Déli Hírlap, 1974. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1974-04-08 / 82. szám

Az egészségügyi világnapon Sémink a tányérba! A hivatalos statisztikák szerint a Föld lakóinak egyhar- mada éhezik, míg másik harmada a túltápialtság következ­ményeitől szenved. Magyarország táplálkozási kultúrájában különösen nagy változás következett be az elmúlt harminc év alatt: a hárommillió koldus országából a „hárommillió túltáplált ember országává” lett. Hiszen hazánkban jelenleg minden harmadik embernek nagyobb a testsúlya, mint amennyi a magasságához, az életkorához viszonyítva egész­séges volna. Ezt a szép üzletet egy hónappal ezelőtt nyitották meg, a diósgyőri városközpont lakói­nak örömére. (Kerényi felv.) Mi lesz a szállodákkal? A belkereskedelmi államtitkár Borsodban Ezért néztük meg tegnap, az egészségügyi világnapon, a „Jobb táplálkozás, egész­ségesebb világ” jelmondat jegyében, hogy mit kínál az üzemi, az éttermi konyha egy átlagos munkanapon — még ha az véletlenül éppen va­sárnapra is esett. Kímélő eleiek Elsőként a Katowice étte­remben érdeklődtünk. Az ét­terem vezetője elmondta, hogy mindennap van kímélő menü. Azoknak, akik diétáz­nak vagy fogyni szeretné­nek. tegnap a csontlevest és a zöldborsós szűzérmét aján­lottak; a 'evest finommetélt­tel, a második fogást párolt rizzsel. Ezenkívül van főze­lék sovány feltéttel, tükör­tojással, esetleg feltét nél­kül. — Mennyi fogy ezekből? — Naponta ÍO—15 adag ilyen menüt adunk el. míg a többiből 30—40-et. Sok ven­dég vasárnap is diétásán ét­kezik, részben azért, mert Hengerészek Krivoj ltogban Január elején kezdte meg a termelést a Lenin Kohá­szati Művek új nemasacel- hengerműve. Annak érdeké­ben, hogy az ott dolgozók a szakmai ismereteket minél jobban elsajátítsák, huszon­két szakember utazott a Szov­jetunióba; Krivoj Rogban ta­nulják meg a szakma csínját- bínját. 19 nap nyerésén Gazdag évet zárt 1973-ban a Miskolci Építőipari Válla­lat. A jól sikerült esztendő után dolgozóiknak 19 napi jövedelemnek megfelelő nyereségrészesedést fizettek. A vállalat az idei évre csak­nem 200 ezer forint értékű munkát tervez. ezt az egészségi állapota megköveteli, részben mert szabadulni szeretne fölösle­ges kilóitól. — Lehet-e változatos a kímélő étrend? — Feltétlenül lehet. Saj­nos nálunk az a tévhit ural­kodik, hogy a diétások ét­rendje csapnivalóan szegé­nyes. Ez nem igaz! Az Expressz étteremben naponta ezer-kétezer ember étkezik. Sokan járnak ide, hiszen jól főznek. Fizikai munka? Keresztesi Mihály, az étte­rem vezetője; — Tizenhárom-tízennégy féle húsétel, négyféle leves, tészta, hal és főzelék készül mindennap. Arra törekszünk, hogy minél több legyen azok­ból az ételekből, amelyek közül a kímélő étrendre szo­rulók is választhatnak. Ezért például mindennap van több­féle főzelék is. ezekből 5— 600 adagot adunk el. De két­ségtelen. hogy a hozzánk be­Az idei tavaszon az állan­dó köztisztasági munkáso­kon kívül még hetvenen dolgoznak a megveszékhelv tavaszi nagytakarításán. Az utcákon, tereken összegyűj­tik a papírhulladékot is, Ma Budapesten, a Tech­nika Házában „Kibernetika a közlekedésben” címmel konferenciát tartanak. Balatonszárszón megkezdő­dik a József Attila szavaló­verseny. űt Egerben termék- bemutató kiállítást nyit a Heves megyei Finommecha­nikai Vállalat. * Kecske­méten vendégszerepei a Zombori Népszínház együt­tese. + Orosházán Táncsics Mihály születésének 175. évfordulója alkalmából em­térők többsége még mindig a magyarosan, zsírosán, fű­szeresen készített ételeket keresi. Sokan szóvá teszik, hogy az üzemi konyhák főzt- je nem elég bőséges és ka­lóriadús. Ezt persze többnyi­re olyanok állítják, akikre ugyancsak, ráférne néhány kilónyi fogyás. Hiszen az üzemekben is egyre keve­sebb olyan munkakör marad, ahol egész nap a lapátot, a zsákot kell markolni. Idesto­va már a gépek kezelése, irányítása számít fizikai munkának. így a bőséges kalóriafelvétel nem indokolt. Szaharin a cukor mellé A Tokaj étteremben már az első naptól szaharint is tettek a feketekávé mellé a cukron kívül azoknak, akik félnek a hízástól vagy cu­korbetegek. Kímélő étel min­dennap van. és egy fillérrel sem drágább a másiknál. A diétásoknak szánt ételek mennyisége csak a harma­dát teszi ki a napi adagok­nak. Véleményünk szerint a mai kímélő menük sem iga­zán kímélőek. Hosszú idő­nek kell még eltelni ahhoz, hogy a diétára szorulók el­fogadják az igazán vékony, könnyebb ételeket. NAGY JÓZSEF amit a mozgó szállítóeszkö­zökre rakva nyomban to­vább is szállítanak. Az iga­zán jó megoldás persze az volna, ha kevesebb papír­hulladék kerülne a város utcáira, tereire. lékülést tartanak Szom­bathelyen egyetemi előkészí­tő tanfolyam indul mun­kásszármazású fiatalok ré­szére. jjc Tatabányán emlék­éremmel tüntetik ki a tár­sadalmi munkásokat. (Folytatás az 1. oldalról) A Júnó volt a főszereplője a megyei tanácson tegnap tartott értekezletnek, ahol dr. Sághy Vilmos belkereske­delmi államtitkár a megye párt- és tanácsi vezetőivel az aktuális kereskedelempo­litikai tennivalókat beszélte meg. A sok éve készülő szállo­da neve nem véletlenül ke­rült e tudósítás élére. Az ér­tekezlet egyetlen hozzászóló­ja sem hagyta megjegyzés nélkül a lassan épülő ven­dégfogadó hely avatásának elhúzódását. (A hírek sze­rint szeptember 2-án nyit a Júnó.) 4 Júnó rossz példa Miskolc város krónikus szállodagondjai kapcsán há­rom kérdés merült föl a ta­nácskozáson. Miért készül ilyen lassan a Júnó? Mikor kezdenek hozzá a népkerti szálló épt-éséhez? Mi lesz az Avassal? Az első kérdésre alapos minisztériumi vizsgálat után kaphatunk majd választ, s a vizsgálat jegyzőkönyve lesz — ahogy ezt Dojcsdk János, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára mondotta — a felelősség- revonás alapdokumentuma. A budapesti Volga-szálló nyolc hónap alatt készült el, Leninvárosban egy év alatt került tető alá a szálló. Sze­geden és Pécsett másfél év alatt építenek meg egy-egy B kategóriás hotelt. Így hát egyáltalán nem szükségsze­rű, hogy a Júnó elrettentő példaként szolgáljon annak, aki szállodaépítésre adja a fejét. A második kérdés, amely egyformán érdekelte Fejes Lászlót, a megyei tanács el­nökhelyettesét és Bárczi Bé­lát, Miskolc város tanácsel­nökét, még mindig nem olyan világos, mint ahogy azt egy-két évvel ezelőtt hittük. Az államtitkár el­mondotta, hogy — bár a sportcsarnok melletti szállo­dára nagy szükség van — ebben a tervidőszakban alig­ha kezdődhet meg az épít­kezés, mert nincs rá pénz. Hacsak — és ez már a har­madik kérdés válasza is — az Avas-szálloda rekontsruk- ciójára tartalékolt pénzt nem viszik a Népkertbe. „Avas 'az Avas Az „avas” Avas generálo­zása rengetegbe kerülne. Óvatos becslések szerint az egy férőhelyre eső felújítási költség a 300 ezer forintot is meghaladná. Ennek isme­retében olcsóbb újat építeni. A pénz átcsoportosítására megvan a lehetőség, s a mi­nisztérium vezető munkatár­sainak véleménye szerint fö­lösleges költeni az ócskasá­gig patinális hotelre. Más kérdés — és erre hív­ta fel a jelenlevők figyelmét dr. Juhász György, a megyei pártbizottság gazdaságpoliti­kai osztályénak vezetője —, hogy az A zas azonnali le­bontása étkeztetési gondokat okozna a belvárosban, s a jelenlegi helyzetben egy korszerűtlen szálló is jobb a megálmodott korszerűnél. Az értekezlet részvevői úgy határoztak, hogy két hóna­pon belül döntenek az Avas sorsáról, figyelembe véve azt, hogy a városnak égető szüksége van az új szállóra, de nem feledkezve meg ar­ról sem, hogy a lakossági ellátás nem szenvedhet csor­bát. Hiányzó üzletek Az államtitkár a résztve­vők közös gondját mondta ki, amikor arra utalt, hogy a kereskedelmi beruházások bosszantóan elhúzódnak, s az egyetlen lakberendezési áru­ház kivételével sehol sem lehet tartani az eredeti át­adási határidőt. Ezt tapasztalni például a Búza téri ABC, vagv jóné- hány leninvárosi üzlet épí­tésénél. Jogos a kérdés, hogy az érdekeltek megtettek-e mindent azért, hogy a me­gye üzlethálózata mennyi­ségben és minőségben is el­érje a jogos igények színvo­nalát? Mint ismeretes, a IV. ötéves terv során több mint 100 ezer négyzetméter üzletet kell építeni a megyében a vár­ható kereskedelmi forga­lom zavartalan lebonyolítá­sa érdekében. A tervidőszak első három évében 34 ezer négyzetméterrel bővült a megyei kereskedelmi háló­zat, s a végső teljesítés ép­pen hogy meghaladja majd a félszázezret. ötvenezer négyzetméter bolt hiányozni fog. Nemcsak a statisztikából, s nemcsak a statisztikusoknak. (brackó) Könnyű kézzel könnyebb |c Hazánk legnagyobb cement- és mészműve épül Miskolcon. I 4,5 milliárd forintra tervezett nagyberuházás fő építési nunkálatai már befejeződtek, jelenleg a II. szakcsőkemencét képünkön) és a különféle technológiai berendezéseket sze­dik. Az LKM-ben 16 éve előhengerész Tóth Miklós is megkönnyezte a régi középsor március 29-i búcsúztatását. Szívéhez nőtt a csaknem nyolcvanéves, favázas csarnok. Hu­szonhat esztendőt húzott le itt, életének leg­szebb szakasza ezekhez a csákány alá érett falakhoz kötődött. Nehéz, veszélyes munka a hengerészeké. Azaz nehéz és veszélyes volt. A régi üzem leállt, múzeumba kerül a hák, a kihordó fogó és a „bárány’’. Amikor az utolsó „ab- léz” végét jelző kolompszó megszólalt, es végleg moccanatlanná vált a sorvonó mo­tor, Tóth Miklós és társai tudták, érezték, hogy x>alaminek örökre vége van, s valami új kezdődik. Vége van: a derékroppantó sú­lyok emelgetésének, a buga kézzel irányított ide-oda táncának, a testet sanyargató hó­rukknak. Vége van. mert Tóth Miklós és társai új helyre, az új nemesacél-hengermű­be kerülnek. A változás nem csupán helyváltoztatás. A búcsút megkönnyező kemény emberek nem nagyapáik acél-simitó technikáját sajnál­ják ... De igenis bánják az anyaggal együtt formálódó, egyre tisztább alakot öltő, barát­sággá nemesülő munkatársi kapcsolatot. A pontos, fegyelmezett munka egymásrautalt­ságán alapuló kollektív viszonyt, a testkö­zelben együtt töltött évek emlékét. Nem. dehogyis bánják öle a hákot, a má­zsás súlyokat taszigáló fogókat. A búcsúzók egyike nem véletlenül mondta: nem ember­nek való ez a munka, szeretném, ha a fiam nem lenne hengerész. Azaz, nem itt lenne hengerész. Az évtizedek óta pusztító tüzek- ben pörkölődő „vasas’’ nem a fizikai mun­káról igyekszik lebeszélni a gyereket, nem az íróasztal a fiúnak remélt álom. Azt akar­ja, hogy a gyerekből munkás legyen, a kor technikai színvonalán álló üzemben. Neki van igaza, tudva azt, hogy a nemes­acél-hengerműre gondolt, ahová ő is dolgoz­ni megy. Neki van igaza, mert fals az az állítás, hogy minden munka nemesít. Fölös­leges olyan, erőn felül vállalt fizikai erőki­fejtést tömjénezni, amely méltatlan a ma emberéhez. A régiből az újba költöző hengerészek új mozdulatokat tanulnak, a korábban vasai markoló durva ujjú kéz a kapcsolókhoz szoktatja magat. Vajon kinek könnyebb a munkája? Az öreg üzem dolgozóit az ere­jükért fizették. A korszerű csarnok munká­sai az ügyességükért, találékonyságukért kapják a bért. Melyiküknek könnyebb? Ne hamarkodjuk el a választ! Gondoljunk a házfalnyi paneleket egyensúlyozó darus viszonylag csekély fizikai erőkifejtést igény­lő, de roppant felelősségteljes munkájára és a téglát téglára rakó, gyöngyöző homlokú kőművesre. A harminc éve a vassal testkö­zelben viaskodó hengerész a sajátjánál jobb sorsot remél a fiának. Gép emelje a súlyos anyagot, rafinált berendezések húzzák-von- ják a bugát a hengerek között, az ember csak irányítson. Ne a karja, válla, háta dol­gozzon, hanem a feje. Tóth Miklós, Gál Imre és a többiek már az új helyen dolgoznak. Beosztásuk, titulu­suk nem változott. Hengerészek voltak és maradtak. De az egy héttel ezelőtti és mos­tani munkájuk között a különbség nyolc­van év. Kezük sebei lassan begyógyulnak, s könnyű kézzel könnyebb kapcsolót kezelni, könyvet lapozni és simogatni is. BRACKÓ ISTVÁN Tavaszi nagytakarítás REFLEKTOR

Next

/
Thumbnails
Contents