Déli Hírlap, 1974. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-18 / 65. szám

Az Állami JSéoi Együttes Miskolcon Egy évtizeddel ezelőtt lé­pett fel városunkban, és a közeljövőben vendégszerepei újra Miskolcon a Magyar Állami Népi Együttes. Nép­táncművészetünk. népi kul­túránk világhírű reprezen­tánsa repertoárjának leghí­resebb darabját, az Ecseri lakodalmast mutatja be. Az együttes két előadást ad. A hazánk felszabadulását kö­szöntő, a Miskolci Nemzeti Színházban rendezendő dísz­ünnepség műsoraként, illetve április / negyedikén a városi sportcsarnokban önálló est­ként láthatja a közönség az eddig csaknem kétezer elő­adást megért ének-, , zene- ég tánckompozíciót. Jegyet a színház jegyirodájában, a sportcsarnok pénztáránál, il­letve a közönségszervezőknél válthatnak az érdeklődők. w Két kis kakas .. (Farkas Gyula felvétele) Hasaltam a témával Társadalmi munkáról - tíz otthonban ii. Sohasem álltunk olyan jól, mint ahogy most állunk. Ez­zel fejeztem be írásom első részét. Mit jelent ez a „sohasem?” Még túloznom sem kell, hogy azt írjam: gomba mód­ra nőnek az új lakások. Aki 2—3 évvel ezelőtt járt Mis­kolcon, az ■ akár el is téved­hetne itt. Ahány lakás, any- nyi életformaváltás. — Kit ismer a házból? — Néhány embert a költö­zéstől ... — Össze járnak? — Ugyan ... Valami nagyon furcsa do­log történik. Azok az embe­rek, akik az új lakásba köl­tözés előtt .valamiféle közéleti izgalommal követték váro­sunk építését, nyugtalanság­gal figyelték például a bú­torellátás színvonalát, azok közül nagyon sokan beköl­töztek az új iakásba, beren­dezték ezt — és azóta nem érdekli őket az építés, leg­feljebb a saját lakásuk ap­róbb hibái. Nem érdekli őket a bútorellátás, legfeljebb pa­naszkodnak, ha nem kapják meg a nekik még szükséges néhány apróbb bútort. Hogy a társadalmi munka felajánlásában sohasem áll­tunk olyan jól, mint most, ez igaz. A társadalmi munkák döntő többsége azonban az üzemi, vállalati kollektívák felajánlásaiból tevődik ösz- , sze. ..Egy lakógyűlésre se jön-, nek el.. Akik nem mennek el a la­kógyűlésre, azok többségük­ben a saját munkahelyükön nagyszerű emberek. Árva gyerekeket patronálnak, fát ültetnek a brigádjukkal, és felsorolni is sok lenne, hogy mennyi mindent tesznek. Ne­héz elképzelni, hogy ezekben az emberekben ne maradna tenniakaró szándék, energia, ök is szenvedélyesen akar­ják az új ház körül a par­kot, gyerekeiknek a játszó­teret, de úgy akarják, ahogy a lakást kapták. Készen. Valóban nem ismerik a szomszédaikat. Nem alakul­nak ki azok a lakóközössé­gek, amelyekben a közös in­dulat szándékká érhet. Ezek az emberek vala­mennyien vállalnak társa­dalmi munkát is. Egy-egy üzem falain belül. Kívül? Májusig szilvásgombóc készül n Egész évben akad munka a miskolci hűtőházban. Be­fejezték a pirított hasábbur­gonya gyártását, amiből az idén 70 vagonnyit készítet­tek. Most május közepéig szilvásgombócokat csomagol­nak. Lassan felkészülnek a szezonra is. ami majd a cse­resznye, szamóca hűtésével kezdődik. Felajánlunk bérbevételre 70 vagon áru befogadására alkalmas hütőraktár-területet. Alkalmas mindenféle élelmiszer tárolására. Azonnal bérbevehető. - Rakodás: targoncával, rakodólapos rendszerben. Érdeklődni lehet: B.-A.-Z. MEGYEI ÁLLATFORGALMI ÉS HÚSIPARI VÁLLALAT Miskolc, Vágóhíd u. 16. Telefon: 17-631, 17-632. jogügyi osztály. Tessék megnézni az űj há­zak környékét, és tessék el­képzelni, hogy ott mennyi mindent lehetne tenni. Nehéz lenne elképzelni egy embert, aki valahova beköl­tözvén, a maga szakállára becsönget a szomszédaihoz, és valamilyen közös dologért szervezkedni kezd ? A lakóhely.',. semmiképpen sem kínálja azokat a szerve­zési lehetőségeket, amelyeket egy munkahely kínál, de manapság országosan jó pél­daként emlegetik a debrece­ni és a miskolci példát: a ke­rületi, a körzeti népfront­bizottságok szervezését, ezek kapcsolatát a területi párt- szervezetekkel, KISZ-szel. Ennek folytatásaként válik egyre szervezettebbé a Ha­zafias Népfront és az üzemi szakszervezetek kapcsolata is. Kétoldalú program ez, amelyet mind a két fél a vá­ros hasznára tervez. Tíz lakás, tíz beszélgetés. Ebből nyolc lakásban — saj­nos — az derül ki, hogy az ottlakóknak semmi kapcso­latuk nincs a hellyel, ahol laknak. Éppen a nagy tár­sadalmi nekibuzdulás figyel­meztet, hogy aligha a szán­dékok hiányoznak. A mód­szert kellene megtalálni! — Mondd azt, hogy nem vagyok itthon — hangzott egy fürdőszobából. Hát igen, szemlélet ez is. Vétlen, de káros, ártalmas. Szeretném hinni, hogy az engem nem fogadó házigazdát is otthon találja majd e cikk. MSZM­tagcsoport kirándulása Jól sikerült kirándulást szer­vezett az elmúlt szabad szom­baton a Diósgyőri Gépgyár MSZBT-tagcsoportjának ügy­vezető elnöksége. Mintegy 60 MSZBT szocialista brigád­vezető és -tag, illetve az el­nökség tagjai látogattak el Budapesten a szovjet kultúra és tudomány házába. Megte­kintették az épületet és azo­kat a kiállításokat, amelyek a szovjet nép életét, eredmé­nyeit mutatják be. Különö­sen nagy tetszést aratott a csoport tagjai között a szov­jet gyermekrajz-kiállítás. BARTHA GÁBOR Tavasz a Balatonon A kellemes, tavaszias idő­járás va-sárnap szembetűnő­en megélénkítette a Balaton- vidék kiránduló-forgalmát. Az autós kirándulók és tár­sas utazók ezrei látogattak el a tópart idegenforgalmi látványosságokban gazdag helyeire. Megélénkült a Bakony .vi­déke is. Nagy volt a forga­lom a már színekben pom­pázó zirci arborétumban és a Cuha völgyében. A Balaton-parton — bár a nyári egységek még zárva tartanak — ideiglenesen be­rendeztek néhány eszpresszó kerthelyiségét is. A tó két partját összekötő komphajó időnként módosított menet­renddel, sűrített járatokkal közlekedett, és a nap nag5r részében telt fedélzettel szál­lította a turistákat és a jár­műveket. Munkások és melósok A „munkások” szót nem ok nélkül tettem idézőjelbe e kis eszmefuttatás címében, a melósok szó viszont ugyanezért nincs idézőjelben. „Munkások” ugyanis egyre gyakrabban szerepelnek irodalmi alkotásainkban, ismertetőjelük azon­ban legtöbbször az, hogy az író fantáziájának kivetítéséből alakulnak huligánná, körúti linkócivá, deklasszált polgári tulajdonságokkal rendelkező kétes egzisztenciákká. Meiósok viszont, vagyis valódi munkások pedig nincsenek. Mármint a műve kiben. Ha magamfajta ötvenéves olvasni próbálta (csak próbálta, mert nem tudta végigolvasni, így aztán a tévében már meg sem nézte) Fejes Endre művét Cserepes Margitkáról, akkor mindjárt a század első negyedének izmus-kísérletei jutottak eszébe. Ezeket — elismerten jó szándékú — polgári intellek - tuelek (ahogy ezt akkor neveztük: „tulkok”, azaz in tellek - tulkok) írták. Olyan kozmikus forradalmiságban égő mun­kásságot ábrázoltak, szinte szimbolikus kizsákmányoltat. lá­zadót,- prostituáltat, kocsmatölteléket, amilyen a munkás so­hasem volt. Fejes Endre művében ezeknek az elvetélt kísér­leteknek a rezonanciáját érezni, ezért valószínűtlenek a fi­gurái. A másik véglet jelenik meg Kertész Ákos Névnap cí­mű színművében, amelynek „munkásai” nyugodtan lehettek volna a hassá Zsolt Béla kispolgári színműveinek a harmin­cas évekből, sőt, amikor mulatnak, még Móricz Zsigmond dzsentrit leleplező alkotásainak is. Pedig éppen a közelmúltban jelentős kezdeményezésnek lehettünk tanúi, mégpedig a szociográfiában. A Magyar- ország felfedezése sorozat legújabb kötetében, a „Történe­lem alulnézetben” címűiben László-Benesik Sándor húsz munkásportrét közöl, egy egész brigád tagjait, vagy három nemzedékét, szinte egy. „proletár Forsyte Sagának” megfe­lelő együttest. Igaz, hogy ezek a melósok az anyagimozgatók egy részét, az exportcsomagolókat képviselik, de magukon viselik a melós számos jellegzetességét, ha nem is minden tulajdonságát. Nem csak — ahogy József Attila annak ide­jén megkülönböztette őket — a polgársággal szemben „más nép, másfajta raj” ez, hanem1 a fentebb ismertetett két színdarab hőseivel szemben is. Fridzsidert, mosógépet vásá­rolnák, újságot járatnak ugyan, de színházba keveset men­nek. Legfőbb szellemi táplálékuk a tévé, amely mellett gyakran elalszanak. De nem jobbak és n.em rosszabbak min<t mások, nem huligánok, legfeljebb valami városi „dörzsölt- séggel” megtoldott rusztikusság az alaptulajdonságuk (ezt még faluról hozták, „dörzsöltté” a városi élet kényszere mi­att lettek), mindez — hogy a marxizmus alaptételét ezúttal ne feleslegesen ismételjük, de ismételjük, mert kell — lé­tükből fakad. Nos, a Lászlo-Bencsik által megkezdett úton kell tovább­haladni — szerintem. (Talán nem véletlen, hogv megint a Magyarország felfedezése című szociológiai sorozat mutat példát a magyar valóságról, mint Erdei Ferencék ugyan­ilyen című sorozata negyven évvel ezelőtt!) Ez ugyanis csak egy részlet-portré, módszerével azonban el lehet jutni a szo­cializmust építő világ legfőbb tartópilléréhez: a szakmun­kássághoz. amely már nem úgy „osztályharcba s vasba öl­tözött”, mint József Attila költeményének születése idején; hiÄen nálunk államalkotó osztály egy nyílt társadalomban, amelyben nincs a satupadhoz, láncolva. De tudja, hogy te- . vékenysége részese egy nemzetközi oszfályharcnak. egy ví- . lágpolitikai harcnak: amit itt épít, azzal máshol élőket tá­mogat. Ez a — nem mindig tudatos — de ösztöneiben min­dig jelentkező magatartás teszi bírálójává saját világának. Elvégre olyan „rendet” alkot, amelyet ezer és ezer rokoni, személyi szál fűz a „felette” lévőkhöz, akik az ő erőfeszíté­seinek köszönhetik, hogy íróasztal mellett ülnek és nélkü­lük nem ülhetnének ott egy percig sem. Bátran, sőt nyer­sen bírálnak, kimondják, amit kimondani akarnak, de azért, hogy ezzel figyelmeztessék a feljebb kerülteket, honnan jö<t- tak, nem pedig azért, hogy fröccs mellett csak úgy „oda­mondjanak”. Rusztikus nyerseséggel mondják ugyan, de lényegretapintóan azt, amire az ioarban eltöltött évek, a gépek ritmusára alakult életük világot teremtő lendülete tanította meg őket „alulnézetben”. MÁTÉ IVÁN Kérdezzen — az iitetékesek válaszolnak A Magyar Rádió Miskolci Stúdiójának Fórum-soroza- taban március 25-én, hétfőn este 18 óra 10 perctől 19 óráig Miskolc városfejlesz­tési terveiről, a lakáshelyzet alakulásáról, a lakáselosztás módjáról és a következő öt­éves terv lakásépítési prog­KÉSÉS Oleg Pavlovics alig­hogy egyórai késéssel megérkezett az érte­kezletre. azonnal cé­dulát juttatott el az elnökséghez: „Enge- delmükkel szót kérek. Glusanszkij.” Megkapván az en­gedélyt, Oleg Pavlo­vics ragaszkodó te­kintettel nézett az el­nökségben ülő új igazgatóra, és rutinos szónokhoz illő kenet­teljes hangon így szólt: — Űj igazgatónk, Vaszilij Vasziljevics tartalmas beszédében okos. határozott és világos okfejtést hal­lottunk. Igen, elvtár­sak, ez tökéletesen igaz: jobban kell dol­goznunk, hisz min­denben a 'minőségre kell törekednünk. Va­szilij Vasziljevicsnek abszolút igaza van. amikor azt mondja, hogy a teljes értékű munka törvényszerű függvénye a feddhe­tetlen magatartás. Bi­zony, elvtársak, a mi munkánknak is min­taszerűnek. 100 száza­lékosnak kell lennie, mert csak így érhe­tünk el hathatós ered­ményeket. Oleg Pavlovics a hatás értékelése vé­gett kis szünetet tar­tott. s miután észre­vette az új főnök lep­lezetlen érdeklődését, felbátorodott és foly­tatta: — Nagyon .jó, szem­léletes útmutatást adott Vaszilij Vaszil­jevics arról, hogy mi­képpen számolhat­nánk fel lemaradá­sunkat; ehhez először is elengedhetetlen az egész osztály benső­séges, kölcsönös kap­csolata. Ezenkívül teljesen igaza van Vaszilij Vasziljevics­nek még abban is, hogy... Itt az értekezlet el­nöke felállt, és így szólt: — Elnézését kérem, Oleg Pavlovics, hogy félbeszakítom, de tud­tára kell adnom, hogy új igazgatónk eddig még nem szólalt fel. Tudja. Vaszilij Va- ,sziljevics még újonc a vezetésben, ezért arra kért bennünket: hadd hallgassa meg előbb a vezetőket, s majd az értekezlet vegén szólal fel. Ké­rem, Oleg Pavlovics. folytathatja ... A. CSIKARKOV ramjáról adnak tájékoztatást a város vezetői és a meghí­vott illetékes szakemberek. Az érdeklődök levélben március 23-ig, szombatig juttathatják el kérdéseiket a Magyar Rádió Miskolci Stúdiójához (3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky utca 15.), vagv pedig telefonon közöl­hetik az adás időpontjában a 16-427-es. illetve a 35-510- es telefonszámon. Egyéni panaszügyekkel a szerkesztőség nem foglalko­zik, csak mindenkit érdeklő kérdésekre adnak választ a meghívott il'etékesek. Magyar Rádió Miskolci Stúdiója Kert ima lom, teniszpálya A Miskolci Kertészeti Vál­lalat az idén is készít tollas­labda-. kézilabda- és tenisz­pályákat. Szerepel a tervek között az asztali malomjá- tóknoz hasonló kerti, nagy­méretű ma.omjáték kialakí­tása is.

Next

/
Thumbnails
Contents