Déli Hírlap, 1974. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1974-04-06 / 80. szám

Egy dráma, amit nem szabad el felejteni Baría Lajos: Szerelem Bemutató: április * Jurka László: A Szerelmet nem kell felfedezni — „örök darab” Barta műve Éppen szünet van, kitűnő alkalom a szokásos „színházi előzetesre”. De a rendező szabódik. Nem azért, mert szíves és készséges, hanem azért, mert nem éppen nyi­latkozó típus. Tulajdonkép­pen igazat adok neki, hiszen nagyon nehéz jólfésült mon­datokká fogalmazni minden drámai invenciót, rendezői elképzelést. De hát Barta La­jos Szerelem című színmű­vét április 12-én bemutatja színházunk, s úgy szokás, hogy előre tájékoztatjuk az olvasót. író most készíti elő azt a majdnem kegyetlen, de min­denképpen groteszk happy endet, melynek lágy hangjai nem tudják, és nem is akar­ják eltakarni a keserű társa­dalmi valóságot. A három nővér — miután majdnem tragédiába fulladó érzelmi krízisét úgy-ahogy kiheveri — megnyugszik; a sok rossz és kellemetlen dolog közül a legkevésbé rosszat választ­12-én ják, a még elviselhetőt. „Stí­lusban maradnak” — mond­hatnánk mi is az egyik sze­replő szavaival. Mert na­gyon fontos ebben a kor­ban, hogy a látszat megőriz­tessék. önmaguk igazolására ironikus magyarázatokat ta­lálnak ki. Nelli a legidősebb lány, aki még leginkább megmarad a realitások ta­laján, s ezért sikerül is tá­maszt találnia (Komoróczy) — így fogalmazza ezt meg: „Az életben együtt jár a jó és a rossz, s aki csak az egyiket várja, az bolond.. De lehet-e az egészséges életfilozófia? Az író egész művével mondja ki a nemet. * Jurka László így búcsúzik tőlünk: Ritka alkalom, hogy ennyire jó szereposztásban kerülhet színre egy dráma. Az előadás vizsgája lesz szakmai tudásunknak, a szí- nészmesterségnék is. Remé­lem, Barta izgalmas asszo­ciációs jelrendszere mögött fel tudjuk majd mutatni a kort, s az ebben vívódó em­bert. Egészen realista kör­nyezetet teremtünk, s igyek­szünk megszabadulni a spe­kulatív színjátszás minden elemétől. Mindegyik szereplőt talán nem sorolom fel, annyit azonban elárulok, hogy a három lányt Gyöngyössy Kati, Balogh Zsuzsa és Péva Ibolya megformálásában láthatjuk. Jelentős szerepet kap Kovács Mária, Markaly Gábor és Varga Gyula. (gyarmati) Új szerzemények a Képtárban Üj szerzemények címmel ma déli 12 órakor grafikai kiállítás nyílik a Miskolci Képtárban. Az intéz .lény legújabb műtárgyait bemu­tató tárlatot Varga Gáborné az országgyűlés alelnöke, Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye Tanácsának elnökhe­lyettese nyitja meg. Mint korábban hírül adtuk, ez a kiállítás az első a meggaz­dagodott és felújított Mis­kolci Képtár további idő­szaki bemutatóinak sorában. A megnyitó egy új rendez­vénysorozat kezdetét is je­lenti. A havonta változó te­matikájú, A hónap műtár­gya című, főként a képző- művészeti ismeretterjesztést szolgáló „kamaratárlat” lá­togatói áprilisban a Herman Ottó Múzeum legújabb bronzkincseit tekinthetik meg. Sziléziai vendégművészek A Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenyt ad hétfőn este fél 8 órakor a Bartók Béla Művelődési Köz­pontban. A műsor: Verdi Aida című operája, amelyet Napoleon Siess lengyel kar­mester vezényel. Közremű­ködnek a Sziléziai Állami Operaház szólistái. — Ismét egy író, akit újra felfedezünk. — Máris sikerült felbosz- szantanod — mondja Jurka László, valóban bosszúsan. — Jó lenne, ha végre ismer­nénk és elismernénk értéke­inket. A Szerelem egy örök darab. Jó és igaz dráma, s ha 71 évvel ezelőtt szüle­tett, abból egyáltalán nem következik, hogy poros. — Mit jelent az, hogy „örök darab”? — Azt, hogy mély igazsá­gokat hordoz, hűen vall egy korról, mely nem a mi ko­runk, de ebből nem követke­zik, hogy a Barta-hősökben nem munkálkodnak olyan indulatok, melyeket most is felfedezhetünk az emberek­ben. A hétköznapi emberek­ben, akik nem élnek látvá­nyosan, de akik igyekeznek vágyaikat megvalósítani. Más kérdés, hogy a mi világunk már nem annyira zárt és természetesen nem az a ke­gyetlen világ, mint a század eleji Magyarország. — Egyszóval nem lesz nehéz ráhangolódnunk erre a szecessziós korra? — Nem akarok jóslásokba bocsátkozni, de én — és nemcsak én, hanem vala­mennyien — nagyon bízom, bízunk a „befogadó” közeg­ben, a nézőkben. Az író ki­tűnő szemű ember volt, a magyar progresszió egyik harcosa, aki jól ismerte ko­rát, s a maga sajátos hang­vételében — kitűnő dráma­írói technikáját latba vetve — leleplezte ezt a kort. De nézzük talán a próbát. * A színpadon a harmadik felvonás (Miskolcon három felvonásban játsszák a mű­vet) jelenetei peregnek. Az A költő telel Az ünnep estéjén kitűnő versösszeállítással örvendez­tette meg nézőit a Magyar Televízió. Egy új sorozat el- ű;ö adása volt ez — a műsor­tájékoztató szerint —, amely­nek utolsó (tizedik) részét egy év múlva, a felszabadulás 30. évfordulóján fogják adni. Hogy mennyire komolyan ve­szi ezt a tv, az kiderül a rangos szerkesztő gárdából is. Ascher Gabriella mellett Kormos István, Fodor And­rás költők és Pomogáts Béla irodalomtörténész, kritikus. Századunk két nagy költőjé­től: József Attilától „Ember­séget az embernek” és Illyés Gyulától „A költő felel” köl­csönözték a mottót. A magyar költészet egyik legmarkánsabb vonása éppen a közéletisége. Költőink a tör­ténelem szorításában mindig feltették a kor nagy kérdéseit, illetve — sokszor messze megelőzve a politikusokat is — megkíséreltek válaszolni azokra. Nem minden költé­szet sajátja ez. Az angolszász vagy a francia költészetnek pl. csak az egyik, de nem a legerősebb, legmarkánsabb erét jelenti. A csütörtök este elhangzott verseikben is meg­találjuk a választ, magyará­zatot erre. Főleg az említett József Attila- (Hazám, A Dunánál) és Illyés-versekre gondolunk itt.) Nem volt elég, Megy az eke, Az új nemzet- gyűléshez). Éppen Illyés alapgondolata a hazám-ha- zám fogalom. Verseiben, esz- széiben, de legújabb publi­kációiban (pl. a Népszabad­ság március 31-i számában közöltben) is a korszerű nem­zetfogalom kimunkálását, el­mélyítését szorgalmazza. Mit jelent a haza fogalma? Miért kell ezt (a magyar köl­tőnek) újra és újra megfogal­mazni? Elég csak belelapoz­ni a magyar történelembe, hogy megértsük. Valamikor a haza csak a földet jelentette, a legszűkebben vett szülő­földet (pl. Bornemissza Pé­ternél). Csak jóval később, a XIX. században jelenik meg a föld népe is a költészet­ben. előbb csak átkozva a ne­mest (Kölcsey, Berzsenyi), de Petőfi és Arany lírájában egyértelműen a Nép. Kik va­gyunk? Honnan jöttünk? Mi a rendeltetésünk? — kérdezi Illyés mindegyre immár 50 éve. S a költők felelnek. A haza és a nemzet fogalma egyre tágul s ugyanakkor egyre pontosabbá válik. Jó­zsef Attila tűnődéseiben (A Dunánál, Hazám) úgy vállal­ja fel történelmünk minden elnyomottjának, megalázott- jának a sorsát, mint saját ügyét. A haza nála keserűsé­get jelent, dühöt és a tár­sadalmi változás elkerülhe­tetlen szükségességét. Az ő keserűsége oldódik Kassák­ban (Óda 1948.) és Benjámin Lászlóban (Tavasz Magyar- országon) a háborúból ocsúdó ember felszabadult himnu­szává. „Hazám a föld? — ha­zám a nép!” — vallja Ben­jámin. S itt, benne talál (egyik) folytatójára József Attila és Petőfi. A haza, a nemzet nem egy befejezett emlékmű, de egy épülő ház, amelyben mindenkinek helye van, aki tenni akar érté va- mit. Sajátos színekkel gazda­gítják ezt a képet (ha a Jó­zsef —Illyés—Benjámin vona­lat tekintjük alapszínnek) Radnóti Miklós, Pilinszky Já­nos, Füst Milán, Vas István és Zelk Zoltán versei. Rad­nóti (Töredék) és Pilinszky (Harbach 1944.) az átélt bor­zalmakat, Vas István (Szüle­tésnapi óda),, Szabó Lőrinc (Tücsökzene) és Zelk Zoltán (Egy madár áll a levegőben), Füst Milán (A jelenés) az egyén, a „magánember” olda­láról megközelítve mondják el lényegében ugyanazt, amit Illyés és Benjámin: óvjuk az élőket, örüljünk az életnek, tegyük értelmessé azt. Már a fentebbiekből is kide­rül, hogy az összeállítás „ke­rek egész” és gondolatébresz­tő volt. Élmény. A versmon­dó színészek tudásuk legja­vát adták. Ha mégis kieme­lünk valakit, azt azért tesz- szük, mert a vers mellett személyiségük, versmondó művészetük varázsa külön is hatott Mensáros Lászlóra gondolunk itt elsősorban. Mű­vészi alázata, intelligenciája példamutató. De élmény volt látni, hallgatni Csernus Ma- riannt, Váradi Hédit, Major Tamást, Latinovits Zoltánt, Szemes Marit, Mádi Szabó Gábort és Kohut Magdát is. Berek Kati mintha igyekezne megszabadulni modorosságá­tól. A csalódás Kálmán György volt. Bizony Major Tamás (és mások) után, mel­lett nehéz József Attilát mon­dani. Kálmán fáradt volt, erőtlen. A Magyar Állami Népi Együttes énekkara han­gulatosan, szépen egészítette ki a versösszeáll-'tást. Jó ötlet volt a rendező Horváth Je­nőtől, hogy a Vár ódon, be­szélő kövei közé vitte a mű­sort. HORPÁCSI SÁNDOR Az áprilisi Napjaink József Attila születésének évfordulóját, a költészet nap­ját köszönti irodalmi és kul­turális folyóiratunk, a Nap­jaink. Természetes ez, hi­szen nincs az az orgánum, amely minden esztendőben, április 11-én ne emlékezne a magyar líra nagyjaira, és ne használná fel ezt az alkalmat arra, hogy számot vessen a ma költészetével. A Napja­ink áprilisi számának mind a 12 oldalát ennek az ünnep­nek szentelik. Az élő Ady címmel Féja Géza írását olvashatjuk mindjárt az első oldalon; költőink egyik legnagyobbi­kának életművét, jelentősé­gét, időszerűségét méltatja írója. Sárándi József egy vers elemzése kapcsán Váci Mihályra emlékezik, és hogy költészetünk régi nagyjairól is szó essen, Baráti Dezső ta­nulmánya jelöli meg a líra kedvelői számára „A telje­sebb Csokonai-arckép felé” vezető utat. Ez év január 29-én és 30- án — első jelentős vállalko­zásaként — névadójával fog­lalkozó ülésszakot rendezett a Fiatal Írók József Attila Köre. A kétnapos tanácsko­záson egymással ismerkedtek a fiatalok, körvonalazták a szervezet jellegét és feladata­it, főképpen pedig József Attila munkásságát, művé­szetének örökségét méltatták és elemezték az egybegyűl­tek. Ehhez az eseményhez kapcsolódik egy cikksorozat, melynek minden egyes da­rabja fogódzót jelent a költő életművének méltatásához. Főként pedig arra törekszik a hat írás szerzője, hogy megmutassa, bár születésé­nek 69. évfordulóját ünnepel­jük, és 37 esztendővel ezelőtt halt meg József Attila, költé­szete ma élőbb, mint bármi­kor. A fiataloknak nem lehet szebb feladatuk, mint hogy tovább vigyék művészi örök­ségét. A továbbiakban a mai ma­gyar költészeté a szó. Bari Károly második kötetéről, r.z Elfelejtett tüzek-ről Domo­kos Mátyás és Czakó Gábor ír, Papp Lajos pedig Raffai Sarolta újabb verseihez fűz az írónő eddigi munkásságát is bemutató megjegyzéseket. Több mint egy oldal ter­jedelmű az a tanulmány, amely A saját hang keresése címmel Németh G. Béla tol­lából látott napvilágot, és a Vita pályakezdő költőkről című sorozat része. Azért hangsúlyozom, hogy több mint egy oldal, mert a „be- tűtengertől” általában fé­lünk, ezt pedig feltétlenül el kell olvasni. Valamennyi­ünk számára hasznos útba­igazításul szolgál, míg „he­lyére teszi” a kritika és a kritikus feladatait, és a hat elsőkötetes költő verseinek elemzése kapcsán egy kicsit a mai magyar lírát is. Mi sem természetesebb, mint hogy a költészet napja elé siető folyóiratban sok a vers. Ha összeszámolnánk, kitenné talán a lapszám felét is, amelyet ha így végigol­vasunk, alaposan tájékozód­hatunk az irodalomtörténet­ben és napjaink lírájában is. A lap szerkesztői bizonyára úgy gondolták, ez a téma megéri, hogy az áprilisi számból az események és a más jellegű írások (publi­cisztika, széppróza) kimarad­janak. M — rSEHJ SZOMBAT Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Zenei anyanyel­vűnk. — 12.30: Magyarán szól­va... — 12.45: Melódiákoktól. — 13.57: Kóruspódium — Vesz­prémben n. rész. — 14.15: Té­zisek a nagyvárosból. — 14.25: 0.1 Zenei újság. — 15.00: Hírek. — 15.05: Kis magyar néprajz. — 15.10: Sanzon-lexikon. Ben- ozés Magda és Fenyves György összeállítása V. rész. — 16.00: 168 óra. — Közben 17.00: Hírek. — 17.30: Köszöntjük művészeti díjasainkat. — 18.00: A zongora- művészet első aranykora. Se­bestyén János műsora. — 18.40: Bikfalvy Júlia népdalokat éne­kel. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: öt perc sport. — 19.30: 139—660. A Magyar Rádió auto­mata közönségszolgálata. — 22.00; Hírek. — 22.15: Sporthí­rek. — 22.20: A beat kedvelői­nek. — 23.05: Haydn-művek. — 24.00: Hírek. — 0.10: A Came­rata Hungarica együttes íelvé- teleiből. Petőfi rádió: 12.00: Musical­slágerek — 12.20: Cherubini: D-dúr szimfónia. — 12.50: „Jel­képek erdején át.. .” Balogh László műsora. — 13.00: Hírek. — 13.03: Magyar előadóművé­szek Mendelssohn-íelvételeiből. 13.45: Időjárás. — 14.00: Ország­járó úttörők. Expedíciős őrsök honismereti vetélkedője. II. elő­döntő. — 15.00: A csengő. Rész­letek Donizetti operájából. — 15.27: Fővárosi tsz-ek Budapest ellátásáért. — 15.57: Műsoris­mertetés. — 16.00: Hírek. — 16.05: A hét műsorából. (Az élő népdal, A Magyar Rádió népi zenekara játszik. Lemezek közt válogatva.) — 17.21: Lendvay KamiUó: Mesemondó tánc. — 17.30: Közvetítés az FTC—ú. Dózsa bajnoki labdarúgó-mér­kőzésről. — 18.15: Hírek. — 18.20: új könyvek. — 19.20: Jó estét, gyerekek! — 19.35: Kap­csoljuk a Zeneakadémia nagy­termét. — 20.20: Hírek. — 20.30: öt perc sport. — 20.35; A la rechérche. Radnóti Miklós ver­se. — 31.30: Verbunkosok. — 22.19: Sugár Rezső müveiből. — 23.00: Hírek. — 23.15: Sláger­staféta. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió (17.30—19): Hét­végi krónika. — Egy hang és egy hangszer. — Műteremben, tárlaton... — E heti vendé­günk: Fodor András költő. — Akit már régen hallottunk! — Könnyedén, komoly dolgok­ról... Jegyzet. — Zenés hét­vége. Televízió: 15.12: Műsorismer­tetés. — 15.15: Ahol mindenki felfedez. A matematika új tan­tervéről. — 16.05: Slágernaptár, intervízió-átvétel az NDK TV- műsorából. — 16.45: Tíz perc a Szovjetunióban. Kisinyov. Szov­jet rövidfilm. — 17.00: A Hor­tobágyiéi a fejőkarusszelig. — 17.20: Hírek. — 17.25. FTC—ú. Dózsa baj noki labdarúgó-mér­kőzés közvetítése a Népstadion­ból. — 19.20: Cicavízió. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Erzsébet királynő. Angol tévéfilmsorozat. II. rész. Játék a házassággal. — 21.35: Ez Í6, az is operett!,.. — 22.20: Tv-híradó. — 2. ki­adás. — 22.30; A buszon. Angol tévéfilmsorozat. Az új ellenőr. Szlovák televízió: 17.00: A második világháború utolsó napjai (szovjet film, 3. rész). — 17.30: Taktu (kanadai doku- mentumíllm, 1. rész.). — 18.10: Varietéműsor. — 19.00: Híradó. — 20.00: A köz ellenségei (té­véjáték). — 21.25: Híradó. — 21.40: Filmmúzeum. — 23.10: Sporteredmények. Miskolci Nemzeti Színház (7): Testvérek. Katona bérlet. Kiállítások: Miskolci Képtár (ló—18): Magyar festészet a XX. században. Filmszínházak: Béke (f4. hn6, 8): özvegy Coudemé (szí. olasz —francia). — Kossuth (£3, hn5, 7): Hangverseny Bang’rdesért (szí. amerikai). — Hevesv Iván (f5. f7): Oldás és kötés (ma­gyar). — Fáklya (5): Felszaba­dítás I—II. (szí. szovjet: más- félszeres helyár!) — Pet'fi (f7): Fedőneve: Jégmadár (mb. szov­jet). — Szikra (5. 7): Macbeth (16 éven felülieknek! mb szí. angol). — Táncsics (5. 7): Fog- 1ák el Oichit élve vagy hol­tani (szí. japán). VASÁRNAP Kossuth rádió: 8.00; Hírek. — 8.05: Műsorismertetés — 8.15: Budapest és a vidék kulturáhs programjából. — 8.20: Saint­Saéns: ni. szimfónia. — 8.55: Tavaszi szél. Szabó Pál regénye folytatásokban. (VI. befejező rész.). — 9.15: örökzöld dalla­mok. — 10.00: Hírek. — 10.0«: Iskolarádió. — 10.30: Édes anya­nyelvűnk. — 10.35: Kovács Dé­nes hegedül. — 1100: A Föld­nek három Holdja van? —11.10: Márta. Részletek Flotow operá­jából. — 11 *: Kritikusok fó­ruma. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Nőtacnokor. — 9.00: Hírek. — 9.03: Ezeregy délelőtt. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 10.30: Néhány sző zene közben. — 11.00: Hírek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents