Déli Hírlap, 1974. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1974-04-10 / 84. szám
Szupernóvát keresett, üstököst talált arencsés volt a március vá Lovass Miklósnak, bár ükkor kihúzott több mint 2 milliót fizető lottó-ötöst nem ő nyerte meg. Helyette két nap alatt, március 20- án és 21-én, jobban mondva két éjszakán egy üstököst és két szupernóvát talált a mérhetetlenül nagy csillagégen. Jobban a millióknak sem örült volna, ez látszik is az arcán, ahogy a zsákmányról beszél. Itt a Nemzetközi Csillagászati Unió Párizsból érkezett távirata: ez a bizonyítók, amelyen elismerik a lelet újdonságát és tulajdonjogát. Lovass-üstökös, így nevezik. Az a szokás, hogy a felfedező a névadó. Egy ilyen lelet mindig világszenzáció. Tavaly egy Kohoutek nevű cseh csillagász talált üstököst, s annak közeledését is az egész .világ várta. Néhányan még emlékeznek a Halley üstökösre, amelyet a századforduló tájékán a világvége hírnökeként vártak, de ma már tudjuk, hogy az üstökösök bármilyen érdekesek, nem jósolnak se jót, se rosszat. Magyar csillagász korábban 1939-ben talált üstököst az égen, de a felfedezőnek, dr. Kulin Györgynek még két külföldi kollégájával kellett megosztani a dicsőséget. „Ez az üstökös az enyém, csak az enyém” — mondja széles mosollyal a csillagász és invitál, nézzük meg. Két fitailemezt helyez egy készülékbe, s mutatja büszkén üstökösét. Fényes körök látszanak a képen, amely olyan, mintha távcsőn keresztül néznénk a csillagos eget. Az ott, az a homályos, — segít a gazda a keresésben. „Miről ismeri meg?” — adódik a kérdés, mire magyarázza, hogy az éles körök csillagok, és állnak, az a homályos pontokból álló pedig üstökös. Az üstökös jégbe fagyott kő- és fémdarabokból álló tünemény, de ha közel kerül a Naphoz, felolvad, és a napsugarak hatására kialakul híres csávája, amely ha látható, ijesztően szép. Mozog is, igen. Egy gombnyomás és az üstökös valóm ...i........m- >: /s „ Ezen a készüléken tanulmányozható a most felfedezett üstökös pályája. ban megindul, csillagtársai pedig a helyükön maradnak. A műszer két fényképet vetít egybe, az egyik 20 perccel később készült, mint a másik, így idézhető fel mozgása, és ebből számítható ki pályája is. A budapesti Szabadság- hegy tetején levő csillag- vizsgálóban vagyunk, persze éjszaka — a csillagászok ilyenkor élnek —, de a felfedezés nem itt, hanem a mátrai, piszkéstetői obszervatóriumban történt. „Kiűzött bennünket az iparosodó Budapest” — mutat a nekünk tisztának tűnő, de számára használhatatlan égre. A város higanygőz- lámpái is zavarják munkájukat. A csillagászok ma már nem szabad szemmel néznek távcsöveikbe. Fényképezik az eget, vagy pedig elektronikus műszerekkel értékelik a távcsövek képét, mivel ilyen távolságban az emberi szem már nem lát semmit. A most talált üstökös lehet, hogy több millió fényév távolságra van tőlünik. (Egy fényév akkora út, amelyet a fény egy esztendő alatt jár be, s hogy ez nem kicsi, érzékelhető azzal, hogy a Napból mintegy 8 perc alatt érnek a fénysugarak földünkre...) A mai módszerekkel dolgozva tulajdonképpen a csillagásznak ki sem kellene menni az obszervatóriumba, mert technikusak is elvégezhetnék a munkát és neki csak a kész felvételeket kellene értékelni. „Erről persze szó sem lehet” tiltakozik, s így tudni lehet, hogy a csillagász dolga az, hogy ott legyen az éjszakai ég alatt. A magyar csillagászok nemzetközi együttműködés Polipack-csúcs A miskolci tejüzemben tejcsomagolási rekordot értek el. Amióta a műanyagtasakos, polipack tej forgalomban van, még sohasem kért belőle annyit a kereskedelem, mint április 3-án, amikor 168 ezer zacskó tej és kakaó hagyta el az üzemet. A Borsodi Ercelőkészítő Mű felvesz ócs, géplakatos, marós, hegesztő, szivattyúkezelő szakmunkásokat. Felveszünk továbbá tmk-munkák szerkesztésében jártas, több éves gyakorlattal rendelkező teehniki'* vagy fiatal mérnököt. Heti 42 és 44 órás munkaidő. Bérezés beosztástól függően, megegyezés szerint. Munkásszállást, utazási kedvezményt, napi egyszeri kedvezményes étkezést biztosítunk. Jelentk 'zés a munkaügyi osztályon, Sajókeresztúron. részeként főleg szupernóvákat kutatnak. Azokat a furcsa égi képződményeket, amelyek egyszer felvillannak, és úgy bevilágítják a hatalmas eget, amint a fotós vakuja egy kis szobát, s aztán néhány száz napig haldokolnak, míg elvesz minden fényük. Az elmúlt 10 év alatt 17 szupernóvát találtak a világ csillagászai, köztük 13-at Lovass Miklós. Most is szupernóvát keresett — s üstököst lelt. Itt az obszervatóriumiban egy öreg távcső alatt nézzük az eget. Teli van, elképzelhetetlenül teli. A századforduló táján még a kisbolygókat is női nevekkel illették, de aztán elfogytak a , nevek, ma már csak számozzák őket. A Lovass-üstökös azonban még névvel ellátott magántulajdon. S talán ez az évszázad üstököse, hiszen csak most számolják majd ki komputerrel a pályáját. Lovass Miklós nem is tagadja, hogy bízik ebben, de addig is, ahogy egyedül marad, kimegy és dolgozik tovább kedves birodalmában, a csillagos éjszakában. BENEDEK B. ISTVÁN A DH várospolitikai fóruma • Város és ipara • Több információt! • Javaslatok a fejlesztéshez Néhány héttel ezelőtt, amikor a városi tanács V. ötéves tervre szóló koncepcióiról beszélgettem a tervosztály munkatársaival, felvetődött egy elgondolkoztató probléma: kevés információval rendelkeznék a tanácsi szakemberek a város ipari üzemeinek elképzeléseiről, ten eiről. Ezek nélkül pedig „fél lábon áll” a tanácsi koncepció. Er volt az egyik fő kérdése íi tegnap délelőtt lezajlott eszmecserének is. A városi pártbizottság város politikai munkabizottsága mellett működő munkacsoport tanácskozott, melynek az a feladata, hogy javaslatokat dolgozzon ki a városrendezés- s *1 és a kommunális fejlesztésekkel kapcsolatban. E javaslatok elősegítik majd, hogy Miskolcnak jól megalapozott V. ötéves terve legyen, sőt támpontul szolgálhatnak a távolabbi fejlesztésekhez is. A beruházások hatása A bizottság társadalmi munkásai információgyűjtéssel kezdik munkájukat. Egyebek között ismereteket gyűjtenek a város iparáról is, mert jól tud ják, hogy a mintegy 80 ezer embert foglalkoztató és húszmilliárd forint termelési értéket hozó ipar döntően befolyásolja Miskolc jövőjét. Görgényi József, a városi pártbizottság gazdaságipoiU- tiikai osztályának munkatársa tájékoztatta az ülés résztvevőit. Ám ez a tájékoztató — bármilyen alapos volt is — alig terjedt túl a jelenlegi helyzet felmérésén. Nem is terjedhetett, hiszen az érvényben levő beszámolási rendszer vajmi kevés lehetőséget nyújt a városi szerveknek a tájékozódásra. Sejtem, hogy a gazdaságpolitikai osztály nem kis erőfeszítéssel gyűjtögette össze évek alatt azokat az adatokat, melyeket Görgényi Józseftől hallottunk. Annak a munkabizottságnak azonban, mely sok évre előretekintve kívánja segíteni a városfejlesztést, tisztában .cell lennie például azzal is, hogy egy-egy beruházás milyen kommunális terheket ró a városra (vízellátás stb.), hogyan befolyásolja a közlekedési igényeket, szükségessé tesz-e kereskedelmi fejlesztéseket stb. r Összehangoltan! A kérdések sokasága röppent fel és maradt megválaszolatlanul a tegnapi tanácskozáson. Most csak néhányat idézek ezek közül hogyan alakul a húsz egynéhány ezer bejáró sorsa a következő években; milyen szívó hatást gyakorolnak a miskolci szakmunkásokra, műszakiakra a megye más városaiban gyors ütemben fejlődő iparágak; tud-e többet tenn* bármelyik nagy- vál leist ? aihövetkező években a lakásprogram megvalósításáért, mint amennyit eddig tett?... Például a sajtvásár Helyet a tejnek! Most már rajtunk a sori — mondták a borsodi lakosság kereskedelmi ellátásáért felelős szakemberek azon, a héten tartott értekezleten, amelyen részt vett a belkereskedelmi minisztériumi államtitkár is. A téma a tej volt. Arra a kérdésre kellett válaszolni, hegy miért fogyaszt a korábbinál kevesebb tejet és tejterméket a borsodi ember? Az áremelés tényét adottnak véve, két összetevőt kell megvizsgálni: a kínálatot és a fogyasztói szokásokat. Boltban, iskolában Az ellátás jó, minden korábbi mértéket meghalad. A tejipari vállalat mindazokon a helyeken megszervezte a begyűjtést és az árusítást, ahol erre szükség volt. Az elmúlt évben 64 újabb településen kezdték meg a tejárusítást,, a tejboltok száma meghaladja az 1200-at. A megye 457 általános és középiskolájából 178-ban rendszeresen árusítják az iskolatejet. Minden erőfeszítés ellenére az elmúlt évben a tejipari vállalat 13 százalékkal kevesebb tejet, 25 százalékkal kevesebb vajat értékesített, mint az azt megelőző esztendőben. Az iparnál nagy készletek gyűltek össze — különösen vajból —, s bi zony, gondot okozott e nagyon fontos és nagyon egészséges cikk elhelyezése. Némileg enyhített az értékesítési gondokon a tejtermékek zsírtartalmának felemelése. Ennek nyomán például a normál tér. zsírtartalma három százalék lett, annyi, mint a csecsemötejé. Ne vessaeo csöpp se kárba! Az ipar gyors terveket szőtt a „fölösleg” hasznosítására, azzal a jelszóval, hogy egyetlen csöpp se vesz- szen kárba. Üjfajta sajtokat kísérleteztek ki, „sínen” van egy tej- porüzem létesítése, s szeretnék megkezdeni a nálunk páratlan karriert befutott — de importból származó — jégfcném gyártását. így tehát az ipart szemrehányás nem illetheti a tejfogyasztás visz- szaeséséért. A forgalomcsökkenés azonban nemcsak azt jelenti, hogy a vállalatnak gondja és kevesebb bevétele lesz, hanem azt — és ez a döntő —, hogy kevés tejet és tejterméket fogyasztunk. Rajtunk a sor! — mondták a kereskedők. Azaz: a pult mögött állók vették kezükbe a kezdeményezést. Példaként elég a sajtvásárra hivatkozni. Az év első hónapjaiban egyharmaddal több — sajnos, nálunk még mindig nem eléggé becsült — sajt fogyott a ’ «orsodi üzletekben. Tejből négy, túróból ötven, tejfölből 15 százalékaki fogyott több. Örvendetes tény ez, a kereskedelemnek továbbra is támogatni, erősíteni, reklámmal kell segíteni az élénkülő keresletet. A többletforgalom mögött kitapinthatóan a fogyasztói szokások változása munkál. Kezdjük felfedezni a tejet, a tápláló, de nem hizlaló sajtot, az önmagában is kitűnő tejfölt... És kezdünk leszokni a vajról. A közmondásos kenyér most már nem a vajas felére, hanem amar- garinos felére esik... A Rama valóban jó készítmény, forgalomnövekedése ellensúlyozza a vaj iránti kereslet csökkenését fogyasztásunkban. (Az összehasonlító statisztikák szerint egyedül vajból nem emelkedett a forgalom az idei év első hónapjaiban.) ,„Jeoyest«|”, esecsemőtej Ehelyütt kell még szólni a sokak szerint ellentmondásos helyzeteket teremtő csecsemő- (népszerű nevén „jegyes”) tej értékesítéséről. A miskolci kisgyermekes családokat megilleti ez a kedvezmény ( a tej literjét 1,50- ért kapják), egyes városok lakóit nem. Sokan indokolatlannak tartják ezt a megkülönböztetést. A kifogás jogos — ám az utalványok elosztása olyan adminisztrációval jár, hogy az akciót nem lenne érdemes mindenkire kiterjeszteni. Az egyenlő kedvezmények elve úgy valósul majd meg — és erre utalt az államtitkár is—, hogy a csecsemőtej-ellátás mostani rendszere megszűnik. (A csecsemőtej már semmiben sem különbözik a norniál tejtől, csak a csomagolása más.) A kedvezményt a családok pénzben kapnák, bekalkulálva a szociális támogatás összegébe. (brackó) Szeretnénk olyan terveket készíteni, amelyek — hosz- szabb távon — ígérik a város és iparának összehangolt fejlesztését. Ezzel az összhanggal ugyanis az elmúlt években baj volt. E megállapítás akkor is igaz, ha jól tudjuk, hogy az ipari üzemek erőfeszítéseket tettek azért, hogy segítsék a lakás- program megvalósítását, az óvoda- és bölcsődeépítést stb. 4 bejárók sorsa Miskolcot az ipara élteti — szoktuk mondani. Ám az is igaz, hogy a város is sokat tett az ipar fejlődéséért. Gondoljunk csak arra, hogy a nagyvállalatok sok ezer bejáró munkása naponta igénybe veszi a közlekedési eszközöket, a boltokban vásárol és így tovább. Senki sem sajnálja tőlük. Sőt, még többet is adhatna nekik Miskolc, hiszen ezek az emberek az ipar nehéz posztjain állnak helyt. De hogy többet tehessen értük a város, ahhoz alaposabban kellene ismerni a munkaadó vállalatok terveit, sőt magukét a bejáró munkásokét is. Jó lenne tudni például, hogy kik akarnak beköltözni közülük a következő években, s hányán vállalják továbbra is az ingázást, a „kétlaki- ság” terheit csak azérí) mert nem akarják elhagyni szülőfalujukat, nem akarnak lemondani a kis háztáji jövedelméről. Ahhoz, tehát, hogy eredményes munkát végezzenek a várospolitikával foglalkozó szakemberek, újabb információs csatornákat kell nyitni a városi tanács és párt- bizottság, valamint a helybeli iparvállalatok között. Ez azonban nem csupán a miskolci vezetőkön múlik! BÉKÉS DEZSŐ Hz ízlelek késvéti nyitva tartási rendje A B.-A.-Z. megyei Tanács V. B. és a Miskolc megyei város Tanácsa V. B. kereskedelmi osztályai — a KPVDSZ megyei bizottsága véleményének meghallgatása után — a 12/1970. (Vm. 30.) BkM sz. rendelet 6. §-a alapján a húsvéti ünnepek előtti és alatti nyitva tartási rendet a megye és a város üzleteiben az alábbiak szerint szabályozzák: 1974. ÁPRILIS 13., SZOMBAT: Az egyműszakos élelmiszer-, hús- és édességboltok 17 óráig, a kétmüszakos élelmiszerboltok szombati nyitva tartási rendjük szerint árusítanak. Az illatszer- boltok 15 óráip' tartanak nyitva. Az egyéb kiskereskedelmi boltok, piacok, vásárcsarnokok rendes szombati nyitva tartás szerint árusítanak. A vendéglátó üzletek szintén szombati nyitva tartás szerint üzemelnek. 1974. APRILIS 14., VASÁRNAP: Valamennyi kiskereskedelmi bolt, piac és vásárcsarnok zárva tart. A vendéglátó üzletek vasárnapi nyitva tartás! rend szerint üzemelnek. 1974. APRILIS 15., HÉTFŐ: Valamennyi kiskereskedelmi bolt, piac és vásresarnok zárva tart. Kivételt képeznek az édesség- és dohányboltok, melyek vasárnapi nyitva tartási rend szerint árusítanak. A vendéglátó üzletek vasárnapi nyitva tartási rend szerint üzemelnek. 1974. APRILIS 16., KEDD: Valamennyi kiskereskedelmi bolt, piac, vásárcsarnok és vendéglátó üzlet a szokásos hétköznapi nyitva tartási rend szerint árusít.
