Déli Hírlap, 1974. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1974-04-08 / 82. szám
a miskolciaké a szó Megkezdték a munkát... Spárga A napokban a Gömöri pályaudvar lezárt sorompója előtt hosszabb ideig kellett várakoznom, de ezt már megszoktam. Meglepett viszont, hogy szinte pár nap alatt elkészült a több részes felvonulási épület, mert valószínűleg annak szánták a faházakat. Felcsillant tehát a remény, hogy végre nemcsak terv, hanem valóság lesz: elkezdik a Gömöri felüljáró építését. Tudom, nem kis munka és nem is készül el pár hét alatt, de már az is öröm, hogy elkezdődött. Figyelemmel fogjuk kísérni az építkezést, hiszen nagyon jó lesz, ha nem kell majd a lezárt sorompók előtt várakozni, bosszankodni. Az építőknek jó munkát kívánunk, az építtetőnek pedig köszönjük, hogy régi vágyunk valóra válik: zavartalanul közlekedhetünk majd a József Attila utcán. Tóth Benjámin Miskolc, József A. u. Füstokádó létrásautó a pogácsában Gyakran térek be á Széchenyi utcai, 702. sz. kenyérboltba. Mindig friss pékáru, kenyér és nagyon finom sütemények várják a vásárlókat. Március 25-én reggel is ott vásároltam vajaspogácsát. Az egyikből azonban jókora spárga „lógott” kifelé. Nagyobb elővigyázatosságot kérnénk a sütőüzemtől, hogy ezentúl is kifogástalan árut vásárolhassunk! Tóth Béla Miskolc, Rózsa u. 2. sz. Kiliáni bosszúságok A tavasz beköszöntővel mindenfelé parkosítanak, s tetemes összeget fordít a város a terek rendbehozására. A Kilián-délen lakom hosszú évek óta. Itt is, — mint sajnos a város más pontjain —, tapasztalom, menynyire nem vigyázunk környezetünkre. A telep — főleg az Iván, Benedek és a Lorántffy utcáknál — nagyon elhanyagolt, szemetes. Ahogy a fű kizöldül, A táj építészeti hagyományai Családiház-pályázat Kulturált, városias képet ad a sorházas építés. Kevesebbe kerül a közművesítés és lehetővé válik a korszerű építési technológia alkalmazása. A kétszintes lakások alsó szintjén garázst, s más, gazdasági célú helyiségeket találunk, az emeleten vannak a lakószobák. Sóban és joggal féltik a népi építészét szép hagyományait azoktól a botcsinálta tervezőktől, akik főleg taiuu működnek. Nyomukban országszerte megjelennek a sablonos, sátortetős „villák”, melyek amellett, hogy elrútítják a falvak, községek arculatát, nem is praktikusak. De rém sok jót mondhatunk a varosokban folyó magánlakás-építkezésekről sem. A tervezői névjegyzéken szereplő szakemberek panaszolják, hogy — ki tudja milyen úton-módon — az alig képzett pallérok kapják a megbízatások többségét. Mások azért siránkoznak, hogy a típusterveknek nincs kellő propagandájuk, és részben cmiaít idegenkednek tőlük a magánerőből építkezők. Mindez igaz. De az is igaz, hogy a típustervek sem elég változatosak, nem alkalmazkodnak kellően a tájak építészeti hagyományaihoz, lehetőségeihez, s az építkezők igényeihez. Mert egészen más kívánalmai vannak a 3^ Gazdaságossá teszi az építkezést, ha két család a telekhatáron ikerházzá építteti össze otthonát. Ilyen családi otthonok Miskolc környékén is épülhetnek. A tervezők ipari munkásokra gondoltak, amikor kialakították a házak belső elrendezését. 3^c Nem akármilyen, hanem létrával felszerelt autóról van szó. Az utóbbi hetekben eléggé gyakran találkoztam vele Miskolc utcáin. Igaz, nem munka közben, amikor a magasban levő, szerelésre, javításra való valamikhez segit feljutni, hanem csak menet közben. És szinte minden esetben már messziről észrevettem, hogy közeledik, mert érkezését olyan fekete, gázos füstfelhő jelzi, ami lepipálja az üzemanyagot legrosszabbul értékesítő, hatalmas tehergépkocsik légszeny- nyezését is. Legutóbbi találkozásunkkor a selyemréti aluljáróból igyekezett a belváros felé az FE 41—28 forgalmi rendszámot viselő guruló munkagép. A tömény füstfelhöben a rendszámát is csak nehezen sikerült leolvasnom. Füstöt es bűzt okádó kipüfőgöcsővét szidta az egész utca. A „guruló létrára” bizonyára nagy szükség van Miskolcon, de légszeny- nyezö tevékenységét szívesen nélkülöznénk — írja I. R. miskolci olvasónk. Felejthetetlen élmény volt Hazánk felszabadulásának évfordulója mindannyiunk számára nagy ünnepet jelent. Nekünk, az idősebb nemzedéknek különösen az, hiszen éltünk — ha életnek lehet nevezni — a Horthy-elnyomás, a második világháború és a fasizmus éveiben, munka, kenyér nélkül, állandó életveszélyben, a harctérre hajtva. Talán ezért is érezzük fokozottabban, mit is jelent ma élni, felszabadult hazánkban, ahol a munkásnak, a munkának becsülete van, s nyugodt, biztos a megélhetés. Túl vagyok már a hatvan éven, s eddig nem is köny- nyen érzékenyedtem el, nem emlékszem, mikor könnyeztem utoljára. Április 3-án délután azonban kicsordult a könny a szememből. Az öröm, a meghatottság köny- nye. Nézőként jelen voltam ugyanis a Lenin téren a KISZ-fiatálok fogadalomtételénél. Leírhatatlan, mit éreztem, amikor sok száz fiatal ajkáról felhangzott: „Ünnepélyesen fogadom, hogy a párt és a KISZ zászlajához, a proletár nemzetköziség eszméjéhez mindenkor hű leszek, tudásommal és munkámmal becsülettel szolgálom népünk, pártunk, szocialista hazánk ügyét.” Jó volt ezt hallani, s tudni, hogy a mi fiaink, akik munkánk folytatói lesznek, szocialista hazánk építői, hűséges gyermekei. Kovács János Diósgyőr Tartsuk be az utazási szabályokat! Amióta bevezették a kalauz nélküli közlekedést, egyre több utas vét a biztonságos utazás érdekében hozott, és a villamosokon is kifüggesztett utazási szabályzat eilen. Egy-két példa: a megengedettnél nagyobb térfogatú csomagokkal szállnak fel, piszkos, fűtőolajos kannákat visznek, éles vagy hosszú szerszámokat csomagolás nélkül szállítanak, kutyát szájkosár nélkül utaztatnak, sőt láttam olyat is, hogy egy jókora eb az ülésen ülve, nagy érdeklődéssel nézte a városi forgatagot. De talán a fagylaltszezon teszi fel a koronát a szabálytalanságokra. Egyesek a villamoson nyaldossák fagylaltjukat. Bizony, az utasok kénytelenek arrébb húzódni, nehogy folttal a ruhájukon szánjanak le a villamosról. S még nekik áll feljebb. Aprilis 1-én, hétfőn például egy 20— 25 év körüli hölgy fagylalttal a kezében tolakodott fel a villamosra. Egy idősebb férfi — aki apja lehetett volna — figyelmeztette: „Kisasszony, tudja, hogy fagylalttal nem szabad felszállni a villamosra?” „Tudom, ne érdekelje magát!” — volt a válasz. És amikor az őt figyelmeztető férfi leszálláshoz készülődött, a hölgy feléje fordult, és ezt a nem éppen szellemes megjegyzést tette: „Na, jó, hogy leszáll végre, legalább egy okos emberrel kevesebben leszünk a villamoson.” A villamosok ellenőreinek sokkal szigorúbban kell venniük ezeket a szabálytalanságokat, és legalább olyan példásan büntetni elkövetőiket, mint a bliccelőket, jegycsalókat. Még tavaly történt, hogy egy villamosvezető meglátta a visz- fizapillantó tükörből, amint a szerelvény harmadik kocsijába valaki fagylalttal a kezében szállt fel. Nem indította el a kocsit, hátrament, és leszállította az illetőt, mondván: „Az én kocsimra fagylalttal nem fog felszállni senki”. Ha pedig az utasok sokallják azt az időt, amit a vezető vagy az ellenőr a szabályt be nem tartókkal eltölt, úgv maguk lépjenek fel a renitenskedőkkel szemben . .. idejében, míg anyagi kár nem éri őket. P. I. Miskolc előjönnek a közeli magánházakból a tehenek, öszvérek, s felügyelet nélkül egész nap ott kóborolnak, lelegelve az évelő virágokat, a pázsitot. Miért nem büntetik meg azokat, akik mit sem törődnek környezetünk védelmével? Többször olvastam már a D. H.-ban is arról, hogy megbüntetik a gépkocsival szabálytalanul parkolókat. Sajnos, a telepen is gyakran megtörténik, hogy az autók behajtanak a parkokba. Még valami: a Benedek utca déli sarkánál van egy vízcsap, amit kocsimosásra használnak a környék lakói. A gyerekek is gyakran játszanak ott és sokszor felejtik éjszakára nyitva a csapot. Reggelre aztán úszik a környék a kárba veszett drága víztől — tette szóvá P. J. olvasónk. ROVATVEZETŐ: MOLNÁR SANDORNP TELEIFONSZ AM A: 18-221 családi házzal szemben egy mezőgazdaságban dolgozó, háztáji állattartást folytató embernek, mint például egy városi ipari munkásnak. Akkor is, ha egyébként a családok létszáma azonos. Nos, ezért hirdetett csalá- diház-tervpályázatot az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, a megyei tanáccsal közösen. Hasonló pályázatokat hirdettek, illetve hirdetnek a többi megyében is. A Borsod megyei pályázatra küldött alkotásokat már zsűrizték; 121 terv érkezett be, és ezek közül 24- et díjazott a bíráló bizottság. A legjobb alkotások mint típustervek jelennek majd meg — átdolgozás után —, és rövidesen az építők rendelkezésére állnak. A pályázati anyagot előreláthatólag Góliátok községe E»v antropológiai felmérés meglepő tapasztalatai Dr. Henkey Gyula, a Kecskeméti megyei Múzeum antropológusa palócföldi tájkutatás keretében Nógrád és Heves megyében kiterjedt embertani felméréseket végez. A nógrádi Grhalom községben most befejezett vizsgálatai meglepő eredményeket hoztak. A községben ugyanis olyan nagy számban találkozott robusztus csontozató, „acélos” izomzatú, súlyfelesleg nélküli férfiakkal, mint a 16 000 felnőtt személyre kiterjedő eddigi kutatásai során sehol másutt az országban. örhalmon körülbelül minden második férfi Ilyen testalkatú. Válluk igen széles, nyakuk vastag, mellkasuk erős, alsó végtagjaik a törzshöz képest arányosan hosz- szúak, s hosszú karjaikkal rendkívül nagy szorító erő kifejtésére képesek. Más palócföldi településeken, továbbá különösen az Alföldön, ugyancsak jelentős arányt képviselnek e tipikusan „birkózásra” termett férfiak. Mint a kutató állítja. Salgótarjánt és Balassagyarmatot elsősorban a felsőbb, magasabb súlycsoportok komoly utánpótlási bázisaivá lehetne fejleszteni. A birkózás antropológiai területi-alkati bázistérképe szerint a robusztus alkat és az erős izomzat nagymértékben jellemző Bács-Kiskun, Szolnok, Heves és Nógrád megyék, valamint Pest megye déli részének férfinépességére, örhalmon kívül azonban főként Kalocsa, s a hozzá közeli Szakmár és Drágszél paraszti származású fiatalemberei közül kerülhetne ki a legtöbb birkózó a nehezebb súlycsoportokból. Az antropológus szerint az egyébként elismert magyar birkózás sokkal nagyobb erőt képviselne a világversenyeken, ha a sportágat decent- ralizáltabban fejlesztenék. Hazánkban elsősorban az Alföldön és a Palócföldön lehetne nemzeti sporttá fejleszteni a birkózást, ahogyan például a Szovjetunióban a Grúz, az örmény és a Tad- zsik Köztársaságra alapozva ez már megvalósult. Bár a súlyemeléshez is igen erős alkat és izomzat szükséges, de rövid karokkal és rövid alsó végtagokkal. így az említett területek e sportág fejlesztésére kevésbé alkalmasak. A kecskeméti antropológus „műhelyében” egyébként kialakulóban van egy „dobóatléta-körzet” is. RAPI MIKLÓS a nyár folyamán kiállításon mutatják be a miskolciaknak. Négy kategóriában lehetett pályázni. Az ELSŐ KATEGÓRIÁBA a szabadon álló vagy oldaltelkes beépítésű családi házakat sorolták. A kiírás szerint a mezőgazdaságban és a bányászatban dolgozók részére készülnének az ilyen épületek a megye északi területein. Figyelembe kellett venni tehát a tervezőknek a lejtős talajadottságókat is. A MÁSODIK KATEGÓRIÁBAN pályázóknak egy olyan család számára kellett házat tervezniük, amely a mezőgazdaságban és ezen belül is elsősorban a szőlészetben dolgozik. Zemplén és a hegyaljai borvidék volt megjelölve építési területként. A HARMADIK KATEGÓRIÁBAN főleg ipari foglalkozású miskolciak, illetve Miskolc környékiek számára kellett ikerházat tervezni. A NEGYEDIK KATEGÓRIÁBAN a zárt sorú (például: sorházas) beépítés volt a feladat. Az ilyen épületek főleg ipari foglalkozású családok számára készülhetnek. Nehezítette a tervezők feladatát az is, hogy meg kellett oldaniok több generáció együttélését, s gondoskodniuk kellett róla, hofjy az épületeket — ha a család szaporodik — tovább lehessen bővíteni, mégpedig a tetőtér irápyában. Hely hiányában csak három kategória díjnyertes munkáját tudjuk bemutatni. (békés) 3|c A háztáji szőlőben termett bor és gyümölcs elhelyezése sem okoz gondot, mert a mezőgazdasági munltások számára tervezett családi ház alsó szintjén pince, présház, gyümölcstároló és poharazó kapott helyet. A konyha akkora, hogy a disznótort is le lehet bonyolítani benne. Az oldaltornácos épület külső megjelenésében is őrzi Zemplén és Tokaj-Hegy- alja építészeti hagyományait. Á Vöröskereszt az egészséges Figyelemmel a Magyar Vöröskereszt IV. kongresszusán meghatározott irányelvekre, az országos elnökség állást foglalt amellett, hogy elsősorban a lakosság szemléletének alakításával, tudatának for málásával, szokásainak vál toztatásával járulhatnak hoz zá a Vöröskereszt-szervezetei a környezetvédelmi problé mák megoldásához. A tenni valók közé tartozik a felvilá gosító tevékenység, akciói kezdeményezése, a tisztaság mozgalom további szélesítése Mindezzel a szervezetek sok oldalúan szolgálhatják a környezeti ártalmak megelőzését, leküzdését, az egészségekörnyezetért sebb, szebb, kulturáltabb környezet kialakítását. Ennek érdekében szükséges, hogy a vezetőségek kísérjék figyelemmel a lakóterületen és a munkahelyeken a környezeti viszonyo-r kát, jelezzék az illetékes szerveknek az egészségre káros, a talajt, a vizet, a levegőt szennyező veszélyeket, illetőleg veszélyforrásokat, a zajártalmakat. szorgalmazzák az azok megszüntetését biztosító intézkedéseket. Feladatuk az is, hogy kezdeményezzenek olyan akciókat, amelyek a lakóterület, a munkahely környezeti higiénéjének javítását segítik, például fásítás, virágosítás, parkosítás stb.
