Déli Hírlap, 1974. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1974-04-29 / 99. szám
Ötmillió kilométer A Közművelődés helyzete és fejlesztésének feladatai címmel megjelent könyvalakban a Kossuth Kiadónál a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1974. március 19—20-i ülésének a közművelődéssel foglalkozó napirendi pontja. A könyv tartalmazza a közművelődés helyzetéről' szóló jelentést, statisztikai adatokat, Aczél Györgynek, a Politikai Bizottság tagjának előadói beszédét, a zárszót, valamint a Központi Bizottság határozatát a közművelődés fejlesztésének feladatairól. Könyv Egyedül (Kerényi László felv.) T Harmadik lett a miskolci egyetem kórusa Az Egyetemi Színpadon országos egyetemi és főiskolai kórustalálkozót rendezett tegnap a Művelődésügyi Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága és a Pénzügyi és Számviteli Főiskola. A koncerten hat vidéki és négy budapesti kórus vett részt. A zsűri, melynek elnöke Marót! Gyula, a Kórusok Országos Tanácsának főtitkára volt, a legjobbnak a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem kórusát ítélte. Második helyezést a Pénzügyi és Számviteli Főiskola énekkara ért el, s a Fővárosi Tanács külön ajándékát is megkapta. Harmadik helyezett a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem kórusa lett; negyedik a Pécsi Állam- és Jogtudományi Egyetem, ötödik pedig a Debreceni Agrártudományi Egyetem énekkara A legszebben beszélő diákok Tegnap befejeződtek Győrött a Szép magyar beszéd országos döntőjének három napig tartó versenyei. A rangos vetélkedőn a 19 megye, Budapest és az öt vidéki nagyváros — Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged és a vendéglátó Győr — 60 középiskolás versenyzője vett részt. Dr. Bencédy József, a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezetője, a bíráló bizottság elnöke magas színvonalúnak ítélte a vetélkedőt és külön megköszönte a Kürttel díszített zöld kocsi Miskolc, Felsőzsolca. Onga, Szikszó, Aszaló.^fíalmaj. Kis- kinizs. Hernádkércs, Felső- dobsza. Nagykinizs. Kézs- márk. Rásonvsáp’oerencs. De- tek. Baktakék, Felsőgagy ... Ez a rendes napi útvonala a 383. számú távolsági postai gépkocsijáratnak. Borsodban a távolsági postai járatok száma 19. a kürtös emblémával megkülönböztetett zöld autók az idén ötmillió kilométert futnak. A Miskolc; Postaigazgatóság egy kisebb szállító vállalatnak is becsületére váló (215 darabos) gépkocsiparkot dirigál, s szerény becslések szerint az állomány éven- mintegy 15 darabbal nő. A postavonat ej*y éve A Borsod megyei Szállítási Bizottság múlt heti ülésén azt vették számba, hogyan birkózik meg a posta azokkal a feladatokkal, amelyeket a közlekedési koncepcióhoz igazodó postaszállítás távlati fejlesztési terve ró rá. Mint ismeretes, a terv gerincét a vasúti fővonalakon közlekedő postavonat! rendszer fokozatos megvalósításában határozták meg. A Budapestről induló, SzerenIfjűsági parlament eset és Miskolcot érintő, Ozdig közlekedő postavonat már csaknem egy esztendeje teljesít szolgálatot, kedvezőbbé téve 253 Borsod és Heves megyei város és község postai ellátását. így számos településen a korábbinál hamarabb kezdhették meg a kézbesítést, a nagyközönség hamarabb kapta meg a levelet, újságot. Átveszi a szállítást Aki levelet vár. vagy újságot járat, azt elsősorban az érdekli, hogy időben kapja kézhez a küldeményt. Ehhez azonban jól összehangolt munkára, korszerű technikára van szükség. Borsodban 311 postahivatal és fiókposta működik, a települések száma ennél is több. A posta fokozatosan átveszi azt a szállítási feladatot is, amelyen áll vagy bukik a gyors . küldeménytovábbítás sikere. így például a postavonat menetrendje csak a postához igazodik, két év alatt felére csökkent a levél- és újságtovábbításba bevont Volán gépkocsijáratok száma, s harminc géo- kocsi cl ak a helyi szállítási feladatokat látja el. 4 KGST álíamokban A Miskolci Postaigazgatóság 1965-ben vette saját kezelésbe a gépkocsikat. Az autópark évről évre nő. s egyre sürgetőbbé válik egy korszerű, az ellátandó feladatok nagyságához mért postai gépkocsitelep kialakítása. Oillaooarázs és társai A jelenlegi telep a Szent- péteri kapuban, a megyei kórház szomszédságában helyezkedik el. Ez annyira kicsi és annyira szűk, hogy' az autók egy részét bérelt garázsban, utcán, udvaron kénytelenek elhelyezni. A telep bővítésére nem sok a remény, mert a szomszédos vállalatok sem mondanak le (ínként a területről. Bonyolítja a helyzetet, hogy a PIÉRT a posta telephelye mellett megszerzett eg}' olyan telket, amelynek bejárata nincs. Utat nyitni viszont csak az amúgy is szűk postai gépkocsitelepen át lehetne. s ennek, érthetően, nem örülnek az igazgatóság vezetői. A szállítási bizott-! ság az ügyben „szíves köz-r benjárást” ígér. B. I. Budaörsön már van Nyugdíjasok parkja! Az ötleteknek is idő kell, mire hasznosra érnek. Lapunkban mi is több alkalommal szóltunk egy nyugdíjasok parkja létesítésének helyi lehetőségeiről. Most ovásom, hogy elkészült Budaörsön az ország első nyugdíjas-parkja. Alig negyedéve, hogy erről a témáról cikkezett a Magyar Hírlap, s a cikk nyomán jelentkeztek a partnerek is. Telket adott a térmelőszövetkezet, segítettek a vállalatok, a szocialista brigádok, de még magánosok is. És három hónap alatt elkészült a park. Mit érne egy hasonló itt Miskolcon nekünk? Ugyanazt, ugyanannyit, mint Budaörsön. Nálunk is sok a nyugdíjas, magát még jól bíró ember, akik szívesen keresik egymást, szívesen leülnének egy-egy kártya- vagy sakkpartira a nap- ernyős asztalok mellé, szívesen elolvasnának egy-egy könyvet, s keverednének emlékeket idéző beszélgetésekbe. Nagyszerű ötlet a park. örülünk, hogy a Magyar Hírlap felhívása eredményes volt, de reméljük, hogy az a bizonyos nyugdíjasok patkja valóban csak kísérlet, példa, amit követni minden bizonnyal érdemes, hiszen a társadalmunkban van annyi tartalék jó* szándék, annyi ta’rtalékerő, hogy éknek a kétségtelen szép ajándéknak egyszer a miskolci idős emberek is örülhessenek. (bartha) Len Budakalászról... A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat budakalászi gyáregységében az idén tízmillió négyzetméter len alapanyagú kelmét állítanak elő. Farmeranyagból 800 ezer négyzetméternyit adtak át a hazai konfekcióiparnak és a kiskereskedelemnek. (Koppány György felvétele) házigazda, a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium példás rendezését. A díjakat Péchy Blanka érdemes művész adta át; hatan kaptak különdí- jat, húszán Kazinczy-emlék- érmet. A különdíjasok: Bán János. a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium, Fazekas István, a budapesti Veres Pálné Gimnázium, Kardos Tibor, a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium, Ráckevi Éva, a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnázium, Sándor Erzsébet, a Budapesti Zrínyi Ilona Gimnázium és Vass Gábor, az egri Dobó István Gimnázium tanulói. a vízműveknél A Miskolci Vízművek ifjúsági parlamentjén dr. Konczvald Barna igazgató számolt be a vállalat gazda-, sági eredményeiről, feladatairól. Hangsúlyozta, hogy a vízművek vezetősége az eddigiekhez hasonlóan továbbra is igényli az ifjúmunkások le11*'ismeretes munkáját, tá- ! "át. A parlament vifelszólaló fiatalok megszívlelendő java^.amt fogalmaztak meg, melyek az ifjúság helyzetének javítását, s ezzel együtt a vállalati feladatok még eredményesebb végrehajtását célozták. 130 millió ói lakás Az első pillantásra paradoxonnak tűnik: egyrészt az építőipar fejlődésével növekszik a lakásépítés lehetősége, másrészt viszont a tények arról tanúskodnak, hogy sok országban a lakás- válság egyre súlyosbodik. Az ENSZ szakembereinek számításai szerint az egész világon 200 millió lakás „hiányzik” — s ez a szám egyre növekszik. A KGST-országokban az utóbbi 13 évben (1961—1973) több mint 35 millió lakás épült, 130 millió ember kőitűzött új íákástía. annyi, mint Franciaország, a Néniét' Szövetségi Köztársaság, ft'óf-S landia és Dánia népessége együttvéve. A baráti közösség országaiban különösen az elmúlt* 1973-as évben volt igen lené' dületes a lakásépítkezés* Bulgáriában 51 000 lakás épült, Magyarországon 85 OOOj. a Német Demokratikus Köztársaságban 81 000, Kubában 19 000, Lengyelországbari 220 000, Romániában 146 000, a Szovjetunióban 2 300 000, Csehszlovákiában 117 500. Egy év alatt összesen több mint 3 millió lakás készült el, jelentősen több, mint az egész Nyugat-Európában. Az utóbbi tíz évben a Szovjetunió a lakóházépítke- zés mennyiségét tekintve a vezető helyek egyikét foglalja el a világon. A jelenlegi ötéves tervidőszakban (1971—1975) a Szovjetunióban körülbelül 12 millió lakás épült, mintegy 60 millió embernek javulnak meg a lakásviszonyai; csupán az idén mintegy 15 milliárd rubelt fordítanak a lakásépítésekre. Az utóbbi években a lakó- házéoítkezés mennyisége egy sor kapitalista országban is növekedett. Mégis: a külföldi sajtó adatai szerint az Egvesült Áramokban az egész lakosságnak mintegy negyed része alig lakható lakásokban zsúfolódik össze, amelyeket már nem is lehet helyreállítani. Angliában a városi lakosság 28 százaléka él régi. rozoga házakban, Franciaországban nedig a lakosság 31 százaléka. Az ónási méretű lakásínség mellett sok ezer modem lakás évekig üre^n áll. Olaszországban például sno ezer lakás áll üresen, a Német 5:„av°tcógj K^atársasá«- han 220 000 Angliában és Walesben több mim 300 000. Franciaországban poo 000 az Egvesült államokban több mipt 3 mi'lió. Az okiarerd- kívül magas lakbér, amö kevesen tudnak megfizetni. „hgykés” Egyke. így nevezi a népnyelv a testvérek nélkül felnőtt gyereket, az „egyszem’’ gyereket. Már n régiek is tudták, hogy az ilyen csemete nevelésével sok baj van. Nem véletlenül tartották úgy, hogy „egy gyerek, nem gyerek”. Gyerek persze az egy is, csak az a kérdés, hogy milyen felnőtté serdül, milyen ember válik belőle. Mert kényeztetik, a széltől is óvják az egykét. Túl sókat van felnőttek körében, és játéka, gonaol- kodásmódja is gyakran koravén. Az ilyen gyerekek mindig a család középpontjában állnak, de még inkább sütkérezhetnek az érdeklődés fényében, ha látogatóba érkeznek a rokonok, barátok. Az iskolában aztán nagyon nehéz lesz megszokniuk, hogy ők sem fontosabbak, mint társaik. Talán népesedéspolitikai agitációnak tűnhet eszmefuttatásom, pedig csupán előzetesnek szántam egy történetkéhez, amit jó barátom, az „egykés’’ papa, mesélt. — Ahogy nö^i gyerek, úgy szaporodnak a gondjaink. Nem győzünk társaságot szerezni neki. Cukorkával csábítgatjuk a közelben lakó gyerekeket. Ök persze gyorsan felfedezték, hogy kérethetik magukat, s jelenlétükért fizetség■ jár. De mit tegyünk, ha egyszer a kölyök éhezi a társaságot, a hasonló korúak társaságát. Jobban, mint a miénket. A feleségem már sírt is emiatt, képtelen megérteni, hogy a gyereke, aki eddig egy pillanatig sem volt meg nélküle, most már habozás nélkül felcseréli a társaságát akármelyik pajtásával. S ami szívet szorító: a barátait mostanában testvéreinek nevezi a mi gyerekünk. De mindez még elment volna, ha nem születik az egyik ismerős házaspárnak kisgyereke. Azóta a mi lányunk követeli, hogy legyen neki is egy öcsikéje. Sőt, azzal fenyegette az édesanyját, hogy ha nem szerez egy kistestvért valahonnan, akkor majd ő szül. Egyébként most éppen négy éves. Ha megjelenik a kismama a ház előtt a csöppséggel, a mi lányunkkal nem lehet bírni. Folyton ott lenne mellettük. Már az is boldoggá teszi, ha segíthet tolni a kocsit. És képzeld, kitalált egy új játékot, Ö a mama, nekünk peaig felváltva kell játszanunk a csecsemőt. Például megkérdezi tőlünk, hogy éhesek vagyunk-e. Ha értelmesen válaszolunk, máris ránk ripakszik, mert ugye egy csecsemő nem tud beszélni. Sírni, nyöszörögni, nyivákolni kell — úgy, mint a kisbabáknak. Játszani kell a csörgővel és tűrni, hogy tisztába tegyen bennünket. Soroljam tovább? Sohasem gondoltam volna, hogy ilyen nehéz eljátszani élethűen egy csecsemőt. Farkast, oroszlánt, vasorrú bábát, repülőgépet és gőzhajót már alakítottam a lányom kedvéért. Ha kell. tudok ordítani, brummogni, berregni és pöfögni. De óásni, gügyögni, cuclisüvegből tejet szopikálni — ez nem megy az istennek sem. Nem is csinálom már sokáig. Inkább megrendeljük az öcsikét. * Lám. milyen furcsa okok befolyásolhatják néha a családtervezést... (békés)
