Déli Hírlap, 1974. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1974-04-03 / 79. szám
fiúk-Ián fok J • 7 A FIN zárórendezvénye me Ünnepélyes fopadalomtéíel Ma, hazánk felszabadulásának 29. évfordulója alkalmából a város valamennyi középiskolájában ünnepélyes fogadalomtételi ünnepséget tartanak a Kommunista Ifjúsági Szövetség új tagjai számára. Az ifjúmunkások a Lenin téren fogadnak hűséget a párt és a KISZ zászlajához, a proletár nemzetköziség eszméjéhez. A fogadalmat tett fiatalokat délután 4 órakor műsor . köszönti a városi sportcsarnokban. Ünnepi köszöntőt Bojcsáfe János, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára mond. E műsorral fejeződik be a forradalmi ifjúsági napok megyei, városi rendezvénysorozata. A fiatalok kérdeznek — az illetékes válaszol Miter kainak lakást? Üj sorozat indul ma ifjúsági oldalunkon „A fiatalok kérdeznek, az illetékes válaszol” címmel. Közérdekű kérdésekre, fiatalokat érintő problémákra kérünk választ az illetékesektől. Postacímünk, melyre kérdéseiteket várjuk: Déli Hírlap, 3527, Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. sz. A borítékra írjátok rá: „A fiatalok kérdeznek, az illetékes válaszol.” Első témánkhoz talán még az érdeklődő nevét is felesleges odaírni, hiszen valóban közérdeklődésre tarthat számot a sokak által feltett kérdés: Mennyi idő alatt juthat lakáshoz egy fiatal házaspár? Válaszadó: Skoumal Dezsőné, a városi tanács I. ■kerületi hivatala lakás- és helyiséggazdálkodási osztályának csoportvezetője. — Mindenekelőtt egy adat: Miskolcon jelenleg mintegy 12 ezer lakásigénylőt tartunk számon. Ha újabb igénylések nem érkeznének hivatalunkba, akkor körülbelül hat esztendő alatt va- lamennnyi jogosultat lakáshoz tudnánk juttatni. De az egyre gyorsuló ütemű lakásépítés még mindig csali nagyon nehezen tud lépést tartani az igénylők számának állandó növekedésével. Ez természetesen nemcsak miskolci, hanem országos jelenség. Ebben a hónapbán függesztik ki az idén lakáshoz jutottak névsorát. Többségük lakásigénylésén a dátum: 1965—1988. így hát véleményünk szerint egy gyermektelen, albérletben lakó fiatal házaspár, ha ma beadja kérelmét, 1979 körül költözhet új otthonba. A gyermekek számának növekedésével fordított arányban csökken a várakozási idő. Ismeretes például a városi tanácsnak az a határozata, melynek értelmében a jövő esztendő végéig otthont kapnak azok a három-, vagy többgyermekes igénylők, akik 1973. december 31-ig beadták kérelmüket. A lakáselosztásra vonatkozó rendeletek szerint egyébként az új lakásoknak legalább a negyedét fiatal házasoknak kell juttatni. Ezt az irányszámot Miskolcon évről évre „túlteljesítik”. (erdős) A parkerdő következik A Fiatalok Miskoleért — Miskolc a fiatalokért mozgalom keretében városunk fel- szabadulásának 30. évfordulója jegyében indított fásítási akció a hejővölgyi és a királyasztali parkerdő telepítésének kivételével befejeződött. Az akció résztvevői a 30 földlabdás fa, az 1700 koronás faiskolai csemete és a 2300 erdei csemete elültetésével 4176 óra társadalmi munkát végeztek. A Szent- péteri kapuban, a szociális otthonban, a Győri kapui lakótelepen és a diósgyőri városközpontban folytatott munkálatok eredménye elsősorban a Magyar Néphadsereg fiataljait, a MÁV Járműjavító ifjúmunkásait, a Miskolci Közlekedési Vállalat dolgozóit, a Kohóipari Szakközépiskola diákjait dicséri. Velük együtt 1457-en vettek részt a nagyszabású társadalmi munkában, amely a kertészeti vállalat dolgozóinak irányításával és a városi KISZ-biaottság jó szervezésével végződött. eredményesen (tamás) „Felvételi vizsga.” Rajzolnak az óvónőképző szakközép- iskolába jelentkezett kislányok. Beszélgetés Fülöp Péterrel A pok forradalmi ifjúsági na- jegyében a közelmúltban a gépgyár ifjúsági klubjában ankétot szerveztek. A diósgyőri nagyüzem ifjú- kommunistáinak kérdéseire Fülöp Péter, a KISZ Miskolc városi Bizóttságának első titkára válaszolt. Sok szó esett a vitadélutánon a miskolci fiatalok művelődési, szórakozási lehetőségeiről, a fiatal házasok lakásgondjairól, az óvodai, bölcsődei ellátottságról. A városi KISZ- bizottság első titkára ismertette az Ifjú Gárda tevékenységét, szerepét, valamint a fiatalok nyári üdülési lehetősiégeit. A kötetlen beszélgetés végén elismerően nyilákozott a két diósgyőri nagyvállalat ifjúkom- munistáinak a város életében betöltött jelentős szerepéről. Ezek a mai fiatalok!? „Pohnnkiak, mmÉ sincs helye a klubban Hozzászólás a vitához Két hónapja folyik már ifjúságpolitikai rovatunk hasábjain a vita arról, hogy melyek azok a szórakozási és művelődési formák, amelyekre leginkább igényt tarthatnak a fiatalok. Most Simkó Gyula, az Ady Endre Művelődési Ház „Mi együtt művelődünk” elnevezésű baráti körének vezetője fogott tollat, az ő hozzászólását közöljük. Olcsó házibulik helyett valami jobbat, valami érdekesebbet ajánl az Ady Endre Művelődési Ház. Bízunk benne, hogy ez az ajánlat mentesít bennünket az alól a jogosan szigorú kritika alól melyet Udvardi Józseftől olvastam a Fiúk, lányok oldalon. A múlt év decemberében új klub alakult az Adyban, melyNem digóztam leveleztem Igényesnek az alább közölt olasz cím levelezés céljából eladó: Stefano Morselli Vio Vittorangelli 10 42100 Reggio Emilia. s Bizonyára csodálkozik a kedves olvasó, hogy miért e különös apróhirdetés. Nos, vannak, akik zongorájuktól vagy ingatlanuktól szeretnének mihamarabb megszabadulni, én ettől a címtől. Történt pedig, hogy évekkel a „digó-láz” előtt olaszul kezdtem tanulni, s hogy jobban menjen, megszereztem egy címet. Morselli címét. A nyelv nem okozott problémát, hisz közismert, hogy az olasz könnyen tanulható, mert dallamos, magávalragadó nyelv. Arra is volt példa, hogy egyesek „üzleti” célból igen hamar megtanulták. (Ez a tudás nem terjed tovább a számoknál és a legalapvetőbb kifejezéseknél.) A baj ott kezdődött, hogy a levelezőparterböl egy hétre vendég lett és az állandóan gesztikuláló olaszt akaratlanul is mutogattam idegenvezetés közben. A hét hamar eltelt. Ö elutazott, én itt maradtam a gunyoros megjegyzések közepette. Digózunk, digózunk? — hallottam még a barátoktól is. Azt mondja a nóta: „Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja”. — Csakhogy az én esetem éppen szélcsendes volt. Nem digóztam. leveleztem. Ha ezek után valaki írni akar, természetesen nyelvtanulás céljából, csak annyit: a cím valódi, Marselli létezik. T. M. nek vezetője lettem. A feladat nagy volt, hiszen egy sok ezer lakosú városközpont fiataljainak kellett jó klubot csinálni. Milyen is legyen ez ...? Legyen zene, de ne csak szórakozni lehessen, hanem tanulni is. Játszva! Adjon valamit az érdeklődőknek, és azok adják át tudásukat egymásnak. Ebben maradtunk. „P.Ii együtt művelődünk” — jelszóval alakult meg a baráti kör. A diósgyőri városközpontból mintegy 250 fiatal jött közénk; 100—150 tizenéves rendszeres látogatója a klubnak. Ha visszatekintek az elmúlt rövid 4 hónapra, csak azt mondhatom, amit már előttem, a Déli Hírlap-beli vita során említett valaki: ami új, érdekes, az érdeklődésre tarthat számot a fiatalok körében. öröm volt nézni, milyen fegyelmezetten, tudásvágyóan hallgatták a fiatalok a Pablo Neru- dáről szóló megemlékezést, vagy Beethoven Fidelio nyitányát. Már az első találkozáskor tisztáztuk, hogy amivel egyetértenek, és tetszik nekik — tapsolnak, amivel nem — fütyülnek. Fütty még nem volt. Rendbontásnak, össze- szólalkozásnak, pofonoknak, ivásnak nincs helye a klubban, mert az ilyen ügyekben vétkesek egyszer és mindenkorra el kell hogy búcsúzzanak az Ady Endre Művelődési Háztól. Minden második hétfőn találkozunk. Programjainkat közösen állítjuk össze. Tervezzük Szepesi György és Mazsaroff Mária meghívását; helyet adunk majd a tanácsháznak; vetélkedőt rendezünk felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére. A nyárra szeretnénk áthelyezni székhelyünket a várba, ha erre lehetőséget kapunk. A klubba szeretettel várjuk a vita egyik korábbi hozzászólóját, Udvardi Józsefet is, aki a helyszínen győződhet meg arról, hogy nem olyan rossz ez a mai fiatalság, mint amilyennek ő gondolja. A gyermek nem játékszer KEDVES BAÁN MÁRIA! Előrebocsátom, nem akarok „a pedagógiai ismeretek csúcsáról mosolyogni”. (Ahhoz nekem is föl kellene kapaszkodnom ezekre a csúcsokra.) Őszinte indulatú cikke (A Mi Egyetemünk — 1974. március 25.) azonban válaszra késztet. Szinte megható az a figyelem és gondoskodás, mellyel gyermek- városunk neveltjeit körülveszik a miskolciak, örömmel vehettük tudomásul, hogy most már nemcsak a szocialista brigádok, munkahelyi közösségek tagjai, hanem az egyetemisták is gyakori vendégek itt, s részt kérnek a gyerekek neveléséből. Egy humánus társadalomban nem is lehet ez másként. S hogy a gyerekek — különösen a legkisebbek — ezt milyen örömmel fogadjak, arról magam is meggyőződtem. Nekem is a nyakamba csümpaszkodtak ezek az apróságok, én is ölbe vettem közülük néhányat, én is igyekeztem kényeztetni őket. Annyira megszerettek, hogy — bár lefektették őket — nem tudtak elaludni, míg ott tartózkodtam, sőt minduntalan ki is ugrottak ágyukból, hogy hozzám futhassanak. Egyszóval nagyon jól éreztük magunkat, csak az óvónők arcán véltem felfedezni némi bosszúságot. Tudom: a gyerekekért! haragudtak. S persze nagyon igazuk volt. A pedagógiai csúcsok lábánál állva is említhetnék most olyan meghatározó elveket, mint bizonyos szokásrendszer kialakítása, óvodai tanterv, következetesség. Egyszóval hálás dolog lenne kifejteni (a gyakorlat annál kevésbé hálás), hogy miként kell a gyerekeket okosan szeretni. Hogy milyen fontos a játék, s mennyire veszélyes, ha játékszerré válik kezünkben a gyerek. Ehelyett — remélem, nem untatom nagyon — mint gyakorló apa mondom el egy-két tapasztalatom. Mi ugyan a negyedik nap után nem mondjuk a nagymamáknak, hogy ne jöjjenek többet, de ha nagyon őszinték akarunk lenni magunkhoz, bevallhatjuk: gondoltunk már ilyesmire. A kedves, jó, melegszívű nagymamák megjelenése ugyanis teljes anarchiát eredményez. A gyerekek nem eszik meg a vacsorát, mert délután a nagymama vendégei voltak a cukrászdában, nem rakják helyre ruháikat, mert a nagymama ezt úgyis megteszi. Továbbá: felmentést kapnak (a nagymamától) az apró háztartási munkák végzése alól, költekezni kezdenek, mert van kitől újabb zsebpénzt kérni, sőt nemegyszer különvéleményt jelentenek be, mert van, aki helyesel. A nagymamák távoztával kénytelenek vagyunk „adminisztratív” eszközökhöz nyúlni, hogy helyreálljon a szokásrend- szer, a mindannyiunk számára hasznos és praktikus házirend. Ez esetben kis családi közösségről van szó csupán. Képzelje el, kedves Baán Mária, mit jelentene, ha a Gyermek- várost elöntené, beborítaná a pótmamák és -papák szeretet- hulláma? De hát ezek árvák, vagy legalábbis szülők nélkül élő gyerekek — válaszolhatná. így van, de azért mégsem kell őket félteni, hogy lélektelen, kincstári nevelést kapnak. E város nyílt, szabadságra nevelő intézmény. Ez a szabadság azonban függvénye számos nevelési célnak, s ezen belül természetesen az életkori sajátosságoknak is. Persze ezek után is csodálkoznék, ha az egyetemista lányokat — akik a Gyermekvárosban kicsit majdani gyermekeik nevelésére is készülhetnek — kitiltották volna az intézményből. Erről szó sincs! Csupán, (ugye nem haragszanak meg ezért) okosabb szeretetre akarják ösztönözni a pótmamákat is... A cikknek egyébként örülök; az esetleges viták azt is bizonyítják, hogy keresi egymást a két szomszédos város. Üdvözlettel: GYARMATI BÉLA Nyomozótiszt voltam Izgalmas előadás színhelye lesz pénteken délután a Molnár Béla Ifjúsági és Űttörő- ház. A fiatalok vendége Bulik György, aki nyomozótiszt korában szerzett élményeiről számol be. Holnap nyit a Ápolás 4-én reggel 8-kor kinyit a diósgyőri vár. A látogatók a premier napján, valamint 5-én és 6-án délután fél 5-ig tekinthetik meg Diósgyőr nevezetességét. A vár 7-én és 8-án zárva lesz. Húsvétkor, április 14- én nyitva lesz a vár, 15-én és 16-án viszont zárva tart. Május 1-től este 6-ig hosz- szabbítják meg a nyitvatartási időt. Június 18-tól este 7 óraikor lesz a záróra. Információink szerint művelődési intézményeink amatőr színpadok, népszerű zenekarok szerepeltetését is tervezik a rondellában. Jenes-rajongók és a judo Forró hangulatban kezdődött Tom Jones angol popénekes repülőtéri fogadtatá-r Kazincbarcika az Ifjúkommunistában Básti János, a városi KISZ-bizottság titkára írt cikket az Ifjúkommunista című folyóirat áprilisi számába Kazincbarcika várossá nyilvánításának 20. évfordulója alkalmából. Egy érdekes adat a megemlékezésből: ma 30 ezer embernek ad otthont a borsodi vegyipar fontos centruma, közülük 15 ezren még nem töltötték be 30. életévüket. sa a jamaicai Kingstonban: hamarosan azután még forróbb lett a hangulat, csakhogy ellenkező előjellel. A népszerű előadó személyi testőrsége ugyanis válogatott judófogásokkal „tette ártalmatlanná” a túl közel merészkedő rajongókat és fotóriportereket. Még a hivatalos üdvözlő bizottság tagjai is örülhettek, hogy ép bőrrel úszták meg a ceremóniát, amelynek végén Jonest csak nehezen sikerült kimenteni felháborodott híveinek köréből.
