Déli Hírlap, 1974. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1974-04-30 / 100. szám

Negyedikes diákokkal beszélgettem a témáról. Gimnazisták, szakközépiskolások — érettségi előtt. Sorolják a tételeket: szalag, szalagavató, tabló, tablókép, éjjelizene, bankett, ajándék a tanároknak, érettségi kosztüm... Szerény becslések szerint is meghaladja a végösszeg az ezer forintot. Pedig az érettségi hivatalos ára mindössze ötven forint. Ennyibe kerül a maturáns bizonyítványába ragasztott okmánybélyeg. A többi kiadás már nem kötelező.

Nem kötelező, de évről évre újraéled valamiféle rossz verseny, aminek célja az iskolától való búcsú emlékezetessé tétele lenne, ám egyetlen eredménye a szülői pénztárcák megcsapolása, így május táján. Versenyeznek az osztályok abban, hogy hol tartsák a szalagavatót. Fehér-terem, Lő- csey-terem, Tokaj étterem, Alabárdos ... Melyik osztály mit ajándékoz? Ez is visszatérő kérdés. Néhányan mindig felvetik, hogy talán elég lenne pár szál virág, egy szép könyv. De ezen a ponton aztán már a szülők is beleszólnak a versenybe — akik különben úton-útfélen panaszolják, hogy milyen sokba kerül érettségiző gyermekük —, és nem engedik úgymond lejáratni magukat. „Mert ami illik, az illik!” Vesznek subaszőnyeget, étkészletet, aranygyűrűt, társasutazást, és ha a verseny ilyen ütemben folyik tovább, akkor színes tévét, luxusjachtot, öröklakást, holdautót.

Persze érdemes lenne kideríteni, hogy honnan indult el ez a verseny? Sejtéseim szerint nem a gyerekek találták ki. A példát az „életből” vették. Minden osztályban akadnak olyanok, akik otthon hallottak valamit hivatali névnapozásról, balatoni termelési tanácskozásról és más effélékről. Rokonjelenségek ezek. A kivagyiság, a kispolgáriság, a parve- nű emberek jellemző jegyei.

Néhol születtek adminisztratív intézkedések megakadályozásukra. Nem ezek jelentik a megoldást. Szemléleten intézkedésekkel változtatni nem lehet. A felnőtteknek kell jó példát mutatniuk és a tanároknak is, bele kell szólniuk ezekbe az ügyekbe. A pedagógusok többségének, s a gyerekeknek az érettségi vizsga nem a szülők kiadásaitól marad emlékezetes. Talán egy csanyiki szalonnasütés, talán egy hangulatos kirándulás története marad meg emlékként.

Az érettségi bizonyítványt mindenki megkapja, aki az írásbeli és szóbeli vizsgán megfelel. Ezek a vizsgák általában sikerülnek is. De nemcsak tárgyi tudásban kell bizonyítani érettségünket. S nemcsak a tizennyolc éveseknek....

ERDŐS ÁKOS

Koltai Gergely a bőrdudából csalogat ki egy régi dallamot; Halmos Béla hegedűi

Ny enyer ével, bőrdudával

.Megtanuljuk - továbbadjuk

Sebőék Miskolcon

Az Ezek a mai fiatalok című vitasorozatunk záró cikkét mára ígértük. Technikai okok miatt, azonban

Holnap délután 5 órakor Bárczi Béla, Miskolc megyei városi tanácselnöke adja át a város fiataljainak az Ifjúsági Parkot. A Fiatalok Miskolcért — a Miskolc a fiatalokért mozgalom e szép eredményéről több kérdés érkezett szerkesztőségünkbe. Demcsik Ivánt, a Gárdonyi Géza Művelődési Ház igazgatóját arra kértük, hogy elevenítse fel a park történetét és ismertesse programtervezetüket.

— 1972 tavaszán került szóba először egy ifjúsági park építése. Az akkor meginduló FMMF-mozgalom első terveként a Riporter kerestetik miskolci elődöntőjén, az ország nyilvánossága előtt hangzott el, hogy Ifjúsági Park épül Miskolcon. A Tanácsi Tervező Vállalat, Markovits László vezette csoportja kapott megbízást a tervek elkészítésére. A költségvetés 1972 novemberére elkészült, ám ekkor még több mint félmillió forint hiányzott az építkezéshez szükséges ősz- szegből. Az első kapavágást

csak rovatunk következő megjelenésekor, azaz május 14-i számunkban. tudjuk majd közölni.

egyébként 1972. október 30- án, a 101-es számú Szakmunkásképző Intézet diákjai tették. Később csatlakoztak hozzájuk a Kilián Gimnázium és a Közgazdasági Szakközépiskola tanulói is.

A célunk az volt, hogy 1973. augusztus 20-án átadhassuk a parkot. Sajnos, több cég nem teljesítette szerződésben vállalt kötelezettségét, késtek az anyagiak is, és hiába készültek el az ünnepélyes avatásra szóló meghívók, az adott helyzetben csak „próbaüzemelésre” volt mód.

Felesleges lenne itt a sok problémát ismét felemlíteni, inkább köszönetünket fejezzük ki ezúton is a Miskolci Építőipari Vállalatnak, hiszen rekordidő — négy hét — alatt felépítették a WC és a büfé épületét. Befejeződött a parkosítás is és holnap valóban olyan parkot adhat át Bárczi Béla a fiataloknak, amilyet megálmodtunk.

Programjainkról? Műsortervezetünkben a fő helyet a könnyűzene, a beat foglalja ed. Tervezzük a Syrius,

Ifjúsági akadémiák, vitaestek

A KISZ Miskolc városi Bizottsága és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat városi szervezete együttműködési szerződést írt alá. Eszerint az ismeretterjesztő munka szervezésekor a jövőben fokozott figyelmet fordítanak az ifjúságra. Mindenekelőtt az ifjúság fizikai munkavégző rétegei, a bejáró, illetve munkásszállásokon élő fiatalok, valamint a szakmunkástanulók körében végzett tudományos ismeret- terjesztés színvonalát kell javítani.

A közös munkaprogram szerint a két szervezet ifjúsági akadémiákat, előadás- sorozatokat, vitaesteket rendez majd, amelyeken a közösen kidolgozott rétegtematika szerint a fiatalokat leginkább érdeklő kérdésekről lesz szó.

Külföldi

hírcsokor

Hazaérkezett Moszkvából dr. Maróthy Lászlónak, a KISZ KB első titkárának vezetésével az a küldöttség, amely részt vett a Komszo- mol XVII. kongresszusán. A magyar ifjúsági vezető repülőtéri nyilatkozatában elmondotta, hogy a tanácskozás méltán reprezentálta a 33 millió szovjet ifjúkommunista erejét és tenniakará- sát. Külön örömünkre szolgált, hogy a kongresszus mozgósító programokat ad a Nemzetközi Diákszövetség XI. kongresszusa számára, amelyet néhány nap. múlva éppen hazánkban tartanak meg.

*

Az NDK Népi Kamarája törvényt fogadott el az ifjúságról. A szocialista társadalom arra törekszik, hogy minden fiatalt képessé tegyen a feladatok végrehajtására és átfogó felelősséggel ruházza fel őket — hangsúlyozza a törvényről szólva a Berliner Zeitung.

Az NDK ifjúsági törvénye értelmében azok számítanak fiatal polgároknak, akik még nem töltötték be a 25. életévüket.

a Corvina, az M 7, a Generál, a Skorpió, a Mini és az Omega együttesek bemutatását, valamint Zalatnai Sarolta, Kovács Kati, Victor Máté, B. Tóth László és Dévényi Tibor meghívását. Minden hét szerdáján rendszeres vendége lesz a parknak a Gemini-együttes. A Gárdonyi Géza Művelődési Ház Kőtörő együttese hetenként kétszer áll majd színpadra.

Rövidfilmek és animációs kisfilmek vetítése, közös játékok egészítik ki könnyűzenei rendezvényeinket. A népzene, a pantomim és a komoly zene sem hiányzik majd a műsorból. Júniustól minden második héten tábortüzet rendezünk, amelynek műsorát a résztvevő fiatalok adják.

Májusban este 9 óráig, júniusban pedig este 10 óráig tart nyitva a park. Az intézmény vezetője és munkatársai mindent megtesznek a jó hangulat érdekében, a fiataloktól csupán érdeklődést, kulturált magatartást és a szép park megóvását várják. E, Á.

„A múltbeli értékek halott- siratása és halottá vitatása helyett: ők lelkesen kutatnak és választanak népzenei örökségünkben. Választásukkal értelmet adnak az értékeknek hangszereiken. — Az újkori versek Sebő-szerzette dallamai azért oly megraga- dóak, mert szigorúan őrzik a zenei anyanyelv tisztaságát.”

Nagy László költőnk írta ezt a Sebő együttes emlékkönyvébe. Ennél többet aligha tudunk mondani, legfeljebb Sebő Ferenc segítségével sikerül az együttes útját és törekvéseit — a részletekre is kitérve — feleleveníteni.

Sebő Ferenc, Halmos Béla és Koltai Gergely a minap Miskolcon jártak. Néhány óra alatt rendkívül nagy népszerűségre tettek szert „múzeumból kivett” zeneszerszámaikkal, a népdalokkal, melyek régi századokat, szokásokat idéztek, a versekkel (Weöres Sándor és József Attila költeményeivel), melyek síppal, dobbal, citerával kísérve szólaltak meg. A fiatal nézők, hallgatók együtt énekeltek velük.

— Azt hiszem, ennél a közös éneklésnél kell megáll- nunk; kezdődjék itt a beszélgetés.

— Csoóri Sándor úgy vélekedik, hogy vannak korszakok, mikor az emberek ugyanúgy elfelejtenek énekelni, mint gondolkodni. Elfelejtenek, vagy meg sem tanulnak. A mi bevallott célunk, hogy megtanuljuk, továbbadjuk a dalokat, a táncokat; azokat az értékeket, amelyeknek „árfolyama” az elmúlt évszázadok folyamán mit sem csökkent.

— A Sebő együttest hazánkban, sőt határainkon túl is sokan ismerik, tevékenységük összekapcsolódik a 25. Színház több sikeres produkciójával, a fővárosban klubot nyitottak, bemutatta őket a televízió, és sűrűn szerepelnek vidéki városokban is. Hogyan kezdődött a két fiatal építészmérnök, Sebő Ferenc és Halmos Béla zenei tevékenysége 7 (Sebő Ferenc válaszol.)

— Első próbálkozásként József Attilának néhány versét zenésítettem meg. Rá- éreztem — bár tulajdonképpen logikai úton is megközelíthető ez a tény —, hogy a nagy költő bizonyos műveiben a népművészetre támaszkodik. így hát én is ezekre az alapokra próbáltam hangolódni. Voltak, akik ezt észrevették, így kerültem kapcsolatba a Magyar Tudományos Akadémia néprajzkutató csoportjával, ahol a kitűnő szakemberek rendelkezésemre bocsátottak eredeti gyűjtésből származó anyagokat, sőt magnófelvételeket is. Halmos Béla klasz- szikus zenét tanult, de ő is nagy kedvet érzett részt venni ebben a felfedező munkában. Kezdtünk játszani, kottából, ; s figyelembe véve a magnófelvételeket is. De éreztük, hogy nem az igazi, így mentünk el a helyszínekre, s csak ott tudtuk elsajátítani ennek a muzsikálásnak a sajátos technikáját. Tiszta, kemény, szép zene ez; mentes a műdalok, a cigánymuzsika mindenféle szentimen- talizmusától.

— De nem egyhangú-e?

— Szó sincs erről. Megfigyeltük, hogy a még mindig meglevő kis zenekarok sohasem játsszák kétszer egyformán a dallamokat. Az improvizáció megszámlálhatatlan formáját és módját találják ki. Ez a legcsodálatosabb népművészetünkben. Most jártunk Japánban, kiderült, hogy ott az improvizáció, az újraköltés, a variálás teljesen ismeretlen és lehetetlen. Merev kultikus formák kötik őket, náluk nem formálódhattak olyan kis közösségek, amelyeknek ajkán tovább élhetett, változhatott, gazdagodhatott a dal, szövegben és formában.

— Nálunk most is születnek népdalok?

— Dalköltők, versszerzők most sincsenek kevesebben, mint régen. A kérdés az, hogy van-e ezeket a dalokat megtartó, továbbéltető és terjesztő közönség.

— A Sebő-együttes nyilván éppen ezeknek a közösségeknek a megteremtésén fáradozik.

— így van, ezért fedeztük fel újra a citerát, a török sípot, a nyenyerét, a bőrdudát, ezért tanuljuk meg a régi dalokat,, dallamokat, ezért csinálunk mi is hasonlókat. Azt hiszem, jókor kezdtünk munkához (mert még nem nagyon későn), és jókor azért is, mert erre a hallatlanul modern népzenére most különösen igény támadt. Utunkat előkészítették a modern zenei formák, csak végig kell járni ezt az utat.

(gyarmaíi)

Sebő Ferenc a nyenyere titkait magyarázza.

(Kerényi László felvétele)

A fiatalok kérdeznek — az illetékes válaszol

Az Ifjúsági Park története és műsora

Mibe kerül az érettségi?

Kimaradt a vitazáró