Déli Hírlap, 1974. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1974-04-22 / 93. szám

Ember, vigyázz a környezetedre! Kocsimosók a Garadnában 3+c Remélhetőleg soha nem jutunk el idáig. Tokió utcáin automaták szolgáltatnak friss oxigént a szmogtól fuldokló járókelőknek. Élő Lenin Száznégy éve született, fél évszázada halt meg, — az idő haladtával azonban mindinkább él. Él, mert nevéhez fűződik az emberiség történetének alapvető fordulata, a kapitaliz­musból a szocializmusba való átmenet. Ö volt — Gorkij szavával élve — a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom viharmadara; megteremtette a szovjet ál­lamnak, mint a történelem első proletárdiktatúrája egyik formájának elméletét. A párt maradt mindig figyelmének középpontjában, s a kommunista világmozgalom fejlesztésére is sok energiát fordított. Az orosz forradalmat sohasem kép­zelte másként, mint a világforradalom szerves részeként. Felismerte a korszak lényegét, történelmi lehetőségeit, s így képviselte az orosz és a nemzetközi proletariátus életbe vágó érdekeit. Éppen ezért nincs a földkerekségnek olyan zuga — a je­ges északon éppúgy, mint a legforróbb földrészen, Afrikában —, ahol a társadalmi haladásért, a kizsákmányolás megszün­tetéséért küzdők ne tisztelettel ejtenék ki a nevét: Lenin. Az általa feltárt törvényszerűségek a társadalmi és nem­zetközi problémák megértéséhez és megoldásához ma is kulr csőt adnak a szocializmust már építő, s a szabadságukért, felszabadulásukért még küzdő tömegek kezébe. Életműve, korunk marxizmusa segít eligazodni a problematikus kérdé­sek szövevényében, Lenin tanításaitól eltávolodni — miként Kádár János a születésének centenáriumán mondotta — zsák­utca, kudarc. Lenin számára a politika az elmélet és gyakorlat olyan egybeolvadását jelentette, amire aligha volt példa a törté­nelemben. Am nemcsak ebben egyedülálló, — a magatar­tásával, emberi tulajdonságaival is példával szolgált ahhoz, hogy milyen a forradalmár, az új típusú ember. Könyvtárnyi kötet jelent meg már szokásairól, minden­napi cselekedeteiről; arról, hogy hetedíziglen politikus volt, aki egész életét a politikai harc törvényszerűségeinek ren­delte alá, — de minél magasabbra emelkedett, annál inkább ragaszkodott hozzá, hogy semmiféle különleges jogok ne il­lessék meg. Szemérmes ember volt — írja róla egyik mél- tatója —. aki undorodott a hatalom minden külsődleges elő­nyétől. Csontja velejéig népvezér volt, akinek magánéletét legalább annyira befolyásolták a politikai eszmék és meg­fontolások, mint a jellembeli adottságok. Nemcsak a munkásságával, hanem a ‘magatartásával is mércét állított fel tehát számunkra, politikusok és nem-poli­tikusok számára egyaránt. Ez a mérce rendkívül magas. Sen­ki még el nem érte. De törekednünk kell arra, hogy nap nap után megközelítsük. Hogyan? Lenin tanításainak és jellem­beli tulajdonságainak tanulmányozásával, magunkévá téte­lével. i Korunk követeli ezt tőlünk. Sorsunk állandó javítására csak akkor vagyunk és leszünk képesek, ha Lenin a halá­lunkig él bennünk. Városi tanácstagok fepiérái „A szennyezettségtől még aránylag mentes, tiszta patak­jaink egyike, a Garcdna is ve­szélybe került. Az utóbbi idő­ben már jó néfiány hétvégi ki­rándulás alkalmával elszom^- rodva és felháborodva tapasz­taltam, hogy „leleményes" sze­mélygépkocsi-tulajdonosok a szép, tiszta patakban mossák járgányaikat" — írja J. R. mo­nogrammal szignált levelében egyik olvasónk. Befejező sorai­ban meglepetésszerű ellenőrzé­seket és szigorú bírságolást sürget. Egyetértünk vele, hiszen a vízügyről szóló 1964. évi 4. törvény kimondja, hogy a vize­ket károsan szennyezőket bír­sággal kell sújtani. Törvényünk tehát már van, ám a jogszabályt — mint a levél is bizonyítja — sokan semmibe veszik. Arra egy pillanatig se gondolnak, hogy ez a patak élteti az állat- és növényvilágát a gyönyörű Garadna-völgynek, mely a miskolciak ezreinek nyújt ki- kapcsolódást, pihenést. A Bükk köztudottan karsz­tos terület. Egy-egy patak vagy tó beszennyezése éppen ezért azzal a veszéllyel is jár, hogy leszivárognak a mélybe a káros anyagok, s megfer­tőzik további források, pa­takok vizét is. Azokét, me­lyek a máris szűkén mért ivóvizet adják Miskolcnak. Levélírónk aggodalma te­hát jogos. Figyelmébe ajánl­juk azoknak, akiknek felada­ta a már említett vízügyi rendelet betartása. De fi­gyelmébe ajánljuk minden jóérzésű, a természetes kör­nyezetünket valódi értékén értékelő embernek. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának felhívásá­ból idézünk: „Olyan közvé­leményt alakítsunk ki, mely kötelességének tekinti az em­beri környezet védelmében és szépítésében való részvé­telt. Indítsunk széles körű akciót, hogy az elemeknek az emberi élet fenntartásához szükséges egészséges körfor­galma fennmaradjon.” Ha e felhívás szellemében tevékenykedünk, akkor majd nemcsak egy-egy olvasó küld felháborodott hangú levelet, hanem minden arrajáró fi­gyelmeztetni fogja a vizek szennyezőit. S ha a szép szó nem használ, fel is jelentik őket. Az igazi persze az len­ne, ha már figyelmeztetni sem kellene senkit. Hiszen a Garadnában kocsit mosó em­bernek épp úgy nélkülözhe­tetlen az ivóvíz, mint a töb­bieknek. S bizonyára ő is szeretné, ha gyermekei, uno­kái egészségét nem veszé­lyeztetné a szennyezett kör­nyezet. Még nem késő, de túl ko­rán sincs. Tandíjunk a ri­asztó külföldi tapasztalatok­ból. Dr. Jelinek István, a gö­döllői Agrártudományi Egye­tem tudományos munkatársa mondja el az Ember, vigyáz a környezetedre! című kötet­ben (a Hazafias Népfront gondozásában jelent meg 1973-ban), hogy Zürichben egy gyümölcsüzlet előtt állva elgondolkoztató jelenetnek volt a szemtanúja. Várandós kismama válogatott a bolt elé kirakott almák között. Furcsa módon azokat a gyü­mölcsöket szedte kosarába, amelyek feltételezhetően ku- kacosak voltak. Miért? — kér­dezte csodálkozva a társa­ságban levőktől Jelinek dok­tor. Azért — magyarázták meg neki —, mert a teljesen egészséges almákat feltéte­lezhetően rovarölőszerekkel kezelték. Ezek a vegyianya­gok pedig veszélyeztetik a 'szívé ‘alatt hordott, magzat egészségét. Ez a történet éppen olyan riasztó, mint a hegyi patak­ban gépkocsit mosók látvá­nya. Vagy azoké a külföldi rendszámú motorcsónakoké, melyek még mindig vígan száguldoznak tavainkon. Mert azokban az államokban, ahonnan a jópénzű motor­csónakosok jönnek, már ti­los ez a szórakozás. Az ejmúlt napokban sajtó- tájékoztatót tartott a Parla­mentben dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter. El­mondta, hogy népgazdasá­gunk energiaellátása meg­felelő, kiegyensúlyozott. Ki­emelte, hogy Magyarország vezetékes és palackos gázel­látása Európában a legjob­bak közé tartozik, és a kö­vetkező években még jobb lesz. Csupán egy év alatt 4,5-ről 5,2 milliárd köbmé­terre növekszik a felhasznál­ható földgáz mennyisége; 1975-ig 700 ezer lakást látnak el gázzal. Fejlesztések Miskolcon A TIGÁZ miskolci üzem­egységénél elmondották, hogy amíg 1973-ban 1,5 millió fo­rintot tett ki az a munka, amit a kisnyomású gázelosz­tó hálózat bővítésére fordí­tottak, addig az idén ez az összeg 3,5 millió foririt lesz. Megyénk többi városaiban tavaly négy. az idén hatmil­lió forintot fordítanak a ve­zetékes gázrendszer rekonst­rukciós munkálataira. Az üzemegységnél a miskolci és Munkás­énekkarok találkozója A munkásénekkarok ha­gyományos találkozóját teg­nap Székesfehérvárott, a helyőrségi klubban rendez­ték meg. Az idei találkozón a Budafoki Munkás Dalkör, a Danúvia férfikara, a kis­pesti Érkel Ferenc Férfikar, a pesterzsébeti Vasas Műve­lődési Központ férfikara, az Üjpesti Munkásotthon ének­kara, a Székesfehérvári Vi­deoton Vegyeskara, valamint a Dunaújvárosi Központi Énekkar és a Sárbogárdi Ve­gyeskar vett részt. ........... \ Vetélkedő tervezők Lassan már hagyománnyá válik, hogy az építők napján közös versenyeken, illetve sportvetélkedőkön vesznek részt a kassai, a katowicei és a miskolci tervezők. Az idei futball-, tollaslabda-, sakk-, lövész- és asztalite­nisz-versenyeket Kassán ren­dezik meg. Gépért szakembert A Diósgyőri Gépgyárban évek óta jól dolgozik a tan­műhely. Munkájukat nagy­ban segíthetik a vállalat más . jellegű üzemei; most elsősor- 'bán azzal, hogy segítenek el­avult, korszerűtlen géppark­juk felújításában, A tanmű­hely vezetői szeretnének a brigádokkal olyan szerződé­seket kötni, amelyben a szo­cialista közösségek vállalnák a kölcsönös segítségnyújtást a tanműhellyel. Az üzemek­ben felszabaduló gépeket fel­ajánlanák a tanműhely ré­szére, s „cserébe" jól képzett, begyakorlott fiatal szakem­bereket kapnának. a vidéki rekonstrukcióra, fej­lesztésre összesen 27 millió forintot költenek a tavalyi 19 millió forinttal szemben. Tavaly új vezetéket fektet­tek le az Eszterházy és .a Fürst Sándor utcában. Az idén Tapolcán a Csabai, a Thaly Kálmán és az Újjá­építés utcában viszik tovább a vezetéket. Ezenkívül az Endresz György, a Maros, a Kinizsi és a Derkovits utca kap az idén vezetékes föld­gázt. Miért csak a tűzhelyben? Miskolcon több olyan la­kókörzet is van, ahol már évek óta rendelkezésre áll a földgáz, de a kapacitást meg­közelítően sem használják ki. A TIGÁZ adatai szerint ilyen a Ki lián-lakótelep is, ahpl sok épületben csak a tűzhelyekben ég a gáz, a fű­tésre a mai napig is cserép­kályha szolgál. Hasonló kö­rülményeket találni több épületben 'a Selyemréten.-a Győri kapuban, a Bulgárföl- dön, s a Petneházy-lakótele- pen is. Márpedig ha a laká­sokban szakmai nyelven 1974. április 22. Dr. Iglai Tibor. Kemény Jenö­né és Keszthelyi Zoltán, 14. sz. ált iskola. Forgács u 18.. 18 órá­tól; Kovács, Vilmosné. Oprendek S. pártalapszervezet, Marx K. u. 49., 17 órától. 1974. április 23. Nagy János. Vargahegyi Mun- káskiub. 17 órától. 1974. április 24. Dr. Arokszállásv Zoltán és Varga Zoltán. 1/3. sz. területi pártalapszervezet. Csabai kapu 8., 17 órától: dr. Tér plán Zénó, Egyetemváros, gépelemek tanszé­ke. I. e. 19. szoba. 16 órától. 1974. április 26. Ádám Jánosné, 48-as u. 13., 17 órától. szólva „részlegesen” jelen van már a gáz, csekély be­ruházással a fűtést is meg lehetne oldani. A Csaba vezér utcai lakótelepre pedig az Avasról könnyen át lehetne vinni a ’ gázvezetékeket. Gazda« választék A TIGÁZ — annak tuda­tában. hogy az olajkályhák gyártását a jelenleginek a fe­lére csökkentik -— mind na­gyobb gondot fordít a gázhá­lózat fejlesztésére. A fűtő­főző berendezések választéka jelenleg rendkívül gazdag és ezek nemcsak esztétikailag szépek, de műszaki jellem­zőik is elismerten jók. Azok­ban az utcákban, ahova az idén jut el a gáz, többnyire már a fűtési szezon idejére be lehet majd kapcsolni a lakásokban a modern kon­vektorokat. A TIGÁZ műsza­ki tervezési csoportja már most, a vezetékek fektetése idején vállalja a tervek el­készítését, sőt a beszerelés megrendelése alapján nyom­ban készüléket is tud adni az új fogyasztóknak. N. J. 1974. április 27. Rózsavölgyi Károly, II.. Nagy Ilona u. 2-, 16 órától: Sebő Ern,ő. III., Szövő u. 9-, 17 órától, T*tkn István, II., Szabó E. u. 79., lé órától. 1974. április 29. Bárkái Miklós, diósgyőri város­központi ált. iskola. 17 órától: Barna Andrásné,» diósgyőri vá- roskózponti ált. iskola, 18 órá­tól ; Kalló István, Kammel Lajos- né. Budai József és Tóth Lajos, 1/2. sz, területi pártalapszervezet, Baross G. u. 18.. 17 órától, Ko­vács György. Hoffmann O. ml3., 17 órától; Majoros Ferénc, "r6. sz. területi párlaiapszerveze1. Ta­nácsház tér 2., 17 órától; Nagy. Búza Józsefné, 34. sz. ált. iskola. Könyves. K. u. 2.. 18 órától: ifj. Orosz Jánosné, ifjúsági ház. Győri kapu 27., 17 órától: Sugár Andor. Kazinczy u. 15.. 18 órá­tól: Szabó János, Könvvtár. Szentpéteri K. 95., 18 órától: Szolga István. 40. sz. ált. iskola. Győri kapu, 17 órától. 1974. április 30. Faragó Erzsébet, ml. sz. te­rületi pártalapszervezet, Marx K. u. 49., 17 órától: László Vilmos­né. Ilii. sz. területi pártalao- szervezet, Marx K. u. 49., 17 órá­tól; Tóth István. Bartók B. u. 77.. 18 órától.. 4 Borsod megyei Vízművek értesíti Kazincbarcika városban lakó fogyasztóit, hogy 1974. április 23-án reggel 8.00 órától délután 14.00 óráig a vízszolgáltatást Kérjük, hogy ezen időre vízigényüket tartalékolják. * Szennyvíz ömlik a folyóba. (A képeket az Ember, vigyázz a környezetedre! című kiadványból vettük.) — békés — Az energiagazdálkodás követelménye Kevesebb olajkályha, több földgáz

Next

/
Thumbnails
Contents