Az Arany Krokodilus nagydíj ki­osztása. — 21.00: Híradó. — 21.50: Pártoktatás. — 22.30: Sajtószemle. Miskolci Nemzeti Színház (7): Szerelem. Shakespeare bérlet. Filmszínházak: Béke (£4, hn6, 8): A török£ejes kopja (szí. ma­gyar). — Kossuth (f3) : Egymás csapdájában (szí. bolgár), (hn5, 7): Egy különös szerelem (mb. szí. olasz). — Hevesy Iván Filmklub (hn5): Egészségügyi kisfilmek. — Ságvári (Ady Műv. Házban, 7): Csínom Palkó (szí. magyar). — Tapolca-Ady (f8): Hókirálynő (szí. szovjet). Kiállítások: Miskolci Képtár (10—18): Magyar festészet a XX. században. — A grafikai gyűj­temény új szerzeményei. — Mis­kolci Galéria (11—19): Kem'tok Károly-emlékkiállítás. — Kos­suth Művelődési Ház: 77 fénykép a régi Miskolcról. CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hirek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Bu­dapest és a vidék kulturális programjából. — 3.20: Kozák Gá­bor József népi zenekara játszik. — 9.00; Látogatás az ..Aranyket- rec”-ben. — 9.25: Liszt: Amit a hegyen hallani — szimfónikus költemény. — 10.00: Hirek. — 10.05: Eletutam. — 10.40: Fanta­sia Poetica. Zrínyi Miklós verse. — 10.45: Händel operájából. — 11.14: Gondolat. A Rádió irodal­mi lapja. Petőfi rádió: 8.00: Hirek. — 8.05: Aldobolyi Nagv György szerzeményeiből. — 8.20: Magyar előadóművészek felvételeiből. — 9.00: Hirek. — 9.03: Roland—Ma­nuel; Áldások. — 9.15: Sláger­múzeum. — 19.00: A zene hul­lámhosszán. — 10.30: Néhány szó zene közben. — 11.00: Hírek. — 11.50: Lenin Debrecenben. Gár- dos Miklós Írása, A Miskolci Nemzeti Színház igazgatósága, pártszerve­zete és szakszervezeti bizottsága megrendüléssel tudatja, hogy ARDAY ALADAR személyzeti vezető életének 48. évében, 1974. április 15-én váratlanul elhunyt. A Miskolci Nemzeti Színház saját halottjának tekinti Temetése 1974. április 19-én, pénteken délután 3 órakor lesz az Avasi temetőben. j(c Luka apó unokájával útra kel, hogy a kiszáradtak h( lyett új, de csak 15 év múlva gyümölcsöt hozó körtefa-csemetéket szerezzen. Ütjük eredményes, ám Luka végül feláldozza a nehezen megszerzett csemetéket, hogy megmenthesse egy ember életét. Röviden ez a Facsemeték című szovjet film története. A katona apja és Az élet küszöbén című alkotások után Rezo Csheidzének, az ismert grúz rendezőnek e leg­újabb filmje három díjat is nyert a Taskentben megrende­zett össz-szövetségi filmfesztiválon: a legjobb forgatókönyv, a legjobb rendezés és a legjobb gyermek-főszereplő díját kapta. A Facsemetéket holnaptól a Béke mozi vetíti.

Next

/
Thumbnails
Contents